Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-11 / 41. szám

2 üj Dunántúli napló 1992. február 11., kedd Vita az árak megállapításáról (Folytatás az 1. oldalról) A magyar fél a nyárig terve­zett közös szakmai vizsgálatok idejére - ezekben az Európai Közösség független szakértőit is kész lett volna bevonni - az 1977-es államközi szerződéstől eltérő, lényegében az elterelés­sel kapcsolatos munkák felfüg­gesztését kérte, de a csehszlo­vák fél ezt a tárgyalásokon, majd a későbbi hivatalos leve­lekben is elutasította. A tárca nélküli miniszter rá­mutatott: a magyar fél kész arra, hogy a két nép kapcsolatát sú­lyosan nehezítő örökségre meg­felelő megoldást keressen. Semmisségi törvényjavaslat Az 1963 és 1989 között elkö­vetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényja­vaslat általános vitájának hétfői folytatásában felszólaló Inotai Ferenc (KDNP) reményét fe­jezte ki, hogy a szóban forgó ja­vaslat lesz az utolsó olyan tör­vény, amely jogerős ítéleteket nyilvánít semmisnek. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy so­kan bagatellizálták az 1963 utáni jogsértéseket. Egyéni számításai szerint viszont 20 ezer körül van azoknak a száma, akik érintettek ilyen ügyekben. A képviselő több olyan esetre - lelkiismereti szolgálatmegtaga­dás, közveszélyes munkakerü­lés, kémkedés - utalt, amelyik­kel véleménye szerint bővíteni kellene a javaslat hatókörét. Kü­lön kiemelte: nyilván a katonai bírák és ügyészek köre ragasz­kodik ahhoz, hogy a kémkedés kérdését ne érintse a törvény- tervezet. A szabaddemokrata honatya Zétényi Zsolt korábbi felszólalásához kapcsolódva rámutatott arra, hogy a Polgári és Politikai Jogok Egyezsé­gokmánya tartalmazza az alap­jogok közérdekből történő kor­látozását, s ez problematikussá teszi, hogy a magyar törvény- tervezet teljes mértékben az egyezségokmányon alapuljon. Kőszeg Ferenc elavultnak mi­nősítette a háborús bűnök 1945-ben megfogalmazott meghatározását és leszögezte, hogy csak az ENSZ által elé­vülhetetlennek nyilvánított ese­tekben kellene fenntartani a há­borús bűnösség tételét. Politikai kárpótlás Az életüktől és szabadságuk­tól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlása kap­csán többen is felvetették, hogy úgymond halál és halál között nem lehet különbséget tenni. Gadó György (SZDSZ) főként azt sérelmezte, hogy a törvény- tervezet szerint a kárpótlás csak azoknak a hozzátartozóit érinti, akiket jogerős bírósági ítélettel végeztek ki. Holott szerinte ugyanúgy jogosultak lennének a kárpótlásra a haláltáborok, utcai sortüzek áldozatainak leszár­mazottai. Frakciótársa, Szi- gethy István az ellen emelt szót, hogy a szabadságelvonás mér­téke számítson az egyedüli megkülönböztetési alapnak. A 12-es kisgazda frakció ré­széről felszólaló Torgyán József ugyancsak elfogadhatatlannak ítélte a tervezetet, mondván: az több ponton is sérti az alkot­mány paragrafusait. A kisgazda politikus elsősorban a politkai alapon hozott ítéletekkel együtt­járó vagyonelkobzásokra emlé­keztetett, amikor elutasította .a kárpótlás kilátásba helyezett mértékét. A hozzászólók elfogytával a szabaddemokraták frakcióveze­tője, Tardos Márton az elnöklő Szűrös Mátyást arra kérte: még ne zárja le a törvényjavaslat ál­talános vitáját, mert az SZDSZ - tekintettel a téma összetettsé­gére - még nem tudta benyúj­tani módosító javaslat-csomag­ját. Szűrös Mátyás ezért a vitát elnapolta. A hétfői ülésnap utolsó napi­rendi pontjaként az Országgyű­lés rátért az árak megállapításá­ról szóló törvényjavaslat részle­tes vitájára. Új szempontok a vitában A benyújtott módosító indít­ványok kapcsán egyfajta szem­léleti vita bontakozott ki: med­dig és milyen körben bízhatják az árak meghatározását a kibon­takozó piaci mechanizmusokra, illetve mi az a határ ahonnan már hatósági beavatkozásra van szükség. A Gazdasági Bizottság előadója elmondta, hogy mind az ármeghatározás körének szűkítésére, mind bővítésére számos javaslat érkezett. A tes­tület salamoni döntéssel sem az egyik, sem a másik körbe tar­tozó indítványokat nem pár­tolta. A vitát új szemponttal gazdagította Fekete Gyula (MDF) hozzászólása. A képvi­selő azt vizsgálta, hogy az árak rögzítésével, vagy felszabadítá­sával érvényesíthető-e legin­kább a szociális szempont a pi­acgazdálkodásban. A szabadpiac-kontra ármeg­határozás vita szemléletes pél­dáját adta Pál László (MSZP) és Szalay Gábor (SZDSZ) hozzá­szólása. Mindkét képviselő arra figyelmeztetett, hogy az energe­tikai szénárak esetében nem al­kalmazható az árliberalizáció, mivel a honi szénbányászat ki­szolgáltatott helyzetben van a monopolvásárlóként jelentkező Magyar Villamosművek Tröszt­tel szemben. Pál László ezért azt javasolta, hogy az erőművi szén árának minimumát hatá­rozzák meg és ne a plafonját. A plenáris ülés kedden reggel lo órakor folytatódik. Nem emelkedik a földgáz fogyasztói ára A megnövekedett import árak miatt átlagosan 15 száza­lékkal emelkedik a földgáz ter­melői ára hazánkban, ám a fo­gyasztói árak emelése nem vár­ható. Ligeti Pál, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője az MTI munkatár­sának elmondta: ezekben a na­pokban készül az a konkrét ja­vaslat, amely a tarifákat hatá­rozza meg. (A földgázért más díjat fizetnek a nagyüzemek, a vegyipari cégek és a kommuná­lis létesítmények, illetőleg az úgynevett puffer-fogyasztók. Ez utóbbiak képesek átállni olaj fogyasztásra, ezért nem fi­zetnek készenléti alapdíjat.) Az áremelkedés kezdő dátuma vár­hatóan február 15-e, esetleg március 1-je lesz. Az import- földgáz december 31-éhez vi­szonyítva január 1-jétől 27 szá­zalékkal kerül többe. A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy tavaly kétszer is csökkent az energiahordozó termelői ára. így a mostani ár a tavaly januá­rihoz viszonyítva még mindig olcsóbb, az eltérés átlagosan 5 százalék. (MTI) Q) ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hans-Dietrich Genscher német és James Baker amerikai külügyminiszter jelenlétében indultak útnak február 10-én Frankfurtból, a „remény-művelet” fedőnevű szállítási akció első repülő gépeia Független Államok Közössége részére. MTI TELEFOTO Közösségi légihíd Moszkvába Román helyhatósági választások A vasárnapi romániai helyha­tósági választásokon a szavazó­helyiségek többsége egészen éj­félig, a törvény által lehetőség­ként kínált legkésőbbi időpontig várta a választókat, akik az ed­digi adatok szerint meglehető­sen nagy arányban maradtak tá­vol az urnáktól. A szavazást este kilenc óráig mindössze ki­lenc megyében zárták le. A leg­frissebb adatok szerint a részvé­teli arány valamennyi megyé­ben meghaladta az ötven száza­lékot. Romániában az 1990 májusi általános választások óta most szólították először az urnákhoz az ország lakosságát. A mintegy 16,6 millió szavazópolgár 2951 községi és városi polgármesteri és 40174 tanácsosi tisztség be­töltéséről döntött. Az 1990-ben elsöprő győzelmet arató Nem­zeti Megmentési Front jelentő­sen visszaszorul, de még így is megszerezheti a szavazatok 25- 40 százalékát. A 14 pártot és szervezetet, így a legfontosabb ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció nevű választási szövetség a front el­sőszámú kihívója. Erdélyben je­lentősen előretörhetnek a Vatra Romaneasca nevével fémjelzett nacionalista erők. A vasárnapi választás első tanulsága a tá­volmaradók jelentős aránya, ami a terjedő közöny megnyil­vánulása. Hétfőn a déli órákban szállt le Moszkva Seremetyevo-2 re­pülőterén az a Boeing 747-es óriásgép, amely a nemzetközi segélyakció keretében elsőként szállított élelmiszert a súlyos el­látási gondokkal küszködő Ál­lamközösség tagországaiba. Az Államközösség légügyi hatóságai a Jumbo Jet fogadá­sakor közölték: a légi „konvoj” mindenütt elsőbbséget élvez és soron kívül kap zöld utat a cél­repülőtér felé. A moszkvai ille­tékesek ígérete szerint az akció­ban résztvevő valamennyi földi légiirányító képes a gépek angol nyelven történő navigálására. A „Remény-akció” keretében hétfőn öt amerikai szállítógép indult Frankfurtból, Hans- Diet­rich Genscher német és James O Jeruzsálem. Újabb hóviharok söpörtek végig vasárnap Izrae­len. Jeruzsálemet és más váro­sokat vastag hótakaró fedi. Az utóbbi 40 év legszigorúbb izra­eli telében lavinák és áradások következtében eddig 15-en hal­tak meg. Az izraeli rádió beje­lentette, hogy megnyitották a Kineret- és a Galilei-tó zsilip­jeit. Az intézkedéssel azt kíván­ják megakadályozni, hogy Ti­berias városa víz alá kerüljön. A Galilei-tóban, ahol a biblia sze­rint Jézus száraz lábbal kelt át a habokon, a vízszint sohasem ta­pasztalt mértékben emelkedik. Baker amerikai külügyminisz­ter jelenlétében. Figyelemre méltó, hogy a gépek ugyan­azokról a kifutópályákról indul­tak, mint évtizedekkel ezelőtt azok a szállítmányok, amelye­ket a szövetségesek annak ide­jén a Szovjetunió által elszige­telt Nyugat-Berlinbe juttattak el, az azóta legendássá vált ber­lini légihídon. A mostani légihídon 18 ezer tonna segélyküldeményt juttat­nak majd el az elkövetkezendő két hétben Moszkvába, Szent­pétervárra, Novoszibirszkbe, Biskekbe és más városokba. Összesen 54 repülést terveznek, a szállítást jobbára Galaxy és Starlifter típusú gépek bonyolít­ják. A megnyitón ott volt a por­tugál külügyminiszter is. O Tokió. A jól fizető japán rek­lámpiac újabban szinte csak vi­lágsztárokat (Madonnától, Frank Sinatrán, Sylvester Stal- lonén át Schwarzeneggerig a legismertebb énekeseket, színé­szeket) foglalkoztat. Egymillió dollárt is fizetnek a reklámért. Elvárják tőlük, hogy a helyi rek­lámozási szokás szerint bohóc­kodjanak. A mostanában futó legnépszerűbb hirdetés Schwarzeneggeré, aki kimo- nóba öltözve, bohócsipkával a Tején viccelődik és vitamindús italt ajánl a japán nézők figyel­mébe.” Riport a magyarországi szerbekről A csökkenés oka a vegyesházasság ? Az utóbbi években a ma­gyarországi szerbek sietve visszatérnek hitükhöz, meg­tartják nevüket, de a vegyes­házasságok megteszik a ma­gukét - panaszolta a pomázi görögkeleti esperes a Vecernje Novosti című belgrádi lap ri­porterének. Miroslav Stefano- vic, a lap alkalmi tudósítója a riportban megállapítja, hogy a magyarországi szerbek száma mind kevesebb, 1910-ben még 26 ezer volt, 12 éve már csak 3420 maradt a hivatalos sta­tisztika szerint, s ennek fő oka az írás szerint a vegyes házas­ságokban keresendő. Az egyik riportalany elmondja, hogy amikor férjhez ment, házas­társa elfogadta görögkeleti vallását, két fia megtanulta a szerb nyelvet, sokat tudtak Szerbiáról, de magyar nőt vet­tek el, s „a sorsot nem lehet megkerülni”, az ő gyermekeik már nem tudnak szerbül. A lap riportere megemlíti, hogy Ma­gyarország hivatalosan mindig arról beszél, hogy a szerbektől nem von meg semmit sem, s parlament nem is túl szerény összegeket szavaz meg kultú­rára, szerb iskolákra. A ripor­ter hangsúlyozza, hogy Ma­gyarországon csak három is­kolában lehet szerb szót hal­lani, szerb színház nincs, még kétnyelvű formában sem, s az egyetlen abszolút szerb több­ségű helység a Csepel-szige- ten, Budapest közelében talál­ható, Lovra. Itt gyakran lehet hallani az „ősök nyelvét”, gyakran - de nem eléggé sűrűn Jaksic, Szentendre görögkeleti esperese elmondta, hogy 1925-ben, amikor először a városba érkezett, a helység igazi szerb városka volt, de ma már minden más, még a házak sem a régiek. Felpanaszolják , hogy a ma­gyar kormány elhatározta ugyan, hogy a falvakban újra szerb iskolákat és óvodákat nyit, de nincs gyermek, aki ősei nyelvét tanulná. Magyarországon ismeretes a tény, hogy a szerbek túl­nyomó többsége a huszas években végrehajtott optálás- sal Jugoszláviába költözött, s a magyarországi szerb népesség csökkenésének fő oka ez volt. B. Walkó György Kupa Mihály találkozott a fuvarozók képviselőivel Kupa Mihály pénzügyminisz­ter hétfőn az irodájában fogadta a mgyar fuvarozók képviselőit. Az öt főből álló küldöttség a gö­rög határon kialakult kamionos blokád tapasztalatairól számolt be. A Pénzügyminisztérium saj­tóosztályának tájékoztatása sze­rint a fuvarozók képviselői el­mondták: az útadó felemelését jogosnak találják, arra szükség volt, és annak mértékét nemzet­közi összehasonlításban sem tartják magasnak. Véleményük szerint a probléma az volt, hogy az adó mértékének felemelése állami szinten nem volt előké­szítve, illetve a görög fuvarozók érezték veszélyben eddigi ala­csony rezsiköltségük segítségé­vel élvezett versenyelőnyüket. A kölcsönös adómentes, illetve kedvezményes kontingensekkel kapcsolatban elmondták, hogy tudomásuk szerint 1991-ben a magyar fuvarozók 3900 görög- országi cél-, illetve tranzifuvart teljesítettek, míg a görög kami- onosok a magyar utakat 42 000 alkalommal vették igénybe. A blokáddal összefüggésben a gépkocsivezetők felvetették: vajon kaphatnak-e kártérítést, illetve hogy a közlekedési tárca egyik munkatársa, aki egy új­ságban úgy nyilatkozott, hogy a blokád február 5-éig fog tartani, vajon tényleg ismerte-e a szer­vezkedés pontos menetrendjét. Kupa Mihály ígéretet tett arra, hogy mindkét kérdést továbbítja a szakértőknek. A személyes találkozón a pénzügyminiszter a legilletéke­sebbektől kapott tájékoztatást a magyar fuvarozók piaci helyze­téről, a gépkocsivezetők mun­kakörülményeiről, az ágazat privatizációjáról. A megbeszélés befejezésekor Kupa Mihály megköszönve a magyar fuvarozók helytállását, a szakma jelenlévő képviselői­nek Széchenyi emlékplakettet adott át. „Kommunális hulladékok kezelése” Tudományos napot rendez február 13-án délelőtt 9 órai kezdettel a Pécsi Akadémiai Bi­zottság környezetvédelmi szak- bizottsága. A PAB Jurisics utcai székházában külföldi és hazai előadók foglalkoznak a kom­munális hulladékok kezelésé­vel. A tudományos napnak ren­dezője az Institut für Ökologis­che Wirtschaftsforschung is. M. A. I émsikSSSI NYOMDA és NYOMTATVÁNYBOLT 7622 Pécs, Somogyi B. u. 2. f |Tel.:72/13-888Fax.:72/12-6181 d s ' □c SzalavA.li. (6/A) Somogyi B.u. Távolsági autóbusz 1 * pályaudvar a> LL * I NYOMTATVÁNYOK I TERVTŐL A KIVITELIG! * Jöjjön! Várjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom