Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-22 / 21. szám

1992. január 22., szerda aj Dunántúli napló 7 Az Eszék melletti Palacsán szinte minden házat újjá kell építeni. Fotó: Szundi György Horvátországban lenne elég munka Újjáépítés baranyai segítséggel? Építők, építőanyaggyártók és forgalmazók vállalkozásra készen Párhuzamosan vagy egységben? Ellenzéki pártok egymást közt Testv ériskolát keres Szamosújvár Az észak-erdélyi Szamosúj- vár két iskolája testvérintéz­ményt keres Pécsett, illetve Ba­ranyában. A 15 ezer lakosú vá­roska román neve Gherla (a kö­zépkori magyar neve - Gerla- falva - nyomán), s testvérme­gyénkben fekszik: Kolozs me­gyében. A Magyar-Román Ba­ráti Társaság tagjai nemrég tíz kiskönyvtárat vittek Szamosúj- várra és a környékén levő fal­vakba, s ez alakalommal kérték meg őket, hogy közvetítsenek testvér-iskola ügyben. Tehát: testvérintézményt ke­res a Petru Maior Líceum, amelynek 550-600 tanulója és 35 tanára van. A diákok nyolc­van százaléka román és húsz százaléka magyar. (A líceum nagyjából a mi gimnáziumunk­nak felel meg.) Az iskola címe: 2700 Gherla, Str. Bobilna nr. 36. A város II. számú általános iskolájába 640 gyerek jár, két­harmada magyar és egyharma- duk román. A nevelők száma: 45. Az iskola címe: 2700 Gherla, Str. Dragos Voda nr. 1. A Kis-Szamos partján fekvő városka kirándulóhelynek is vonzó. A dimbes-dombos me­zőségi táj a Dunántúlra emlé­keztet. Szamosújvárt a tatárok elől Erdélybe menekült örmé­nyek virágoztatták fel, a város egyik nevezetessége a főtéren álló örmény-katolikus székes- egyház. A másik híressége a kétszáz éves börtön, ott rabos­kodott és halt meg az alföldi be­tyárvezér, Rózsa Sándor. Szamosújvár közelében egy sor nevezetes helység található, például a népművészetéről is­mert Szék (széki táncok!), a só­bányáiról nevezetes Désakna és a Hajdú-Bihar megyei Hencida testvérfaluja, Bonchida (népme­séi fordulat: hencidától bonci- dáig). Tallózó Charles King libériái elnök annak idején diadallal jelentette be, hogy 600 ezres szavazat- többséggel győzött. Ellenfele közölte, hogy csalt, meghamisí­totta az eredményt. Arra a kér­désre, hogy mivel tudja ezt bi­zonyítani, azt válaszolta: „Ne­hezen képzelhető el 600 ezres szavazattöbbség olyan ország­ban, ahol 15 ezer választópol­gárt tartanak nyilván.” ík Teheránban először rendez­tek divatbemutatót az iszlám forradalom győzelme óta. Ezen manökenek mutatták be azokat a ruhákat, amelyek közül kivá­lasztják azt a modellt, amit a nők az iszlám társadalom elvá­rásának megfelelően viselhet­nek” - közölte a Darek Va Fame című újság. Horvátországban még töré­keny a béke, de a magyar kor­mányzat és a hazai építési vál­lalkozók delegációja a Zágráb­ban, január 9-én tartott tárgya­lásaikon már felajánlotta, hogy készek segíteni déli szomszéda­inknak országuk újjáépítésében. A háborús károkról ugyan még nincs végleges adat,de a helyre- állítás költégeit 20 milliárd dol­lárra becsülik a szakemberek. Az infrastruktúra /utak, telefon, áramszolgáltatás, hidak stb./, körzetesített iskolarendszer központi épületei, kórházak és egyéb egészségügyi létesítmé­nyek valamint lakóházak ezrei szenvedték el a legnagyobb ká­rokat. Rom,rom,rom mindenütt. Déli szomszédaink számíta­nak tehát a segítségünkre. Ez a lehetőség szinte kapóra jön a belső piac zsugorodása miatt amúgy is egyre nehezebb hely­zetben lévő magyar építőknek, építőanyag gyártóknak és for­galmazóknak. Az Építési Vál­lalkozók Országos Szakszövet­sége /ÉVOSZ/ felhívására eddig már vagy 100 hazai szervezet jelezte, hogy részt venne a hor­vátországi újjáépítésben. De mi a helyzet Baranyában? A Pécsi Iparosházban tevé­kenykedő IPÓSZ- Intermerkant Kft. pécsi kirendeltsége is ösz- szefogója és szervezője a re­mélhetően rövidesen induló horvátországi újjáépítésnek. Náluk eddig 83 egyéni vállal­kozó és társaság jelentkezett, hogy kész a kinti munkákra, amennyiben azok megkezdőd­hetnek és megnyugtató módon rendezik az ellentételezést. /Ez utóbbi kidolgozására kormány­közi megállapodások várhatók./ Egy biztos, a náluk jelentkezet­tek jelentős része beszél horvá­tul vagy németül, ami egyfajta előnyt is jelenthet. Mellettük szól még, hogy mindegyikük legalább 20 embert tud foglal­koztatni, ha kint munkát kap. A Baukomplex Rt. korábban foglalkoztatott horvát építőipari szakembereket, most az a kér­dés, hogy viszonozhatják-e a segítséget. A szándékukon nem múlik. Ha igénylik a munkáju­kat, és előtte sikerül tisztázni a pénzügyi feltételrendszert, mennek, hisz van még szabad kapacitásuk. A Modulterv Kft. fizetőképes kereslet esetén a tervezéstől a teljes építőipari vertikumra és a vállalkozásra is készen áll. A Komplex Ma­gyar-Német Építő Kft.kapaci- tása ugyan lekötött, de ha igényt tartanak a munkájukra, öröm­mel mennek. A Piramis Kft. rajtra kész építőipari vállalko­zásokra hagyományos kivitele­zéssel és a gyors Piramis köny- nyűszerkezetes lakóházaikkal egyaránt. A Mélyépítő és Szol­gáltató Kft. tavalyi ígéretes programját ugyan derékba törte a horvátországi háború, az első félévre van is munkájuk ide­haza, de ha lehetőséget kapnak, élni fognak vele. A Gépbázis Kft.kezelőszemélyzettel a na­gyobb teljesítményű romeltaka­rító és talajegyengető gépeivel /dózerok, homlokrakódók, kot­rók/, továbbá függőkosarakkal és-hidakkal, szerelőállványok­kal, felvonókkal és csörlőkkel segíthet déli szomszédunknak. Az építőanyaggyártó és -for­galmazó cégeink is kapva-kap- nának a lehetőségen, amennyi­ben megrendeléshez jutnak, és egyértelműen tisztázódnának a pénzügyi kérdések. A Modul Kft. és az R-Duó Kft. az árú­cserétől sem zárkózna el a ke­reskedelemben és a gyártásban, csak ennek kérdéses pontja az amúgy is egyre kisebb felvevő- képességű hazai piac. A BCM Rt.az elmúlt év nyaráig expor­tált déli szomszédainknak ce­mentet és klinkert, s bár még mindig nem kapták meg termé­keik teljes ellenértékét, ígérik, hogy a megfelelő piaci igény és pénzügyi fedezet esetén bárme­lyik pillanattól ismét teljes ka­pacitással dolgoznak. A Bara- nya-Tolna Megyei Tégla és Cserépipari Vállalat készletei még nagyon magasak, hiába is dolgoztak tavaly félgőzzel, így a bátaszéki és a mohácsi gyára­ikban márciusban csak akkor indítják a termelést, ha kiürül­nek a tárolótereik. Ha meglódul a kereslet termékeik iránt, akkor áprilisban már a dolgozóik által bérelt hagyományos gyáraik is indulnak, és összesen akár 12 millió kisméretű téglaegység­nek megfelelő falazóanyag és 1,5 millió cserép gyártására is képes a vállalat. Az ez évben már részvénytársaságként tevé­kenykedő Dél-Tüzép a meglen­dülő forgalomban bízva folya­matosan tölti fel építőanyagok­kal a határvidéken lévő telepeit, ugyanakkor ígéretes tárgyalá­sokat folytatnak a déli szom­szédainkkal. A szándékon tehát nem múlik semmi. Már csak az a kérdés, hogy mikor lesz már végre tartós béke Horvátországban? Remél­jük, mielőbb. S ha ez végre be­következik, talán az újjáépítés­ben is számítanak a baranyai cégek és vállalkozások munká­jára, segítségére. Ez, ha megfe­lelő pénzügyi garanciával is jár, megteremtheti a talponmaradás, s talán a kilábalás esélyeit a hét szűk esztendőt szenvedő me­gyei építőiparnak és kereske­dőknek. Murányi László A parlamenti ellenzék belső viszonyait tekintve szimbolikus is volt az, ami 1991. december 30-ról 31-re virradó éjjel tör­tént. A politikai presztizscsa- tává vált költségvetési szavazás közben az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz képviselői egyaránt ki­vonulással tiltakoztak - csak éppen különböző indokolással és különböző időpontokban mentek ki és jöttek vissza. A három párt egyaránt elve­tette a költségvetést, annak számai mellett mindhárom el­fogadhatatlannak minősítették a költségvetés piegvitatásának je­lenlegi módszerét, de egymás módszereit is bírálták. A felfű­tött hangulatban mindenkinek megvolt a véleménye a másik­ról. A kormány és a MDF, ami­kor éppen nem vádolta obstruk- cióval az egész ellenzéket, igyekezett kimutatni az SZDSZ és a Fidesz rivalizálásának je­leit. Tölgyessy Péter erre azt vá­laszolta, hogy rég volt ilyen jó az együttműködés a két párt kö­zött. Szakmai szinten ez bizo­nyára így is volt, de Orbán Vik- torék az elmúlt hetekben is fon­tosnak tartották hangsúlyozni a Fidesz önállóságát, saját politi­kai arculatát - a szabad demok­ratákkal szemben. Másképpen reagáltak az „egyszerű állampolgárok”, s az álnaiv tévériporterek, akik fe- lelősségrevonó hangnemben kérdezték, hogy akkor most van ellenzéki egység vagy nincs. A legfontosabb azonban bizo­nyára a harmadik típusú reagá­lás: a kormánykoalíció és az el­lenzéki pártok kiélezett szem­benállása féléves szünet után ismét napirendre tűzte a vitát a szabad demokraták és a szocia­listák egymás közti viszonyáról, összefogásuk lehetőségéről. Tavaly júniusban a szocialista Vitányi Iván a Beszélő hasáb­jain vetette fel, hogy a liberális és a szocialista ellenzék egy­másra van utalva. Ha a moder­nizáció érdekében szembe Megalakult a Pannon Zene- tudományi Intézet. Ezt dr. Falvy Zoltán, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója és dr. Wolfgang Suppan, a grazi Zeneetnológiai Intézet vezetője jelentette be a keszthelyi Festetics kastélyban közelmúltban rendezett kétna­pos konferencián. A grazi és keszthelyi köz­pontú intézmény hosszú távú, összehangolt program kereté­ben a Pannon térség 19. század előtti - illetve magyar részről az ezen időszak utáni - népzenei akarnak szállni a kormánypár­tok konzervatív politikájával, túl kell lépniük a párhuzamos parlamenti cselekvésen, mely már eddig is többször megvaló­sult, s együtt kell működniük. A többhetes vita folyamán a szabad demokrata politikusok - Pető Iván, Bauer Tamás és Solt Ottilia - ezt elutasították. Elis- verve Vitányi Iván és néhány más szocialista politikus jó­szándékát és tisztességét, az MSZP szemére vetették MSZMP-s múltját, kifogásol­ták, hogy a párt támogatja az MSZOSZ-t, áthidalhatatlannak minősítették a liberális és a szo­cialista értékrend közötti kü­lönbséget. A következő hónapokban a különböző irányzatú szakszer­vezetek parlamentbe is bejutó rivalizálása, az „igazságtételi” törvények nem kedveztek a kö­zeledésnek. Az évzáró koalíciós „úthenger” űzte ismét egymás közelébe az SZDSZ-t és az MSZP-t. December közepén az SZDSZ Tölgyessy Péter vezette küldöttsége megbeszélést kez­dett az MSZP vezetőivel, hogy összehangoltan szálljanak szembe a költségvetési vita kor­látozását célzó kormánytörek­vésekkel. Az alkalmat azonban felhasználták egy szélesebb körű belpolitikai véleménycse­rére is, sőt, a találkozóról kia­dott közlemény a pártközi meg­beszélések rendszeresítését is kilátásba helyezte. Január 4-én az SZDSZ balol­dalához sorolható Bauer Tamás publikált cikket arról, hogy ren­dezni kell az ellenzéki pártok egymásközti viszonyát, s meg­szólalásának nagy visszhangja volt. Külön sürgette a két liberá­lis párt és az MSZP viszonyá­nak rendezését. Bauer, aki júni­usban még maga is elutasította Vitányi közeledését, most azzal érvelt, hogy a három párt csak együttesen alkothat komoly erőt a kormánykoalícióval szemben. Hajdú András és fuvószenei kultúra feltárására vállalkozik. Kutatási eredményeiket az 1996-ra tervezett világkiállítás idejére összegzik, reprezentetív zenetörténeti tárlaton kívánják bemutatni. A leendő gyűjtemény kotta­anyagát magyar-osztrák fúvó­szenekari fesztiválon teszik „élővé”. A Pannon Zenetudományi In­tézet feladatul tűzte maga elé a térség zenei életének és zenei turizmusának összehangolását, fejlesztését is. (MTI) Magyar-osztrák fúvószene Új állampolgársági törvénytervezet készül A magyar állampolgárság öröklődik Az új állampolgársági tör­vény tervezetében az előzetes szakmai elképzelések szerint érvényesülnek a magyar állam­polgársági jog alapelvei, ame­lyek csaknem 1879 óta töretle­nül kifejezésre jutottak a hazai állampolgársági törvényekben, így az 1948-ban, illetve 1957- ben keltezett jogszabályban is. Az új tervezetben akárcsak a hatályos törvényben rögzítet­ték: a magyar állampolgárság a leszármazás jogán öröklődik. Vagyis a magyar állampolgár gyermeke, magyar állampol­gárként születik. A hazánkban letelepülők közül azok, akik ko­rábban magyar állampolgárok voltak, de magyar állampolgár­ságuk megszűnt - kérésükre - visszahonosítás révén válhatnak újra magyar állampolgárokká. Azok pedig, akik soha nem vol­tak magyar állampolgárok, ho­nosítással lehetnek azok. Szó sincs tehát arról, hogy a ha­zánkba letelepedett, vagy ép­penséggel a határainkon kívül élő magyar személyek automa­tikusan magyar állampolgá­rokká válnának az új állampol­gársági törvénytervezet értel­mében. Azok a magyar állampolgá­rok, akik 1956-ban hagyták el az országot és nem kérték elbo­csátásukat a magyar állampol­gárság kötelékéből, vagy mint nők, házasság révén nem veszí­tették el magyar állampolgársá­gukat, azok továbbra is állam­polgárok maradtak. Nekik tehát nem kell honosításukat kérniük, ha újra Magyarországon akar­nak élni. Az új törvény tervezete - mi­ként a hatályos törvény is - le­hetőséget ad a kedvezményes honosításra azok számára, akiknek szülője, vagy nagyszü­lője magyar állampolgár volt, bármelyik országban is élt. Mi­helyt letelepedett Magyarorszá­gon, s állandó lakhelye van, il­letve a honosítás minden feltéte­lét teljesíti, azonnal kérheti ho­nosítását, vagyis felmentést kap a várakozás alól. A nem magyar származásúaknak az új jogsza­bály-tervezet szerint három év­nél hosszabb ideig kell „beván­dorolt státuszban” élniük ha­zánkban. Az új törvényben egyéb feltételek is szerepelhet­nek. A törvénytervezet készítői az eljárási szabályozás megváltoz­tatását is javasolják. Azt ajánl­ják egyebek között, hogy akik­nek magyar felmenői vannak, azoknak rövidítsék le a kérelem elbírálásának idejét. Ez jelenleg 15-16 hónap. Az új törvény tervezetében meghatározták azokat a feltéte­leket is, amelyeknek eleget kell tenniük azoknak, akik kérik el­bocsátásukat a magyar állam- polgárság kötelékéből. Ilyen feltétel például, hogy a kérel­mezőnek már meglegyen a kül­földi állampolgársága, vagy azt kilátásba helyezték számára, s ne legyen kötelezettsége a ma­gyar állammal szemben. A kettős, vagy többes állam- polgárságról a magyar állam­polgársági jog nem rendelkezik, következésképpen nem tiltja azt, így a tervezet szerint a ma­gyar állampolgárnak lehet más állampolgársága is. Őt hazánk­ban magyar állampolgárnak te­kintik. Korábban kétoldalú ál­lampolgársági egyezmények igyekeztek megelőzni a kettős állampolgárság keletkezését. Ilyen volt a magyar-román egyezmény. Eszerint a román állampolgár csak akkor válha­tott magyar állampolgárrá, ha előzetesen a román hatóságok elbocsátották a román állam- polgárság kötelékéből. Miután ez az egyezmény megszűnt, az az erdélyi magyar, akinek szülei magyarok és áttelepül Magyar- országra, megkaphatja a ma­gyar állampolgárságot akkor is, ha nem kér elbocsátást a román állampolgárság kötelékéből. Ebből viszont az következik, hogy a magyar hatóságok előtt magyar, a román hatóságok előtt viszont román állampol­gár. Romániában a román jogot alkalmazzák vele szemben, s nem számíthat a magyar kül­képviselet jogvédelmére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom