Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-16 / 15. szám

1992. január 16., csütörtök üj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Téves irány Szinte nem múlt el hét, néha nap sem, hogy ne kap­tunk vagy adtunk volna hírt új üzlethelyiség megnyitásáról Baranyában. Kereskedni, szolgáltatni, vendégül látni akarunk... Ki világcégek márkás termékeit kínálja az elegáns belvárosi üzletből, a szaporodó üzletházakból, má­sok kannás bort mérnek vagy bálát bontanak családi házuk­ban, vagy éppenséggel a pa­nelház volt babakocsi-tároló­jában. Megint mások megbí­zásunkra elkészítik helyet­tünk üzleti elszámolásunkat és adóbevallásunkat; csábíta­nak masszázsra, amerikai uta­zásra, szerencsejátékra, kínai vendéglőbe, de akad olyan vállalkozó is, aki - hirdetés­ben olvastam - fizetség elle­nében leveszi rólunk az átkot, a rontást. Kereskedünk, szolgálta­tunk, vendéget fogadunk ... De ki fog itt termelni? Az elmúlt esztendő az új vállalkozások, cégalapítások nagy éve volt. A statisztika szerint az új szervezetek döntő többsége szolgáltatás­sal, ezen belül is elsősorban kereskedelmi és vendéglátó tevékenységgel szándékozik foglalkozni, s csak kevesen iparűzéssel, termeléssel. Mármost kérdés, honnan lesz több hazai termék, exprotké- pes magyar áru, aminek fejé­ben fogyasztási cikkeket hoz­hatunk be külfödlről, mitől lesznek új munkahelyek, s ez­által növekvő fizetőképes ke­reslet, több pénz, amit elkölt- hetünk az elegáns üzletköz­pontokban, vendéglőkben, kaszinókban? Olybá tűnik, az érvényesü­lés egyedüli útja: szolgáltatni, kereskedni, vendégül látni, s ráadásul ez példaként vetül a pályaválasztás előtt álló ifjú­ság elé is, ami a jövőt illetően téves iránymutatás. Izmosodóban a magángaz­daság, élénkülőben a vállal­kozások, ez nagyon kívánatos és örvendetes. De ki fog itt termelni?! Miklósvári Zoltán Független jelöltként Az IPOSZ-elnök indul a képviselő­választáson Lehetőség a pártok, a kormány és a minisztériumok meggyőzésére Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, Szűcs György független jelöltként in­dul a Komárom-Esztergom me­gyében kiírt országgyűlési kép­viselő választáson. Az egyka­marás parlamentben minden képviselői mandátumnak óriási jelentősége van, mert egyébként nincs lehetőség arra, hogy bár­mely, tömegeket képviselő gaz­dasági érdekképviselet közvet­lenül beleszólhasson a dönté­sekbe.- Mint érdekképviseleti szer­vezet a parlamentbe bekerülve elérhetnénk,hogy nemcsak az el készült törvényekről mondhat­nánk el véleményünket, hanem az azokat előkészítő vitákban is részt vehetnénk - mondja Szűcs György.- Az országgyűlési képviselő interpellálási joga, és a tör­vénymódosítási indítványok beadásának lehetősége a legje­lentősebb eszköz, amellyel minden IPOSZ-tag jogos óhaja a parlament elé kerülhetne. Az tény, hogy a pártlistákról beju­tott képviselők is igyekeznek ígéretük szerint a vállalkozói érdekeket képviselni, de hang­juk gyengének bizonyul, mert közvetlen tapasztalatok híján nem érzik át teljesen a kézmű­ves-iparosok gondjait. Szűcs György a Keresztény- demokrata Néppárt támogatá­sával indul az időközi választá­sokon, de a megállapodások alapján nem köti a frakciófegye­lem. Reméli, hogy érveivel meggyőzheti a keresztényde­mokrata képviselőket, hogy szavazataikkal támogassák a ja­vaslatait.- Elsősorban a kis- és közép- vállalkozók érdekeit kívánom védeni - folytatja Szűcs György. - Ezen belül is a kéz­műveseket, iparosokat, mert be­lőlük nőhetnek ki a nagyvállal­kozások, s fejlődésük az egész ország érdeke. Nem hiszek a nagyvállalatokból átmosdatott kft-k jövőjében. A most még egyedül dolgozó iparosoknak kell a lehetőségeket megterem­teni arra, hogy fokozatosan bő­víthessék üzemeiket, egyre több embernek adhassanak munkát. Ezt csak jó rendeletek alkotásá­val lehet megvalósítani. Az egész gazdasági szemlélet át­alakítására, egy valóban vállal­kozásbarát politika kialakítá­sára van szükség, és én ezt sze­retném elérni. Bár á most fo­lyamatban lévő önkormányzati műhelybéremelési szándék, vagy az alkalmazottaknak fize­tendő 10 napi betegszabadság a gazdaságpolitikának egy része, mégsem ezek ellen akarok, pil­lanatnyi orvoslást hozva, fel­lépni. A legnagyobb baj, hogy még nincs olyan meghatározott gaz­daságpolitikai irány, amelyik ál­lami támogatást kap. Az állam csak annyiban „vállalkozik” ma, hogy szeretne minél több pénzt kapni a kivetett adókból. Más lenne a helyzet, ha valóban vállalkozóként fektetne be je­lentős összegeket, amelynek a gyümölcsét jogosan élvezhetné később. Az IPOSZ-elnöke úgy látja, hogy egy jó gazdaságpolitika a gondok sokaságát önmagától megoldaná. Az állam „ semle­gességét” is meg kellene szün­tetni, hogy ne nézhesse tétlenül az állami vállalatok összeomlá­sát, és ezzel párhuzamosan a kis- és középvállalkozók fenn­maradásához sem nyújt támoga­tást, pedig a fejlődésüket kel­lene segítenie. A kormány ed­dig a polgári társadalom jogi alapjaival foglalkozott, s a vál­takozói réteg gondjait elhanya­golta. Gál György Tőzsdei kisszótár / Jó tanácsok a Nordline Értékpapír Rt.-tői Az év vége elmúltával eljön a magánszemélyeknek adóbeval­lások ideje. Nagyon sok gondot és fejtörést okoz az, hogyan tud­ják az emberek az adóalapjukat csökkenteni, továbbá az is, hogy kell adózni az értékpapí­rokból eredő esetleges árfo­lyamnyereség után. Ehhez sze­retnénk néhány tanácsot adni. A személyi jövedelemadózás az értékpapír vásárlásból szár­mazó jövedelem után különféle szabályokat határoz meg. En­nek három fő területe van: a jö­vedelem bevallása, adózása és adórendszerbeli kezelése. A kötvényből, kincstárjegy­ből, letéti jegyből, a szövetke­zeti üzletrészből és vagyonrész­ből, valamint célrészjegyből, a vagyonjegyből és a részvényből származó bevételek (kamat, osztalék, prémium, járadék, ár­folyamnyereség) egészejövede­lemnek tekinthető. Ezeket a be­vételeket a magánszemélynek más jövedelmével nem kell ösz­szevonnia, az adó mértéke pe­dig húsz százalék. Az adót a ki­fizető a kifizetés napján álla­pítja meg és vonja le. Ha a kifi­zetést nem a kifizető hely telje­síti, a jövedlemet a magánsze­mélynek kell bevallania és befi­zetnie. Amennyiben valaki értékpa­pír befektetésre határozza el magát, úgy a vásárlásra fordított összeget jövedelemadójából le­írhatja, de a leírás nem halad­hatja meg adóalapjának har­minc százalékát. A magánsze­mélynek az év utolsó napjáig birtokolnia kell az értékpapírt, ami lehet belföldön bejegyzett vállalkozás által kibocsátott részvény, részjegy, vagyonjegy, kft. üzletrész (törzsbetét), szö- verkezeti üzletrész (vagyon­rész), és egyéb, a vonatkozó kormányrendeletben meghatá­rozott értékpapír megszerzésére az adott évben kifizetett összeg. Ha valaki a fent említett ked­vezményt igénybe vette, és ez­után eladja az értékpapírokat, az ebből származó bevételek után már meg kell fizetnie az adót. Mégpedig akkor, mikor az ér­tékpapírt elidegeníti, vagy az adóhatóság felhívására 15 na­pon belül nem igazolja, hogy a birtokában vannak. Ha az elidegenítés az érték­papír megszerzésének az évét követő két éven belül követke­zik be, úgy a magánszemélynek a vásárlás évének az adóbeval­lását önellenőrzéssel kell korri­gálnia. Ha két éven túl történik, akkor az eladás évében kell az öszjövedelméhez csatolnia. Az adóhatóság az ellenőrzés­kor kéri az értékpapírokat, a szerződéseket a vásárlásokról, amelyeknek tartalmazniuk kell az értékpapírok sorszámát, mennyiségét és árfolyamát. Amennyiben valaki ezeket nem tudja bemutatni, számíthat az adóhatóság további „érdeklődé­sére”. Garancsy István IC(P) RT. TÖZSDEINFO .ÍT4ÜICi iT:Tcl!í:] ;{•] INNOVÁCIÓS «rrrRum pfiBK/m. Január 6-a, az év első tőzsde­napja igen csendes volt. A for­galom legnagyobb hányadát a FOTEX részvényeinek moz­gása jelentette, a papírok az el­múlt éy végi áron, 205 forintért keltek el. Továbbra is tartották magukat a STYL Ruhagyár pa­pírjai, értük 3 600 forintot ad­tak. Számos értékpapírra tettek ajánlatot, így a HUNGA- GENT-et 2 600 forintért kínál­ták, ám csak 2 420 forintért vá­sárolták volna meg. Hasonló je­lenség mutatkozott a GARA- GENT részvényeinél, 16 500 forintos eladási ár mellett 16 000 forintért kereskedtek volna vele. A Budapesti Értéktőzsdén kedden, janauár 7-én sem válto­zott jelentősen a helyzet. Arfo­lyamnövekedéssel számolhatott az IBUSZ Rt., amelynek 3 070 forintos nyitóára további har­minc forinttal növekedett. Ezzel szemben esett viszont a STYL Ruhagyár papírjainak ér­téke, értük már csak 3 420 fo­rintot adtak. Január 8-án jelentős üzletkö­tések történtek a tőzsdén. A 22 millió forintos forgalom nagy­részét, mintegy 16 millió forin­tot, az IBUSZ részvényeinek mozgása adta. Mindössze öt üz­letet kötöttek, de ezt 5 000 pa­pírra, előbb 3 150, majd 3 200 forintos áron. A nap negatív szenzációjának számított a STYL Ruhagyár ér­tékpapírjainak további esése, szerdán már csak3 290 forintos áron kereskedtek velük. Csütörtökön 46 üzletet sike­rült lebonyolítani a tőzsdén. Ezek jelentős hányadában IBUSZ-papírok cseréltek gaz­dát. Az IBUSZ-részvények árfo­lyama ismét növekedett, majd 3 375 forinton stagnált. Félmillió vállalkozó szervezete Felszálló pályán a VOSZ Nemzetközi kiállítások Kuvaittól Brazíliáig Adózási ismeretek '92 A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara Pécsett az APEH tanácstermében február 11.-14. között Adózási Is­meretek '92. címmel egész napos szakmai konzultáció­kat szervez, amelyeken az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal Baranya Me­gyei Igazgatóságának ve­zető munkatársai részletes tájékoztatást adnak az 1992. évi adók elszámolásával kapcsolatos teendőkről. Ezen kívül előadások hang­zanak el az új adótörvé­nyekről, a bennünk szereplő változásokról és az ehhez kapcsolódó alkalmazási és értelemezési kérdésekről. Szóba kerülnek még az adóellenőrzések során fel­tárt általános hibák és azok okai is. Február 11-én az ipari gazdálkodók és vállalko­zók, február 12-én a mező- gazdasági vállalatok és szö­vetkezetek, február 13-án a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek, valamint február 14-én a költségve­tési intézmények és szerve­zetek részére szervezik meg a szakmai tanácskozást. A Vállalkozók Országos Szövetsége 1988. február 20-án alakult, megközelítőleg 1000 taggal, elsősorban a magántő­kén alapuló vállalkozások, a munkaadók és tőketulajdono­sok érdekeinek képviseletére. Az országos hatáskörű társa­dalmi szervezet azóta egyre népszerűbb, s ma már több mint 6000 tagot regisztrálhat. A tag­cégek átlagosan 70 főt foglal­koztatnak, vagyis 400 ezer fö­lötti az összlétszámúk. A 26 te­rületi és 12 szakmai tagozathoz eddig 30 önálló egyesület csat­lakozott - ipartestületek, szak­mai szövetségek, velük további 100 ezer fővel bővült a szerve­zet. A VOSZ tagjai közt talál­ható a magyar magántulajdoni nagyvállalkozások 90 száza­léka, a magántőkén alapuló ka­pacitások és munkahelyek nem egészen háromnegyedével ren­delkezik. A tagság kezdetben főként kisvállalkozókból állt, jelenleg viszont egyharmadrésze gazda­sági munkaközösség, egyötöde kft, míg 10 százaléka rt, azaz kétharmadrészben már ezekből a működési formákból tevődik össze az egyesület. Ugyancsak kétharmados arányban uralja a tevékenységi területet az ipari, építőipari, kereskedelemi és szolgáltatási ágazat. Tért hódí­tanak a menedzserképzéssel, a könyveléssel, reklámmal, kia­dással, műszerek és technoló­giai berendezések gyártásával foglakozó vállalkozások is. Persze a népszerűség nem vé­letlen, hiszen az érdekvédelem mellett a VOSZ kiállítások ren­dezésével, szervezésével is fog­lalkozik, melyek igen közked­veltek a vállalkozói körökben. A piaci megmérettetés, a meg­valósuló üzletkötések ugyanis vállalkozások sorsát dönthetik el. Az 1992-es évben is több árubemutatót tervez a VOSZ. Februárban Kuvaitban, márci­usban Tokióban, áprilisban Bmoban, júniusban Stock­holmban, júliusban Szentpéter­váron, októberben a dél-afrikai Johannesburgban és Kölnben, novemberben Barcelonában és decemberben a brazíliai Sao Pauloban lesznek nemzetközi kiállítások. Budapesten pedig áprilisban az IFABO-n, május­ban a tavaszi BNV-n, szeptem­berben az őszi BNV-n és no­vemberben a FOODAPEST-en jelenhetnek meg áruikkal a VOSZ tagok. A gazdasági rendszer­váltás dilemmái- válságban Megjelent a Közgazdasági Szemle legújabb száma, mely ezúttal is időszerű kérdésekkel foglalkozik. Közülük kiemelve Mandel Miklós és Veress József- mindketten a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanárai (Veress József korábban a Janus Pannonius Tudománye­gyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója) - szerzőpáros cikkének rövid ismertetésére vállalkozunk. Tanulmányuk címe: A gazdasági rendszervál­tás dilemmái - válságban. Az átmenet közgazdaságtana ma még óhatatlanul gyerekci­pőben jár, noha irodalma ör­vendetesen szaporodik. A szer­zők a magyar gazdaság össze­függéseiből kiindulva járták vé­gig a gazdaságpolitika általáno­san elfogadott alapfunkcióit. Mondanivalójuk lényege abban fogalmazható meg, hogy az át­menet első két évében sikereket is felvonultató gazdaságpolitika újabb, egyre inkább megkerül­hetetlen problémákkal kell szembenézzen. Végesnek ígér­kezik a monetáris restrikció al­kalmazhatósága a lakossági jö­vedelemszerkezet gondjait te­kintve. Egyre nehezebben el­odázható az államháztartás re­formja, de bevezetésének sú­lyos az ára. A politikai túlfűtött­ség még mindig túlságosan ér­zékelteti hatását a gazdaságpoli­tikában. A válság kezelésének és a gazdasági struktúra átalakí­tásának egyidejűsége is számos ellentmondás hordozója, hiszen tartósan magas inflációs közeg­ben is kimutatható a stabilizá­ciós lépések sikereinek sajnála­tos, ám logikus mellékhatása: a recesszió. Az adott adósságpoli­tikából következő exportkény­szer pedig akaratlanul is inkább konzerválja az elavult termelési és szolgáltatási szerkezetet. Pénzügyi erőforrásaink elégte­lenek az infrastruktúra fejlesz­téséhez, illetve általában a mo­dernizációhoz. A kitöréshez a radikális lépések belső logiká­ján alapuló olyan gazdaságpoli­tikán keresztül vezethet az út, amely komoly erőfeszítéseket tesz a külföldi tőke magyaror­szági szerepvállalásának foko­zására. Az 1991-1992-es évek minden bizonnyal fordulópon­tot jelentenek majd ezen a téren is, hiszen még egyáltalán nem dőlt el: tartós válsággal kell-e majd szembenéznünk, vagy fo­kozatosan megerősödünk. V ásárok Budapesten Utazás'92 - Március 20-22. 15. Nemzetközi Idegenfor­galmi Kiaállítás és Vásár. TSH'92 - Március 20-22. 1. Turizmus, Sport, Hobby Szabadidő Kiállítás. III. Sajtófesztivál - Már­cius 20-30. IKB - Március 28-30. 2. Nemzetközi Pékáru és Cukrászati Szakkiállítás és Vásár SECUREC - Április 7-10. 5. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás Szépség és egészség - Ápri­lis 23-26. - 1. Nemzetközi Fod­rász-szakkiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom