Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-16 / 15. szám
8 új Dunántúli napló 1992. január 16., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET A Nemzetközi Menedzser Központ programajánlatai Hogyan érhető el maximális vállalati pénzügyi eredmény? Jó tanácsok kisiparosoknak A közérdekű kötelezettségvállalás adózási szabályai Mit lehet elszámolni? A program vezetője: dr. John C. Groth, a texasi A&M Egyetem pénzügyi professzora. Vállalati pénzügyek, befektetések és vezetőképzés területén szak- tanácsadói és törvényszéki szakértői teendőket lát el. Rendszeresen tanít vezetőképző programokon, kihelyezett tanfolyamokat tart hazai és külföldi nagyvállalatoknál. Jelenleg brit és európai képzési programokban működik közre. A program célja: A magyar vállalatok egyre komolyabban foglalkoznak működési eszközeik kezelésével. A program célja a maximális eredmény eléréséhez szükséges egyéni tudás és technikák elsajátítása. Kinek ajánlják? Azoknak, akik meglevő működési eszközökkel és pénzeszközökkel gazdálkodnak. Külön előnyt jelent, ha már résztvettek a „Pénzügy, számvitel nem pénzügyi vezetőknek” c. programon, vagy pénzügyi, számviteli gyakorlattal rendelkeznek. A program tartalma: A programon már meglévő eszközökre és hozamaik javítási lehetőségei helyezik a fő hangsúlyt. Megismertetik a tőkebefektetés, tőkemegtérülés, pénzgenerálás, idő/eredmény elemeiből álló vállalati működési ciklusra vonatkozó felfogásokat. Megismertetik az eszközelemzés és eszközgazdálkodás - pl. készletek, befejezetlen termelés, követelések - koncepcióit. A program időpontja: 1992. március 18-20. Helye: Nemzetközi Menedzser Központ, 1221 Budafok, Anna u. 1-3. Díja: 30 000 Ft/fő. Jelentkezés, érdeklődés: Levélben, vagy telefonon (226-5128, 226-0755) 1992. február 15-ig. Marketing és fejlesztés: Ve rsenyképesség A program vezetői: dr. Gyöngyösi Zoltán, a Nemzetközi Menedzser Központ marketing professzora, az Ipari Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatójának tanácsadója, vállalatok felügyelő bizottságainak tagja. Széleskörű oktatási, kutatási és tanácsadási tevékenységet végzett a témakörben. Kandidátusi értekezését, „Termékpolitika a vállalati stratégiában” témában írta. Dr. Ronald Savitt, a ver- monti (USA) egyetem marketing professzora. Sok cégnél tanácsadóként dolgozik a marketing fejlesztés, termékfejlesztés, nemzetközi marketing és a versenyképes stratégiák fejlesztése témakörben. 1991-1992-ben a Nemzetközi Menedzser Központ Fulbright ösztöndíjas vendégprofesszora. A program célja: Bemutatni a fejlesztés és NEMZETKÖZI MENEDZSER KÖZPONT Menedzserképző és Üzleti Szaktanácsadó Kit. 1221 Budapest, Pentz Károly u. 1-3. Telefon: 226-07S5 Telefax: 226-5340 Levélcím: 1775 Budafok 1. Pf.: 113 a marketing összefüggéseit, eszközrendszerét, hatásukat a vállalat versenyképességére. Kinek ajánlják? Vállalat felsővezetőknek és a vállalatok fejlesztési és piaci munkáját irányító funkcionális vezetőknek. A program témakörei. A vállalati stratégia, mint a fejlesztés és a marketing alapja. A fejlesztés és a piaci célok összehangolása. Termékek - piacok: piaci irányok, piaci méret, piaci részesedés, a versenyképesség elemzése. Módszerek, erőforrás a piac befolyásolására. Esettanulmányok: a sikeres és sikertelen vállalati gyakorlat összetevőinek és tanulságainak megismerése. Saját vállalati gyakorlat elemzése módszertani segítséggel, helyzetértékelés és akciótervek kidolgozása a tanfolyam tapasztalatai alapján.» Konzultáció a résztvevők vállalati gyakorlatának fejlesztése. A program időpontja: 1992. február 10-12. Helye: Nemzetközi Menedzser Központ, Budapest, Anna u. 1-3. Díja: 28 000/fő. Jelentkezés, érdeklődés: Levélben vagy telefonon (226-5128, 226-0755) 1992. január 20-ig. Módszerek a sikeres vezetővé váláshoz Tréning fiatal menedzsereknek. A program vezetői: M. S. Nadhami ENSZ szakértőként a világ különböző országaiban segített management trainerek és szervezetfejlesztési tanácsadók kiképzésében, többek között az USA-ban és Magyarországon is. Kimagasló nemzetközi tekintély ezen a területen, aki az elmúlt évek során összesen mintegy 2 évet töltött hazánkban, így ismeri a helyi viszonyokat, kultúránk sajátosságait, ami különösen hasznos lesz programunkhoz. Dr. Lövey Imre, a szervezeti magatartás és menedzsment professzora a Nemzetközi Menedzser Központban. A szervezetfejlesztés és készségfejlesztési tréningek egyik hazai úttörője, aki kiterjedt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik e területen. Számos vállalatnál végez tanácsadási tevékenységet. Dr. Lövey a Pittsburgi Egyetem J. M. Katz School of Business címzetes professzora. A program célja: A vezető szerep különböző, lényeges aspektusainak tudatosítása, az önismeret, az alapvető vezetői készségek fejlesztése. Kinek ajánlják? Fiatal vezetők, menedzserek részére, akik nemrég kerültek vezetői beosztásba. A program témakörei: A hatalom, befolyásolás, a vezetési stílus összefüggései. A személyes kommunkációs készség fejlesztése úgy is mint „adó” és mint „vevő”. Együttműködés és verseny a szervezetben. Mikor melyiket használja, és hogyan? Hatékony döntéshozatal. A munkatársak motiválása. Konfliktusok kezelése. A feldolgozásra kerülő témakörök koncepcionális anyagát rövidebb kiselőadások és írásos olvasmányok foglalják keretbe. A foglalkozások gerincét különböző szimulációs játékok, aktivizáló gyakorlatok, kis- és nagycsoportos megbeszélések, egyes részekről készült videofelvételek közös elemzése teszik ki, valamint kérdőívek, tesztek kitöltése és kiértékelése. Ennek a módszernek az a célja, hogy a tanulás ne csak általánosságban és elvi szinten történ- - jen meg, hanem az egyes résztvevők személyre szólóan, a saját vezetési módszereikre, stílusukra vonatkozóan kaphassanak visszajelzést, és így ezeket fejlesztve a program után érzékelhető változást, hatékonyságnövelést eredményezzen vezetői munkájukban. A program intenzív jellege miatt a foglalkozásokat - délelőtt, délutáni és eseti (!) foglalkozások - bentlakásos formában, nyugodt, kényelmes, teljes koncentrációt biztosító környezetben rendezik. Az első naptól az utolsóig a jelenlét nélkülözhetetlen az eredményes munkához. Miért hasznos részt venni ezen a programon? A program végére a résztvevők mélyebben értik a hatalom dinamikáját, az ezzel járó felelősséget, és pozitív alkalmazását; világosabban, hatékonyabban kommunikálnak, közölnek és hallgatnak meg 'másokat; felismerik az együttműködési és versenyhelyzeteket, tudatosan tudják alakítani ezeket saját hatékonyságuk érdekében; eredményesebbé válnak munkatársaik motiválásában és döntésekben; konstruktívabban tudják kezelni a konfliktusokat; erősödik vezetői szerepvállalásuk. A program időpontja: 1992. február 24-28. Helye: vidék (bentlakással). Díja: 47 000 Ft/fő + szállásköltség. Érdeklődés, jelentkezés: levélben vagy telefonon: (226-5128, 226-0755) 1992. január 25-ig. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló módosított 1989. évi XLV. törvény 34. § l\l bekezdés b./ pontja szerint az adóalap megállapításakor az összjövedelemből levonható a közérdekű kötelezettségvállalásra „Ptk. 593-596. §) fordított összeg. Azt nem állíthatjuk, hogy ezen törvényhely a legszélesebb közvéleményt izgató téma lenne, már előfordulása számaránya miatt is, de azt igen, hogy a kisiparosok által végzett közérdekű munkavégzés minősítésére, igazolására, bizonylatolására vonatkozó szabályok érdeklődésre tarthatnak számot az említett adózói körben. Pédaként vegyünk egy kőműves kisiparost, aki a lakókörzetében lévő óvodában végez munkát ingyenesen. A már hivatkozott törvényhely alapján az adóellenőrzés során alábbiakat kell figyelembe venni: A közérdekű kötelezettségvállalás olyan jogügylet, amely érvényessége hatósági jóváhagyáshoz kötött, ezért az illetékes állami felügyelő szervnek minden esetben külön-külön kell megvizsgálni a kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a jogszbály nyilvánít bizonyos kötelezettségvállalásokat közérdekűvé, Ptk. 594. § IM bekezdésében foglaltak. A konkrét ellenőrzések során az adókedvezményt igénybe vevő kötelezettségvállalónak igazolnia kell a hatósági jóváhagyás tényét. A szolgáltatásnak mindig ingyenesnek kell lenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kötelezett ne köthetné bizonyos feltételekhez a teljesítést. Ilyen feltétel lehet akár az óvodai férőhely biztosítása is. Mindezek alapján megállapítható, hogy az adóhatóságnak nincs joga és lehetősége egy tevékenységet adománynak minősíteni, így nem az adóhatóságon múlik, hogy valamely adományozás közérdekű kötelezettségvállalásnak tekinthető-e, vagy sem. A kérdést egyértelműen a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A Ptk. 593. §-a rendelkezik arról, hogy magánszemélyek és jogi személyek kötelezettséget vállalhatnak, vagy általuk meghatározott közérdekű célra ingyenes vagyoni szolgáltatást teljesítenek. Visszatérve a bevezetőben leírt példához, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 34 §. 11/ bekezdésben foglaltak szerint kell a személyi jövedelemadó megállapításánál eljárni azzal, hogy kötelezettségvállalás esetén a Ptk. 593-596. §., illetve az ezek végrehajtására kiadott 30/1978. (XI.22.) PM. rendelet hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A kötelezettségvállalás érvényességéhez, mint azt már megfogalmaztuk, az annak célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Ebből következik, hogy az adóhatóság az adóalapnál mindaddig nem veheti figyelembe a közérdekű munkavégzést, amíg az önkormányzati művelődési feladatokat ellátó szakigazgatási szerv nem igazolja, hogy hány napon, milyen formában történt az ingyenes (közérdekű) munka végzése, továbbá a kötelezettnek - aki az SZJA törvény 31. §-a alapján számolja el költségeit - az elvégzett munka bizonylatolása is a feladata, azaz az elvégzett szolgáltatásról köteles számlát kiállítani. Figyelemmel arra, hogy SZJA törvény szerint a kisiparos a kisipari tevékenységei kapcsolatos kiadásait attól függetlenül elszámolhatja, hogy a fizetett, vagy közérdekű munka esetében merült-e fel, a kétszeres elszámolás elkerülése érdekében közérdekű munkavégzés címén csak az az összeg számolható el, ami az adott munka - ha azt ellenérték fejében végezték volna - nyereségként jelentkezhetett volna. Ennyiben összegezhetném a közérdekű kötelezettségvállalás adóztatásával kapcsolatos szabályokat. Dr. Kelemen István főrevizor INTERNATIONAL MANAGEMENT CENTER Management Training and Business Consulting Ltd. H-1221 Budapest. Pentz Károly u. 1-3. Phone: (36-1) 226-0755 Telefax : 36-1-226-5340 Letter: H-1775 Budafok 1. P.O.B.: 113. A gmk-ák 1993 végéig működhetnek Áldatlan állapotok a cégbíróságon A privatizáció megindulásával, a magánvállalkozások egyre nagyobb elterjedésével jelentősen megnövekedett a cégbíróságok forgalma. Az elmúlt évben Baranya megyében 1000 kft.-t és 900 bt.-t jegyeztek be. Az egykori párbizottság épületében székelő Cégbíróság lehetetlen körülmények között dolgozik.- Mindössze négy irodánk van, és egy nagyon kicsi irattárunk - mondja dr. Keresztfalvi Andrásné bíró. - Több számítógéppel rendelkezünk, de csak egy nyomtatónk van. Az egyik számítógéppel bonyolítjuk le az ügyintézést, adatokat szolgáltatunk róla, felvilágosítást adunk segítségével. A többivel a bírói végzéshez szükséges iratokat rendezzük, összesítjük.-Egy apré irodában fogadják az ügyfeleket. Az irattár annyira kicsi, hogy legfeljebb egy ügyvéd tud dolgozni benne, akinek nem egy, hanem több kilónyi okmányt kell áttanulmányoznia egy-egy szerződéshez, vagy peres eljáráshoz. A többiek addig sorban állnak, és várnak. Sokszor napok is eltelnek, mire bejutnak.- Az ügyfeleink jogosan há- borognak ezekért az állapotokért - folytatja dr. Keresztfalvi Andrásné. - Egy-egy vállalkozásnak nem kevés pénzébe kerül, amíg megszerzi a cégbírósági bejegyzést. Decemberben, amikor nagyon sokan adták be a kérelmüket, szinte tragikus volt a helyzet. A nagy kapkodásban némelyik vállalkozás csak az alapító okiratot mellékelte a kérvényhez. Mások meg minden lehetséges tevékenységet felsoroltak, hogy ne kelljen újból és újból fizetniük a módosításáért. Nem tudjuk még, hány olyan kft., bt. adta be a papírjait, amelyik nem fizette be az alapításához szükséges alaptőkét. A decemberi nagy rohamnak elsődleges oka az volt, hogy minden leendő vállalkozó szerette volna igénybe venni az 1992-től megszűnő kedvezményeket. Láthatóan elkezdődött a privatizációs folyamat, de csak kevés vállalatnál történt meg. Amíg az iratok a cégbírósághoz kerülnek, az másfél év. A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági munkaközösségek és jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek 1993. december 31-ig működhetnek az eredeti feltételek szerint, ekkor azonban módosítaniuk kell a szerződésüket. 1992-ben azonban már lényegesen több lesz a privatizáció során átalakuló vállalatok száma, a beadott szerződések is jelentősen megnőnek. A vállalatok jelentős része eddig rész- vénytársaságá alakult. A tőzsde nem működik, ezért a részvényeket nincs hol forgatni. A külföldi befektetők közül is egyre többen alakítanak inkább kft-ket, mert annál egyszerűbb az ügymenet. Az önkormányzatok és az Állami Vagyonügynökség szerepe sem tisztázott hogy a privatizációt követően, mint résztulajdonosoknak milyen jogaik vannak. Az önkormányzatoknak nem kellett aláírniuk az alapító okiratot, annak ellenére, hogy résztulajdonnal rendelkeznek, csak az ÁVÜ-nek, de anyagi felelősséggel tartoznak egy olyan vállalkozásért, aminek a tevékenységét nem is ismerik. Például, ha átalakul egy vállalat, akkor a belterületi földekért az önkormányzat részvényeket kap. Ha bármi történik a részvénytársasággal, - csődbe megy, vagy adósságai vannak -, akkor az önkormányzatnak fizetnie kell.- Abszurd dolog, hogy az önkormányzatnak nem kell aláírni azt az iratot, amelyik a vállalkozás szabályait tartalmazza - mondja dr. Keresztfalvi Andrásné. - Nem egy esetben óriási értékű részvénnyel is rendelkezhet, ami persze nagyobb kockázattal is jár. Az önkormányzati vagyonról szóló törvényben is az szerepel, hogy az átalakuló állami vállalat köteles az önkormányzatot tájékoztatni. Az önkormányzat csak közölheti véleményét a vagyonértékelő szervezetettel a föld megállapított értékéről. Azonban az önkormányzat kézfizető kezességgel tartozik a belterületi föld értékének meg- feleően az állami vagyonkezelő szervezettel szemben. Sz. K. Külkereskedelmi Fórum '92 Vezetőknek, külkereskedelmi szakembereknek ajánlja az NGKM támogatásával év- ről-évre megrendezésre kerülő konferenciát a Sáneling Kft., amelynek idei célja, hogy átfogó képet adjon az 1992-es év külkereskedelmi szabályozásáról és a külpiacokon bekövetkezett változásokról. így szó lesz a februári előadásokon az engedélyezési rendszer, a külkereskedelem pénzügyi szabályozásának 1992-re tervezett változásairól, a vámeljárásokban, devizaelőírásokban bekövetkező módosításokról. Előadást hallhatnak az EGK-val és az EFTA-val kötött társulási megállapodások hatásáról a magyar külgazdaságra, a közép-ke- let-európai országokkal folytatott kereskedelmünk áttérésének tapasztalatairól. Időpont: 1992. február 12-13. Helyszín: Konferenciaközpont, Budaepst, XI., Villányi út 11-1®. Részvételi díj: 8800 Ft.
