Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-15 / 14. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. január 15., szerda A jövő: felelős, szabad iskolák Az állásfoglalás félelmei indokolatlanok A német közösség kohéziós erejéből alig maradt valami Felgyorsult asszimiláció Anyanyelven heti két nap - Megoldható feladat az emelt óraszámú fakultáció Válasz az Új DN 1991. dec. 30-án megjelent számában közölt állásfoglalásra. (A jövő: működésképtelen iskolák). Figyelemmel olvastuk az MSZP Pedagógus Tagozata által szervezett lakossági fórum december 19-i állásfoglalását az új közoktatási törvény koncepciójáról (mert koncepcióról és nem törvénytervezetről van szó.) Sajnálatos, hogy a fórumot éppen a költségvetési viták idejére időzítették, így a város parlamenti képviselői - így And- rásfalvy miniszter úr - sem vehettek részt a rendezvényen. Reméljük, a fórumon megjelent tisztelt érdeklődők azóta már nem csupán egy „rövid bevezető” alapján ismerték meg a koncepció legfontosabb elemeit, hanem maguk is részelte- sen áttanulmányozták a Köznevelésben megjelent autentikus szöveget, s a lap karácsonyi számában vázlatosan közölt módosításokat is. így bizonyára meggyőződhettek róla, hogy az Új Dunántúli Naplóban napvilágot látott állásfoglalás félelmei indokolatlanok, s kár volt a koncepciót pusztán „egyértelműen elutasítani.” A Területi Oktatásügyi Központnak nem az a céljuk, hogy általuk „új ellenőrző szervezet épüljön be az iskolák vezetésének szabályozásába”, s mégke- vésbé az, hogy megalázza a tantestületeket és önkormányzatokat. Nem felel meg a valóságnak, hogy a TOK felállása után megszűnne az iskolák önállósága. A nevelőtestület joga az intézmény pedagógiai programjának kidolgozása, a helyi tanterv összeállítása, az éves munkaterv meghatározása, hogy csak a legfontosabbat említsük. Az iskola dönti el, milyen tankönyveket használnak, s maga dönti el a tanév helyi rendjét is. (A koncepció javított, s hamarosan nyilvánosságra kerülő javított változatában szóhasznála- tilag is hangsúlyossá válik, hogy a TOK-oknak nem lesz hatósági szerepük.) A már „látatlanban” sokat bírált TOK-ok ugyanakkor szakmai védelmet tudnak nyújtani hozzá nem értő önkormányzai vezetők esetleges káros beavatkozásai ellen. Ez különösen kis településeken lehet fontos. Indokolatlannak érezzük az iskolaszerkezet átalakulásával kapcsolatos aggodalmakat is. A koncepció bő választékot kínál, de egyik iskolatípust sem kívánja a társadalomra erőltetni. A helyi lehetőségeknek megfelelően az önkormányzatok, a nevelőtestületek, a szülői közösségek döntik el, melyik változatot választják, s hogy egyáltalán megbolygatják-e lakóhelyükön a hagyományos iskola- szerkezetet. A koncepció a félelmekkel ellentétben éppen a nagyfokú átjárhatóságot biztosítja az iskolatípusok között, s nem a „szelekciós folyamat állandósítását”. A pedagógusok, szülők szabadságán és felelősségén áll vagy bukik a tehetségek felkarolása, a lassabban haladók segítése. Ehhez az intézmény- rendszer maximális segítséget kínál. Sokszor cáfolt tévhit, hogy az állam csak 5 éves kortól vállal felelősséget a gyermekekért. Az államhoz tartoznak az önkormányzatok is, márpedig a koncepció szerint a helyi önkormányzatok kötelező feladata, hogy az óvodások (3-6 éves) korosztály számára intézményes óvodai ellátásról gondoskodjék. Ehhez a központi költségvetés gyermekenként 19 ezer forint támogatást nyújt. Szó sincs tehát arról, hogy a szülőknek kellene fizetniük az ellátás költségeit. A szakoktatás valóban a közoktatási rendszer része, de számtalan sajátossága - vállalati, tanműhelyi képzés, munkaügyi szabályok stb. - indokolja a külön törvényben történő szabályozást. Miután azonban mind a közoktatás, mind a szakoktatási, mind a felsőoktatási törvény szoros összefüggő kérdéskört szabályoz, a minisztérium határozott törekvése, hogy a parlament e három törvényt együtt tárgyalja. A napközi az alapellátások közé tartozik - igaz, hogy szövegszerűen a koncepció november 5-én elfogadott változatában még nem szerepel -, ám szociális vonatkozásai miatt nem csupán oktatási kérdésként kezelendő. Az önkormányzatok költség- vetési támogatása a parlamenti vita során több vonatkozásban növekedett, ide sorolható egyebek között a 0-7 éves (valamint 60 év feletti) lakosoknak nyújtott, személyenként 3500 forintra emelt költségvetési hozzájárulás. Az önkormányzatok ebből is támogatják például a napközit. Az 5 %-os dologi automatizmust a minisztérium sem tartja elegendőnek. S hogy sok-e a TOK-okra szánt 250 millió forint? A gyakorlat majd bebizonyítja, hgoy nem. Röpke számítással könnyen ellenőrizhető, hogy ekkora összegből „mam- mutintézményt” fenntartani nem lehet. Észrevételeiket köszönettel nyugtázzuk. Havasi János MKM szóvivő Komló Baranya megye második legnagyobb települése. A 32 ezer fős városban hagyományait őrizni akaró német neme- zetiség is él. Létszámukra vonatkozóan becsült adatok nincsenek, a legutóbbi évtizedek bevallás alapján készült nép- számlálásai pedig nem adnak hiteles képet. A valamikori Komló falu a török hódoltság alatt is lakott helység volt. A 18. századig csak magyarok éltek itt. A németek beköltözése ennek az időszaknak a végén és a 19. század elején indult meg, a környező helységek németségét szívta fel a település. A szénbányászat fejlődése tovább növelte arányukat, hiszen a bánya sok németajkú dolgozót, elsősorban szakmunkásokat vonzott ide. Az 1931-as összeírás során a 2187 lakosból 203 német nemzetiségűt számláltak. A komlói önkormányzati képviselő-testület német nemzetiségi szószólójának, Hafner Henriknek a véleménye szerint a kitelepítés ugyan befolyásolta létszámukat, de közel sem abban a mértékben, mint más településeken. Ugyanakkor a nagyközség, majd a város befogadta azokat a németeket, akik korábbi lakhelyük elhagyására kényszerültek. Hozzájuk csatlakoztak azok a németek által is lakott falvak polgárai, amelyek időközben Komló részévé váltak. A várossá válás, az urbanizáció következtében felgyorsult asszimiláció a szokások, a hagyományok elvesztését is jelentette, így az 1980-as évek elejére a német közösség kohéziós erejéből alig maradt valami. Korábban kellett volna felismerni, hogy nemzeti kisebbség városi környezetben nem maradhat meg kisebbségi intézmények és közművelődési háttér nélkül. A közös gyökerek keresésének szándékával jött létre 1983-ban a német klub, melynek keretében Ábel János, Schmidt Gyuláné, Schmidt Gyula és Wache Jánosné vezetésével a közös történelem felfedezése mellett a kultúra és a hagyományápolásra, az együtt- létek, az együtt szórakozások alkalmával a nyelv magasbb szintű elsajátítására törekedtek és teszik ezt ma is. Az egykori Szopokon, a mai Mecsekfalun, amely a város része, 1984-ben hozták létre azt a német nemzetiségi hagyományőrző együttest, amely Api Mátyásné irányításával szép sikereket könyvelhet el a német újévi, farsangi, húsvéti és karácsonyi szokások felelevenítésével és előadásával. A mecsekfa- lui lakodalmas híre pedig bejárta a vidéket. A nemzetiségi lét alapeleme a nemzetiségi nyelv oktatása és ápolása. Komló város képvi- selő-testülete a közelmúltbn tárgyalta ezt a témát. Határozatában hitet tett további vendégtanárok fogadása, a feltételek biztosítása, a tanár- és óvónőcserék lehetőségének megteremtése, az iskolai külföldi kapcsolatok szélesítése, intenzív nyelvtanfolyam megszervezés mellett. Dr. Karádi Kázmérné, a váközülük. Ahol már macska van a háznál, nem ajánlatos a kutya „beszerzése.” Egy debreceni újságban olvastam: „Tőlünk az autó nem luxus” A nagy távolságot tekintve talán mégsem találó ez a reklám. Az sem vigasztaló, amit az egyik pécsi reklámlap közöl: „Felújított üveges gyászhintó Vaskúton eladó.” Mégcsak telefonálni sem lehet érte! És a lovakat ki szerzi be? Az újságok egyaránt telítve vannak a különböző jókívánságokkal. A hirdetési lázgörbe itt a legmagasabb, és a legtöbbször kifogásolható. Több helyütt olvasható: ,JEgy boldog, szerencsés új évet kívánunk!” De miért csak egyet kívánnak? Ezt a jókívánságot sem értjük: „Minden kedves volt és leendő utasainknak kellemes karácsonyi ünrosi polgármesteri hivatal művelődési ágazatának vezetője tájékoztatott arról, hogy három óvodában, heti 2 nap erejéig 182 gyermek, a felsőszilvási és a kenderföldi általános iskolákban nyelvoktató formában 465 tanuló tanulja a német nemzetiség nyelvét. Németországi kapcsolatot alakított ki a Kenderföldi Általános Iskola Neckar- tensing iskolájával, amelynek keretében évente 25 komlói látogathat németföldre és 25 német gyermeket fogadnak Komlón. A Komlón élő német nemzetiség viszonyairól ismertetett alaphelyzet, amely a jó irányú változásokat is jelzi, nyilvánvalóan feltételezi azt, hogy a nyelvoktató formának a kétnyelvű módszer, vagy akár az annyelvűség irányába kell elmozdulnia. Az oktatási feltételek hiánya miatt Komlón erre még várni kell. Megoldható feladatnak tűnik viszont az emelt óraszámú fakultációk beindítása, a szakkörök számának gyarapítása. A nemzetiségi lét feltételei Komlón tehát pozitív elrendezést mutatnak. Szembetűnő a szemléletváltozás. Ezt jelzi a képvsielő-testületi ülésen kibontakozott vita, a konzulátusnak a nyelvoktatást érintő tárgyi sgítsége, a művelődési ágazat, a pedgógusok, a szülők és a tanulók erőfeszítései. Az önkormányzat elvi és anyagi támogatása pedig záloga lehet a szándékok valóra váltásának. Dr. Erdődi Gyula nepeket és boldog új évet kívánunk!” Kérdésünk: miért nem a meglevő vendégeknek kívánnak minden földi jót, és miért csak azoknak, akik már voltak, vagy a jövőben lesznek utasok? Nem kifogásolható viszont mai nyelvünkben sem „minden utasainknak” kifejezés. A „minden” mennyiségjelzős szó mellett ugyanis általában egyes, de néha többes szám is használható: minden körülmények között, mindenekelőtt; de\ minden alapot nélkülöző, stb. Á legmeglepőbbnek mégis ezt a jókívánságot tartjuk: „Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a STY-ba.” Úgy látszik, hogy a kedves hirdető az új esztendei jókívánságokat reánk hagyta. Legyen hát: B.u.é.k! Tóth István dr. Toliseprű A hirdetési láz görbéi Az ünnepek alatt a szoba lan- gyosító lágy melegében sokunknál sor kerülhetett a szinte hihetetlen tömegben megszaporodott újsághirdetések áttekintésére. Valóságos hirdetési láz tört ki. Szinte eladó az egész világ ! Meggyőződésem, hogy amennyibe a tévében, a rádióban és a különböző napilapokban hirdetett hajnövekedést serkentő szesz reklámja kerül, annak árából, az ország valamennyi kopasz fejűjét hajas babává lehetne varázsolni. Miután erről az élvezetről lemondtam, a reklámok között tallózva megállapítottam azt is, hogy le kell mondanom a' Commodore számítógépről is, mert semmit sem értek a számítógépekhez. Ez okból nem vehetem meg az Unicalor kazánt sem. Nem értek a Turbó Dízel BMW-hcz sem, hiába csábító vételre az a körülmény, hogy az áru komplett motorral együtt vehető meg. Komoly versenytársa ennek az Eurika (talán a Heuréka görög szó elferdítéséből keletkezett cégjelzés), amelyet teljes automata mosógépként tudnék hasznosítani, ha már nem volna ilyenfajta masina háztartásunkban. Baj az is, hogy bőséges versenytársa akad az eladandó Energomat mosógépekben Eladója nem árulja el, mi célra szolgál a „Privileg 228 Overlock”. Szerintem lehet autófajta jelzése, gyerekkocsi, esetleg kutyanyírókészlet. Ez utóbbira azért gondoltam, mert a reklámújság más helyén ez olvasható: „Privileg kutyanyírókészlet eladó. ” Persze, e készlethez kutyát is kellene mellékelni. Az egyik hirdetés Bingót akar eladni. Éz azonban nem valami kutyafajta, hanem babakocsi, amelybe néha Kutyulinak becézett aranyoskák ültethetők. Sebaj! Számos kiskutyahirdetés akad: Bobtail, Pezzeli, Shi- Tzu stb. Lehet válogatni A mecsekfalui hagyományőrző együttes Megyei cégbíróság? Az „Új Vasárnapi Dunántúli Napló” 1992. január 5-i számában megjelent „Pecsétözön a Szalai úton” című cikk több téves, félrevezető megállapítást tartalmaz, - ez indított, hogy ezekre rámutassak. 1. / A cikk „megyei cégbíróságokról” tesz említést. Cégbíróság, mint külön bíróság nem létezik. A cégbíráskodást a Baranya Megyei Bíróságon három cégbíró intézi. A „Szalai úton” bíróság nincs. A Baranya Megyei Bíróság a József A. u. 10. szám alatti épületben kapott elhelyezést 1990. november végétől. 2. / A cégbíróság egyik ügyszaka a Baranya Megyei Bíróságnak, ebből értelemszerűen következik, hogy külön vezetője nincs. Dr. Monori Ferenc a Megyei Bíróság egyik cégügyeket intéző bírája. 3. / A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. - a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva - a Magyar Közlöny tavalyi 143. számában jelent meg. A cikk azokat az új törvényi elemeket kívánta érzékeltetni, amelyek a jogalkalmazási gyakorlatban szemléletváltoztatást, nehézségeket, problémákat okozhatnak. Téves a cikk utolsó bekezdésében tett azon megállapítás, hogy január 1-től nincs vgmk., ezt a gazdasági társaságot a törvény ugyanis már korábban megszüntette, továbbá: a törvény hatálybalépése előtt létrejött gazdasági társaság a társasági szerződést - ha ellentétes a GT-nek e törvénnyel megállapított eltérését nem engedő rend- lekezésével - 1993. december 31-ig köteles megfelelően módosítani. Ezzel összhangban áll továbbá az a rendelkezés, hogy a cégnyilvántartásba már bejegyzett gazdasági munkaközösségre és jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségre - a megszűnéséig - a törvénynek és a GT-nek a törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Tamásfy József a megyei bíróság elnöke Bezár a park- A zürichi városi elöljáróság elhatározta, hogy este tíz órától reggel hétig zárva tartják a híres-hirhedt Platzspitz-et, a narkósok és szállítóik kedvenc tartózkodási helyét, valamint a Centralbahnhof üzletcsarnokát, ahol a narkósok hajléktalanokkal együtt, éjszakánként menedékre lelnek. A vasúti menetrend által támasztott követelményekre való tekintettel ennél rövidebb időre, hajnali egy és négy óra között ugyancsak zárva lesz a „shop- ville”, a zürichi üzleti negyedet a főpályaudvarral összekötő földalatti üzletsor, bejárataihoz húsz vasrácsot szereltek fel a közelmúltban. Ezekkel a kényszerítő intézkedésekkel párhuzamosan a városi hatóságok fokozott segítségben kívánják részesíteni a narkósokat és a hajléktalanokat. Egyidejűleg fokozzák az AIDS elleni harcot is. Eddig a város központi parkjában, a Platzspitzen egy magánszervezet napi 8 000-10 000 steril injekcióstűt osztott szét ingyen a narkósok között, ezután pedig kiterjesztik ezt az akciót a narkósokkal foglalkozó gondozó intézetekre, a hajléktalanok nappali és éjszakai menedékhelyeire.
