Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-15 / 14. szám

1992. január 15., szerda üj Dunántúli Tlapiö 11 Auszriában megbecsülik a fizető idegent 160 milliárd schilling a vendégektől Beérik a kongresszusi turizmus Drámai figyelmeztetés Milliókkal nő a rákbetegek száma (MTI-Panoráma) - Kétszá­zötvenezren kavarogtak Bécs belvárosában szilveszter éj­szaka, itták a pezsgőt, a pun­csot, táncra perdültek, vagy csak élvezték a zenét. A bábeli hangzavarban a leggyakrabban hallott idegen szó az olasz volt, de akadt szép számmal angol, spanyol, magyar, csehszlovák turista is. Méltó befejezés volt ez az osztrák idegenforgalom számára egy nehezen indult ám rekordokat döntő év után. Az idegenforgalomból 1991-ben 160 milliárd schilling folyt be - az Öböl-háború és a jugoszláv események ellenére 10 százalékkal több, mint a sokkal békésebb 1990-ben. Hely kell a követségeknek Vadászat épületekre (MTI-Panoráma) Az Egyesült Államok kormánya hamarosan megkezdi a „vadászatot” olyan épületekre, amelyekben elhe­lyezheti nagykövetségeit a volt Szovjetunióból alakult új álla­mokban -jelentette az AP ame­rikai hírügynökség. Legkeve­sebb hét nagykövetség felállítá­sáról van szó, s mindegyiknek szüksége lesz tapasztalt sze­mélyzetre ugyanúgy, mint nagykövetségi épületekre és la­kásokra. A balti államokban már működik az Egyesült Ál­lamok diplomáciai képviselete. Legközelebb Ukrajnában, Belorussziában, Kazahsztánban és Kirgizisztánban szándékozik nagykövetséget felállítani az Egyesült Államok kormánya. Nem lesz azonban könnyű meg­felelő épületeket találnia. Azokban a házakban, amelyek­ben szovjet hivatalok működ­tek, rendszerint kevés a telefon- vonal és az elektromos vezeté­kek nem bírnák el a nagytelje­sítményű számítógépek és más berendezések okozta terhelést. Olyan luxust is nehéz lenne be­vezetni, mint a légkondicioná­lás. Lehetséges, hogy az új ame­rikai nagykövetségeknek ideig­lenesen szállodákban kell elhe­lyezkedniük. Ez nem is lenne nagy baj, viszont komolyabb gondot jelent olyan diplomatá­kat találni, akik megfelelően képesek ellátni - mondjuk - az örményországi nagyköveti vagy a habarovszki főkonzuli állást - mondják az amerikai főváros­ban. (MTI-Panoráma) - 1991. augusztus 29-én, hajnali egy órakor a csehszlovák belügymi­nisztérium különleges kom­mandója huszáros rohamot in­tézett az Ostrava melletti Mos- nov repülőtere ellen. Tekintettel arra, hogy a kommandó tagjai ezúttal nem a csinos, élénkvö­rös barettet viseltek a fejükön, amiről azonosítani lehetett volna őket, hanem szorosan az arcra tapadó, fekete maszk volt rajtuk, a repülőtér személyzete érthetően meghökkent a fegyve­resek láttán. Kész szerencse, hogy nem bontakozott ki véres tűzharc a reptéri őrség és a tá­madók között. Mindössze az irányítótorony egyik munkatár­sát kellett sokkos állapotban kórházba szállítani. Ausztria világviszonylatban az első az egy lakosra jutó idegen- forgalmi bevétel tekintetében - ez 20 ezer schilling volt a most zárult esztendőben. A szakemberek külön örül­nek annak, hogy a vendégéjsza­kák száma nőtt - Wolfgang Schüssel gazdasági miniszter 130 milliós, azaz öt százalékos emelkedést említ. Ausztria a tíz vezető idegenforgalmi „nagy­hatalom” között a hatodik he­lyen áll. Bevált tehát az az alapelv, amely a mennyiség helyett a minőséget helyezi előtérbe ab­ban a reményben, hogy a turis­tát meggyőzi, ha pénzéért szín­vonalat kap, a hír terjed, egyre Baracs Dénes, az MTI tudósí­tója jelenti:- Nehéz feladatok várnak Portugáliára az Európai Közös­ségben január 1-jén kezdődött- és a közösséghez való csatlako­zása óta első - féléves elnökségi periódusa alatt - mondta a brüs­szeli Le Soimak adott interjújá­ban Joao de Deus Pinheiro por­tugál külügyminiszter. A diplomata, aki a holland Hans van den Broektől vette át hat hónapra az elnökség stafé­tabotját, a hivatalosan 1993 ja­nuár elsején startoló, belső aka­dályok nélküli „nagypiac” megvalósításához (az eredetileg számbavett csaknem 280-ból) még szükséges 40 közösségi szabályzat, direktíva elfogadá­sának gyorsítását, a közösség 1993-97-es időszakára vonat­kozó költségvetési keretek (az úgynevezett „Delors-csomag”) előkészítését, a világkereskede­lem liberalizálásáról a GATT keretében folyó tárgyalásokat, az EFTA-országokkal kidolgo­A matematikai pontossággal végrehajtott akciónak - az első hivatalos közlések szerint - az lett volna a célja, hogy lefoglal­janak nagy mennyiségű fegy­vert és kábítószert, ami - a biz­tonsági szervek megbízható ér­tesülése szerint - éppen akkor volt érkezőben, csempészáru formájában, a mosnovi repülő­térre. Mivel azonban a légikikö­tőt sikeresen elfoglaló kom­mandósok semmi ilyet nem ta­láltak, mint akik jól végezték dolgukat, beszálltak AN-24—es szolgálati gépükbe, és visszare­pültek bázisukra. Az eset lázba hozta a cseh és a szlovák közvéleményt, s az el­lenzék azonnal Jan Längos bel­ügyminiszter fejét követelte. A kormányzat részéről pedig többen „próbálják ki”, majd térnek vissza. Tudatosan és jól használja az idegenforgalom az ország párat­lan természeti adottságait, köz­ponti fekvését, a kulturális ha­gyományokat, és nem utolsó­sorban az osztrákok nevezetes kedélyességét, vendégszerete­tét. Ä szakemberek számára nem meglepő, hogy lassan beé­rik a kongresszusi turizmus: Ausztria és ezen belül elsősor­ban Bécs évek óta tervszerűen telepíti remek helyszíneire a nagy nemzetközi tanácskozáso­kat, amelyek példás megszerve­zése jó hírét kelti a fővárosnak. A legtanulságosabb mégis az, ahogyan Ausztriában az egyéni zott „európai gazdasági tér" egyezményének újratárgyalását, a Tizenkettek közös mezőgaz­dasági politikájának reformját, továbbá a közösség kiszélesíté­sének potenciális következmé­nyeire vonatkozó tanulmány előkészítését jelölte meg az el­nökség asztalán fekvő legfonto­sabb dossziék sorában. A por­tugál elnökség feladata lesz a Maastrichtban az európai unióra vonatkozólag kidolgozott meg­állapodás szerződéses formába öntése is még az év elején. A külpolitikai témák közül - ezekben a közösség egyeztetett vonalat igyekszik kialakítani - Lisszabon „megörökölte” a ju­goszláv dossziét, bár a jugo­szláviai békekonferencia gya­korlati megfontolások alapján Portugália kérésére Hágából nem Lisszabonba költözik át, hanem Brüsszelbe. Továbbra is központi témája lesz a közös­ségnek a volt Szovjetunió he­lyén kialakuló Független Álla­mok Közösségével létrejövő egymásnak ellentmondó ma­gyarázatok tömkelegé röppent fel az elkövetkező hetek során, mígnem az egész balszerencsés ügy lassan feledésbe merült. Az egyik ilyen módosító ma­gyarázat volt, hogy Langos a tévékamerák előtt töredelmesen bevallotta: tulajdonképpen nem is fegyvert vagy kábítószert ke­restek, hanem rendkívül veszé­lyes, radioaktív anyagot. Hogy állítólag mi volt ez a rejtélyes anyag, azt Richard Sacher ko­rábbi belügyminisztertől vél­hette megtudni a közvélemény: elsőnek ugyanis Sacher ejtette ki a száján a „vörös higany” ki­fejezés. A bűnüldöző szakértők sze­rint a „vörös higany” először is nem higany. A nemzetközi alvi­kezdeményezést, az idegenfor­galmi kisberuházásokat, a falusi turizmust támogatják. A minisz­ter szavai szerint ez a jövőben sem fog változni, a kormányzat igen nagy fontosságot tulajdonít ezeknek a minilétesítmények­nek. Az osztrák idegenforgalom egyik titka valószínűleg az, hogy megbecsülik a kispénzűe­ket is, gondos ellátást nyújtanak nekik is. Erről győzi meg őket a megfizethető áru szálláshely éppúgy, mint a megannyi kis­vendéglő kiadós adagjai. Min­dent összevetve ez a gazdasági ágazat - a szórakoztatóiparral együtt - Ausztriában a legna­gyobb, s a nemzeti össztermék egy hetedét adja. kapcsolat, ezeknek az orszá­goknak támogatása, és a kö­zel-keleti dosszié.. Ami a naptárat illeti, Deus Pinheiro nem tartja valószínű­nek, hogy a GATT uruguayi for­dulójáról, illetve a mezőgazda- sági politika reformjáról a por­tugál elnökség ideje alatt meg­egyezés születhet, és azt sem tervezi, hogy rendkívüli csúcs- értekezletet hívjanak össze a „Delors-csomag” kidolgozá­sára. Az utóbbival kapcsolatban a közösség bizottságának terve­zete csak február végére vár­ható, s azt még egyeztetni kell a tagállamokkal. Erről a döntést a június végén esedékes, soros félévzáró lisszaboni csúcsérte­kezlet fogja 'várhatólag meg­hozni. Ez vitatja meg a közös­ség kiszélesítésének várható ha­tására vonatkozó tanulmányt is, Ausztria és Svédország felvételi kérelméről is csak az év máso­dik felében, a brit elnökség alatt kezdődhetnek meg a tárgyalá­sok - fejtette ki Joao Pinheiro. lágban „Red Mercury” néven ismerik azt a port; amelynek fo­lyékony halmazállapotú válto­zata már „Red Sherry,, elneve­zéssel fut, és radioaktív sugár­zást bocsát ki magából. A „vö­rös sherry” tehát nem ital. Na- mármost a „vörös higanyt,, atombombák robbantó szerke­zetének (gyutacsának) elkészí­tésekor szokták használni, de ál­lítólag másra is alkalmas. A Szovjetunióban különleges technológiát dolgoztak ki előál­lítására - hangzott a magyarázat az akkori történelmi helyzetben, 1991 szeptemberében, tehát már a moszkvai puccs után, de még a Szovjetunió széthullása előtt. A csehszlovák szakértők által sugallt magyarázat szerint a „vörös higanyt” úgy hordták szét a Szovjetunióból, mint a kivonás előtt álló katonák a ka- lasnyikovokat a szovjet lakta­nyákból. (MTI-Panoráma) - Az ózon­réteg károsodása miatt milliók­kal növekszik a rákbetegek száma, a légszennyezés fertőzi a Los Angeles-i gyerekeket is, s a világ madarainak háromne­gyedét a kipusztulás fenyegeti. A hajdani mezőgazdasági és ipari forradalomhoz hasonló fordulatra van szükség a kör­nyezetvédelemben, hogy meg lehessen állítani a helyzet to­vábbi romlását. A drámai fi­gyelmeztetést a washingtoni Worldwatch Intézet idei, a világ helyzetéről szóló jelentése tar­talmazza. A tekintélyes amerikai kuta­tóközpont 1985 óta ad ki évente terjedelmes kötetet, amelyben a környezet védelme szempont­jából elemzi a Föld helyzetét. Az 1991-ről most közzétett je­lentés megállapítja, hogy az ENSZ első, 20 évvel ezelőtt Stockholmban tartott környe­zetvédelmi konferenciája óta a helyzet nem javult, hanem rom­lott, s mint kitűnt, hasonlíthatat­lanul nagyobb erőfeszítésekre, igazi forradalomra van szükség a gazdaságban, az emberi maga­tartásban mégpedig azonnal, a következő években és évtize­dekben. Az elmúlt 20 év azt bizo­nyítja, hogy a környezetvédelmi forradalmat csak átfogóan, vi­lágméretekben lehet megvalósí­tani. Egyes fejlett országok he­lyi eredményei ellenére a Föld legelőterületének háromne­gyede eltűnt. Többek között a savas esők miatt tovább csök­kent a termőterület,-évente 17 millió hektárral kevesebb az erdő. A ózonréteg kétszer olyan gyorsan ritkul, mint számítot­ták, ennek következtében milli­ókkal növekszik a bőrrák-meg­betegedések száma. Bizonyí­tottnak látszik az „üvegház-el- mélet,,: a káros gázok összpon- tosulásával a Föld légköre me­legszik, a 80-as évtizedben és 1990-ben mérték a legmaga­sabb átlaghőmérsékleteket a XIX. század közepe óta. Nagy hibát követ el az Euró­pai Közösség, ha nem fogadja el a mezőgazdasági exporttá­mogatások radikális csökkenté­sére tett amerikai javaslatot - je­lentette ki Robert Mosbacher amerikai kereskedelmi minisz­ter a CNN televíziónak adott in­terjújában. Elmondta, hogy a világ csak A „vörös higany” elnevezés tehát korántsem tudományos műszó, hanem a csempész-alvi­lág zsargonjához tartozik. Hogy az egész kérdés még áttekinthe­tetlenebb legyen, egyes illete- kések később átfogó cáfolattal éltek, és azt mondták, nem is „vörös higanyt” kerestek a mosnovi repülőtéren, hanem va­lami nagyon veszélyes dolgot, de azt nem mondhatják meg, hogy mit. Mint az MTI római tudósítója jelentette, az olasz hatóságok a minap Milánóban őrizetbe vet­tek három magyar és egy oszt­rák állampolgárt, atomfegyve­rek előállításához felhasznál­ható anyagok csempészésének vádjával. A hírek szerint két ki­logramm, úgynevezett vörös higannyal akartak üzletelni. Lehet, hogy semmi köze az egészhez, de a Rudé Právocímű prágai lap január 2-i számában A szennyezett levegő a nagy­városokban tartósan károsítja már a kisgyermekek egészségét: Los Angelesben például, ahol Amerikában a legtöbb az autó, tízéves korukra a gyerekek ezrei szenvednek tartós légúti beteg­ségekben. A termőterületek, az ívóvíz­készletek rohamos csökkenésé­vel párhuzamosan a fejlődő or­szágokban folytatódik a lakos­ság robbanásszerű növekedése, így az éhezők száma a segély- programok ellenére nem csök­ken, hanem emelkedik. Az em­beriség egyhatoda a 80-as években tovább szegényedett, miközben a világ fejlett orszá­gai tovább gazdagodtak. A kör­nyezetvédelemben azonban csak globális megoldás segíthet, hiszen amikor a létfenntartásu­kért küzdők az erdőket irtják, az élővilágot pusztítják, érthetően nem törődnek a szélesebb ösz- szefüggésekkel. Ugyanakkor egyetlen fejlett ország sem véd­heti meg egymaga környezetét - mutat rá a jelentés. A Worldwatch Intézet kutatói kiemelik, hogy a hidegháború végetérésével páratlan lehető­ségek kínálkoznak a környezet- védelmi forradalomra, hiszen a világ eddigi, évi 980 milliárd dolláros katonai kiadásainak már kis részével is nagy ered­ményeket lehet elérni. Az anya­giak mellett azonban alapvető szemléleti változásokra is szük­ség van a kormányok tevékeny­ségében és a gazdaságban: az autókkal szemben előnyt kell adni a tömegközlekedésnek, a városokban a kerékpárnak, elő­térbe kell helyezni a nem szennyező energiaforrásokat. A születésszabályozás nélkü­lözhetetlen a fejlődő világban, különben reménytelen az em­berhez méltó életfeltételek, az egészséges környezet, a normá­lis táplálkozás megteremtése - figyelmeztet a jelentés, amelyet az ENSZ idei, Rio De Janeiro-i környezetvédelmi világkonfe­renciája előtt bocsátottak közre. nyerhet a szubvenciók nagy­fokú csökkentésével, és az EK részéről helytelen magatartás lenne megakadályozni azt. Nyi­latkozata reakció volt arra, hogy a közös piaci mezőgazdasági és kereskedelmi miniszterek pén­teki ülésükön újfent elvetették a nagyobb mértékű csökkentés lehetőségét. megjelent tudósítás szerint a L,Unitá című olasz újság de­cember 31-én arról adott hírt: novemberben a svájci rendőrség Zürichben elkobozott 19 és fél kilogramm, eladásra szánt uránt, egyúttal pedig őrizetbe vette Jan Novotny csehszlovák állampolgárt, s vele együtt egy osztrák, három svájci és két olasz állampolgárt. Áz olaszok történetesen milánói illetősé­gűek. Mint a Rudé Právo írta, a La Repubblica című olasz lap - R. Dolce olasz vizsgálóbíróra hivatkozva - „nem dúsított uránnak” nevezte azt az anya­got, amelyet a svájci rajtaütés során foglaltak le. A fantázia­dús alvilági keresztapák zseb­szótárában a nem dúsított, szov­jet eredetű urán elnevezése: „proletár urán” , ami talán még a „vörös higanynál” is találóbb kifejezés”. Kárpáti János A rejtélyes vörös higany Portugál elnökségi félév Joa Mira Gomes (balról) az Európai Közösség portugál képviselője vezette a pécsi egyeztető tárgya­lásokat. Fotó: Szundi György Agrárháboruskodás Kevesebb szubvenciót

Next

/
Oldalképek
Tartalom