Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-15 / 14. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. január 15., szerda Az egyéves túlélés esélye 80 százalékos Reménykedhet a magyar újszíves Beszélgetés dr. Szabó Zoltán professzorral A beérkező tőke 60%-a a privatizáció eredménye Ezer vállalat eladó A nagyobb tranzakciók megbuktak Kétperces monológ Marad a koalíció? A kormánykoalíció enfant terrible-je, a Kisgazda Párt ismét petárdát robbantott a hét végén. Vezető testületé úgy döntött: vagy teljesítik politikai partnerei (értsd: elsősorban MDF, Antall) február végéig a kormányzással és együttműködéssel kapcsolatos követeléseit vagy kilép a hármas szövetségből. A felszólításnak legalább is kettős célja van: növelni a kisgazda részesedést a kormányzati hatalomból, illetve az ádáz belső küzdelemben felülkerekedett pártkörök befolyását érvényesíteni a törvényhozásban és a kabinet politikájában. Kérdés persze, hogy belerok- kan-e a koalíció a kisgazdák esetleges kiválásába? A válasz nem fogalmazható meg egyszerűen igen-nel vagy nem-mel. Ultimátumoknak - kivált a politikai arénában - nem szokás engedni. Az esetleg beváltott fenyegetés azonban a jelenlegi helyzetben aligha rázná meg a koalíció alapjait. Egyszerűen azért, mert a párt parlamenti képviselőinek többsége - a 33-ak - a formális kiválás „gombnyomására” aligha sorolna át az ellenzék táborába. Az a sajátos helyzet állna elő, hogy a de jure megszűnő hármas pártszövetség helyébe egy de facto koalíció lépne. Tovább éleződne ugyanakkor a kisgazdák már most is éles belső konfliktusa, amely a pártképviselet és a parlamenti képviselet között feszül. Ezzel a háttérrel viszont a hétvégi döntés könnyen politikai bumeránggá válhat. S nem a többségi kormányzás, hanem a nagyobb önkormányzati súlyért perelő kisgazdapárt erőinek fogyatkozását, sőt végleges megosztását idézheti fel. Szakadék peremén vezet tehát a nagyválasztmányi határozat megfogalmazóinak útja - s a szomorú az, hogy ha lezuhannak magukkal ránthatják a parlamenti „hatok” legpatinásabb hagyományaival rendelkező tagját, a kisgazda párt egészét is. (bajnok) Kérdőjelek Az első szakítópróba? Ki rendelkezzen a haditengerészettel? Hadászati feladatokat vagy alacsonyabb szintű, védelmi célokat szabnak-e a változatlanul ütőképes tengeri egységeknek? A vitának vannak szűkebb katonai vonatkozásai is, ám a lényeg valószínűleg nem ez. Feldereng mögötte a kérdés: hogyan lesznek áthidalhatók a FAK-on belüli érdekellentétek? A külföldet egyelőre az orosz-ukrán vita izgatja leginkább, de csak idő kérdése, hogy számos más konfliktusforrás is előtérbe kerüljön. Az első komoly szakítópróba? Jónéhány megfigyelő így értékeli a flotta-ügyet, s kétségtelen, hogy - már csak a nukleáris vonatkozások miatt is - a hadi- tengerészet ellenőrzése túlmehet az utód-köztársaságok közti viták megszokott szintjén. Az igazi veszély ugyanis a hadsereg állományában terjedő bizonytalanság, növekvő nyugtalanság, az Ukrajnának teendő hűségeskű miatti felzúdulás. Márpedig a FÁK átalakulási folyamatának sikerét eddig többek között épp a hadsereg viszonylagos visszafogottsága tette lehetővé ... Szegő Gábor Az első magyar szívátültetést végző orvoscsoport vezetője, dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár, a Szív és Érsebészeti Klinika igazgatója exkluzív interjút adott az MTI-Press munkatársának a műtét hátteréről, tudományos, orvosi és emberi vonatkozásairól.- Professzor úr, egy héttel az Ön által végrehajtott első magyar szívátültetés után milyen állapotban van most a beteg?- Megfelelő az állapota, pénteken volt egy komolyabb szív- biopsziás vizsgálat. A mintavétel eredménye nem utal kilökődésre. Az első két-három nap volt a legkritikusabb, de szerencsére gyors kilökődés nem lépett fel.-Az első, Christian Barnard által végzett műtéthez viszonyítva mennyivel könnyeb ma szívátültetést végezni?-Akkor még sok ismeret nem állt rendelkezésre, és a technika, bár kidolgozott volt, kutyákon kísérleteket végeztek, de az ember immunrendszerének ismerete még nem volt ilyen magas fokú, hiszen a szív- átültetés alapvetően immunológiai kérdés. Műtétileg ennél jóval komolyabb és egyszeűbb operációk is vannak. Áz általunk végzett műtét egy kicsit nehezebb volt az átlagosnál, mert a szívet szabni kellett. A főütőér, a tüdőverőér át van vágva, de a pitvarok és a sövény hátsó fala megmaradt. A donor szívét is ehhez kellett kiszabni, a pitvarokat és a sövényt egyesíteni.- Milyen szívbetegségekben alkalmazható a szívátültetés?- Szívátültetés azoknál a betegeknél jön szóba, akik a szív- betegség végső szakaszában vannak, akiknél a szívizomkárosodás olyan fokú, hogy a szív pumpa funkcióját gyógyszeres kezelés ellenére már alig tudja ellátni, s akiknek várható élettartamuk fél és egy év alatti. Ezek lehetnek vele született vagy szerzett szívbetegségek, amelyeknél a koszorús erek átjárhatósága áthidaló műtétekkel sem biztosítható, és a vele született szívbetegségek szűkebb körében, olyan elhanyagolt esetekben, amikor nem került sor időben szívműtétre.-Milyenek a szíváiültetéses betegek életkilátásai?-Drámai változást hozott a 980-Cyclosporin nevű gyógyszer alkalmazása. Ez az egész immunrendszerre hat, és ma már az egy éves túlélés esélye 80 százalékos, és az ötévesé meghaladja a 60 százalékot is.-Mi volt az a döntő szempont, ami eldöntötte, hogy Schvartz Sándor legyen az első hazánkban, akiknek testébe idegen szívet ültessenek be. (MTI-Panoráma) - A véres kapcsolat címmel jelent meg vasárnap a The Washington Postban Les Gapay, kaliforniai író teijedelmes, megrázó beszámolója. A szerző apját még Gyapaynak hívták és fia, mint megírta, nem sokat tudott a barátságtalan, állandóan nyugtalan, egyik cigarettáról a másikra gyújtó férfiról, akivel gyermekkorában egy Montana állambeli kisvárosban élt. Csak annyit, hogy a család Magyarországról származik, ahonnan a jó családból Származó, polgármester apának a kommunisták miatt kellett elmenekülnie családjával 1945-ben. Les Gapay - még ifj. Gyapay Lászlóként - Magyar- országon született, másféléves-Ennek az a háttere, hogy négy beteg volt a várólistánkon, és az adott donorra ő volt a legmegfelelőbb.- A donort mikor kezdték vizsgálni szervátültetésre való alkalmassága szempontjából?- Amikor az erre jogosult bizottság megállapítja az agyhalál bekövetkezését , és ezután kapunk jelzést és készülünk fel a szerv fogadására. A nehézséget az okozza, hogy legfeljebb négy óra áll rendelkezésre az átültetésre, és csak fiatalabb személyek alkalmasak szívdo- nomak. Átmeneti műszerekkel rövid ideig életben lehet tartani a beteget, amíg megérkezik a beültethető szív.- Milyen életkilátásai lettek volna Schvartz Sándornak szív- átültetés nélkül?- Egy éven belül meghalt volna, de lehet, hogy előbb. Szeptember óta súlyos, ágyhoz kötött állapotban volt.-Az egész országban körülbelül hány olyan ember van, akin ez a fajta műtét segítene?- Pontos számot nem tudok mondani, de a statisztikák szerint Magyarországon körülbelül, ha minden esetet ismernénk, 100 ember lehet, de a mi nyilvántartásunkban jelenleg három beteg van, aki erre a műtétre vár.-Hány orvoscsoport van az országban, akiknek jogosítványa van, illetve a feltételek rendelkezésre állnak szívátültetéshez?- Több évvel ezelőtt mi kezdtük ezt a munkát, ismereteim szerint Szegeden dolgozik még hasonló csoport, de mi jobb inf- rastruktúrális körülményekkel rendelkezünk. A szívátültetés kritikus pontja mindenképpen a szervezés. A szervkivevő csoportok jelzik, hogy ha van egy agyhalot.t, és felajánlják a mi kritériumainknak megfelelő szervet.-A beteg saját immunrendszerének működése gyógyszeresen gyengítve van. Hogyan vékorában került a szülőkkel és testvérével egy németországi menekülttáborba, ahol öt teljes évig éltek. Itt született a harmadik testvér, majd Gyapayék 1951-ben vándorolhattak tovább az Egyesült Államokba, ahol a jogi doktorátussal rendelkező apa röntgen-technikusként, az anya kórházi laboratóriumban dolgozott. Szerényen éltek, s a kisfiú nem értette, miért laknak a távoli, nyugati államban, ahelyett, hogy valamelyik nagyvárosba mentek volna. Az apa -1964-ben, az anya hat éve meghalt és Les ezután még kevesebbet gondolt Magyarországgal. Pár éve otthonról két unokatestvére meglátogatta és felkeltette az érdeklődését. Tadekezhet így a saját magában lévő vírusokkal szemben?- A kilökődés és a fertőzés veszélyét kell mindig egyensúlyban tartani, s ez az egyensúly most megvan. De hogy mikor lép fel egy nem várt fertőzés, azt nem lehet tudni. De gyógyszerek adagolásával igyekeznek ezt a veszélyt távoltartani.- Hogyan készült fel Profesz- szor úr, a sokévi gyakorlaton túl erre a típusú műtétre?- Végig éltem egy egész korszak kudarcait és sikereit, és amikor a szívátültetési programot meghirdettük, az intézet sebészei kirajzottak, és valahol külföldön, egy-egy orvoscsoport tagjaiként gyűjtöttek tapasztalatokat.- Miért veszi körül még ma is misztikum a szívátültetéseket? Esetleg tisztázatlan etikai problémák vannak a szívátültetés körül?- A magyar jog rendelkezései ebben a tekintetben igen modernnek, előremutatónak mondhatóak, nincsenek akadályok a donorszerv igénybe vételének - hacsak valaki magával hordott donorkártyával egyenesen nem tiltja meg szerveinek felhasználását.- Hogyan készítették fel a beteget pszichikailag erre a műtétre?-Nyilvánvaló, hogy sokkal több lelki előkészítésre van szükség. Fel kell világosítani a beteget a lehetőségekről, és meg kell nyerni a beleegyezését, mint bármely más műtétnél. Sokan vissza is léptek, és meg is haltak, nem vállalták a műtétet, hiszen gyakran, ha valami új kezdődik, senki sem szívesen az első lenni, de mindenképpen a beteg dönt.-Elképzelhető, hogy munkaképes lesz az újszíves beteg?-A szívátültetésen átesettek általában jól rehabilitálhatóak, volt aki versenyfutást is nyert az új szívével, és teljes értékű életet élhetett. Dürr János valy hazautazott, hogy - a divatos amerikai kifejezéssel - „keresse a gyökereit”. Megbánta, nem számított a lesújtó valóságra. Annyit korábban is tudott, hogy apja Győr, majd Nagyvárad helyettes polgármestere volt. Arra, hogy utóbbi posztján, 1944—ben, tevékenyen irányította a zsidók deportálását és kifosztását, s ezért háborús bűnösként életfogytiglanra ítélték, csak most, csaknem félszázaddal később szerzett tudomást a máig Budapesten és Győrött élő rokonoktól. Azután elment Nagyváradra is, hogy megnézze a városházát, ahol apja annak idején dolgozott, bár a rokonok óvták attól, hogy betegye a városba a lábát és figyelmeztették: legalább a nevét ne árulja el senkinek.- A magyar privatizáció gyors ütemben zajlott az elmúlt évben. A privatizációból származó központi bevétel meghaladta az 1991-es évre előirányzott összeg alsó határát, azaz 40 milliárd forintot. Az állami vállalatok magánkézbe adása során, néhány tervezett tőzsdei bevezetés azonban elmaradt, így mintegy 10 milliárd forintos bevételtől esett el az ÁVÜ - mondotta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Az igazgató hangsúlyozta továbbá: az eredmények azt is mutatják, hogy a külföldi befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban, a magyar privatizációs folyamatban. Az elmúlt évben összesen 189 állami vállalat átalakulását hagyta jóvá a vagyonügynökség, melyek mintegy 316 milliárd forint könyv szerinti és 418 milliárd forint átértékelt saját vagyonnal rendelkeznek. A privatizációs folyamat gyorsulását mutatja, hogy 1990-ben 27 vállalat alakult át, 26 milliárd forint könyv szerinti és 41 milliárd forint átértékelt saját vagyonnal. Az előprivatizációs program keretében az értékesíthető több mint 6000 kereskedelmi egységből eddig 2120 került privatizálásra, mintegy 3,6 milliárd forintos értékben. A privatizációs bevételek közel 85 százaléka devizában folyt be. Közvetlen vásárlás és tőkeemelés formájában az elmúlt évben az átalakult és privatizált vállalatokba közel 770 millió dollár értékű külföldi tőkét fektettek be. Ez az országba beérkezett külföldi tőke legkevesebb 60 százalékát jelenti. Az összes átalakult vállalatra vetítve a külföldi tőkearány 9 százalék, míg a vegyes vállalatokban a külföldiek átlagos részesedése 40 százalék. Az adatok is mutatják, hogy a külföldi tőke- beáramlás növekedésének alapja tavaly a privatizáció volt. A folyamatok eredményeképpen a magánszféra közvetlen irányítása, illetve befolyása Szaúd-Arábia hosszabb távon a mostani termelési szintről napi kétmillió hordóval szándékozik növelni a Tdbányászott olaj mennyiséget, hoy stabilizálja a Szovjetunió megszűnésével bizonytalanná vált nemzetközi olajpiacot. Eszerint 1995-től Ríjad 8 millió hordóról 10 millióra emeli a napi termelési szintet a piaci sokk elkerüAz első megrázkódtatás után Les Gapay nem elégedett meg a családi közlésekkel, hanem utánanézett a történteknek. Először a budapesti zsidó múzeumban, ahol egy 1944-es újságcikkben megtalálta apja nevét: az írás arról számolt be, hogy a polgármester-helyettes bizottságot állított fel a 30.000 váradi zsidó „problémájának,, megoldására, elrendelve a gettó felállítását. A fiú még reménykedett: hátha apja - balszerencséjére - csak éppen rossz időben rossz helyen volt és nem terheli bűn. Kaliforniai lévén a Holocaust dokumentumait gyűjtő los angelesi Simon Wiesenthal Központhoz fordult - és immár nem maradt kétség. Az adatok szerint a Gyapay utasítására felállított gettóban az első héten csaknem 20.000 alatt működik a gazdaság legkevesebb 10 százaléka. A vállalatok egyszerűsített privatizációjának kiterjesztése révén az ÁVÜ vezetése esélyt lát arra, hogy két-három éven belül a volt állami szektornak mintegy 80-85 százaléka magánkézbe kerüljön. 1991 elején az akkor még 1880 állami vállalati formában működő gazdasági szervezet fele kezdte meg az átalakulást. Az 1991 októberében beindított önprivatizációs modellben eddig 20 vállalat alakult át, és további több mint 350 kisvállalat átalakulása várható? Az ÁVÜ szerint a külföldiek kezébe került cégeket általában a könyv szerinti érték felett adták el, helyzetük stabilizálódott, számos esetben új piacokat szereztek, és jelentősen javult a vállalatok műszaki-technikai színvonala. Csépi Lajos szerint az állam privatizációs szerepvállalását a jövőben át kell értékelni. A privatizációs programok egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az első privatizációs program esetében a kisebb cégek értékesítését sikerült eddig befejezni. A nagyobb tranzakciók sorra megbuktak, főleg a külső gazdasági feltételek radikális változása, illetve a menedzsment ellenállása miatt. Az ÁVÜ a jövőben is a privatizáció decentralizálását helyezi előtérbe. A mintegy 1660 állami vállalatból az önprivatizációs modell második lépcsőjében 1000 vállalat kerülhet magántulajdonba minimális adminisztratív beavatkozás mellett. A kormány tervei szerint 100-150 vállalat tartós állami tulajdonban marad, és a majd létrehozandó Állami Tulajdonosi Intézethez kerül. A maradék 500-560 vállalatból várhatóan 80-120 ellen felszámolási eljárás indul, és további körülbelül 400 vállalat 75 százaléka fog az idén társasággá alakulni, melyek vagyonának legkevesebb 30-50 százaléka még ez évben magánkézbe adható. lése végett. Szaúdi vélemények szerint nemcsak a Szovjetunió összeomlása, hanem a fejlett országokban bevezetendő kőolaj- és olajipari termékadó is aggodalmat kelt. Az adóemelést több helyütt a környezet megóvása érdekében tervezik, ami az olajtermelők szerint zavart okoz, mert amúgy is lanyha a konjunktúra a fejlett országokban. embert zsúfoltak össze,, akik éheztek, a hatóságok még a vizet és az áramot is elzárták. A csendőrök vallatták, kínozták a foglyokat, hogy elrejtett értékeikhez jussanak, majd az auschwitzi haláltáborba szállították őket. A Váradon történtekről, Gyapay szerepéről beszámol Randolph Braham ismert, a magyar Holocaustról szóló könyve is. A fiút ő tájékoztatta arról, hogy apját a kolozsvári népbíróság 1946 májusában háborús bűnösként - távollétében - életfogytiglanra ítélte. Gyapay László minderről soha, semmit nem mondott gyerekeinek. Fia a váradi templomban imádkozott a haláltáborokban elpusztított zsidókért, s most könyvet ír a történetről. Heltai András A véres kapcsolat Plusz kétmillió hordó olaj Bizonytalan a piac
