Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-15 / 14. szám
1992. január 15., szerda üj Dunántúli napló 7 Menekülés előre Piaci lehetőségek az agrárágazatban Nem várják meg a háború végét 20 milliárd dollár Vállalkozókat keresnek Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium küldöttsége visszaérkezett Horvátországból, ahol a háború utáni újjáépítésben való magyar közreműködésről tárgyaltak a horvát kormány illetékes tagjaival. Karikás György, a minisztérium épitőipari főosztályának vezetője elmondta, a magyar fél kizárólag gazdasági szempontok szerint, üzleti alapon vállalkozna a háborús események során megsérült infrastruktúra, a gyárak és a lakóépületek helyreállítására, illetve az ehhez szükséges anyagok szállítására. A két ország közötti éves kereskedelmi forgalom jelenleg alig éri el a 200 millió dollárt, a jövőben ennél sokkal nagyobb volumenre számítanak a szakemberek és úgy érzik, hogy már most egészséges irányba fejlődnek a hosz- szú távú gazdasági együttműködés lehetőségei. Bár konkrét üzleti megállapodásokra egyelőre nem került sor, hiszen a partnerekkel előbb még tisztázni kell a fizetési feltételeket, létre kell hozni azokat a kétoldalú banki megállapodásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a vállalkozók gazdasági biztonságának megteremtésében. A minisztérium illetékesei elsősorban a dél-magyaror- szági vállalkozók, épitőipari üzemek közreműködésére számítanak, hiszen ebből a körzetből rendkívül előnyös szállítási feltételekkel, viszonylag kedvező ráfordítással lehet hozzálátni akár üzemépületek, akár a falvakban megrongálódott lakóházak helyreállításához. Mint a FEB kérdésére Karikás György elmondta: nem várják meg a háborús cselekmények befejezését, a mintegy 20 milliárd dollorányi kár helyreállítása nem tűr halasztást. A magyar vállalkozók jelentkezését a Magyar Gazdasági Kamara keretében működő Építési Vállalkozók Országos Szövetségen, illetve az IPOSZ helyi szervezetein keresztül várják és a szükséges információkhoz is ott juthatnak majd hozzá az érdeklődők. (FEB) Kritikus évet zárt az agrár- gazdaság. Az ágazat, amely a kormány gazdasági programjában foglaltakhoz képest termelés és export tekintetében is túlteljesített, eredményeit minden korábbinál nagyobb nehézségek ellenére érte el. A helyzetet több tényező idézte elő: a KGST- piac összeomlása, az energia- hordozók árainak drasztikus emelkedése, a belföldi fizetőképes kereslet csökkenése, valamint az előző évi aszály hatásai önmagukban is jelentősen visszavetették volna az ágazatot. Ugyanakkor tovább folytatódott a szektorban a hagyományos piaci szerkezet átalakulása, amely „az előre menekülés" lehetőségeként a gyors piaci alkalmazkodás feltételeit próbálja megteremteni. Változik a kereslet A szakemberek szerint az előttünk álló év lehetőségeit, sikerességét alapvetően meghatározza a belföldi és külföldi piaci helyzet alakulása. Vannak bizonyos előjelek, amelyek optimizmusra adnak okot. Ezek egyike, hogy az előrejelzések szerint jövőre az infláció mérséklődni fog. Következményeként nem csökken tovább a lakosság reáljövedelme, s emiatt szinten maradhat - egyesek szerint kismértékben növekedhet is - a hazai lakosság fogyasztása. A belföldi piacot befolyásolni fogja, hogy a lakosság jövedelem-differenciálódásával változni fognak a fogyasztói szokások és igények is. Itthon tehát bizonyos polarizáció lesz a jellemző: a drágább termékeket - például különleges hús - és tejkészítményeket -, egyre kevesebben fogják megfizetni, s nagyobb lesz az igény az olcsóbb, alapvető' élelmi cikkek iránt. Ugyanakkor kialakul a magas feldolgozott- ságú, színvonalas termékek kereslete. Számolni kell azzal, hogy egyre többen próbálják saját maguk megtermelni, előállítani a szükségletüket szolgáló húst, zöldséget, gyümölcsöt. Az agrárágazat termelési lehetőségeit alapvetően meghatározzák a külföldi piacra jutás feltételei, a termékek exportképessége. Hazánk közös piaci társult tagsága jelentősen javítja a magyar agrártermékek piacra jutási esélyeit. Az ágazat 1991. évi mintegy 2,5 milliárd dolláros exportjának körülbelül a fele az idén is az EK országaiban talált vevőre. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a közösség országai által nyújtott vám- és lefölözéskedvezmények alapján évente akár 150 millió dollárral növekedhet majd kivitelünk a térségbe. Miközben a nyugati piac egyre inkább körvonalazódik, 1992. évi exportunk legbizonytalanabb része a volt KGST-pi- accal, azaz Kelet-Európával és a Szovjetunió utódjával, a Független Államok Közösségével való kereskedelem. Korábban ebbe a térségbe irányult kivitelünknek mintegy 50 százaléka, de például az idehaza megtermelt gabonának, boroknak, pezsgőknek - túlnyomó részét oda szállítottuk. Tavaly, azaz 1991-ben ezek az arányok már jelentősen - felére, egyharma- dára, de van, ahol nullára - csökkkentek. Számolni kell azzal, hogy a folyamat 1992-ben folytatódik, a térség országainak szétzilálódott gazdasága, fizetésképtelensége, hatalmas adósságállománya miatt. A magyar agrártermékek számára hosszú távon fontos marad ez a piac, ezért a mezőgazdasági tárca támogatja, hogy a kereskedelem valamilyen konstrukcióban tovább folytatódjon. Küzdelem a tőkehiánnyal Az előttünk álló év felmérése és „betájolása" nemcsak a pillanatnyi piaci alkalmazkodás szempontjából fontos, de jelentősége van az ágazat hosszútávú koncepciója szempontjából is. Ebben az időszakban tovább folytatódnak a tavalyi év tendenciái, ugyanakkor megindulhatnak a következő éveket meghatározó folyamatok. Főszerepet kap például a Magyar- országon hagyományokkal rendelkező tájtermelés, amelyet világbanki hitelezéséi program is segít majd. A következő időszak másik fontos célja lesz a mezőgazdasági feldolgozás termelésszerkezetének struktúraváltása. Indokolt továbbá a gabonatermesztés struktúrájának módosítása is, a takarmánytermelő területek csökkentése, illetve az állatállomány igényeihez igazodó változtatása, egyes ipari és fehérjenövények területének és más, piaci igényeknek megfelelő növények vetésterületének növelése. Az előrejelzések szerint 1992-ben az ágazat fő feszültségforrása lesz, hogy a mező- gazdasági termelők egyre szorí- tóbb likviditási gondokkal küzdenek. Ennek az az oka, hogy a kereskedelmi, szolgáltató és egyéb szektorok hitelhiányukat a termelők rovására próbálják megoldani, azaz késleltetik kifizetéseiket. De hiányoznak egyelőre az állami garanciák - például garantált ár - is, amelyek segítségével a mezőgazda- sági termelők kiegyensúlyozhatnák a piacvesztést. Az egyes régiók nehézségeit növelni fogja, hogy az előrejelzéseknél jóval több mezőgazda- sági és élelmiszeripari nagyüzem kerül csőd szélére, amelyek struktúraátalakítása jóval több pénzügyi forrást igényelne, mint amennyit jelenleg az új vállalkozások támogatására létrehozott reorganizációs alap biztosítani fog. (MTI-Press) U. Z. Az időseknek gyakran csak a megélhetéshez szükséges legalapvetőbb élelmiszerekre marad pénzük Fotó: Kóródi Gábor Tél közepén Dunaszekcsőn A fél utca megroggyant Dunaszekcsőn, a Várhegyre vezető Liszt Ferenc utcában több öreg ház fala megrepedt, s így lakhatatlanná vált pont a karácsonyi ünnepeket meglőző héten. A felelősség megállapítása még folyamatban van, de vélhető, hogy az esős nyári időszakban történt gázcsőfektetés a laza, löszös talajban szintén ludas lehtett a decemberi vízcső törés mellett, ami a baj közvetlen okozója volt. Mindenesetre a túlnyomó- részt idős tulajdonosok izgatottan várják a vizsgálat eredményét, hisz van köztük, akinek érvényes lakásbiztosítása sem volt. Fotó: Tóth László A vállalatok 50 százaléka? Csődhullám Magyarországon Január elsejével életbe lépett az 1991-ben elfogadott csődtörvény, amely eloltja, hogy ha a gazdálkodó szervezet bármely tartozását az esedékességet követő 90 napon belül nem tudja kiegyenlíteni, köteles csődöt jelenteni. Mivel a törvény szerint a gazdálkodó szervezetek vezetői a bejelentés elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint (vagyonukkal) felelnek, a csődöt be is fogják jelenteni. Vita folyik a jogászok között a bejelentés dátumáról, egyesek azt állítják, hogy a törvény életbelépése utáni 90 napos kiegyenlítetlen tartozásra kell kimondani a csődöt, míg mások azt mondják, hogy a törvény hatálybalépésének pillanatában, tehát korábban keletkezett, fize- tetlen adósságokra is vonatkozik a törvény. A jogi vita vagy eldől 3 hónapon belül, vagy nem. Az bizonyos, hogy 1991 a csődök éve lesz, s valószinüleg még 1993 is. A várható csődhullám méreteiről is megoszlanak a vélemények. Nem ritka az olyan, mely szerint ilyen vagy olyan okból, saját adósság, vagy behajthatatlan kintlévőségek miatt a hazai vállalatok 50 százaléka is csődbe mehet a következő két évben. Könnyebben kiszámíthatók a lakosságra háruló következmények. A munkaképes, nyugdíj előtt álló nők és férfiak körében (beleértve a pályakezdőket is) közel 1 millió munkanélküli lesz a felszámolások után. Ez áttételesen 4 millió embert, közte 2-2,5 millió szavazópolgárt érint. A jövedelemkiesés miatt arra is számítani lehet, hogy egyelőre tovább nőnek a társadalmi feszültségek, növekszik a bűnözés, emelkedik az alultáplált gyermekek száma, ugyanakkor csökken a szórakozásra, kultúrára, tanulásra fordítható pénz mennyisége. A fokozódó családi feszültségek miatt valószinüleg tovább romlik a válási és az öngyilkossági statisztika is. A felszökött munkanélküliséget az új, idegen vagy hazai tőkével rendelkező gazdálkodó szervezetek nem tudják gyorsan felszívni. Ezeknél ugyanis az oly áhított technika nagyon kis létszámot követel meg. Eközben a megállapíthatatlanul beáramló menekültek olcsó munkája leszorítja a feketepiaci munkabéreket, tehát a munka- nélküli lakosság ott is egyre kevesebb jövedelmet szerezhet. Mit jelenthet a várhat csőd - (és felszámolási) hullám a költségvetésnek? Első közelítésben a következők eshetnek ki a bevételi oldalon:- a felszámolandó vállalatok, szövetkezetek adója (ha volt ilyen)-a munkakélkülivé váló tömegek személyi jövedelemadója- a csődeljárásoknál született kényszermegállapodásban (a névérték alatti követeléskiegyenlítés) miatti jövedelemkiesés - a , jólműködő” vállalatoknál, szövetkezeteknél, és ami a legfontosabb, a BANKOKnál.- A kintlévőségüket elvesztő, „jól gazdálkodó”, de mások hibája miatt csődbemenő szervezetek adója. És most nézzük, milyen többletveszteségek várhatók a kiadási oldalon:- a munkanélkülivé vált tömegek munkanélküli segélye- a bűnözés visszaszorítására irányuló többletköltségek- a várható sztrájk- és elége- detlenségi akciók leküzdésének költségei. Mi lesz két év múlva? Nehéz megjósolni. Vérátömlesztés után a beteg vagy meggyógyul, vagy meghal. Süveges Károly Mi lesz az átutalási számlák helyett? Az Országos Takarékpénztár a már több évtizede rendelkezésre álló átutalási betétforma helyett új szolgáltatásként bevezette a lakossági folyószámlát. Az új folyószámla-rendszer bevezetésével egyidejűleg a takarékpénztár a jelenlegi átutalási betétformát megszűntette. Természetesen biztosítják a zavartalan átállást a régi átutalási betét és az új lakossági folyószámla között, ha azonban az új szolgáltatás nem nyeri el az ügyfelek tetszését, akkor átutalási betétszámlájukat 1992. május 1-jével felmondják. Ennek értelmében - a szolgáltató vállalatok számlázási rendjét is fi- gyelembevéve - a megbízások teljesítését legkésőbb 1992. június 30-ával megszűntetik és januártól már nem is fogadnak el új megbízásokat. A folyószámla rendszerben az OTP bevezeti a napi kamat- számítást, vagyis a számlán naponta mutatkozó egyenleg alapján fizetik a kamatot. Bővítik a hó végén kiküldött számlakivonatok tartalmát is: az eddigieken túlmenően tájékoztatást adnak az ügyfél lekötött betéteiről, az esedékes betéti és az esetleges késedelmi kamatokról is. Igényelhetik a vidéki ügyfelek is - megfelelő fedezet esetén - takarékcsekkjük mellé az ügyfélkártyát. A budapesti bankjegykiadó automatákat már most használhatják, vidéken pedig a folyamatos telepítés sorrendjében. Az OTP még ebben az évben továbbfejleszti ügyfélkártya rendszerét, így azokat kereskedelemben történő vásárlásokkor is használhatják majd tulajdonosaik készpénzfizetés helyett. A takarékcsekkel és ügyfélkártyával rendelkező partnerek számára - rendszeres átutalásaik, illetve megtakarításaik után - kedvező kamatozású folyószámla-hitel felvételi lehetőséget is biztosít a takarék- pénztár. A korábbi átutalási betétszámla tulajdonosnak az OTP már megküldte az új szerződési ajánlatot. Az aláírt szerződést abba a fiókba kell visszajuttatni április 30-ig, ahol eddig az átutalási betétszámlát vezették. Ez vagy postán, vagy bármelyik OTP-n keresztül történhet. A szerződéskötés hónapjában a kamatot még a korábbiaknak megfelelően számítják, az azt követő hónaptól viszont már napi kamatszámítást alkalmaznak. Ha a szerződés rendben beérkezik április 30-ig a számlavezető fiókhoz, minden megbízást jogfolytonosan teljesít az OTP. A számlaszám is változatlan marad, a befizetési lapokat, takarékcsekket, ügyfélkártyát sem kell kicserélni. (MTI-Press) M. G.
