Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-15 / 14. szám
1992. január 15., szerda új Dunántúli napló 5 Hírek, információk, események Szakfordító- és tolmácsképzés Pécsen Munkanélkülieknek díjtalan Aki valamilyen szinten beszél egy vagy több idegennyelvet, úgy gondolja, egyúttal szakképzett tolmács és fordító is. Hogy mennyire nem így van, azt a gyakorlatban lehet látni. Hivatalos tolmács-és fordító- képzést Magyarországon az ELTE Fordító-és Tolmács- képző csoportja folytat 1973 óta posztgraduális szinten, s újabban a JPTE Továbbképző Központ Idegennyelvi Titkársága is foglalkozik, az ELTE csoportjával közösen, hasonló képzéssel Pécsen. Az Idegennyelvi Titkárság pályázatot nyújtott be az Országos Képzési Tanácshoz, hogy a munkanélküliek számára biztosíthassa ezt a lehetőséget, lévén a tolmács és a szakfordító igen keresett szakma. A munkanélküliek számára a képzés így lett ingyenes. Angolra, németre és oroszra lehet jelentkezni. Előfeltétel az egyetemi, főiskolai végzettség vagy ennek hiányában többéves fordítói és tolmácsolási gyakorlat, magasszintű nyelvtudás. Ez. utóbbiról alkalmassági vizsgán számot kell adniuk a jelentkezőknek. Az első kurzus elkezdődött húsz fővel, néhány órán már túl vannak a felvettek, de máris lehet jelentkezni (január 28-ig, az Idegennyelvi Titkárságon, Pécs, Damjanich u. 30.sz.) a február 3-án kezdődő újabb 600 órás tanfolyamra, ahova ismét húsz hallgatót vesznek föl. A tanfolyamon többek között országismeretet, fordításelméletet, tolmácsolásgyakorlatot tanulnak. A nem pécsieknek kedvezményes szállást is tudnak biztosítani. A tervek szerint ősztől munkaviszonyban lévők is jelentkezhetnek a tanfolyamra, de mivel az ideggennyelvi titkárság önfenntartó szervezet, a tanfolyam ez esetben önköltségessé válik, s nem kevés pénzbe, 180 000 forintba kerül, amit a munkahely átvállalhat. A képzés menete nem tér el a budapestiétől, a titkárság és az ELTE csoportja . együttműködik. Az oktatók egy része is azonos, például dr. Lieber Péter, a fordító -és tolmácsképző csoport igazgatója is jár Pécsre oktatni. Dr. Háry László, az Idegennyelvi Titkárság vezetője elmondta, szeretnének az épületükben egy konferenciatermet is berendezni korszerű szinkron- tolmács kabinokkal. B. A. Visszavárják az iparos színjátszókat Pécsi siker Erdélyben A Pécsi Iparos Színkör a Bolyai Farkas liceum épülete előtt Új magyar- jugoszláv határállomások? Jugoszláv oldalon egyoldalúan kezdték meg két új határállomás építését - közölte az MTI érdeklődésére Krisán Attila határőrségi szóvivő a belgrádi Politika című lap jelentésével kapcsolatban, amely szerint Magyarország ismeretlen okok miatt nem teljesiti építési felada- tait.A szóvivő rámutatott: valóban szó van a Bácsalmás-Baj- mok és a Tiszasziget-Djála határállomás létesítéséről, miután azt az élénk forgalom igényli. Ugyanakkor új átkelők létesítéséről a külügyminisztériumoknak kell megállapodniok, s csak azt követhetik az alsóbb szintű egyezmények. Egyelőre azonban még semilyen megállapodás sincs az említett két határállomás megépítéséről. Arra a vádra, hogy a magyarok lassítják a közlekedést a horgosi és a kelebiai átkelőnél, Krisán Attila elmondta: éppen e két vasúti határállomáson a leggyorsabb az átkelés. A gondot a másutt várakozó kamionok jelentik. Sütőipari újdonságok Az évszázad egyik legegészségesebb péksüteménye, a Kornspitz, továbbá a Komba- guette és más, az egészséges táplálkozás körébe tartozó barna termékek gyártási technológiáját tanulmányozzák mától két napon át Ausztriában, az as- teni Backaldrin cégnél, a Pécsi Sütőipari Vállalat szakemberei. A vállalat rövidesen ezen új termékek honosításával szeretné bővíteni kínálatát Pécsett. Erdélyi vendégszerepléséről a siker jóleső és a szürke hétköznapokat is felvillanyozó érzésével térhetett haza a hét végén a 11 tagú Pécsi Iparos Színkör. A Romániában - a szint- felmérés és a hagyományteremtés céljával - első ízben megrendezett, sepsiszentgyörgyi Concordia Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon a számos erdélyi, zömében magyar ajkú amatőr csapat mellett csehszlovákiai, új-zélandi és angliai társulatok is szórakoztatták a nagyérdemű meglepően népes sokaságát. A pécsiek mellett a gödöllői amatőr színjátszó társulat is képviselte hazánkat. A kedves fogadtatás után hamar híre ment a harmincas, negyvenes évek polgári kabaréiról ismert pécsi Iparos Színkör fergeteges sepsiszentgyörgyi produkciójának, a hivatalos programon kívül Alsó-, Felső- csemáton, Szászrégenben tartott előadásokon ugyancsak zsúfolt nézőtér fogadta a pécsieket, de romániai óvodákban is bemutatkoztak. Minderről a bukaresti és a a kolozsvári televízió is beszámolt. A neves romániai rendezőkből, írókból álló zsűri a külföldi meghívottakat nem rangsorolta, „csupán” értékelte. Az iparos színkört elismerő oklevéllel és egy székely festő reprezentatív rézkarcával engedte útjára, valamint egy ígérettel, hogy május végén ismét visszatérnek egy hosszabb körút erejéig.- Ekkora sikerre nem számítottunk - mondja a fogtechnikai labor székében hátradőlve Szentgyörgyi Miklós, a színkör elnöke, aki munkája mellett szabadidejében már több mint két évtizede töretlen energiával szórakozik és szórakoztat a régi és új tagok alkotta„nagycsalád- ban”. Ingyen játszanak, így propagandára sem futja. A díszlet egy asztal, három szék. A zömében Nóti, Vadnai és Garai humoreszkekből összeállított előadások színeinek váltását más-más színű asztalterítők jelzik. A díszlet csak jelzésszerű, a közönséget a mókás, megka- póan esetlen, vagy épp erőteljes karakterek kipontozott konfliktusai fakasztják könnyes nevetésre. Az emberi gyarlóság - komikával nevelő - ábrázolása örök téma. - A kabaré ma nem elismert műfaj. Az emberek pedig ki sem látnak bajaikból, anyagi és lelki „nyomorukból”. Nagy öröm ezeket a megfáradt, szomorú embereket, ha csak másfél órányi is, de önfeledt kacagásra bírni - mondja Árvainé Cseke Márta, aki 1978 óta játszik az „iparosokkal”. - N Szabó Sándor és felesége a rendezőnk, de a hetvenes években Rudolf Gyula indította el Pécsett az amatőr színjátszást. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából egy emlékestet mutatunk be tiszteletére az Iparosház színpadán. A fesztiválra nem csak humort, hanem a szegény erdélyiek számára értékes segély- szállítmányt is vittek magukkal. A tartós élelmiszereket, levessűrítményeket, játékokat és kiadványokat többek között óvodákban osztották szét. Útjukat az IPOSZ, a Pécs-Baranyai Ipertestület és Sugár László szponzorálta, Haj- litusz Csaba, a Komintó Kft. ügyvezetője pedig egy Mercedes buszt biztosított az útra. Tröszt É. Végveszélyben a mezőgazdaságunk? Aggasztó látlelet Az ország, azon belül Baranya megye mezőgazdasága olyan válságos helyzetbe került, amely nemcsak a belső ellátást és az 1992-es exportot veszélyezteti, hanem összeomlásával a bankrendszert, az egész gazdaságot megingathatja. Mindezen következtetések az Agrárszövetség Baranya megyei Szervezetének keddi, Pécsett megrendezett sajtótájékoztatóján hangzottak el, ahol Patkó László elnök adott látleletet a kritikus időszakát élő mezőgazdaságunkról.- Bár tudjuk, hogy az agrárágazat leépítése nem a rendszerváltással kezdődött, az utolsó két év határozatlan agrárpolitikája jelentősen felgyorsította a leépülési folyamatokat - mondotta. - Gazdasági eszközökkel olyan helyzetet teremtettek, amelyben tönkrement az ország még egyetlen működő ágazata, a mezőgazdaság, amely önmagát felélve 1991-ben is 2,3 milliárd dollár külkereskedelmi aktívumot produkált, fedezve az ország kamattörlesztési terheit. Mint a továbbiakból kiderült, idén az agrárágazat már megközelíteni sem tudja tavalyi teljesítményét. A mezőgazdasági üzemek, a kistermelők nem tudják áruikat reális értéken eladni, megszüntették az állami támogatásokat, nem ismerik el a föld minősége és termőképessége közötti összefüggést. A kórisméhez hozzátartozik, hogy az ország szövetkezeteinek 40, az állami gazdaságoknak pedig 30 százaléka veszteséges. Az e körhöz tartozók (de lényegében a többi, fizetési gondokkal, több tízmilliós kintlévőségekkel küszködő nagyüzem is) már felélik vagyonukat és „kizsákmányolják” dolgozóikat, hiszen a 34-36 százalékos fogyasztói árindex ellenére átlagosan csupán 11-12 százalékos béremelést tudnak számukra biztosítani. A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintett térségekben hiány van egyéb munkalehetőségekből, tehát a meggyengült, veszteséges üzemekből kikerülők a munkanélküliek táborát szaporítják. Az előadók hangsúlyozták, hogy az agrárágazat válságának megoldásához feltétlenül szükséges az állami segítség, az exporttámogatás, a garantált árak alkalmazása, és a kedvezményes hitelek nyújtása. A válságból csak ez jelentheti a kivezető utat. Balog Nándor Lopják a leveleket Bizonyára sokan voltunk már úgy, hogy hiába vártunk egy fontos levelet, küldeményt. Mivel nem érkezett meg, barátságok szakadhattak meg, üzlet esett kútba, utazás hiúsult meg, vagy nem kaptunk meg egy állást. Bár minden egyes alkalommal a postát és a postást szidtuk, kiderült, hogy nem ők a hibásak. Az értelmetlenül rongálok körében ugyanis egy új mánia van kialakulóban: ellopják más leveleit a postaládákból. A levéllopkodás főként a panelrengetegben, Kertvárosban okoz gondot a lakóknak. Mivel egy kulcs több postaládához is illik, némely tréfás kedvű lakó másét is kiveszi. Tűnt már el így nyelvvizsga bizonyítvány, adóhatóságtól érkezett küldemény vagy például egy külföldi rokontól érkezett levél, melyben az utazás elhalasztását kérték a címzettől. Sajnos több esetben előfordult az is, hogy ajánlott küldemények vesztek el a postaládákból. Jánosi Tibortól, a Pécsi 1. számú Postahivatal vezető helyettesétől megtudtuk, hogy ajánlott küldemény csak abban az esetben kerülhet a postaládákba, ha a címzett vagy átvételre jogosult nem tartózkodik otthon. De, mint minden küldeményt, a kézbesítő csak olyan ládába dobhatja be ezt, ami a biztonságos őrzést garantálja. Bár a kézbesítéseknek a postás feljegyzéseiben nyoma van, a leveleket csak a feladó tudakozódása alapján tudják azonosítani. Jánosi Tibor megígérte, hogy ezentúl körültekintőbben kézbesítik az ajánlott leveleket, megkérve a postásokat, hogy próbálják meg azokat a címzett kezébe adni. A tettes megtalálásában a rendőrség sajnos szinte semmilyen segítséget nem tud adni. Mint a kertvárosi rendőrállomáson elmondták, bejelentés esetén megbízzák a házfelügyelőt, hogy figyelje ki a tettest. Ha elkapják, a jogászok szerint levéltitok megsértése, lopás és esetleg rongálás miatt vonhatják felelősségre. Beszámítható azonban az ún. elmaradt haszon is a büntetésbe, ami a levél eltűnése miatt érhette a címzettet. Pataki V. Komló talponmaradása a tét Kisgazda képviselők látogatása Zobákon Közgyűlés Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése január 16-án, csütörtökön 9 órai kezdettel tartja ez évi első ülését a Városháza nagytermében. Az ülés előzetes napirendjén szereplő témák leg- fontosabbjai: rendelet-tervezet a helyi autóbuszközlekedési viteldíjakról; a Felsőmakár dűlő és a Tiborc utca környéke részletes rendezési tervének jóváhagyása; a Pécsi Munkaerőfejlesztési és Képzési Központ létrehozása; a Pécsi Regionális Önkormányzati Bank előkészítése; az állami telkeken magánerőből felépített garázsok tulajdonjogának rendezése; a tavaly január 1. és szeptember 1. között megkötött lakásprivatizációs szerződések felülvizsgálatára vonatkozó képviselői elő- teijesztés megvitatása. Az ülés nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. Pető Sándor zobáki vájár, az FKgP megyei alelnöke meghívására tegnap Komló-Bányaüzembe látogatott a parlament kisgazdafrakciójának - a 33- aknak - egy csoportja Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter és Pohankovics István ipari minisztériumi államtitkár társaságában. Zobákon a komlói országgyűlési képviselő, dr. Hoppá József, valamint az üzem műszaki, gazdasági vezetői adtak tájékoztatást a vendégeknek, azzal a cseppet sem titkolt szándékkal, hogy pontos helyzetképet nyújtsanak a képviselőknek, a bányászkodás és a Mecsek helyzetét alaposan befolyásoló kormányzati, parlamenti döntések előtt. Bár a tervezett bányalátogatás az idő rövidsége miatt elmaradt, a beszélgetés végén azzal zárta gondolatait Nagy Ferenc József, hogy biztosra veszi, a kormány nem hagyja ellehetetlenülni a bányászatot. Nem csak ez a gondolat, hanem az egész találkozó légköre azt a következtetést engedi megfogalmazni, a kisgazdapártiak a város számára létfontosságú döntések meghozatalánál, megismerve a valós helyzetet, a komlóiak részére kedvező döntés támogatását érzik megfelelő megoldásnak. Életünkről, sorsunkról, reményeinkről szeretnénk képet festeni - hangsúlyozta Erdélyi László főmérnök, s legfontosabb érvként azt hozta fel, hogy a bányaüzem megszűnésével nemcsak a náluk dolgozó 2200 dolgozó veszítené el munkahelyét, hanem a kiszolgáló üzemek, a városban különböző szolgáltatásokat végzők újabb többezres tábora is. Ugyanezt a gondolatot erősítette meg Hoppá József képviselő is, aki - s ezt igazolták a jelenlevők - megválasztása óta szívügyének tekinti a komlói bányaüzem létét. A képviselők akkor döbbentek meg igazán, amikor elhangzott, hogy Komlón és térségében, annak ellenére, hogy a bánya még üzemel, máris 17,2 százalékos a munkanélküliség. Egyértelművé vált, hogy a bányabezárás a város halálát is jelenthetné egyben. A város talponmaradása a tét, amikor a kormány illetve a parlament március végén dönt a mecseki bányászkodás sorsáról, majd egy későbbi időpontban az energiapolitikai koncepcióról. Munkatársunk kérdésére Pohankovics István államtitkár elmondta, hogy a január 8-i megállapodás a kormány és a szakszervezetek között azt eredményezte, hogy a Pécsi Hőerőműnek átadható szénmennyiség gyakorlatilag nem csökken. A koksz-szén és a lakossági szénértékesítés nagyságrendjét viszont egyértelműen a piaci helyzet fogja meghatározni. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy miközben tavaly 5-6 ezer fővel csökkent az országban a bányászatban dolgozók létszáma, továbbra is mintegy másfélezer külföldi dolgozik földalatti munkakörben. Ezekre a munkákra ugyanis nincs egészségileg megfelelő, a szakmát művelni tudó jelentkező. A munkaerőnek, véleménye szerint, nem csupán azt kellene kérnie, hogy tartsák meg a ke-, nyérkereseti lehetőségét, hanem a felszíni, kiszolgáló munkakörökből elmenni a földalatti munkára, ahol leginkább szükség van a termelő munkaerőre. Az esetleges bányabezárással kapcsolatban elmondta, angol és német szakemberek teszik le a március végi kormánydöntéshez javaslataikat, a két bánya közgazdasági és munkaerő viszonyainak elemzésével, s természetesen figyelembe veszik a helyi, szakemberek tanulmányait is. (grünwald)
