Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-05 / 333. szám

1991. december 5., csütörtök ü j Dunántúli napló 7 A kisgazdaságok és a jövedelemadó Gyűjthetik a számlákat a kistermelők? A sertéshízlalók különösen most karácsony előtt számíthatnak nagyobb bevételre. Nem ellentét: kollegiális viszony Bóka Róbert újságíró „Pil­lanatkép a pécsi oktatásügy­ről” című 1991. november 5-én Tóth Béla úrral készült riportjához az alábbi észrevé­teleket kívánjuk tenni. — Tóth Béla úr a Janus Pannonius Gimnázium- és Szakközépiskola valamint a pécsi Egészségügyi Szakis­kola közötti ellentétről be­szélt. Tudomásunk szerint a két iskola szaktanárai, gya­korlatot irányító vezetői jó kollegális viszonyban vannak egymással. Konkrét ellentét nincs, és nyilván ez az oka, hogy ez a cikkben sem konkr- tizálódott. — A cikk olvasásakor azonban feltűnt, hogy az egyik iskola nevét kisbetűvel, a másikat a magyar helyesírás szabályainak megfelelően tüntették fel amiből - mint később a nyilatkozat bizonyí­totta - a fontossági sorrend is kitűnt. — A pontosság kedvéért meg kell még említenünk, hogy a két iskola csupán pár éve működik (az egyik épü­lete) egymás szomszédságá­ban. Az Egészségügyi Szak­iskola helyének kijelölése az akkori Pécs Megyei Jogú Vá­ros Tanácsa döntése alapján történt. Az Egészségügyi Szakiskola 1947 óta Hunyadi és a Rákóczi úton működött. — 1983 óta vagyok igaz­gatója az iskolának. Tudomá­som szerint külföldi fizető eszközért nem vásároltunk felszerelést, így nyilvánvaló, hogy csak Tóth Béla úr tudhat érdemben nyilatkozni arról, hogy a dollárezreket melyik iskolára költötték. — A nyilatkozó „lehetet­len dolognak” véli, hogy érettségizett általános ápolók és általános asszisztensek a 3 éves képzést adó szakiskolá­ban végezzék el a 10 hónapos szakosítót, (megjegyzem a je­lenleg érvényben lévő rende­let ezt a szakiskolák feladata­ként jelöl meg). Meg kell em­lítenünk, hogy a nálunk tanító oktatók, tanárok ugyanolyan orvosi egyetemen, tudomá­nyegyetemen és Egészség- ügyi Főiskolán szerezték dip­lomájukat, mint a szakközép- iskolában tanítók. — A nyilatkozatot adó Tóth Béla úr állásfoglalásával kapcsolatban azt kívánjuk megjegyezni és megérteni, hogy aki az egyik iskola ta­nári karához tartozott, attól nem várható el a két iskola objektiv megítélése. Az vi­szont elvárható, hogy ellenté­tet ne keltsen. — Végezetül pedig köszö­netét mondunk mindazoknak az Egészségügyi Szakiskolá­ban lelkiismeretesen, magas szinten tanító, az egészség­ügyben kimagasló tudással rendelkező főorvosoknak, ápolási igazgatóknak, egye­temi szakembereknek, hogy egy „alacsonyabb szintű isko­lában” végezték „ráképző” tevékenységüket, és ezzel já­rultak hozzá, hogy a betegek mellett szakmájukat és az embereket szerető egészség- ügyi dolgozókat neveljenek. Biankó Lászlóné az Egészségügyi Szakiskola igazgatója és 19 pedagógus * Biankó Lászlóné, az Egészségügyi Szakiskola igazgatója véleményét fon­tosnak tartotta szerkesztőség, ezért közöljük. Vitát azonban azért nem kívánunk nyitni, mert az eddigi tapasztalata­ink szerint sem segítette az eltérő álláspontok közeledé­sét. Részünkről legfeljebb el­írásról lehet szó és nem mi­nősítésről, amikor az Egész­ségügyi Szakiskola nevét kisbetűvel írtuk, hiszen ha nem áll előtte a „pécsi" kije­lölő jelző, akkor a név írható kisbetűvel. B. R. Rekord olajtermelés fMTÍ-Press) Az eddigi áta­lány-adózási rendszerről jövőre a tételes költségelszámolásra kell majd áttérniük a mezőgaz­dasági kistermelőknek is, amennyiben a Parlament válto­zatlan formában fogadja el a magánszemélyek jövedelema­dójáról benyújtott törvényter­vezet erre vonatkozó részét. Mi számítható költségnek? Eddig a mezőgazdasági kis­termelők 500 ezer forint árbevé­telig egyáltalán nem adóztak. A kormányzat új tervezete szerint 1992-ben nem lesz nekik lehe­tőségük egy ilyen jellegű áta­lány-adózásra, hanem ugyan­úgy kell majd adózniuk, mint mindenki másnak. Ez azt je­lenti, hogy árbevételükből le­vonhatják majd igazolt költsé­geiket és a megmaradt összeget veszi majd figyelembe az adó­hatóság, mint az adó alapját. Annyi kedvezmény azonban megmaradt, hogy az így megál­lapított adóalapot további 150 ezer forinttal csökkenthetik majd a mezőgazdasági kister­melést végzők. Vagyis, azok akik csak ezzel foglalkoznak, azoknak 250 ezer forint jövede­lemig nem kell majd adót fizet­niük, hiszen közel 100 ezer fo­rintig a jövedelmük egyébként is adómentes lenne. Az új rendszerben előrelátha­tólag a költségelszámolás okozza majd a legtöbb problé­mát. Egyrészt a kistermelőknek minden vásárlásukról számlát kell majd beszerezniük, s mint tudjuk, ez ma Magyarországon nem túl egyszerű. Ez egyébként a változtatás egyik alapvető célja is volt. Egy országgyűlési bizottsági ülésen a Pénzügymi­nisztérium illetékese elmondta, sokat javíthatna az általános adómorálon, ha közel másfél millió mezőgazdasági kister­melő vásárláskor megköve­telné, hogy az eladó adjon számlát a kifizetett összegről. A számlákon túl, költségként számolhatja majd el a kister­melő a családtagjai által végzett munka ellenértékét is. Ez a csa­ládtag számára, ha más kereső tevékenységet nem folytat, 100 ezer forintig szintén adómentes. A költségek között az adószabá­lyoknak megfelelően szerepel­het majd a kistermelők által használt munkaeszközök érték- csökkenése is. Ezt azonban csak akkor számolhatja majd el, ha a megvásárolt munkaeszközről számlával rendelkezik. így tehát valószínűleg nem lesz mód arra, hogy egy néhány évvel ezelőtt épített gazdasági épület értékcsökkenését elszá­molhassa, hiszen a gazdák többsége nem őrzi a számlákat négy-öt évvel ezelőttről. Arról nem is szólva, hogy annak ide­jén lehet, hogy egyáltalán nem is kapott számlát. Csak dokumentálva A költségelszámolási rend­szerhez, mint feltétel, kapcsoló­dik a dokumentálás adminiszt­rációs kötelezettsége is. Ez a je­lenlegi tervezet szerint azt jelen­tené, hogy a kistermelőknek könyvelést kellene vezetniük bevételeikről és kiadásaikról. Ez azonban előre láthatólag nem kerül majd be a törvénybe, mert az országgyűlési képvise­lők közül is sokan kritikával il­lették ezt az intézkedést, az elő­terjesztők is egyetértenek e kité­tel elhagyásával. Az elhagyás azt jelentené, hogy a kisterme­lőknek ugyan be kellene majd gyűjteni a számlákat és azokat legalább öt évig meg is kellene őrizniük, azonban nem kellene könyvelést vezetniük. Sokan kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kis­termelőket rá lehet majd venni alkalmazkodásra ehhez a rend­szerhez. Van olyan parlamenti képviselő, aki szerint egy ilyen változtatást csak úgy szabadna bevezetni, ha azt sokkal koráb­ban, legalább egy évvel a beve­zetés előtt meghirdetnék és nagyszámú résztvevővel ki is próbálnák, még a gyakorlati al­kalmazás előtt. A másik véle­mény, amit a minisztérium kép­viselője képvisel, ezzel ellen­tétben arra hivatkozik, hogy az anyagi érdekeltség jó ösztönző lehet. A tapasztalatok szerint, amikor például az ÁFA vissza­igénylés lehetővé vált, a mező- gazdasági termelők sokkal na­gyobb rétege tudott már rövid időn belül élni e lehetőséggel, mint azt a bevezetés előtt felté­telezték a szakemberek. A tervezet készítői abból in­dultak ki, hogy a jelenlegi álta­lános felfogás szerint a növény- termesztéssel foglalkozók bevé­telének 70, az állattenyésztők bevételeinek pedig 90 százaléka a költség. Amennyiben ez a fel- tételezés igaz, akkor az új adó­rendszer nem növeli a mező- gazdasági kistermelők adóter­heit, sőt! Egy növénytermesztő, aki eddig mondjuk 500 ezer fo­rint árbevétellel rendelkezett és nem fizetett adót, az most sem fog fizetni. Az 500 ezer forint­ból a költségek levonása után maard 150 ezer forint, és ponto­san ennyit vonhat le adóalapjá­ból a kistermelő, vagyis nem lesz adóköteles jövedelme. Az állattenyésztők pedig az új szabályok szerint - feltéte­lezve a 90 százalékos költség­tartamot - 1,5 millió forint ár­bevételig nem fizetnek adót. Még az idén döntenek A vitát azonban arról, hogy a kistermelők képesek lesznek-e minden költségükről számlát szerezni, csak az élet döntheti majd el. A Parlamentnek ezzel szemben legkésőbb az év vé­géig el kell fogadnia a jövő évi adótörvényeket. Tehát a képvi­selőknek előzetesen kell állást foglalniuk a kérdésben. P. P. Az Öböl-háború kitörése óta nem látott csúcsra ugrott a világ olajtermelése novemberben - jelentette ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A napi termelés 67,3 millió hor­dóra rúgott, 100 000 hordóval többre, mint novemberben. Folytatódott a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) kvótán felüli termelése: e térségben összesen napi 24,1 millió hordónyi olajat hoztak felszínre. Ezzel az OPEC egyenlőre többet teljesített még a szovjet olaj kiesésével kelet­kezett űr betöltéséhez szükséges mennyiségnél is. A Szovjetuni­óban novemberben 10 millió hordóra rúgott a napi termelés, 100 000 hordóval kevesebbre, mint októberben. (MTI) Jelentősen megnőtt a kereslet a baromfi, a tojások után az ország minden piacán. Fotó: Läufer László Társulási Szerződés Egy résztvevő a kezdetekről (MTI-Panoráma) Rég volt, amikor a kelet-európai politika még a nyugati imperializmus és a NATO egyik ügynökségé­nek tekintette a Közös Piacot, az EK pedig mindentől elzár­kózott, ami Kelet-Európából jött.- 1981-82-ben voltak az első kísérletek az EK és a KGST kapcsolatfelvételére. Ezek nem vezettek ered­ményre, mert az EK nem tar­totta partnernek a KGST-t. Azért nem, mert a KGST nem volt nemzetekfeletti szervezet, nem hozhatott tagjaira kötelező döntéseket. Az EK ragaszko­dott a külön-külön tárgyalá­sokhoz és egyik feltételül saját diplomáciai elismerését szabta - mondja Antalpéter Tibor, a Magyar Köztársaság londoni nagykövete. Antalpéter Tibor, mint az egykori külkereskedelmi mi­nisztérium illetékes főosztály- vezetője, ott volt a kezdetek­nél, majd 1987-88-ban ő ve­zette azokat az operatív tárgya­lásokat az EK brüsszeli bizott­ságával, amelyek eredménye­ként - mint mondja - „feljöhet­tünk a pincéből a földszintre”: megszületett az EK és Ma­gyarország kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodása. 1983-ra megvolt a magyar döntés, hogy normalizálni kell a kapcsolatokat az EK-val. Az EK törölje el a hátrányos ke­reskedelmi megkülönbözteté­seket és adja meg a legnagyobb kedvezmény elvét, amire Ma­gyarország GATT-tagsága alapján joggal igényt tarthatott, Magyarország pedig diplomá­ciai elismerésben részesíti az EK-t - ez volt az akkori állás­pont. A brit kormány vállalta, hogy az EK Miniszteri Tanácsa elé viszi az ügyet. A britek mindig nyitottabbak voltak, mert saját érdekeik is liberáli­sabb EK-mezőgazdasági és ke­reskedelempolitikát követeltek - emlékezett Antalpéter Tibor. 1983-ban és 1984-ben foly­tak az első puhatolódzó tárgya­lások az új elvek alapján. Szov­jet ellennyomás már nem érvé­nyesült, a románok, a lengye­lek és a csehszlovákok (ugyan­csak GATT-tagok) hasonló erőfeszítésekkel próbálkoztak, de ez a szakasz is úgyszólván eredménytelen maradt, mert az EK még nem volt hajlandó ma­radéktalanul teljesíteni a ma­gyarkéréseket. 1986-ban kezd­tük újra, 1987-ben kapta meg az EK bizottsága a Miniszteri Tanácstól a tárgyalási mandá­tumot és ebből született meg 1988 júniusra a parafáit, az év szeptemberére pedig az aláírt Ek-magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás. Mi változott közben? A ma­gyar küldöttség tárgyalási po­zíciója, hazai háttere. Újrain­dult a reform és az EK-ban meggyőződhettek róla: Ma­gyarország az akkor lehetséges határig liberalizálja külkeres­kedelmét és csökkenti az ál­lami beavatkozást. Ám az 1988-as megállapo­dáson, ahogy mondani szokás, még meg sem száradt a tinta, és túlhaladta az idő. Az EK elő­ször, még tavaly, határidő előtt teljesítette a megállapodás ösz- szes előírását, továbbá a megál­lapodáson túlmutató kedvez­ményeket és könnyítéseket is tett, egyoldalúan, tárgyalások nélkül, most pedig eljutottunk a társulásig. A következő feladat a csatlakozás. Ez elő­ször is attól függ, mikor jut el a magyar gazdaság a versenyké­pesség olyan szintjére, hogy a csatlakozás ne hátrányos, ha­nem előnyös legyen. Á másik: az EK fejlődése. Mire csatla­kozhatunk, az EK már nem olyan közösség lesz, mint ami­lyennel most van dolgunk. Azt hiszem, minél jobban mélyül az EK integrációja, annál ne­hezebb lesz a feltételeket telje­síteni. De tanulhatunk majd mások példájából, olyanoké­ból, mint Ausztria, vagy Svéd­ország, akiknek ezeket a nehe­zedő feltételeket előbb kell majd teljesíteniük, mint ne­künk. M. G. Munkástoborzás Chilében jelentős gazdasági fellendülés bontakozott ki az utóbbi években, ám a katonai rezsim a ketonai reszim idején elhanyagolt közoktatás miatt kevés a képzett szakember. A kormányt üzleti körök is arra ösztönzik, hogy Kelet-Euró- pánból toborozzon magasan képzett munkavállalókat, az új bevándorlási törvény révén. Bartelüzlet (MTI) Barterszerződést kö­tött a zalaegerszegi Arco társa­ság az ukrajnai Herszon terület tanácsával. Eszerint december végén, január elején 20 ezer tonna gázolaj érkezik a Dnyeper menti megyeszékhelyről, ellen­értékként pádig Zalából 10 ezer tonna étkezési burgonyát szállí­tanak vasjton. Az Arco bejeln- tette, hogy a jövő év elején iro­dát nyit Herszonban, vállalva más zalai cégek képviseletét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom