Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-05 / 333. szám
1991. december 5., csütörtök ü j Dunántúli napló 7 A kisgazdaságok és a jövedelemadó Gyűjthetik a számlákat a kistermelők? A sertéshízlalók különösen most karácsony előtt számíthatnak nagyobb bevételre. Nem ellentét: kollegiális viszony Bóka Róbert újságíró „Pillanatkép a pécsi oktatásügyről” című 1991. november 5-én Tóth Béla úrral készült riportjához az alábbi észrevételeket kívánjuk tenni. — Tóth Béla úr a Janus Pannonius Gimnázium- és Szakközépiskola valamint a pécsi Egészségügyi Szakiskola közötti ellentétről beszélt. Tudomásunk szerint a két iskola szaktanárai, gyakorlatot irányító vezetői jó kollegális viszonyban vannak egymással. Konkrét ellentét nincs, és nyilván ez az oka, hogy ez a cikkben sem konkr- tizálódott. — A cikk olvasásakor azonban feltűnt, hogy az egyik iskola nevét kisbetűvel, a másikat a magyar helyesírás szabályainak megfelelően tüntették fel amiből - mint később a nyilatkozat bizonyította - a fontossági sorrend is kitűnt. — A pontosság kedvéért meg kell még említenünk, hogy a két iskola csupán pár éve működik (az egyik épülete) egymás szomszédságában. Az Egészségügyi Szakiskola helyének kijelölése az akkori Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa döntése alapján történt. Az Egészségügyi Szakiskola 1947 óta Hunyadi és a Rákóczi úton működött. — 1983 óta vagyok igazgatója az iskolának. Tudomásom szerint külföldi fizető eszközért nem vásároltunk felszerelést, így nyilvánvaló, hogy csak Tóth Béla úr tudhat érdemben nyilatkozni arról, hogy a dollárezreket melyik iskolára költötték. — A nyilatkozó „lehetetlen dolognak” véli, hogy érettségizett általános ápolók és általános asszisztensek a 3 éves képzést adó szakiskolában végezzék el a 10 hónapos szakosítót, (megjegyzem a jelenleg érvényben lévő rendelet ezt a szakiskolák feladataként jelöl meg). Meg kell említenünk, hogy a nálunk tanító oktatók, tanárok ugyanolyan orvosi egyetemen, tudományegyetemen és Egészség- ügyi Főiskolán szerezték diplomájukat, mint a szakközép- iskolában tanítók. — A nyilatkozatot adó Tóth Béla úr állásfoglalásával kapcsolatban azt kívánjuk megjegyezni és megérteni, hogy aki az egyik iskola tanári karához tartozott, attól nem várható el a két iskola objektiv megítélése. Az viszont elvárható, hogy ellentétet ne keltsen. — Végezetül pedig köszönetét mondunk mindazoknak az Egészségügyi Szakiskolában lelkiismeretesen, magas szinten tanító, az egészségügyben kimagasló tudással rendelkező főorvosoknak, ápolási igazgatóknak, egyetemi szakembereknek, hogy egy „alacsonyabb szintű iskolában” végezték „ráképző” tevékenységüket, és ezzel járultak hozzá, hogy a betegek mellett szakmájukat és az embereket szerető egészség- ügyi dolgozókat neveljenek. Biankó Lászlóné az Egészségügyi Szakiskola igazgatója és 19 pedagógus * Biankó Lászlóné, az Egészségügyi Szakiskola igazgatója véleményét fontosnak tartotta szerkesztőség, ezért közöljük. Vitát azonban azért nem kívánunk nyitni, mert az eddigi tapasztalataink szerint sem segítette az eltérő álláspontok közeledését. Részünkről legfeljebb elírásról lehet szó és nem minősítésről, amikor az Egészségügyi Szakiskola nevét kisbetűvel írtuk, hiszen ha nem áll előtte a „pécsi" kijelölő jelző, akkor a név írható kisbetűvel. B. R. Rekord olajtermelés fMTÍ-Press) Az eddigi átalány-adózási rendszerről jövőre a tételes költségelszámolásra kell majd áttérniük a mezőgazdasági kistermelőknek is, amennyiben a Parlament változatlan formában fogadja el a magánszemélyek jövedelemadójáról benyújtott törvénytervezet erre vonatkozó részét. Mi számítható költségnek? Eddig a mezőgazdasági kistermelők 500 ezer forint árbevételig egyáltalán nem adóztak. A kormányzat új tervezete szerint 1992-ben nem lesz nekik lehetőségük egy ilyen jellegű átalány-adózásra, hanem ugyanúgy kell majd adózniuk, mint mindenki másnak. Ez azt jelenti, hogy árbevételükből levonhatják majd igazolt költségeiket és a megmaradt összeget veszi majd figyelembe az adóhatóság, mint az adó alapját. Annyi kedvezmény azonban megmaradt, hogy az így megállapított adóalapot további 150 ezer forinttal csökkenthetik majd a mezőgazdasági kistermelést végzők. Vagyis, azok akik csak ezzel foglalkoznak, azoknak 250 ezer forint jövedelemig nem kell majd adót fizetniük, hiszen közel 100 ezer forintig a jövedelmük egyébként is adómentes lenne. Az új rendszerben előreláthatólag a költségelszámolás okozza majd a legtöbb problémát. Egyrészt a kistermelőknek minden vásárlásukról számlát kell majd beszerezniük, s mint tudjuk, ez ma Magyarországon nem túl egyszerű. Ez egyébként a változtatás egyik alapvető célja is volt. Egy országgyűlési bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium illetékese elmondta, sokat javíthatna az általános adómorálon, ha közel másfél millió mezőgazdasági kistermelő vásárláskor megkövetelné, hogy az eladó adjon számlát a kifizetett összegről. A számlákon túl, költségként számolhatja majd el a kistermelő a családtagjai által végzett munka ellenértékét is. Ez a családtag számára, ha más kereső tevékenységet nem folytat, 100 ezer forintig szintén adómentes. A költségek között az adószabályoknak megfelelően szerepelhet majd a kistermelők által használt munkaeszközök érték- csökkenése is. Ezt azonban csak akkor számolhatja majd el, ha a megvásárolt munkaeszközről számlával rendelkezik. így tehát valószínűleg nem lesz mód arra, hogy egy néhány évvel ezelőtt épített gazdasági épület értékcsökkenését elszámolhassa, hiszen a gazdák többsége nem őrzi a számlákat négy-öt évvel ezelőttről. Arról nem is szólva, hogy annak idején lehet, hogy egyáltalán nem is kapott számlát. Csak dokumentálva A költségelszámolási rendszerhez, mint feltétel, kapcsolódik a dokumentálás adminisztrációs kötelezettsége is. Ez a jelenlegi tervezet szerint azt jelentené, hogy a kistermelőknek könyvelést kellene vezetniük bevételeikről és kiadásaikról. Ez azonban előre láthatólag nem kerül majd be a törvénybe, mert az országgyűlési képviselők közül is sokan kritikával illették ezt az intézkedést, az előterjesztők is egyetértenek e kitétel elhagyásával. Az elhagyás azt jelentené, hogy a kistermelőknek ugyan be kellene majd gyűjteni a számlákat és azokat legalább öt évig meg is kellene őrizniük, azonban nem kellene könyvelést vezetniük. Sokan kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kistermelőket rá lehet majd venni alkalmazkodásra ehhez a rendszerhez. Van olyan parlamenti képviselő, aki szerint egy ilyen változtatást csak úgy szabadna bevezetni, ha azt sokkal korábban, legalább egy évvel a bevezetés előtt meghirdetnék és nagyszámú résztvevővel ki is próbálnák, még a gyakorlati alkalmazás előtt. A másik vélemény, amit a minisztérium képviselője képvisel, ezzel ellentétben arra hivatkozik, hogy az anyagi érdekeltség jó ösztönző lehet. A tapasztalatok szerint, amikor például az ÁFA visszaigénylés lehetővé vált, a mező- gazdasági termelők sokkal nagyobb rétege tudott már rövid időn belül élni e lehetőséggel, mint azt a bevezetés előtt feltételezték a szakemberek. A tervezet készítői abból indultak ki, hogy a jelenlegi általános felfogás szerint a növény- termesztéssel foglalkozók bevételének 70, az állattenyésztők bevételeinek pedig 90 százaléka a költség. Amennyiben ez a fel- tételezés igaz, akkor az új adórendszer nem növeli a mező- gazdasági kistermelők adóterheit, sőt! Egy növénytermesztő, aki eddig mondjuk 500 ezer forint árbevétellel rendelkezett és nem fizetett adót, az most sem fog fizetni. Az 500 ezer forintból a költségek levonása után maard 150 ezer forint, és pontosan ennyit vonhat le adóalapjából a kistermelő, vagyis nem lesz adóköteles jövedelme. Az állattenyésztők pedig az új szabályok szerint - feltételezve a 90 százalékos költségtartamot - 1,5 millió forint árbevételig nem fizetnek adót. Még az idén döntenek A vitát azonban arról, hogy a kistermelők képesek lesznek-e minden költségükről számlát szerezni, csak az élet döntheti majd el. A Parlamentnek ezzel szemben legkésőbb az év végéig el kell fogadnia a jövő évi adótörvényeket. Tehát a képviselőknek előzetesen kell állást foglalniuk a kérdésben. P. P. Az Öböl-háború kitörése óta nem látott csúcsra ugrott a világ olajtermelése novemberben - jelentette ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A napi termelés 67,3 millió hordóra rúgott, 100 000 hordóval többre, mint novemberben. Folytatódott a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) kvótán felüli termelése: e térségben összesen napi 24,1 millió hordónyi olajat hoztak felszínre. Ezzel az OPEC egyenlőre többet teljesített még a szovjet olaj kiesésével keletkezett űr betöltéséhez szükséges mennyiségnél is. A Szovjetunióban novemberben 10 millió hordóra rúgott a napi termelés, 100 000 hordóval kevesebbre, mint októberben. (MTI) Jelentősen megnőtt a kereslet a baromfi, a tojások után az ország minden piacán. Fotó: Läufer László Társulási Szerződés Egy résztvevő a kezdetekről (MTI-Panoráma) Rég volt, amikor a kelet-európai politika még a nyugati imperializmus és a NATO egyik ügynökségének tekintette a Közös Piacot, az EK pedig mindentől elzárkózott, ami Kelet-Európából jött.- 1981-82-ben voltak az első kísérletek az EK és a KGST kapcsolatfelvételére. Ezek nem vezettek eredményre, mert az EK nem tartotta partnernek a KGST-t. Azért nem, mert a KGST nem volt nemzetekfeletti szervezet, nem hozhatott tagjaira kötelező döntéseket. Az EK ragaszkodott a külön-külön tárgyalásokhoz és egyik feltételül saját diplomáciai elismerését szabta - mondja Antalpéter Tibor, a Magyar Köztársaság londoni nagykövete. Antalpéter Tibor, mint az egykori külkereskedelmi minisztérium illetékes főosztály- vezetője, ott volt a kezdeteknél, majd 1987-88-ban ő vezette azokat az operatív tárgyalásokat az EK brüsszeli bizottságával, amelyek eredményeként - mint mondja - „feljöhettünk a pincéből a földszintre”: megszületett az EK és Magyarország kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodása. 1983-ra megvolt a magyar döntés, hogy normalizálni kell a kapcsolatokat az EK-val. Az EK törölje el a hátrányos kereskedelmi megkülönböztetéseket és adja meg a legnagyobb kedvezmény elvét, amire Magyarország GATT-tagsága alapján joggal igényt tarthatott, Magyarország pedig diplomáciai elismerésben részesíti az EK-t - ez volt az akkori álláspont. A brit kormány vállalta, hogy az EK Miniszteri Tanácsa elé viszi az ügyet. A britek mindig nyitottabbak voltak, mert saját érdekeik is liberálisabb EK-mezőgazdasági és kereskedelempolitikát követeltek - emlékezett Antalpéter Tibor. 1983-ban és 1984-ben folytak az első puhatolódzó tárgyalások az új elvek alapján. Szovjet ellennyomás már nem érvényesült, a románok, a lengyelek és a csehszlovákok (ugyancsak GATT-tagok) hasonló erőfeszítésekkel próbálkoztak, de ez a szakasz is úgyszólván eredménytelen maradt, mert az EK még nem volt hajlandó maradéktalanul teljesíteni a magyarkéréseket. 1986-ban kezdtük újra, 1987-ben kapta meg az EK bizottsága a Miniszteri Tanácstól a tárgyalási mandátumot és ebből született meg 1988 júniusra a parafáit, az év szeptemberére pedig az aláírt Ek-magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás. Mi változott közben? A magyar küldöttség tárgyalási pozíciója, hazai háttere. Újraindult a reform és az EK-ban meggyőződhettek róla: Magyarország az akkor lehetséges határig liberalizálja külkereskedelmét és csökkenti az állami beavatkozást. Ám az 1988-as megállapodáson, ahogy mondani szokás, még meg sem száradt a tinta, és túlhaladta az idő. Az EK először, még tavaly, határidő előtt teljesítette a megállapodás ösz- szes előírását, továbbá a megállapodáson túlmutató kedvezményeket és könnyítéseket is tett, egyoldalúan, tárgyalások nélkül, most pedig eljutottunk a társulásig. A következő feladat a csatlakozás. Ez először is attól függ, mikor jut el a magyar gazdaság a versenyképesség olyan szintjére, hogy a csatlakozás ne hátrányos, hanem előnyös legyen. Á másik: az EK fejlődése. Mire csatlakozhatunk, az EK már nem olyan közösség lesz, mint amilyennel most van dolgunk. Azt hiszem, minél jobban mélyül az EK integrációja, annál nehezebb lesz a feltételeket teljesíteni. De tanulhatunk majd mások példájából, olyanokéból, mint Ausztria, vagy Svédország, akiknek ezeket a nehezedő feltételeket előbb kell majd teljesíteniük, mint nekünk. M. G. Munkástoborzás Chilében jelentős gazdasági fellendülés bontakozott ki az utóbbi években, ám a katonai rezsim a ketonai reszim idején elhanyagolt közoktatás miatt kevés a képzett szakember. A kormányt üzleti körök is arra ösztönzik, hogy Kelet-Euró- pánból toborozzon magasan képzett munkavállalókat, az új bevándorlási törvény révén. Bartelüzlet (MTI) Barterszerződést kötött a zalaegerszegi Arco társaság az ukrajnai Herszon terület tanácsával. Eszerint december végén, január elején 20 ezer tonna gázolaj érkezik a Dnyeper menti megyeszékhelyről, ellenértékként pádig Zalából 10 ezer tonna étkezési burgonyát szállítanak vasjton. Az Arco bejeln- tette, hogy a jövő év elején irodát nyit Herszonban, vállalva más zalai cégek képviseletét is.
