Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-28 / 354. szám

10 aj Dunántúli napló 1991. december 28., szombat A szerkesztőség postájából Bosszú­állás! Bízván abban, hogy Ön új­ságolvasó ember. Ezúton próbá­lom felhívni a figyelmét egy-két dologra az imár két éve szemé­lyem és lakásom ellen irányuló bosszúhadjáratával kapcsolat­ban. Ebben az időszakban három­szor próbálta felgyújtani laká­somat, kétszer sikeresen, egy­szer magzavarták. Petárdával a levélbedobón keresztül, az ajtó­rés alatti benzinbeöntéssel és meggyújtásával, veszélyez­tetve, hogy az egész ház (4 eme­letes) kigyullad. Négy alka­lommal az első emeleti lakásom ablakát törte be kővel, veszé­lyeztetve a lakásban tartózko­dók testi épségét. Legutóbbi al­kalommal már az eset után lát­tam Önt gyorsan távozni, de arra idő nem volt, hogy utolér­jük. Ezen idő alatt két fenyegető levelet küldött, illetve dobott be az ablakon kövestől, melyek tartalma teljesen rejtélyes szá­momra. Második levelében ugyanis férjemre hivatkozik, hogy őmiatta csinálja velem ezeket a dolgokat. Ezúton sze­retném közölni Önnel, hogy 16 éve özvegyasszony vagyok, egyedül élek, és férjem halála előtt 10 évig ágyhoz kötött rok­kant volt. így nem hiszem, hogy ő 25 évvel ezelőtt ártott volna valamit Önnek, vagy családjá­nak, amiért most állna bosszút ilyen brutális módon. Nagyon kérem, hogyha olvassa ezt az írást, tudassa velem, hogy miért csinálja ezt, mert lehetséges, hogy névcseréről, tévedésről van szó, és bosszúja nem is el­lenem irányul. özv. P. J-né. Segítséget várnak! Babarcszőlősön a falu közepén van egy harangláb, amit még a nagyszüleink építettek 1911-ben. Építé­szek véleménye szerint ér­tékes épület, de sajnos az „idő foga” nagyon meglát­szik rajta. Az előtte lévő fe­szület ledőlt, a toronytető keresztje is tönkrement. A község lakóinak délelgetett vágya, hogy építünk egy kis kápolnát, egybe a harang­lábbal. Sajnos, kevés rá a pénz. Megpróbálunk segít­ségért kiáltani, hátha segítő emberekre találunk. Akik itt születtek, vagy valamikor itt éltek, ha a legkisebb gyökér is köti a községben élőkhöz, vagy az itt nyug­vókhoz, segítsenek, hogy felépülhessen a kápolna, megszépülhessen a harang­láb. Benkő Pálné Önzetlen segítők A pécsi Mozgásjavító Nap­közi és Általános Iskola (Ber­csényi út 3.) hat éves működése alatt ez évben kapta a legtöbb önzetlen támogatást - közölte a jó hírt szerkesztőségünkkel Kissné Földes Lívia, nap­közi-vezető és Folkmann Mik­lós, a szülői munkaközösség tagja. Májusban a Lions Klub pécsi szervezetének támogtásával tudtak Budapestre utazni, a Testnevelési Főiskolán minden évben megrendezésre kerülő mozgássérült gyerekek sport- versenyére. A nyáron Pécsett is fellépett francia „Kórus a Pire- neusokból” pedig koncertbevé­telét ajánlotta fel részükre, amelyből a szülők közösségé­nek elhatározására alapítványt hoznak létre. Szeptemberben a PIÉRT Vállalat pécsi lerakata ajándékát vehették át, a nagy- mennyiségű papír-írószerárut, illetve egy magánszemély (nyugdíjas) juttatott el több já­tékot a gyerekeknek. Tartós kapcsolatok fűzik immár a nap­köziseket a Magyar Evangéli­kus Ifjak Szervezte pécsi „Bárka” csoportjához is, akik korrepetálással, városnézéssel, hangversennyel, Mikulás-napi ajándékkal kedveskedtek nekik. Ä pécsi „Éva Testformáló Sza­lon” heti egy alkalommal in­gyen fogadja a gyerekeket. A nehézsorsú gyerekek, szü­leik és a nevelők nagyon hálá­sak az adományokért, a segítsé­gért. * A Görcsönyi ÁMK Nyugdí­jas Klubjának tagjai december 8-án Pécsre látogattak és a fel­újított Nemzeti Színházban megnézték a Mária főhadnagy előadást. Az utazást Varga Nándor, a Pannon Volán forga­lomirányítója szervezte Mang János gépkocsivezető segítsé­gével. A nyugdíjasoknak felejt- hetelen élményt szereztek a színházlátogatással - írta Hor­váth Alfrédné klubvezető. * Dencsházáról, a művelődési otthonból kaptuk a következő sorokat Hidasy Imre otthonve­zetőtől: A Szélkiáltó Együttes de­cember 6-án 160 gyermek szá­mára adott műsort. Köszönet érte! A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója, dr. Murányi Katalin szeretettel gondol arra a kedves, magát megnevezni nem kívánó hölgyre, aki december 14-én közel tízezer forinttal já­rult hozzá a karácsonykor csa­lád nélkül ünneplő neveltek megajándékozásához. Csecsemők - felnőtt szemészeten Bizonyára sok szülő helyeslő fejbólintással olvassa majd e so­rokat abban bízva, hogy intéz­kednek az illetékesek. A koraszülött csecsemők szemvizsgálatát a POTE 400 ágyas klinika ambuláns szemé­szeti szakrendelése látja el szer­dai napon 10 órától. Ezen idő­ben és helyen, párhuzamosan folyik a felnőtt rendelés is. A gyermekeknél előzetes beje­lentkezés nincs, ami azt ered­ményezi, hogy olykor - cse­csemők és hozzátartozók - öt- venen-hatvanan is várakoznak egy folyosó sötét végén. Együtt a kisgyerek, felnőtt és az idős beteg. Az ülőhely kevés, fogas nincs, melegvíz nincs, pelenká­zóasztal is mindössze néhány. Mindez még elviselhető lenne, ha a rendelés folyamatosan zaj­lana. Csahogy a kiírt 10 óra he­lyett néha csak fél tizenkettő körül érkezik meg az orvos. Mi, felnőttek még csak átvészeljük a várakozást éhen-szomjan, „türelmesen”, de a pár hetes, vagy hónapos apróságok sajnos nem. A hozott tea éppúgy, mint a tápszer, hideg, amit a mosdó hideg vizében felmelegíteni sem lehet. Meddig kell még ilyen kö­rülmények között várakoznunk pici gyermekeinkkel, hiszen ez így nem jó a betegnek, és az ott dolgoknak sem. M. J. - Pécs Közömbösség? Nyugdíjas, köztiszteletben álló ismerősömmel történt meg az alábbi „eléggé el nem ítél­hető” eset: December 13-án délután 17 órakor a Konzum Áruházban a délutáni vásárlási csúcsforga­lom idején elment mellette egy fiatal férfi és azt mondta „bol­sevista, kommunista titkárnő, kiszolgálta a mocskokat, a sze­meteket a megyei tanácson, pfuj” és leköpte a csizmáját. A tömegből senki nem szólt közbe, senki nem intette le a férfit. Az ilyen viselkedéshez tényleg nem lehet mit szólni! Vagy talán mégis ... kellene valamit mondani?! T. Gy-né, Pécs Jakabfalu feltámad! Az Új DN december 4-i szá­mában megjelent „Kisjakab- falva élni akar” című cikkhez szeretnék néhány kiegészítő gondolatot írni. A cikk írja: „1835-ben rakták le a templom alapjait, a rendbe­tételnek már rég itt volt az ideje. Ilyenkor úgy vagyok, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert örülök, hogy szülőfalum élni akar, nem nézi tétlenül az idő múlását, a kisközség mesterséges elsor­vasztását, halálát, hanem igenis megtesz minden tőle telhetőt, hogy szebb, jobb legyen az ott lakók élete. Ä közös munka je­leit már láttam november 1-én, amikor a temetőben jártam nagyszüleim sírjánál. Minden elismerés, dicséret azoknak, akik az áldozatos munkában részt vettek. Igaz, az utóbbi 30 ében nem sok történt a község fejlesztésében, de én mindig is optimista voltam. Azt mond­tam: eljön még az az idő, ami­kor Jakabfalu fel fog támadni! Jó a fekvése, szép a környezete, csak éppen tenni kellene mindig valamit. Bízom abban is, hogy az alsótagozat nem buszozik naponta Villányba és haza, ha­nem helyben jár majd iskolába. Sokan vagyunk, akik régen e kis összevont osztályból elin­dultunk, és lett belőlünk: tanító, tanár, orvos, gyógyszerész, mérnök, közgazdász, stb. Ez a kisközség annyi értelmiségit adott az országnak, mint egy nagyközség. A másik szemem azért sír, mert az újságcikk azt írja: „1835-ben rakták le a templom alapjait, a rendbetételnek már rég itt volt az idje”. Ez úgy hangzik, mintha azóta nem történt volna semmi. Nem tudom szó nélkül elhallgatni, mert a szüléink, testvéreink ál­dozatos, szigorú munkájának semmibevételét jelentené. Sü­ldőnként ez a kép fogadja az arrajárót Pécs szívében, a Citrom utcában. A kihelyezett törmelékkon­téner sem épületes látvány, így megpakolva meg különösképpen nem. Fotó: Proksza László Jogi tanácsadó K. A. komlói olvasónk kér­dezi, hogy az albérleti jogvi­szony mikor szűnik meg, il­letve mikor lehet az albérlő­nek felmondani? A többször módosított laká­sügyi jogszabályok előírásai ér­telmében a határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó albérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, il­letőleg a feltétel bekövetkezé­sével megszűnik. Az albérleti jogviszony meg­szűnik akkor is, ha a. / a felek az albérleti szerző­dést közös megegyezéssel meg­szüntetik, illetőleg felbontják; b. / az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja; c. / a bérleti jogviszony meg­szűnik és az új bérlő nem köte­les az albérlő részére a lakás- használatot változatlan feltéte­lek mellett biztosítani. A bérlő az albérleti szerző­dést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja: a. / olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben; b. / ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; c. / ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott csa­ládi, vagy egészségügyi körül­ményei azt indokolttá teszik; d. / ha az albérlő az általa ki­zárólag használt helyiségbe, jogszabály tiltó rendelkezése el­lenére más személyt befogad. Nagy G. élettársi viszony­ban él. Kérdése: kaphat-e öz­vegyi nyugdíjat, ha élettársa meghal? Az 1975. évi II. törvény 58 § kan betelepültek, mások még a világon sem voltak, vagy kicsi­nyek voltak, tehát nem emlé­kezhetnek rá. Én viszont jól em­lékszem, gondolom vannak még Jakabfaluban sokan, akik emlékeznek arra az önfeláldozó munkára, amit elődeink tettek a templom helyreállításáért éppen 50 évvel ezelőtt 1941-ben. A felújított templomot Virág Fe­renc pécsi püspök szentelte. Emlékeznünk kell Redling Já­nos villányi káplánra, aki rend­kívüli szervező erővel rendel­kezett, és szívén viselte a köz­ség, főleg a templom sorsát. Kubatovics Jánosné nyugdíjas tanító Magyarbóly /3/ bekezdése szerint özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek esetén az is, aki élettársával annak haláláig a. / egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy; b. / megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki a fen­tebb megjelölt együttélési idő, vagy ennek egy része alatt öz­vegyi nyugellátásban, vagy bal­eseti özvegyi nyugdíjban része­sült. Horváth G.-né kérdezi, hogy a gyermekek után mikor és mennyi pótszabadság jár? A Munka Törvénykönyvének Végrehajtási rendelete szerint a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb- egy gyermek után kettő,- két gyermek után öt,- legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótsza­badság illeti meg. A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyba nem álló három gyermeke után a fentebb ismertetett pótszabadságon felül évi két, minden további ilyen gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabad­ságjár. A fentiek alkalmazása szem­pontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figye­lembe venni, amikor a tizenne­gyedik (tizennyolcadik) életé­vét betölti. B. N. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy a bérlőnek a lakás karbantartásával kapcsolat­ban milyen kötelezettségei vannak? A jogszabályi előírások sze­rint a bérlő köteles gondoskodni a./ a lakás burkolatainak, aj­tóinak, ablakainak és berende­zéseinek karbantartásáról; b. / az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmé­rőtől, illetőleg biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozó aljak cseréjéről; c. / az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló he­lyiségekben és ezek berendezé­seiben, továbbá a lakásban és a lakásberendezésekben a saját vagy a vele együttlakó szemé­lyek magatartásása folytán ke­letkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításá­ról, illetőleg a kár megtérítésé­ről, valamint; d. / a lakás tisztántartásáról; e. / a lakásberendezések fel­újításáról és cseréjéről, ha an­nak költségei teljes egészében a bérlőt terhelik. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha az elemi csapás, vagy a bérbeadó múlasztása okozta. Takács I. olvasónk kérdezi, hogy az árvaellátás meddig jár az árva részére? Az 1975. évi II. törvény 71 §-ában meghatározottak szerint az árvaellátás az árva tizenhato­dik életévének a betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az ár­vaellátás a tanulmányok tarta­mára, de legfeljebb a huszon­ötödik életév betöltéséig jár. Ha az árva jogosultságának a meg­szűnése előtt megrokkan, a rok­kantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megil­leti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem érinti az árvael­látásra jogosultságot, ha az árva, vagy életben maradt szü­lője házasságot köt, vagy az ár­vát örökbe fogadják. Honatyáknak! Szavazzák már meg a Hona­tyák, ha jut rá idejük a sok vi­tatkozás és személyeskedés kö­zepette, hogy ezután egy év 13 hónapból álljon. Talán akkor a szerencsétlen kisnyugíjasok és gyedesek hozzájutnak a ré­szükre felkínált karácsonyi ajándékhoz, mivel gondolom, a karácsony akkor a 13. hónapra fog esni. Szerintem sértő és fel­háborító ez a nemtörődömség, ahogyan a kisembereket és azok érdekeit képviselik. Ugyanis annak az egyedül élő és kis­pénzű embernek az a pár forint talán egy kicsit szebbé tette volna az ünnepet. Akinek sok pénze van, erre nem gondol? O-né, Pécs

Next

/
Oldalképek
Tartalom