Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-17 / 345. szám

1991. december 17., kedd aj Dunäntült napló 7 Mi lesz a Dorfmeister- freskó sorsa? Szigetvár város polgármes­tere és Csorna Dezső plébános kérelmet nyújtott be Göncz Ár­pád köztársasági elnökhöz az Ali Pasa dzsámijában található Dorfmeister freskó megmentése érdekében. Darázsi Mátyás polgármester elmondta, hogy egy nyugatné­met cég felajánlotta három ma­gyarországi egyházi műemlék díjmentes restaurálását. Az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség javaslata alapján a köztársaság elnöke dönt arról, melyek lesznek ezek a műemlé­kek. Mint ismeretes, Ali Pasa dzsámiját 1588-89-ben a vár bevétele után a törökök építet­ték, templommá 1712-ben ala­kították át. A templom belsejé­ben található 180 négyzetméte­res freskót Dorfmeister István, a barokk kor egyik legismertebb festője készítette. A freskó Zrí­nyi Miklós és katonái halálát és megdicsőülését valamint a vár visszavételét ábrázolja. Az épületet 1952-ben első­osztályú műemlékké minősítet­ték, 1960-ban azonban életve­szélyessé nyilvánították, és be­zárták. Ezután hosszas viták folytak az Egyházmegyei Ható­ság, az Építési Hatóság és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség között, míg végre sor került a felújításra. A mun­kálatok 7 millió forintba kerül­tek, 1987 december 20-án, 7 évig tartó munka után szentel­ték fel a templomot. A freskó restaurálására azon­ban nem került sor, mindössze egy védő réteget kapott, hogy állapotát rögzítsék. A festmény állapota a konzerváló réteg el­lenére rohamosan romlik, a res­taurálás halogatása a teljes pusztulásához vezethet. A város ezt a feladatot önerőből képte­len vállalni, nem is az ő tulaj­dona az épület. A probléma iga­zán az Egyházmegyei Hatóság és az OMF hatáskörébe tarto­zik. S. M. Mozgássérült autósoknak Egy, a mozgássérültek autó­vezetését megkönnyítő techni­kai megoldás bemutatójára ke­rülhetett sor december 4-én este a siklósi TESZ-székházban. Hajnal Miklós (aki egyébként 1981 és '86 között nagyharsányi lakos volt) Miskolcról jött el va­lamikori lakókörnyezetébe, hogy a Trabant Hycomat kup­lungmegoldását technikailag jóval meghaladó találmányának előnyeit ismertesse.- A mintadarabot még jó ti­zenöt évvel ezelőtt készítettem, a családomon belül volt rá igény- mondotta. A kuplung-, gáz- és fékpedál egyetlen kézzel való működte­tését biztosító szerkezet bármi­lyen típusú gépkocsiba besze­relhető, és azt a nagyon gyenge fizikumú mozgássérültek is könnyedén üzemeltetni tudják. A technika egyébként nemcsak kézzel, hanem szükség esetén lábbal is működtethető. Meghi­básodási valószínűsége (szem­ben a Trabant Hycomat-nál ta­pasztaltakkal) igen csekély. A jobb térd fölött lévő kar segítsé­gével lehet fékezni, kuplungolni és gázt adni, a szerkezet telesz­kópszárakból, és több csukló elemből állítható össze. A rászorulók érdekében kö­züljük a feltaláló címét: Hajnal Miklós, Szolnok, Abonyi út. 94. (tel: 06-56-33-546). A vevő százezer kilóméterre szóló garanciát kap, a vásárlás­hoz pedig a hírek szerint a vé­telárat fedező támogatást igé­nyelhet. Balog N. Mérlegen az első esztendő Talpraálló önkormányzatok A fővárosban és több megyeszékhelyen nemrégiben zajlottak le a Belügyminisztérium által szervezett polgármesteri konferenciák. A fórumot megelőzően írásban vagy a helyszínen élőszó­ban nyilt lehetőségük a polgármestereknek, hogy kérdéseket tegyenek fel a szervezőknek. Száz­hatvan településről 520 témában hangzott el kérdés. Ezekből az is megállapítható, hogy mi foglal­koztatja a magyar önkormányzatokat. Az önkormányzatok egy évét mérlegelő tanácskozáson egy kérdőívet is kaptak a polgármesterek, melyben huszonnégy kérdésre várt választ a minisztérium. Politikai okból összezárt szobrok Nem karantén- Milyen tapasztalatokat von­tak le a tanácskozáson elhanzot- takból és a kérdőívekre adott válaszokból? - tudakoltuk Szabó Lajostól, a BM önkor­mányzati főosztályának vezető­jétől. - A kérdések 40 százaléka a gazdálkodással, a pénzügyi finanszírozással foglalkozott. A válaszból kiderült, hogy ezután is az országos átlag alapján kapnak az önkormányzatok tá­mogatást. S hogy további ön- kormányzati forrásokra kell tá­maszkodniuk. Mert ha minden pénzt az állam ad, hová lesz az önkormányzatok önállósága? Megfogalmazták a polgár- mesterek, hogy várják a céltá­mogatási rendszer továbbfej­lesztését. Több információt sze­retnének kapni a pályázatokról, kifogásolták a rövid határidőket és javasolták a megpályázható célok körének bővítését. A té­mához tartozik, hogy az ön- kormányzatok közül mindössze 300 vetett ki helyi adót, pedig tudnivaló, hogy 1991 végén megszűnnek a korábbi tanácsi adók, s ezek kiesése érzékenyen érinti majd az önkormányzati gazdálkodást. Nincs az önkor­mányzatoknak vagyonleltára, intézményeik gazdaságossági szempontból nincsenek átvilá­gítva, nem alakult ki az önkor­mányzati vagyon köre. Igaz, ezt a földre vonatkozó jogszabá­lyok hiánya is akadályozza. A volt közös községekben gondot okoz az oktatási, egészségügyi, pénzügyi ellátás, a vagyonme­gosztás. De tudnivaló, az ország nem buja el, hogy valamennyi települése önálló iskolát, óvo­dát, kórházat működtessen. A településfejlesztéssel, kommu­nális ellátással kapcsolatosan is sokan vártak feleletet kérdé­sükre. Az önkormányzati va­gyonról, annak működtetési technikájáról, a földről, erdők­ről, közbirtokossági legelőkről, a tulajdonbirtoklás kiterjesztési lehetőségéről tettek fel kérdése­ket. Az önkormányzatok szer­vezeteiről, ezek között a kör­jegyzőségről különösen sokan kívántak informálódni.- Összességében milyennek ítéli meg az önkormányzatok egy évét? - Ez az időszak két részre bontható. Az elsőt befelé forduló szakasznak nevezhet­jük. Ebben a személyi, sze­mélyzeti, szakmai belső viták, álviták és békétlenségek voltak jellemzők. A helyzetet az ösz- szeszokás konfliktusai tarkítot­ták. Ez érthető, hiszen 25 ezer képviselőről van szó. Tavaszra, nyárra megérett a helyzet kite­kintésre. Ekkor már megkezdő­dött az érdemi feladatok kidol­gozása, az infrastruktúra kiala­kítása. Ez már a kreatív prog­ramalkotó önkormányzás kez­deteként is felfogható. Az év első tíz hónapjában az önkor­mányzatok 150 ezer határozatot hoztak és 30 ezer rendeletet al­kottak. Ezekkel kapcsolatosan 760 törvényességi észrevételt tettek az illetékes köztársasági megbízottak. Örvendetes, hogy hatnak a jogi érvek, s mindösz- sze 17 alkalommal indult bíró­sági per és 146-szor bírósági el­járás, a többi esetben megegye­zésre jutottak az érintettek. Minden esetben nagy vissz­hangja volt, amikor egy-egy polgármester valamilyen okból megválni kényszerült hivatalá­tól. A polgármesterek 97 száza­léka azonban tisztében maradt és dolgozik. Ötvenegy százalé­kuk társadalmi megbízatásként látja el feladatát - tájékoztatott Szabó Lajos, majd így folytatta:- Mindezideig 15 törvény szüle­tett az önkormányzatokról, a korábbi tanácsokra kétezer jog­szabály vonatkozott, s ezeket törvény szintre kell emelni. Magyarországon még nem lehet a nyugat-európai önkormány­zati gondolatot számon kérni. A helyi társadalmi szerveződé­seknek nem volt előzménye, ezért is hosszú idő kell, míg konszenzus alakulhat ki. Az önkormányzatiság fogalmát olykor a pénzügyi jólét szino­nimájaként használják. De az önkormányzatiság nem azt je­lenti, hogy mindenütt óvoda, bölcsőde működik. Az önkormányzattól a gaz­dagságot remélik. Pedig az is önkormányzati munka, ha az elérendő harminc fontos célból, mondjuk a tíz legfontosabbat, rangsorolják. Az önkormányzat gazdálkodási forma, amit gya­korolni kell. A Belügyminisztérium ebben is az önkormányzatok partnere kíván lenni. Ezt a célt szolgálta 2600 polgármester és 1600 jegyző képzése. Ezért adunk ki jogszabálymagyarázatokat, ké­zikönyveket, módszertani útmu­tatókat. És ezért szervezzük az évenkénti polgármesteri talál­kozókat is. (MTI-Press) Kádár Márta A korábbi rendszer politikai mondanivalóját tükröző köztéri emlékművek, szobrok előbb-utóbb a fővárosban is, vi­déken is eltűnnek szem elől. Budapesten már hozzá is láttak egy különös tárlat kialakításá­hoz. A múlt örökségeitől megsza­badulni igencsak költséges do­log. A Fővárosi Közgyűlés e ténnyel szembesült, amikor ar­ról határozott, hogy nekilát az elmúlt évtizedekben Budapes­ten felállított politikai tartalmú emlékművek, emléktáblák eltá­volításához. A letűnt rendszert idéző köz­téri szobrok nem karanténba ke­rülnek, hanem a XXII. kerület­ben lesznek láthatók a városrész határában kialakítandó szobor­parkban. A helyi önkormányzat már ki is jelölte a mintegy 4 hektárnyi területet az "evakuá­lásra” ítélt emlékművek szá­mára. A "politikai okból össze­zárt szobrok" tárlattá rendezése, a terület bekerítése, a kertészeti munkák becsült költsége 11 millió forint, ebben az összeg­ben azonban nem szerepel a park közművesítése, az oda ve­zető út kiépítése és a parkoló kialakítása. A Fővárosi Közgyűlés kultu­rális bizottsága a mintegy fél­száz szobrot érintő bontási "műveletet", új helyre felállítá­sukat 40 millió forintra be­csülte, ám az akció nyilvánva­lóan 50 millió forintnál is több pénzt emészt majd fel, hiszen a képviselőtestület a listára fel­vette az Osztapenko- és a Ste­A történet színhelye Sásd. Szereplői: egy szétszakított, Horvátorszgából menekült ma­gyar család. A nagyszülők au­gusztus óta Sásdon éltek. Fiúk a Horvát Gárda harcosa, lányuk Németországban dolgozik, me­nyük és a kisunoka november 20-án Németországba mene­kült. A falura, ahol éltek egy éj­szaka 270 gránát hullt. Minde­nük odaveszett. Ebben a kilátás­talan helyzetben kaptak üzene­tet egy Münchentől 40 km-re élő ismerősüktől: szívesen fo­gadná az egész családot. Erre azonban mód nincs, mert még a meleg ruha is gond, nemhogy a pénz, amennyibe az út kerül. Gondolkodnak a lehe­tőségeken - Menekültügyi Hi­vatal, Vöröskereszt -, de ők is érzik ebben a vészhelyzetben, inmetz-szobrokat is. A költsé­geket növeli az is, hogy műtár­gyakról lévén szó, ugyanolyan gondoskodás illeti meg ezeket a szobrokat, mint más, a helyü­kön maradó köztéri alkotásokat. Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója szerint a szoborpark tervének kidolgozá­sához, illetve a terület kialakítá­sához haladéktalanul hozzá kell kezdeni, mert így megtakarítha­tók az átmeneti raktározás költ­ségei. A kortörténeti kiállítás első darabjai feltehetően a Gel- lért-hegyi Felszabadulási em­lékmű szovjet jelképei lesznek. A XI. kerületi polgármester már áldását adta a tervhez, így amennyiben az időjárás is meg­engedi, megkezdik a megszállás jelképeinek eltüntetését, a pál­maágat tartó hölgy környezeté­nek "átlényegítését". A Fővárosi Közgyűlés által megszavazott "szobortalanítási" lista szerint a legtöbb pénzbe - 5 millió forintba - Segesdi Györgynek a Jászai Mari téren álló Marx-Engels szobra eltávo­lítása kerül. A Vérmezőn álló Kun Béla emlékmű, Varga Imre alkotása, illetve a Kőbányán látható Szovjet-magyar barát­ság emlékmű, Búza Barna munkája 1,5-1,5 millió forintos költséget jelent a fővárosnak. A Köztársaság téri Mártírem­lékmű, Kalló Viktor alkotásá­nak eltávolítása 2,5 millió forin­tot emészt fel. Vidéken is ha­sonló költségekkel számolhat­nak, ha ilyen akcióra adja áldá­sát a megyei közgyűlés, vagy a helység polgármesteri hivatala. hogy ezeknek az intézmények­nek most más a feladatuk. Az utolsó szalmaszál; talán van olyan utazási iroda, mely segí­tene rajtuk. Kérdésükre, helyett megkap­ják a pécsi NEPTUN TOURS központi számát és az igazgató nevét. Csak ő hivatott eldönteni, segít vagy nem segít. S Szipszer Miklós igent mond; ha a napok­ban lesz olyan járat, ahol van két szabad hely, ingyen viszi a menekülteket uticéljukhoz. Három nap múltán - novem­ber 28-án - este 5 órakor kigör­dült a NEPTUN TOURS autó­busza a Domus áruház parkoló­jából, s vitte Szipszer Miklós segítségével az utolsó remény­sugár felé a jugoszláviai mene­külteket. Megyeri Tiborné Felújítják a kisdobszai kultúrházat. Fotó: Proksza László Help! Alapítvány a vidéki kis- és középvállalkozások fejlesztéséért A tét több millió forint Összefogtak az alapítványok, az érdekképviseletek, az önkormányzatok Az EGK a PHARE-program keretei között - pályázatok út­ján - évről évre jelentős össze­gekkel támogatja a magyar vál­lalkozásokat. 1990/91-ben Ma­gyarország 100 millió ECU-t kapott erre a célra, ami 10 milli­árd forintnak felel meg. Ebből a támogatási lehető­ségből eddig Baranya kimaradt, pedig a Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól a PHARE-irodán keresztül 10 millió forintnak megfelelő török lírát és 5-10 millió forint értékű amerikai dollárt kaphatna oktatási, kép­zési célokra. Ez év tavaszán a Gellért Innovációs Iroda képvi­selője, Gellért Miklós, aki egy­ben a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány regionális képviselője, felvetette, hogy egy újabb pályázatot kellene benyújtani Vállalkozásfejlesz­tési Központ alapítására. Ezt követően alakult meg a „Vidék kis- és középvállalkozásainak fejlesztésére” elnevezésű ala­pítvány, amelynek céljaival egyetért a A megyei önkor­mányzat is, és ígéretet tett arra, hogy anyagilag támogatja. Az alapítvány kuratóriumában he­lyet kapnak a vállalkozásokat támogató alapítványok, érdek- képviseleti szerezetek és ön- kormányzatok képviselői. A megyében ugyan már működik a Pécs-Baranyai Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány, de az első­sorban Péccsel és az Ipari Zóna megvalósításával foglalkozik. A vidéki települések háttérbe szorultak. Baranya megyében pedig elsősorban a lakosságot érintő, szolgáltató jellegű vál­lalkozások támogatására lenne szükség.- Az EGK-PHARE kelet-eu­rópai programirodája 1990-ben kiírt egy pályázatot vállalkozás- fejlesztési központ alapítására — mondja dr. Kiss Endre, a „Vidék kis- és középvállalkozá­sainak fejlesztésére” alapítvány alelnöke. — Baranya is benyúj­totta pályázatát, de elutasították, mert a PHARE-iroda csak egy alapítvánnyal hajlandó tár­gyalni, a megyében azonban sok működik azonos céllal. Tavasszal létrejött a „Vidék kis- és középvállalkozásainak fejlesztésére” elnevezésű ala­pítvány, amit a cégbíróság be is jegyzett, és kimondottan a vi­déki vállalkozások fejlesztését tűzte ki célul. A felállításra ke­rülő 10-12 fős kuratóriumban helyet kapnak a vállalkozásokat támogató érdekképviseletek, alapítványok, valamint az ön­kormányzatok képviselői. Az alapítvány megkereste a terme­lőszövetkezeteket, a falusi és városi önkormányzatokat. Az elképzelésekkel mindenhol egyetértettek, de pénzt eddig kevesen adtak. A falvakban hatvan nagyüzem segíthené adományaival az alapítványt, de a jelenleg kialakult helyzetben erre képtelenek. Ha minden ön- kormányzat 50-50 000 forinttal járulna hozzá a Vállalkozásfej­lesztési Központ létrehozásá­hoz, az több, mint 10 milliót jelentene, ami a működéshez elegendő. A PHARE-iroda is csak abban az esetben fogadja el egy-egy megye pályázatát, és nyújt 20 millió forintos támo­gatást, ha az rendelkezik a 10 millió forinttal, valamint garan­tálja a tárgyi és személyi feltéte­leket. A kistelepüléseken minden a helyi polgármesteri hivatalok­ban zajlik, ahol minden adott a központ működéséhez. Az alapítvány céljai között szerepel még, hogy létrehoz egy kislétszámú szervezetet is, amelynek elsődleges feladata az információgyűjtés, és a szakta­nácsadás. A vállalkozók részére nyúj­tandó hiteleket a takarékszövet­kezetek folyósítanák, ugyanis a megye 300 települése közül 110-ben van ‘képviseletük. A Szigetvári Takarékszövetkezet saját hitelkonstrukciót is kidol­gozott. Ennek keretében gyors hitelekhez juttatják a vállalko­zókat, a napi kamatnál 2 száza­lékkal olcsóbban. Az igényel­hető legnagyobb öszszeg 300 000 forint. Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom