Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-17 / 345. szám
8 aj Dunántúli napló 1991. december 17., kedd Csökken a lakásépítés Az év első háromnegyed évében - előzetes adatok szerint - 18 219 lakás épült az országban, ez az egy évvel ezelőttinek mindössze háromnegyede. A fővárosban még ennél is nagyobb arányú, 37 százalékos a csökkenés. Budapesten 2111 lakást vettek használatba, az ország városaiban 9086-ot, a községekben pedig 7022-öt. A lakásépítkezések Zala megye kivételével a megyékben is csökkentek, 30 százaléknál is nagyobb volt a lakásépítés visz- szaesése Békés, Csongrád, Nógrád és Veszprém megyékben, 20-30 százalék közötti Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Tolnában; Pest megyében 4 százalék, a többi megyében 12-17 százalék közötti a visszaesés. Az új lakások 73 százalékát a lakosság saját céljára építette, 22 százalékát a gazdasági szervezetek létesítették elsősorban értékesítésre, és 5 százalékát az önkormányzatok főként bérbeadásra. Január-szeptemberben az OTP építésre és ingatlanértékesítésre a múlt évinél 16 százalékkal kevesebbet, 23 milliárd forintot folyósított hosszúlejáratú hitelként. Ugyanebben az időszakban az engedélyezett építési kölcsönök száma 79 ezer volt, 21 százalékkal kevesebb, összege 11,2 milliárd forint volt, 27 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Jelen és jövő az élelmiszerkereskedelemben Mi lesz a kis boltokkal? A '60-as években úgy tűnt, a kis vegyesboltok, szatócsüzletek szerepét átveszik az ABC-áru- házak. Aztán mégsem vették át. Bebizonyosodott, hogy város- és faluszerte igenis szükség van a kisebb kereskedelmi egységekre, Most, amikor egyre másra nyílnak a szuper- és hi- permarkettek, melyekben óriási az áruválaszték, újra felmerül a kérdés; vajon kellenek-e a kis boltok? * * * Nagyárpádi vegyesbolt, koradélután. Srácok jönnek, tejport vesznek zacskószámra, fizetnek és mennek majszolni. Amúgy - az eladókon kivül - üres a bolt. — Ilyenkor már alig van forgalmunk- mondja Balogh Istvánná üzletvezető-helyettes.- Többségükben reggel vásárolnak az emberek, 6 órakor nyitunk, 8-ig megveszik, ami aznapra kell, utána már csak kevesen térnek be. Nem panaszként, de megemlíti, közel a város, igy a nagyobb és kisebb pécsi boltok is konkurenciát jelentenek. Pedig ők mindent megtesznek, hogy elégedettek legyenek a vevők, a polcok dugig pakolva árukkal, szinte mindent kapni. Ha a vásárló, mondjuk, darálót akar venni, akkor megrendelik. Persze, azért akadnak gondok, például a TITÁN nehezen mozdul. Ha bojlert vagy mosógépet rendelnek, akkor azt mondják nincs .. .Hogy ez a kis boltnak köszönhető vagy valami másnak nem tudják. — Van jövője ennek az üzletnek? — Szerintem semmi. Bár a havi forgalmunk 1-1,4 millió forint között van, a vevőket előbb-utóbb elszippantja a város. E véleménynek némileg ellentmondani látszik, amit Záká- nyi Emőné vevő mondott. — Szerintem szükség van az üzletre, mert amit akarok, azt itt megkapom. S nem lenne jó, ha mindenért a városba kellene szaladgálni... * * * Pellérden a minap nyílott egy Mini-ABC a Dózsa György úton. Azt persze még nem tudni, hogy mekkora versenytársa lesz a falu többi üzletének, a fiatal tulajdonos mindenesetre bizakodó. — Négy éve költöztünk ki Pécsről, akkor vettük ezt a házat, melynek az utcára néző frontján csináltuk az üzletet- tájékoztat Németi Rajmundné- Az biztos, ebből nem leszek milliomos, de talán stabil kis jövedelmet hoz. Úgy tűnik, a forgalomra nem panaszkodhatunk. Megérkezik a férj - az árubeszerzésben segédkezik -, megkérdem, hogy nehéz-e felhajtani a különféle cikkeket. — Nem, sőt jönnek is ügynökök. A fő profilunk vegyesárú, de az az elképzelésünk, hogy olyan dolgokat is tartunk, melyekre szükségük lehet a szőlősgazdáknak. Árakról, vásárlókról ejtünk szót. Megtudom, egyre többen érkeznek kis pénzzel, s a lényeg, hogy olcsó legyen, amit vesznek. Igyekeznek a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni, bár szinte minden szabadáras, ők többnyire a nagykerek áltak ajánlott árakon árusítanak. — Nem tartanak attól, hogy nem lesz szükség erre az üzletre, s be kell csukniuk? — Nem, egyáltalán nem. Ha másban nem is, de a vásárlókkal való kapcsolattartásban mindenképpen versenytársai leszünk a nagyobb boltoknak. Persze, remélem nem csak ezért lesz érdemes bejönni ho- zánk... * * * Ha valaki tudja, mi a kiskereskedelem, akkor Plechl István egészen biztosan. Lassan ötven éve van a szakmában, melyből negyvenet magánkereskedőként töltött el a pult mögött. S ezt szó szerint tessék érteni, hisz csemege üzletében - Pécsett, a Szalai András út-Petőfi utca sarkán - olyan "igazi" pult van. — Igen, van jövője az ilyen kis üzleteknek, mint ahogy mindig is szükség volt rájuk. Csak hát ezt az állam nem vette tudomásul... Tudja uram, miért kellenek az ilyen kereskedések? Mert itt kapcsolat van a lakossággal, nem személytelen a vásárlás. — A forgalom? Hát, mostanság nincs ok dicsekvésre, mert a lakosságnak kevés a pénze. Nagy szükség lenne a gazdaság stabilizálására! Vevő érkezik, a nyíló ajtó fölött csengettyűk csilingelnek, Plechl úr előre köszön, majd olyan udvariasan szolgálja ki a vevőt egy csomag papirzseb- kendővel, mintha méregdrága konyakot vett volna. Ja kérem, aki a Pohlinál tanult. Kérdem, miért nem nyitott butikot a fü- szerüzlet helyett. — Mert én ahhoz nem értek. Mindig az élelmiszerben voltam, mit kerestem volna a ruhások között? Tudja uram, amit csinálok az éppen úgy hivatás, mint az öné. Roszprim Nándor Plech István pécsi élelmiszerkereskedő üzlete A piac élénkülésére az ágazat gyorsan tudna reagálni / Érzékenyen csökkent Baranyában az állatállomány A genetikai alapok jók - A termelési technológiák megfelelők Birkanyáj Husztót határában Fotó: Proksza László Toliseprű Széchényi vagy Széchenyi? Megyénk szarvasharma állománya, ezenbelül a tehénállomány, az elmúlt 10 évben az országos átlagnál is nagyobb mértékben csökkent. Ez a kistermelői körben volt nagyobb mérvű. A tejtermelés viszont a fajtaváltás során az országos átlagnál gyorsabban növekedett. 1981-ben egy tehéntől átlagosan 4000 liter tejet fejtek, 1991-ben ez 5500 liter körül alakul, amely az elmúlt évi fajlagos termeléssel azonos. A tejtermelést segítő technológiák (tartási, takarmányozási, fejési) minőségi javulása ellenére csökkent a tejtermelés nyeresége. A következő évre további létszámcsökkenés várható, ami az ossz megtermelt tej és marhahús csökkenésében fog jelentkezni, számolni lehet a minőségi árualap növekedésével. Megyénk szarvasmarha állományának genetikai és egészségügyi állapota jó. A sertésállomány ma ugyanannyi, mint 10 évvel ezelőtt. A közelmúlthoz viszonyítva a nagyarányú létszámcsökkenés ezévre következett be. A kistermelői körben ez közel 50 százalékos volt. Szükséges a kistermelők koncentráltabb termelése, és minden szinten a még jobb minőségű vágósertés előállítása. Ehhez megyénkben, de az ország törzstenyészeteiben is a megfelelő apa- és anyaállatok rendlekezésre állnak. (Magyar Nagy Fehér, Lopály, Durok ,stb.) Hosszútávon Ztz önellátáson kívül, a nyugati piacon csak a szuper termékeknek lesz helye, fontos a keléti piaci lehetőségek kihasználása is. Birkatartás terén megyénk hagyománya és kultúrája sosem volt az elsők között. A kislétszámú törzstenyészeteink genetikai értéke jó és piacorientált. Az állományoknál kialakult nagyarányú csökkenés, már a meglévő legelők kihasználását sem biztosítják. A hármas haszonbevételből (gyapjú, bárány, tej) már a csak a tejesbárány és a gyorshízlalt pecsenyebárány maradt piacképes. A gyapjúnak egy kilójáért ma 45 Ft körüli árat fizetnek, (annyi, mint egy doboz olcsó cigaretta ára). Bárányhúsra van és lesz is piac a közeljövőben az EK országai és egyéb hagyományos piacainak felé. A baromfiállományt a statisztika összevontan jeleníti meg. (csirke, kacsa, liba, pulyka, stb.) Ez a kimondottan abrakot fogyasztó állomány, a megye hústermelésében (100 000 to) - magas létszámánál fogva - jelentős (28-30 000 to). A KSH felmérése szerint itt is csökkenés állt be. A korábbi broylercsirke előállítás a felénél is kevesebb a piacok nagyobbik részének felbomlása miatt. Növekedett a kacsahús-, libamáj-, pulykahústermelés. Broylercsirke előállítását szolgáló szülőpárok, kacsa- és libatörzstenyészeteink csak kismértékben csökkentek. Jelen van a TETRA-fajtahibridek mellett az ígéretes USA AR- BON-AKRES, a kanadai SHAWER és a NERA SEXLINK tojóhibrid. A minőségi feltételek biztosítják, hogy az újból beinduló keleti piacok esetén ki tudjuk elégíteni a keresletet. Ez az ágazat mobilizálható leginkább. A lóállomány 23 db. körül alakul. Ez egy majdnem állandósulni látszó minimum. Biztató gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, a lósport új alapjai, az egyre növekvő számú lovat és lósportot szerető fiatal reményt ad ezen ágazat megújulására. A december 4-i Toliseprű „Széchenyi: anyanyelvűnkért” címmel jelent meg, holott a szerző mind a címben, mind a szövegben következetesen nem a „megvesszőzött” Széchenyi alakot használta, hanem a családnévben levő második „e” betűt ékezet nélkül e-nek írta. Kérdés, melyik a helyes? A Széchenyi név helyesírásának szinte már töténete van. Szarvas Gábor, Ruffy Péter, Tóth Kálmán Dezső és mások foglalkoztak e kérdéssel - nem egyforma eredményre jutva. Szarvas Gábor Nyelvőrében kifejti: „István feledékenység- ből hanyagolta el a második ékezetet névaláírásában.” Itt csak az a baj, hogy ez a feledékenység számos aláíráson észlelhető (például: a Ti- sza-szabályzási Szövetség levelein). Maga Széchenyi István a családnévhasználatban többféleképpen írta a nevét. Ennek okát nem tudjuk, csak sejtjük.: nem akarta, hogy édesatyjával, aki következetesen Széchényinek írta a nevét, összecseréljék. A 26 éves huszárkapitány ugyan 1817-ben az Athenaeum Irodalmi Nyomda kiadásában Széchényi István névvel jelentette meg költeményeit, későbbi munkáiban azonban - a Hitel, Világ, Stádiumban már az ékezet nélkülit népszerűsítette. Lassan a Széchenyi-névirás vált gyakoribbá. Kossuth Lajos is e névvel küldötte meg Feleletét Gróf Széchenyi Istvánnak. Más Írásokban azonban még feltűnik a „vesszőzött” névforma, mind például a Vargyas-féle Magyar szabadság- harc története című műben. A jóbarát, Wesselényi Miklós báró egyik levelében ezt írja Erdélybe: „Anyám, tegnap volt az országgyűlés legszebb napján, az én Széchényim napja, leírhatatlan elérzékenyedés és lelkes felbuzdulás támadt körülötte, a szemekben örömköny- nyek csillogtak .. Pécs nagy írója, Surányi Miklós, mindőn Egyedül vagyunk címmel megírta István gróf élet- történetét, az első kiadás II. kötetének címlapján - nyilván sajtóhibából eredően - a Széchényi István név szerepel, míg az életregény szövegében az ékezet nélküli nevet olvashatjuk. Midőn Pécs város közgyűlése 1848 március 19-én Pintér Mihály főbíró úr elnöklete alatt „a választott község (közösség) és az összves polgárság jelenlétében” 28 díszpolgárt választott, közöttük volt „Gr. Szécsényi István) is. Nyilvánvaló, hogy évtizedek során mindkét névírás formával találkozhatunk. Jelenleg az a helyzet, hogy A magyar helyesírás szabályai című, zsinórmértékként szolgáló könyv és a Helyesírási kéziszótár akként rend- lekezik; a legnagyobb magyar nevét Széchenyinek, a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárt alapító atyának a nevét pedig vessző- zötten Széchényinek kell írni; mondani viszont mindkettőt ejthetjük „szécsényi”-nek. Széchenyi két gyermeke - Béla és Ödön - apjuk példáját követték. A család másik ága kitart a Széchényi név írása mellett. Dr.Tóth István
