Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-05 / 303. szám
e aj Dunántúlt napló 1991. november 5., kedd Tizenegy dolgozat Beilleszkedési zavarok korai megelőzése Kallódd falvak- ha sikerülne talpra állni Nem lehet beszélni kultúráról A pedagógusok régóta érzékelik és mondják is, hogy oz elmúlt évek társadalmi gyakorlata káros hatásaival rossz vágányra juttatta a felnövekvő generációk szocializációját, amiből komoly beilleszkedési zavarok keletkeznek. A háttérben szemé- lyiséglejlődési problémák húzódnak meg, melyek következményei még az elkövetkező években lógnak tetőzni. A riasztó jelek a mindennapi életünkben is érzékel- hetőkké váltak. Az agresszió szinte már fel sem tűnik senkinek probléma gyanánt. Ma már az „nem normális”, akiben nincs az egészséges önérvényesítésen felüli ag resszói, aki nem hadakozik minden irányban és mindenki ellen. Az agresszióhoz hasonlóan nagymérvű a gyermekekben, fiatalokban lévő györtő lélelem is. A szorongásos állapotok szintén nagyon gyakoriak e körben. A fiatalok nagy része ídentífósproblémákkal küzd, és képtelen ifjúkorára elérni az intimitás fokára. Tényként kell tudomásul venni, hogy szinte minden deviancia egyre kisebb korosztályokat érint már. Minden tudományág megállapítja, hogy a korai szocializáció zavara az egyik legerősebb tényezője a későbbi devianciáknak, de hatékony megelőzéséről még senki sem beszél nálunk. Ennek egyik oka, hogy a már kialakult devianciák kezelése az egészségügy kompetenciakörébe tartozik, az elsődleges megelőzés viszont szociálpedagógiai tevékenységet jelent. A korai időszak (0—3 év), amelyben meg kellene kezdeni a megelőzést, szintén az egészségügyhöz tartozik, és pedagógiai „beavatkozást” nehezen tűrnek el. „Tárcaközi" problémáról van tehát szó. A Boranya Megyei TIT Szervezet pedagógiai szakosztálya elhatározta, hogy pályázatot hirdet a korai megelőzés pedagógiai lehetőségeinek feltérképezésére. Kíváncsiak voltunk, hogy hol tartunk ma a gyakorlatban, ki milyen tevékenységet végez e téren. Tizenegy dolgozat érkezett be. A pályázatok közül 5 dolgozat iskolai programot tartalmaz, melyek között oktatási program és szabadidős tevékenységrendszer szerepelt. Az iskolai programok mór nem igazán korai megelőzési időszakra vonatkoznak, és sajnos, a hatékonyságuk sem volt igazán ga- rantálhatóan kidolgozva. Igazi korai megelőzésről egyedül a hejőkeresztúri védőnők számoltak be. Nagyon élethűen írták le szándékaikat, próbálkozásaikat, kudarcaikat és sikereiket. A pályázat nem volt elméletileg kidolgozva, de a jó érzékkel, tapasztalattal, emberismerettel és nem utolsósorban szociális érzékenységgel bíró védőnők képe kirajzolódott belőle. A másik kiemelkedő dől gozat „profi” munka. A Pécsi Családsegítő Központ vezetőjének az elméletileg jól kidolgozott, megalapozott munkája, melyben a válási krízisoldás „sikereit" bemutató esettanulmányokat olvashattunk. „Gondok, küzdelmek a cigányok felemelkedéséért közösségünkben” címmel érkezett az a dolgozat, amely féltő gonddal, lelkiismerettel és őszinte igazmondással mutat be cigánysorsokat. Főleg az óvodai megelőzési javoslatai figyelemreméltóak. A bíráló bizottság az értékelési vitában egyhangúan úgy döntött, hogy mivel az elsődleges megelőzés elméletileg és gyakorlatilag egyaránt kidolgozotton egyik pályamunkában sem jelent meg a korai időszakra vonatkozóan, nem adja ki az első díjat. Második dijat megosztva a „Hejőkeresztúri kismamaklub élete” című dolgozat, illetve a „Krízisben lévő családok szocializációs funkciójának segítése” címmel dr. Simonyi Emőke (Pécs) nyerte el. Megosztotta a harmadik dijat is a bíráló bizottság. Ezt Galambos Lászlóné Fekete Idő (Komád) a „Gondok, küzdelmek o cigányok felemelkedéséért” című és Márványközi Ferencné témavezető (Kecskemét) az általános iskola szabadidős program- lehetőségei témájú dolgozatával nyerte. A pedagógiai szakosztály a témát továbbro is napirenden kívánja tartani. 1992 áprilisában „A beilleszkedési zavarok korai megelőzésének pedagógiai lehetőségei" című konferenciát tervezünk rendezni, melyet lehet, hogy sikerül nemzetközivé is íkiter- jeszteni. Ez az anyagi lehetőségeinken is múlik. Ezúton Is kérjük szponzorok támogatósát. Dr. Várnagy Elemér B. M.-i TIT Ped. Szakosztálya, elnök Dr. Komlósi Ákos B. M.-i TIT Ped. Szakosztálya, titkár Hásságy Hásságy. Mikor végigvisznek a festői környezetben megbújó Pécstől alig 20 kilométerre lévő falun, eszembe jut ismerősöm szavajárása, aki a sok te- hetelenség láttán sokszor fel- sóhajt: „Mért is nem ment Árpád apánk párszáz kilométerrel nyugatabbra". Ahog> nézem a sűrű erdővel benötl hegyoldalakat, a falu közepér a kis tavat, az egymás alatt- fölött, szintekben elhelyezkedő régi és új házakat, bizony eszembe jut: istenem, ha ez c Hásságy Ausztriában lenne, micsoda földi Paradicsom lenne már régóta! Minden advc van, jóformán csak csettinten kéne . . . Ehelyett mit hallok? Wilhelm Fülöpöt, Hásságy polgármesterét a belvárdgyu- lai „Közös út" tsz-ben találarr meg, voltaképp itt dolgozik, csak másodállásban polgár- mester. Még szerencséje van, hogy rendes ember a főnök, mehet napközben jobbra-balra, intézkedni. Hásságyba autóval megyünk ki, át Olasz községen, mely falvak társközségek. Nem egy ideális állapot. Hogy is van csak? Közös lónak milyen o háta? Hamar kibújik a szög a zsákból: Hásságy nincs valami jó bőrben manapság, fogy a lakosság, öregszik a falu, o fiatalok elköltöznek, máshol építkeznek, azokat már hat ökörrel sem lehet visszahozni. Dehát nem csoda, mikor évtizedeiken keresztül a fejlesztésnek a hírét sem hallották a faluban, még építési engedélyt se nagyon kaptak. Én ugyan azzal a telteti szándékkal érkeztem, hogy a falusi kulturális életről kérdezősködjem, ám hamar kiderül, nem igen tehet kulturális életről beszélni, vagy ha igen, egy egészen kibővített szociológiai körkép szeleteként. Befutunk a falu központjába.- Legalább ez kezd lassan jgy kinézni, ahogy szeretnénk. Nemrég avattuk a háborús emlékművet, igazán szép és megható volt, a Galambos kanonok úr prédikált, ugyanő, aki 43- ban, 44-ben élbúcsúztatta annak idején a katonákat. A templom mögött L-alakú épület áll, az udvaron nagy szabadtéri főzőhelyek, itt szokták rendezni a lakodalmakat.- Kicsit fájó - mondja a polgármester úr, hogy főleg csak lagzira, bálra tudjuk ösz- szeverbuvá'lni az embereket, sök kulturális eseménnyel nem kényeztetjük el őket, pedig jönnének, mert ha nagy ritkán van valami, mindig tele a terem. Ez volt, tudja, a régi iskola, de megszűnt, a gyerekek Olaszba járnak át, ami azért sem jó, mert már ezzel is kezdik elveszíteni a faluhoz való kötődésüket. Ez valaha egy teljesen sváb helység volt, mindenki gazdálkodott, aztán jött a háború, kitelepítések, betelepítések, ma meg már ott vagyunk. hogy a földet a kutyo sem akarja megművelni. Benn a házban serény feste- getés folyik, utolsó fázisában o felújítás:- Szép lassacskán. ami erőnkből telik, csinosítunk. Itt lesz a polgármesteri hivatal, eddig a -lakásomon fogadtam az embereket, de ezt sem a lehet a végtelenségig csinálni. Mellette lesz egy orvosi szoba, majd átjár a szomszéd faluból a dőktor.- Ez itt a könyvtár? - mutatok a folyosó sötétjében árválkodó három üveges szek- rénynyi könyvre. — Igen, sajnos, ez -nem -kielégítő, régi, rongyos könyvek, nem nagyon szívesen vesz a kezébe ilyesmit ma már senki. Az a baj, hogy a kultúrát még nehezebb társadalmi Az inflációt kiváltó okok elemzése, a lehetséges gyógymódok felvázolása meghaladja a -Gazdaságkutató Intézet erőit, ezért -csak a jelenség bemutatására törekednek, különösebb kommentár -nélkül. Eszerint az elmúlt -évtizedben két -jellegzetes szakasz különíthető el: 1986-ig viszonylag egyenletes volt az -árak -n-övemunkában műveltetni, mint más egyebet. A gyerekeknek, mondom, nincs gazdájuk, aki összefogná őket, be kellett zárni az ifjúsági klubot. — Cserkészet nincs? — Nincs -hagyománya a faluban. Viszont nagyon jó a kapcsolat az egyházzal, Hásságy mindig is szín katolikus volt, most is vasárnap magyar és német mise van, és sokan eljönnek, háromszáz fölött. Aminek még örülni lehet, hogy nemzetiségi kérdés nincs a faluban, az emberek jó össze- hang-ban tudnak dolgozni, most állíttatunk 'közösen parabolaantennát.- Mennyire jellemző a hagyományok, a német vagy akár magyar szokások ápolása, újraélesztése? — Hát igen . .. Régen szüretkor, húsvétkor, pünkösdkor nagy vigasságok voltak, feldíszített 'lovaskocsikkal járták be a falut a legények. Manapság kinék vám lova? De bemutatok magának valakit az öregek közül, aki tud. mesélni ilyesmiről. Freitag Konrád a helyi zenei kedési üteme, ám -1987-től nagymértékű gyorsulás tapasztalható. A Gazdaság-kutató -Intézel nyomon követte a -havi fogyasztói árindexek alakulását is. Eszerint az árváltozások eloszlása az elmúlt -évtizedben évről évre eléggé -nagy stabilitást mutatott. Az év eleji élet vezéregyénisége. Először egy fúvószenekart alakított iskolásgyerekekkel, aztán harmo- nikázni tanított meg egy párat. . . — Aztán ezek a fiúk elmentek a háborúba, nem jöttek vissza, ki lettek telepítve, és később is, amint kinőttek az iskolából, el-eltűnedeztek. Volt egy húsz tagú férfi énekkarom is, 1950-től, mikor a tanítót eltiltották o kántorságtól, én kán- torkodom. Mára az énekkarban már csak tízen vagyunk, búcsúztatásokon, szertartásokon szoktunk énekelni, ahogy az elő van írva . . . Hogy is van előírva? Hogy egy kis falu menthetetlenül sorvadjon, pusztuljon, mert lakói nem tudnak erejükön felül segíteni rajta, azaz önmagu- kon? Nem o segítség hiánya az önállóság. Kellenek az országnak olyan falvak, mint Hásságy, S hogy legyenek is, meg kell találniuk újra kultúrájukat, múltjukat. jelentős — általában hatósági — áremeléseket egy csendesebb időszak -követte, majd július környékén ismét felgyorsult a fogyasztói árindex növekedése. Ezt ismét -lassulás követte, azután novemberben újra -megugrott az á-remel-ke- dése-k -üteme. Bár — -mint a szakemberek -megállapították — az idén az -évközi csúcs nem következett be, ebből még nem lehet arra következtetni, hogy az infláció üteme tartósan lassul. Pécsett is lesz Waldorf-óvoda M. K. Tények az inflációról Bővíti szolgáltatásai körét a Nemzetközi Egészségügyi Központ A -Budapesten, a MÁV -Kórház területén -nemrég átadott, világ szín vonal ú -mű szerekkel, vizsgálóberendezésekkel felszerelt Nemzetközi Egészség- ügyi Központ november 1-íjétól két -új szolgáltatásával a -nap 24 -órájában a -betegek rendelkezésére áll — tájékoztatta az MTI-t -dr. -Bazsó -Péter orvosigazgató. Az orvostudományban csúcstechnológiát jelentő Iberendezésekkel — az idegrendszeri, gerinc-, -daganatos és izületi -betegségek diagnosztizálására alkalmas m ág neses -mag re zana-nciá n alapuló készülék, valamint c komputeres tomográf — az észak-pesti régió akut diagnosztikus -igényeit látja el. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Egészségügyi -Központ csatlakozik a -november 1-jétől megváltozott -fővárosi baleseti ügyeleti ellátáshoz is. Ezenkívül a Nemzetközi Egészségügyi Központ -hamarosan részt vesz majd az Orvostovábbképző Egyetemmel kötött szerződés -keretében a szervezett orvostovábbképzésben is. Dél-Dunántúlon Pécsett nyílik az első Waldorf-óvoda. A Pécsi Waldorf Pedagógiai Alapítvány gyermekintézménye a következő tanévben kezdi meg működését. Az alapítvány már második éve szervez tanfolyamokat, amelyen megismertetik az érdeklődőket a Waldorf- pedagógia elemeivel. Ez egy zárt óvodai, iskolai rendszer, amelyben a pedagógusok és szülők közösen vesznek részt a gyerekek nevelésében, segítik egymás munkáját. A programok kialakításánál a gyerek személyiségét, igényét veszik figyelembe.- A Waldorf Pedagógiai Alapítvány célja, hogy Pécsett is minél előbb nyíljon Waldorf-óvoda - mondja dr. Titkosáé Barta Marianna óvónő.- Májusban már felkerestük az önkormányzatot. Az oktatási bizottság elviekben támogatta az óvodaalapítás ügyét. Júniusban már konkrét ígéretet kaptunk, hogy a következő tanévben az önkormányzat ad egy épületet, amelynek a fenntartási költségeit fizeti. Nagy gondot jelent egyelőre, hogy a pécsi Waldorf-óvodát miből és hogyan fogjuk berendezni, o nevelési programnak megfelelően átalakítani. Saját konyhára is szükségünk lesz. mert helyben kell főznünk. Csak húsmentes ételeket adunk a gyerekeknek, így talán azok a 3—6 évesek is óvodába járhatnak, akiknek a szülei vegetáriánusok. A gyerekek reggel nyolctól délután háromig lesznek az intézményben. Ezzel is megpróbálunk a szülők munkarendjéhez igazodni. A térítési díjak ugyan magasabbak lesznek, mint a nem alapítványi óvodákban, de igyekszünk úgy megállapítani az árakat, hogy mindenki részére elérhető legyen. Szponzorokat is keresünk, akik anyagilag támogatják az intézményünket. Két komoly ajánlatunk is van már egy bankigazgatótól és egy nemzetközi szervezettől. Az alapítvány a közeljövőben megalakítja a Szülők Klubját, ahol már megkezdődik a felkészülés a szeptemberi nyitásra. Havonta egy alkalommal találkoznak egymással a szülők és az óvónők. A személyes problémák megbeszélése mellett óvodai játékokat készítenek, babát varrnak, állatfigurákat, manókat kötnek. — Nemrég két hetet töltöttem el Dortmundban egy Waldorf-központban — mondja dr. Titkosné Barta Marianna -, ahol nem csak óvoda, hanem idősek háza, iskola és üzletház is működött. Egy-egy óvodai csoportban 25 különböző életkorú, egészséges és sérült gyerek töltötte együtt délelőttjeit. Nagyon meglepett, hogy ezek a fiúk, lányok nem voltak agresszívak. Mindent csinálhattak, ami a testi épségüket nem fenyegette. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek szabadok, de nem szabadosak voltak. A Waldorf Pedagógiai Alapítvány központja Pécsett a Surányi utca 1. szám alatt található, ahol minden érdeklődőnek szívesen adnak felvilágosítást. Sz. K.
