Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-28 / 326. szám

1991. november 28., csütörtök aj Dunántúlt napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Az Ön üzlete érdekében Új köntösbe öltöztettük kéthetente megjelenő Vállalko­zások - Üzlet magazinunkat - mi is új vállalkozásba kezdve! Mellékletünket - a szedéstől az oldalak filmjéig - szerkesztőségünkben, számítógépes szövegszerkesztéssel állítottuk elő és küldtük el a Szikrába, ahol kinyomtatták. Reméljük, az újságunkban egyre nagyobb felületen használt betűtípus, oldalaink kinézete megnyeri Olvasóink tetszését, a jövőben már ilyen formában jelentkezünk. Az Ön üzlete érdekében ... ... ezzel indítottuk útjára ez év márciusában a Vállalko­zások - Üzlet oldalainkat, melyeken a legszélesebb körű, mindig az időszerűségekhez kapcsolódó tájékoztatást kí­vánunk nyújtani a vállakozóknak. Ebben segítségünkre van több intézmény, és szervezet, köztük a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara. Felhívjuk a vállalkozók figyelmét, oldalainkon szívesen bemutatjuk tevékenységüket, 20 százalék hirdetési árked­vezményt nyújtva. MIKEÓSVÁRI ZOLTÁN A Központi Statisztikai Hivatal jelenti Egyre több a külföldi érdekeltségű vállalkozás Tőzsdei kisszótár a Nordline Értékpapír Rt.-től 1991. I. félévéig 8770 kül­földi tőkével működő gazdál­kodó szervezet alakult hazánk­ban. A külföldi tőke növeke­dése is dinamikusnak mond­ható: 1989. év végén 30 milli­árd forint, 1990-ben háromszor annyi, 93 milliárd forint volt a működő tőke összege, és a KSH kérdőíves felmérése szerint csak az újonnan alakult vegyes vállalatokban 1991.1. félévében újabb 26 milliárd forint tőkenö­vekedést regisztráltak. A külföldi vállalkozók leg­nagyobb része 31 -50 százalékos arányban társult a magyar part­nerrel 1991-ben. Az idei első félévben ugrásszerűen megnőtt a külföldi többségű vállalkozá­sok népszerűsége. Az egy vegyes vállalatra jutó tőke évről évre csökken, egyre kisebb gazdálkodó szervezetek alakulnak. Ennek megfelelően csökkenő tendenciát mutat az átlagos külföldi tőkebefektetés is. Kedvezőbben alakult, egyre növekszik a külföldi tőkének az alapítói vagyonhoz való aránya. 1991. első félévében az újon­nan alakult vegyesvállalatok devizában megjelenő alapítói vagyonának 63 százaléka az iparba, és csak-csekély része, 12 százaléka a kereskedelembe áramlott. Az 1990. év végén mérlegbe­számolót benyújtott vállalatok 1/5-e volt külföldi érdekeltségű, melyek az alapítói vagyon 13 százalékával rendelkeztek. A külföldi befektetés aránya az alapítói vagyonból 4,5 százalék volt, ez 1989-hez képest 3 szá­zalékpont növekedést jelent. 1990-ben a vegyes vállalatok nettó árbevétele az összes válla­lat árbevételének 10,7 százaléka volt. Az egy foglalkoztatottra iutó árbevétel közel kétszerese volt a vállalati átlagnak. 1990-ben a külföldi érdekelt­ségű vállalkozások hozzáadott írtéke 9,2 százalékát tette ki az ásszes vállalkozó által megter- nelt hozzáadott értéknek. Az A Magyar Gazdasági Ka­mara Oktatási központja több témában is hasznos tovább­képzéseket, szemináriumokat rendez az év utolsó hónapjá­ban. A téma december 6-án a társadalombiztosítás, 9-én a Franchise vállalkozás, 9-12-ig a marketingmenedzser tevé­egy főre jutó GDP pedig 62 százalékkal múlta felül az ösz- szes vállalkozásnál megtermelt 1 főre jutó GDP átlagos értékét. 1989 és 1990 között megkét­szereződött a vegyes vállala­tokban foglalkoztatottak száma, miközben a nemzetgazdaság­ban 5 százalékkal csökkent. Az 1 foglalkoztatottra jutó munkabér 18 százalékkal maga­sabb volt a vegyes vállalatok körében, mint az összes vállala­toknál. 1990-ben a vegyes vállalatok mérleg szerinti eredménye 15 milliárd forinttal növekedett, miközben az összes vállalko­zásé 7 milliárd forinttal csök­kent. Viszont 1989-hez képest rendkívül kedvezőtlenül nőtt a vegyes vállalatok vesztesége. A vegyes vállalatok jövedel­mezőségi mutatói összességé­ben kedvezőbbek voltak az ösz- szes gazdálkodó szervezeténél: 199-ben az árbevétel arányos eredmény 25, a vagyonarányos bruttó nyereség 27 százalékkal haladta meg a vállalati átlagot. 1989- hez képest viszont mind­két mutató csökkent, kedvezőt­lenül alakult. 1990-ben a vegyes vállalatok kifizetett osztaléka a nyereség 25 százaléka volt. Az osztalék­ból a repatriálható rész a kül­földi tőke mindössze 4,5 száza­léka volt, de ennek is csak va­lamivel több mint a fele került ki az országból. A külföldi tőke magyaror­szági működési feltételeiben 1990- ben bekövetkező változá­sok a vegyes vállalatok súlyá­nak a vállalkozói szektoron be­lüli növekedését vonta maga után. Az elemzés lehetséges rövid időtávja miatt azonban ma még inkább a tőkebeáramlás tényére, ütemére, a külföldi tőke által megcélzott területek, ágazatok jelzésére, mintsem annak a gaz­dasági növekedésben várható hatásai megítélésére lehet vál­lalkozni. kenysége, 11-én az új számvL teli törvény, 12-én pedig az adó és jövedelemszabályozás lesz. A hasznos tapasztalato­kat nyújtó szemináriumokra jelentkezni az MGK Oktatási Központjában (Budapest, Vil­lányi u. 11-13. tel.: 1666-588, fax.: 1667-410) lehet. Sorozatunk ebben és a követ­kező részében ismét az úgyne­vezett opciós üzletekről, vala­mint néhány opciós stratégiáról lesz szó. Az opciós szerződés az ügy­letet kötő egyik fél, a jogosult számára biztosít lehetőséget, hogy egy, a szerződésben meg­határozott későbbi időpontban nyilatkozzék arról, hogy a szer­ződésben felajánlott értékügyle­tet elfogadja-e. A másik fél, a kötelezett pedig köteles eladási vagy vételi kötelezettségét tel­jesíteni, ha azt a jogosult kí­vánja. A jogosult opciót fizet a je­lenben az opció kiírójának, a kötelezettnek. Az opciót mindig a jelenben fizetik ki, míg a rész­vények az opció lehívásakor cserélnek gazdát. Az előre meghatározott árat, vagyis A Kereskedelmi Bank Rt - hasonlóan más pénzintézetek­hez - csökkenti egyes betétek kamatait. A Kereskedlemi Bank vezetése azt követően döntött így. hogy több mint egy hónap­pal ezelőtt létrejött a megálla­podás a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség között a jövőben követendő monetáris politiká­ról. Szigethy Miklós, a Keresked­lemi Bank Rt. első vezérigaz­gató-helyettese elmondotta, hogy az egy évnél hosszabb időre lekötött betétek esetén ja­nuár l-jével a kamatlábakat 1 százalékkal csökkentik. A köl­csönöknél a kamatcsökkentés - a devizabetét ellenében nyújtott hitelek mellett - a Start-hitelt, illetve a privatizációs hitelt érinti. A Start-hitelek esetében, ha a bank saját kockázatára finanszí­rozza az üzletet, akkor a kamat- csökkentés mértéke 2 százalék, ha viszont a Garanciaalap is részt vesz a finanszírozásban, akkor 1 százalék lesz a kamat- mérséklés. Ugyancsak 1 száza­lékkal alacsonyabb kamatúak a privatizációs hitelek. A kamat­lábcsökkentést október l-jétől érvényes Szigethy Miklós elmondotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban összesen 2 száza­lékkal csökkentette a devizabe­tét ellenében nyújtott forintrefi­nanszírozási hitelek kamatát. Az ilyen jellegű hitelek azonban a Kereskedelmi Bank állomá­nyában meglehetősen kis rész­arányt képviselnek. A Kereskedelmi Bank 200 milliárd forintos forrásaihoz vi­szonyítva csak mintegy 7 milli­árd forintra tehető az a deviza­betét, amelyet az MNB-nél el­helyeztek, s amelynek ellené­ben ilyen jellegű refinanszíro­zási hitelt igénybe vehetnek, s ennek alapján kölcsönt nyújt­hatnak. Az a vállalkozó, aki ilyen konstrukcióban kér a Kereske­delmi Banktól hitelt, az náluk is megkapja a 2 százalékos ka­matcsökkentést. Mivel a többi hitel esetében a költségeik nem csökkentek, így csak nagyon amina papírokat meg kell venni, vagy el kell adni, kötési árfo­lyamnak nevezzük, ezt mind­egyik befektető maga határozza meg. Különböző kötési árfolya­mokhoz különböző opciók tar­toznak. Például: veszek 100 Fo­tex részvényt december 31-ig 210-ért, és fizetek érte tíz forint opciós díjat, vagy: veszek szin­tén 100 Fotex részvényt decem­ber 31-ig 215-ért, és fizetek érte 5 forint opciós díjat. Mi a hasonlóság a két opció között? Mind a két esetben ak­kor járok jól, ha az árfolyam 220 felett lesz, hiszen akkor ér­demes lehívni az opciót. De lé­nyeges különbség is van közöt­tük. Az első esetben ezer forin­tot kockáztatok, emiatt alacso­nyabb kötési árfolyamon jutha­tok hozzá az értékpapírok­óvatos kamatpolitikát tudnak folytatni. A kereskedelmi Bank új, ru­galmas kamatmechanizmust alakított ki. Ez a rendszer al­kalmas arra, hogy a bank az inf­láció alakulásával párhuzamo­san, a mindenkori pénzpiaci kamatlábakhoz igazodva rend­Rendkívül alacsony forgalom és folyamatosan csökkenő tőzs­deindex jellemezte az elmúlt hé­ten a Budapesti Értéktőzsdét. A hét eleji 3 millió forint körüli napi promt kötésállomány a hét végére is csupán 6 millió forint körülire nőtt, ezalatt a csökkenő árfolyamok miatt a tőzsdeindex napi 5-10 pontos esésekkel is­mét mélypontja felé közeledik, 800 pont alá esett. Legnagyobb forgalmat a STYL RUHAGYÁR, az IBUSZ, a két KONTRAX és a FOTEX részvénye mondhatta magáénak. A többiek közül kiemelkedő érdeklődés mutatkozott a STYL RUHAGYÁR papírjai iránt. Ez a részvény napi 1,5^1 millió fo­rint forgalmat bonyolított, vi­szonylag stabil 3 420 forint kö­rüli áron, napi pár forintos in­gadozással. Az IBUSZ értékpapírok ke­reskedése és árfolyama a hét fo­lyamán egyaránt csökkent. Át­lagára 3 150 forintról 3 037 fo­rintra esett vissza. A FOTEX papírok ára is csökkent 2 forinttal. A hét vé­gén csupán átlag 201 forintot adtak a vásárlók e részvény da­rabjáért. A két KONTRAX papír ke­reskedelme megtorpanni lát­szott. Naponta mindössze 10- 20 darab részvény cserélt gaz­dát, az áruk viszont kevésbé, de még mindig emelkedett. A KONTRAX IRODATECH­hoz,míg a második eseteben csak ötszáz forintot kockázta­tok, ezért magasabb árat kell fizetnem. Az idő előrehaladtával egyre többet ér az opcióm, mellyel szintén lehet kereskedni, vagyis el lehet adni, vagy meg lehet vásárolni vételi illetve eladási opciót. Ekkor egy harmadik személy is belép az üzletbe, aki már magára az opcióra köt al­kut. A nyugati tőzsdéken elter­jedt az opciók piaca, ahol csak opciókkal lehet kereskedni. A magyar piacon az opciós ügyletek elenyésző részét képe­zik a forgalomnak. A befekte­tők vagy a brókerekcégek na­gyon kis kockázatvállalás mellett hajlandóak csak opció­kat kötni, így azok néha be is jönnek. GARANCSY ISTVÁN szeresen és rugalmasan változ­tassa betéti és hitelkamatait. így a Kereskedelmi Bank lényegé­ben felkészült a jelentősebb kamatcsökkentésre, ha beigazo­lódnak a kormányzati prognózi­sok: miszerint jövőre az inflá­ciós ráta már lényegesen ala­csonyabb lesz az ez évinél. NIKA papírok 25 300 forintos , a KONTRAX TELEKOM részvények pedig 24 143 forin­tos átlagárral zárták a hetet. A MÜSZI értékpapír is azon kevesek közé tartozik, melynek árfolyama - a közgyűlésüket követően - emelkedett, 14 125 forint volt. A SZTRÁDA-SKÁLA rész­vények ára pedig 17 700 forint­ról 17 500 forintra csökkent. A SKÁLA-COOP papírok árfolyama közel 1 000 forintot esett. Jelenleg csupán 12 600 forintot ér. Az ELSŐ MAGYAR SZÖ­VETKEZETI SÖRGYÁR RT., MARTFŰ részvényei 2 400 és 2 350 forint közötti áringado­zással vettek részt a kereske­désben. A BUDA-FLAX papírokra realizált azonnali kötéseknél is a legutóbbihoz képest szeré­nyebb, 1 470 forintos árat ért el a kereskedő a hét végén. A hosszabb ideje 850 forin­ton álló KONZUM részvények is - mintegy 50 forintot - veszí­tettek árukból. A DUNAHOLDING papírok ára a hét eleji 29 000 forintos szintről a hét végére 28 470 fo­rintra ereszkedett le. Létrejött az AGRIMPEX részvényekre - felfüggesztésük óta - az első kötés. A hónap eleji 28 000 forintos ár után nem egészen féláron, 13 500 fo­rintos átlagáron kelt el 6 darab Januártól vámmentes az ipari export fele Fokozatosan érvényesülő EK-kedvezmények A magyar ipari export több mint 50 százalékára azonnal megszünteti az Eu­rópai Közösség a vámokat, ha életbe lép a közösséggel • kötött magyar társulási megállapodás - mondta Lendvai János, az Ipari és Kereskedelmi Miniszétrium főosztályvezetője tegnap egy gazdasági tanácskozá­son, számos vállalatvezető előtt. Ezzel szemben Magyar- ország a közösségből szár­mazó ipari import 15 száza­lékára három évre elnyújtva vállalja a vámok eltörlését. A közösségből származó ipari termékek 63 százalé­kára pedig csak 1995-től, fokozatosan bontja le a vá­mokat. Összehasonlítva a magyar kondíciókkal azt a társulási megállapodást, amelyet Lengyelországgal és Csehszlovákiával kötött az EK, jól látszik a fokoza­tosság elve, amelyhez a tár­gyalások során a magyar felek mindvégig ragaszkod­tak. A főosztályvezető kie­melte a társulási megálla­podásban szereplő védelmi záradékot, amely mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy korlátozza egy-egy termék importját, ha az za­vart okozna hazai piacán, il­letve ha a fizetési mérleg­ben problémák jelentkez­nek. Az ilyen védelmi in­tézkedések bevezetését azonban kölcsönös konzul­tációnak kell megelőznie. Magyarország számára ér­vényben van egy egyoldalú védzáradék is, amely lehe­tővé teszi, hogy maximum 5 évre, az importtermékek maximum 15 százalékára, maximum 25 százalékos vámot vethet ki, ha védeni kívánja a születő és átstruk­turálódó iparágakat, vagy ha szociális problémák je­lentkeznek egyes iparágak­ban. A társulási megállapo­dásban a származási szabá­lyokról szóló rész lehetővé teszi, hogy a közösség pia­cán a magyarokéhoz ha­sonló elbírálás alá essenek a Csehszlovákiából és Len­gyelországból származó áruk, amelyeket a magyar exporttermékekbe építenek be, s ez vonatkozik a másik két kelet-európai országra is. Nem sikerült elérni az EFTA (Európai Szabadke­reskedelmi Társulás) orszá­gaiból származó termékekre a fentihez hasonló elbírá­lást, ez későbbi tárgyalások eredménye lehet A- magyar-EK társulási megállapodás lehetőségeket teremt meg a magyar ter­mékek számára a közösség piacára való bejutásra, ám ezzel tudni kell élni. Ehhez pénzre van szükség, ame­lyet az ipari tárca a lehető­ségekhez képest igyekszik előteremteni, ezzel is se­gítve a magyar vállalatokat. (NAPI VILÁGGAZDAÁG) Kamarai szemináriumok Kamatot csökkent a Kereskedelmi Bank Rt. Jövőre az inflációs ráta alacsonyabb lesz IC(P) RT. Tőzsdeinfó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom