Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-27 / 325. szám
1991. novembar 27., szerda aj Dunántúlt napló 3 tfi DIU politikai vitafóruma ff of vagy Európa? fi régi gyökerek megvannak, egyelőre az önkormányzatok tehetetlenek Én bizakodó vagyok A magyar pedagógusok két nemzedék erkölcsi-szellemi tönkretételének végrehajtói voltak - hangzott el a magát kereszténynek deklaráló szövetség első országos kongresszusán. Az Új Magyarország c. napilap október 28-i és október 31 -i számában Király B. Izabella országgyűlési képviselő és Mellár Tamás pécsi felsőoktatási oktató mondja el véleményét oktatási helyzetünkről. Meghatározó a tanterv A Keresztény Értelmi Szövetség megállapításával nem érdemes vitatkozni. Egy gondolatot fűzök csak hozzá: a pedagógusok tevékenységét mindig meghatározza a tantervi követelmény és az elérendő cél. Aki másként próbálta végezni munkáját, azt elbocsátották. Ez még a jobbik eset volt. A fordulat éve, 1948 után megkezdődött a pedagógusok ideológiai „átnevelése". Az 1956-os forradalom azt bizonyította, hogy ez nem sikerült, h'isz itt a mi vidékünkön, a hajdani sellyei járás területén a falvakban a forradalmi bizottságok vezetői döntő többségben a pedagógusok voltaik. A megtorlások után -megmaradtak és a nagy tömegben jövő képesítés nélküliek a 60-as és 70-es években már az új ideológia alapján végezték munkájukat. Ebben azonban közrejátszott a pedagógusbérek két-háromszorosára emelése, az „emberarcú szocializmus" megjelenése, vagyis a pedagógusok döntő többsége elfogadta az új rendszer követelményeit és azt legjobb tudósa szerint teljesítette is, fejA 18/1990. MT-rendelet mellékletében elrendelt magas víz- és csatornadíjakkal szemben a bérlők többsége úgy reagált, hogy lakásukba vízmérőket szereltetett ibe annak reményében, hogy ezzel csökkenthetik a mór úgyis magas rezsiköltségeiket. Az idézett rendelet 5. paragrafusában ez áiM: „A bérlő a díjmegtérítést a lakbérrel egyidőben köteles a bérbeadó részére megfizetni.. A -közműves vízellátásról szóló rendelet 34. paragrafus 1. bekezdése, továbbá a 36. és 37. paragrafusa kimondja azt, hogy a vízhasznáilati díjakat a vízművek kötelesek beszedni. lesztette, színesítette pedagógiai kultúránkat. Nem felel meg a valóságnak Mellár Tamás azon állítása, idézem: „Ma a pedagógusok jelentős része semmilyen szempontból nem felel meg a modern oktatási követelményeknek", mert „a tantestületek jól felfogott -érdeke a helyzet konzerválása, hisz egy valóban korszerű oktatási rendszerben nem lenne helyük". 48 évig álltam a katedrán, mint tanár, 9 évig pályám végén igazgatóhelyettes voltam. Az állampártnak tagja nem voltam. 42 fős tantestületben dolgoztam Sellyén, mint magyar- történelem szakos. Dolgozók középiskolájában esti tagozaton is tanítottam összesen 12 évig. (Ez másodállás volt.) A fiatalon az oktató-nevelő munkába kerülők, képesítettek és képesítés nélküliek a 60-as és 70-es években léptek munkába. Voltak közöttük igen tehetségesek és kevésbé azok. Egyet azonban állítok, hogy döntő többségük lelkesedéssel kezdte a munkát és törekvő, jó nevelők lettek. Keresték a -korszerűbb oktatás módszereit, alkalmazták az új szemléltetési módokat, használták sikeresen az új technikai eszközöket. Működtek a szakmai munkaközösségek 4-5 -nagyobb iskola ősz- szefogásával, bemutató tanítások voltak, melyeket élénk viA vízmű a családi házak, valamint a bérlakástömfoök vízfogyasztását méri. A díjaikat közvetlenül vagy a PI'K útján, a tényleges fogyasztás alapján beszedi. A bérlakásokba beszerelt vízmérők art mutatják, hogy lakásonként általában 30—50 százalékkal kevesebb víz -fogy, mint a 18/1990. MT-rendelet átalánydíjai. Vajon hová lesz a -többletbefizetés összege? A szolgáltató vállalatok közül messze kiemelkedik a PÉTÁV ténykedése. Időben és korrektül több lehetőséget ajánlottak fel a fizetési formáikra. A vízmelegítésért járó díjaikat máris a mérőik állása, Illetve az előre bejelentett havi átlagfogyasztás alapján ták követtek, kapcsolatban voltak a főiskolával, különböző szakmai továbbképzéseken vettek részt. Lelkesedésben nem volt hiány, pedig itt, Sellyén 30-35 fős osztályokban tanítottunk a 70-es években. A szak- felügyelet megállapításai is jók voltak fiatal nevelőinkről. A tantervi követelmények megvalósítása elsőrendű -feladat volt, és a kiadott Tanterv és Utasításnak megfelelő módú nevelés is. összegezve pedagógusaink -igenis megfeleltek a követelményeknek. Elbizonytalanodás Az 1989-es változások után más a helyzet. Elbizonytalanodás tapasztalható. Ennek nem ők az okai. Félnek a pártokba való belépéstől, hiszen a volt MSZMP-tagok csalódtak, német ylk -lelki i-smeret-f umdailá st érez. És senki nem jön segítségükre. A felügyelet úgyszólván minden szinten szétesett. Maradt a helyi önkormányzat, az pedig erre nem képes. Nem értek egyet abban, amit Király B. Izabella országgyűlési képviselő javasol. „Nem kell se új rendelet, se új törvény ahhoz, hogy eldobják a használhatatlan munkafüzeteket, ... pedagógusműhelyek alakulhatnak... új tantárgyfelosztás .. . lehet osztálybontás stb." A képviselőnő azonban elfelejt néhány dolgot, vagy még inkább túl magasról szemléli a helyzetet. 1. Alig van pénze az iskolák fenntartására, 2. A fejkvóta megakadályozza az osztálybontást, 3. Ki mer kezdeményezni új tantárgyfelosztást, új anyagszáimlázzák. Amennyiben az előre jelzett átlagfogyasztás a mért fogyasztástól eltér, úgy a küiönbözetet vagy visszatérítik vagy utólag leszámlázzák. Miért nem tudja ugyanezt megcsinálni a vízmű vagy a PIK? A iPI.K 2. sz. kezelési egységénél ugyain má-r megtették az első lépéseket. A vízóra beszerelését közlőiket megkérdezik, hogy miikor lesznek otthon, aztán a bérlő vájhat a PIK-meglbízottra akár hónapokon keresztül, azök nem jönnék. Sajnos, a víz- és csatornadíjak egyedi méréséről dr. Páva Zsolt alpolgármester úr az Új ON napló november beépítést, ha erre -nem jön utasítás vagy biztatás fentről, mert ugye pártcsatározások folynak nemcsak fent, hanem az önkormányzatokban is. És az iskola könnyen a kritizálás középpontjába kerülhet. Mellár Tamás azt írja írása elején, hogy kezdetben azt hitte, hogy „minden baj forrása a kommunista kézivezérlésű irányítás és az ideológiai monopólium." Mellár Tamás azonba n könnyen átsiklik ezen a témán. Merem állítani, hogy ez a kéziirányítás, a kommunista monopólium az iskola vezetésében sok kárt okozott. Hadd említsem meg, hogy bár a tantestület az 1986-os törvény alapján részt vett az igazgatóválasztásban. De csak -névleg. Mindig azt -kellett megválasztani, akit a -felettesebb pártfórum kijelölt. És ma is nagyrészt ez érvényesül. A régi gyökerek megvannak, egyelőre az önkormányzatok tehetetlenek. Falvakban még nem volt rendszer- változás. Az igazgató kijelölésének helyes módja az lett volna, ha a tantestület, a szülők nagy része és önkormányzat összefogva egy olyan pedagógust nevez ki egy vagy két -évre igazqatónak, aki emberileg megbecsült a községben, élvezi a testület bizalmát teljes egészében és -már bizonyított is munkájával évek során. Én nem azért vagyok szomorú, mint Mellár Tamás. Én azért, hogy az oktatásban még mindig nem kezdődött el a változtatás. És amiatt is, Mellár Tamással szemben, aki úgy látja, hogy az oktatásba nem szabad több pénzt beleölni, mert az feneketlen kút. Én hiszem, hogy nem az. Kiss József nyugdíjas tanár Sellye 19-i -számában nem -tesz említést. A cikkből nem derül ki, hogy a 129/1991. sz. rendelet -miben jelent -meg, ugyanis ezt a rendeletet az egész önkormányzatnál, sem egyéb, hivatalos helyeken nem lehet megtalálni. Mivel az alpolgármester úr is elismerően szólt a PÉTÁV előre megtett -intézkedéseiről, kívánatos lenne, hogy a víz- és csatornadíjakat is a beszerelt vízmérők számadatai sze-rimt fizettetnék, annál is inkább, mert a vízmérőkön van a vízművék ólom zárás pecsétje. A gyors intézkedések végrehajtásához kérjük az alpolgármester úr szíves -segítségét. B. Somogyi Mária ■ny. gyógyszerész, Pécs (End-resz Gy. -u. 15.) Hallgatni róla nem lehet, s írni ellene oly reménytelen. Mert semmi sincs a szóban és minden leütött betű a semmibe hull __ Rég elporladtak a k őtáblák törvényei, Senecanak már az emléke is halott; s megint egyszer az erőszak ül tort az értelem felett. Kétezer év vékonyka máz. Egy karc és megreped. Alatta őskori gyilkos indulatok. S nincs tovább. Mindent, amit az ember magáénak hisz az értelemből, az emberségből, az élet tiszteletéből megcáfol, semmivé tesz egyetlen egy célját elérő lövedék — mindent! Torkot szorít a kép: sebesült kisgyerekek a kórházi ágyakon. Testükön a fehér pólyákat átüti a vér. Arcuk sápadt, szemükben rémület és a némán vádló kérdés: miért?! összekulcsolódik a tehetetlen kéz. Menekülők. Elgyötört, zokogó öregemberek vonszolják magukat a sáros úton. És asszonyok és gyerekek... és öregek és asszonyok és gyerekek. Mögöttük a szoba melege, a ház, a kert, az otthon. Minden, ami volt. Az életük. Ki érti ezt? Tetőtlen, kiégett házak. Újabbak és évszázadok emlékét őrzők. Boldog évszázadokét, amelyek megóvták, amit az ember épített, s a közeli évtizedek házai, amikor az ember keze elfeledte már milyen fogás esik a fegyvereken. Most megtanulhatta ismét. S megtanulhatta: nincs irgalom. A fegyver dolga, hogy gyilkoljon. És a fegyveren az ember keze. Az emberé? ölj vagy megölünk! A hatalom könyörtelen . . . Homályosodik a képernyő, le kell húnyni a szemet. A kisfiú tán tízéves lehet. o Elfogadhatatlannak tartjuk a távfűtési és melogviidíjak ilyen mértékű emelését, érért kezdettől fogva megértéssel és támogatással vettük tudomásul az érintett lakosság tiltakozását, beleértve azt is, hogy ezt a díjat nem hajlandó fizetni. Elítéljük azokat a nézeteket, amelyet ezt „állampolgári engedetlenségnek" minősítik, hiszen itt egyszerűen arról van szó, hogy: A CSALADOK DÖNTŐ TÖBBSÉGE KÉPTELEN KIFIZETNI EZT A MEGEMELT DIJAT. Miután az ilyen mértékű emelésre az ipari és kereskedelmi miniszter rendelete ad lehetőséget, ezért: — Mit éreztél, amikor az édesanyád megsebesült? — Nagyon féltem ... — És most mit szeretnél a legjobban? — Békét... Békét? A háború csak egyfajta békét ismer: a holtakét. Aki él, létezik, harcol vagy menekül. Most ez a törvény. Vukovár, Eszék, Dubrovnik. Vannak még? Vagy csak voltak? Tárgyalások, ígérgetések, fegyverszünet. Órákra, percekre? Aztán ismét zuhannak a bombák, nyomjelzős lövedékek fénycsíkjai keresik a célt. Otthonok pusztulnak romhalmazzá, családok válnak földönfutóvá, emberek sérülnek, halnak meg. Százan, ezren ... Tízezren? És senki sem fogja le a gyilkot szorongató kezeket, senki és semmi sem oltja a bosszúszomjat. A gyűlölet tobzódik most és föl-fölcsapó lángjai vörösre festik egy földrésznyi táj egét... Egy kőhajításnyira déli határunktól, egyórányi autóútra városunktól, másfél órás repü- lőútnyira Párizstól vagy Bonn- tól. És Európa hümmög, tanács- Ikozilk, fontolgat, iszarződlésellere hivatkozik, belügyekre és be nem avatkozásra ... És ez az óvatos Európa reggelente felkel, megissza a kávéját, miközben fejcsóválva olvas újságjában menekülők ezreiről, holtak százairól, vérről, pusztulásról. Arról, hogy •remiét füstbe ment a fegyver- szünet táplálta halvány remény, hogy lőtték az ősi tengerparti város műemlékeit... Aztán autójába ül, dolgára siet és megfeledkezik az egészről. Mert azt hiszi nem róla van szó. Búsbarna László ELSŐSORBAN A KORMÁNYT TERHELI A FELELŐSSÉG. 0 Kezdettől fogva szorgalmaztuk és támogattuk azt a javaslatot, hogy az önkormányzat hozzon létre független szakértőkből álló ad hoc bizottságot, melynek legyen feladata a PÉTÁV és a kórház-energia- telep reális költségeinek a felmérése, ez alapján a tényleges díjakra való javaslattétel, valamint elképzelések kialakítása arra vonatkozóan, hogy Szigetváron a továbbiakban milyen szervezeti keretek között, milyen gazdálkodási formában lehetne legolcsóbban működtetni a távfűtést. Ebben a kérdésben az önkormányzatnak megalapozottan és rövid időn belül döntenie kelll Ezen ad hoc bizottság munkáját úgy kívántuk segíteni, hogy négy szakember (energetikusok, pénzügyiek) a mi megkeresésünk alapján vállalta a bizottságban való munkát. 0 Helytelennek tartjuk, hogy az önkormányzat úgy döntött az ez évre esedékes állami támogatás (4,7 millió) nagyobb részének (4,3 millió) a PÉTÁV-nak történő átadásáról, hogy nem várta meg ezen ad hoc bizottság munkájának az eredményét, javaslatait. így ugyan sikerült a lakosság számára csökkenteni erre az évre a díjtételeket, de ez a PÉTÁV-ot semmilyen kötelezettségvállalásra (pl. a mérők felszerelésére) nem kényszeríti. O Továbbra is támogatunk minden olyan kezdeményezést (lakossági, önkormányzati és egyebet is), amelynek célja, hogy a lakosság és az önkormányzat tiszta képet kapjon a helyi távfűtés tényleges költségeiről, és arról, hogy a jövőben hogyan lehet ezt a lehető legolcsóbban és biztonságosan működtetni. Ennek érdekében kezdeményezzük, hogy az önkormányzat kérje a versenyhivatal teljes körű vizsgálatát a PÉTÁV és a kórház- energiatelep költségszámításainak realitását illetően. Mindehhez kérjük dr. Kapronczay József orszáqgyűlési képviselőnknek kezdeményező támogatását is. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT SZIGETVÁRI SZERVEZETE Börtönéi ményei m bői... A Pécsi Postaigazgatóság dolgozója voltam az 1956-os népfelkelés ideiéin, és beválósztottak a munkástanácsba. A forradaImolák• kral először október 25-én ta- láIkoztunk, amikor pár felfegyverzett egyetemista azt hitte, szükség van arra, hogy a postapalotát őrizzék. Mi aíkkor szépen eltanácsoltuk a fegyvereseket. Pécsett a forradalom alatt kézbesítettük a leveleket, s az újságokat is. Úgy ál la - podtunk meg a Dunántúli Napló Kiadóhivatalával, hogy a pesti lapok előfizetői is a megyei lapot ikapták kézhez reggelenként. Szerencsétlenségemre november 3-án engem osztottak be postaigazgatásógi ügyeletesnek. Hajnali 5 órakor 10 tonik állt a postaigazgatósági épület élé egy ÁVO-s százados ivezetésével. A forradalom elbukott. Pécsett is. Felrohan- ták a távbeszélő központba és ezzel megszakadt az összeköttetés a külvilággal. Pár hónap múlva a munkástanács 5 vezetőjét letartóztatták. így került letartóztatásba Szikszói Kálmán nyugdíj előtt álló posta igazgató, Ku- pecz Vilmos műszaki vezető, dr. Radochai Imre és dr. Bor- siczky Béla volt főkönyvelő. Több hónapot töltöttünk 0 tököli internáló táborban, majd Visszahurcoltak Pécsre, ahol egyetlen pécsi bíró sem vállalta elítélésünket, és egy vidéki város nyugdíj előtt álló bírája szabta ki ránk a 6, 5, 4, 3 évi büntetésünket. Az egyik ülnök azzal mutatkozott be, hogy szívből utálja, gyűlöli az el lenforradafmá rakat, és ha tőle függne, mi nem sákáig élnénik. Elképzelhető, milyen kérdéseket tett fel és milyen tárgyilagosan szavazott az ítéletnél. Ezután megismerhettük hazánk börtöneit: a ipéoái Megyeit, a tökölirt, a .vácit, a má- ziainosZtrtait, a Fő utcait, a budapesti országos 'börtönt és a Paks melletti mezőgazdaságii börtönt. Azt mondják, hogy a jóból is megárt a sóik. Hát még a börtönökből I Társaim is különféle munkát végezték. Én voltom lka nász, 'kazánfűtő (majdnem felrobbantettam a börtönt), gambsütő (ahol pálinkát főztünk), bélyegváloga- ló, gépíró (ahol köztársasági elnökünk fordítását is ilekopogtattam az írógépen). A pécsi börtönben egy egyszemélyes cellában tízen raboskodtunk, éjjel egy-egy fekvőhelyen ket- ten-hánmain aludtunk és az ablak állandóan, télen is nyitva vált. Az országos ibörtönben Darvas Iván völt a iböntönlkönyv- táros, és tőle 'kaptuk a szovjet irodalom ponyvaregényeit. Nem liehet elfelejteni az olasz nagykövetség egyik dolgozóját, aki 1958 decemberében a börtönbe csempészett egy kis ika- rácsonyfát, szaloncukrot, igazi szalámlit. Az 'is emlékezetes nekünk, amikor a vöröskereszt látogatta meg börtönünket. Addig reggelire fekete, keserű löttyöt, húsrtélküli főzeléket kaptunk reggel és délben, a látogatás napján fél liter tejeskávét és a tökfőzelékhez tegy ipár szafaládét is. | *r hatnék egyes smasszerek kegyetlenkedéséről, arról a sOk megaláztatásról, amiben részünk vélt. 'Ezt nem teszem, mert Vallom, hogy legtöbbjük, okik ellenünk vétettek, elhitték az akkori propagandát. Mi, akiket ténylegesen börtönbüntetésre ítélteik és közülünk sokat ki is végeztek, minket nem a 'bosszú vezet. Mi nem kívánjuk a megtorlást. Helytelenítünk olyan törvényt Is, melyet legutóbb hozott az egyébként tisztelt ház. Mi csők azt kérjük, hoqy öregségünkre ne .koldusként éljünk hazánkban, kapjunk érdemeinknek megfelelő nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat. Dr. Berényi István nyugalmazott posta igazgató Tiszta vizet a pohárba! Á Magyar Szocialista Párt városi szervezetének álláspontja a szigetvári távfűtési és melegvízdíjak kérdésében
