Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-21 / 319. szám
1991. november 21., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Új gazdálkodási szemlélés Mi legyen az erdők anyjával? A gépeket, a gondolkodási és szakmai színvonalat a természetes felújítás szolgálatába kell állítani! ? Szépen gondozott erdörészlet a Mecsekben Fotó: Szundi György PALOTÁS JÁNOS A NAGY KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSRÓL 50%+l (FEB) Mindemképp meg kell tartani a népszavazást a világkiállításról, mert bizonyosan összegyűlik a szükséges százezer - sőt annál jóval több — aláírás. Palotás Jánossal!, a kezdeményezővel arról beszélgettünk, hogy a majd sorra ikerülő rétegrendűmnek milyen eredményei, hatásai várhatók.- A népszavazás csak akkor tekinthető érvényesnek és eredményesnek, ha a szavazásra jogosultaknak eggyel több mint 50 százaléka voksol. Ez körülbelül 3,5 millió állampolgárt jelent. Mit gondol, urnákhoz járulnak eny- nyien? — Nem tudom, de — remélem. Óriási politikai tőikét kovácsolna maigának az ország lakossága, ha (bebizonyítaná: csak a kisstílű politizálásból ábrándéit ki; saját élete befo- llyásoilására igenis jogot formál! Hiszen a viliág - kiállításra szavazni új munkalehetőség et, ifel I en - dőlést és ijóbb életet jelent.- S ha nincs meg az 50 százalék -j- J ? — Számolni kell persze azzal, (hogy csak 40, 30 vagy 20 százalék nyilvánít véleményt. Ha mondjuk 30 százalék lesz a részvételi arány, az iis azt jelenti, ihogy itölbb mint 1 millió emlber álláspontját ismertjük meg. S bár a törvény előírásai szerint ez inem jelent kötelezettséget, a politika íratlan szabályai szerint ékkora véile- ménytőmeg 'igenis kötelez... Merész politikus az, aki ezt figyelmen kívül hagyjb ... De ha csak 10 százalék, 350 000 állampolgár voksol, akikor is olyan monstre-iközvéleménykufatáis tükrébe nézhetünk, amilyet az utóbbi időben nemigen tartottak elénk.- Gondolja, hogy egy de jure sikertelen referendumból a világkiállítás ellenzői is Önhöz hasonló következtetéseket vonnának le? — (Másak reagálásaira persze nem adhatók garanciát. De arra igen, hogy ha ákáirthá.nyan szavaznak, s a voksók nagyobb része nemet mond az Expóra, akkor pillanatig sem vonom Ikétséglbe: érvényes a nem! Koós Tamás Tekintsük mottónak egy jeles szakember figyelmeztetését: „A természetes felújítás csak ott lehetséges, ahol híven követhetjük a természet útmutatásait!” Az erdőhasználók — légyen tervező, vagy művelő — úgy tartják: az egyik leglátványosabb, ám egyúttal legnehezebb feladat a bükkösök felújítása. Tegyünk ehhez (hozzá egy új, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban csak az utóbbi időben talajt kapott koncepciót: a gazdálkodás során a hangsúlyt az erdők felújítására —, kiemelten a természetes felújításra - kell helyezni. Ma már — és ez a közelmúlt gyakorlatához képest jó hír - közös elképzelés alakult ki az erdőtervezők, gazdálkodók, felügyelők és természetvédők között e téren. Ennek pedig mindenkit érintően van jelentősége: az új szemlélet szerint ugyanis erdeintet nemzeti vagyonként kell kezelni, ami pedig azt eredményezi, hogy a gazdasági funkciója —, azaz: mint profitforrás -, nem kap előnyt például a közjóléti funkcióval szemben. A természetes felújítás az erdőgazdák szakmai palettáján korántsem új szín: múltja, méghozzá jól bevált múltja van. 'Azt, hogy az utóbbi évtizedekben mégis háttérbe szorult, számos magyarázat igyekezett indokolni. Mielőtt ezeket felsorolnánk, alighanem közismert tényre hívjuk fel a Figyelmet: jelesül arra, hogy eleddig az erdőgazdaságok - talán még azt is mondhatjuk: nem kis részben kényszerítve- egyértelműen nyereségérde- keltségűek voltak. Számosán fogalmazták ezt meg, kissé keményebben, rablógazdálkodásnak. Ami gyakorta járt indokolatlan tarvágásokkal - márpedig egy tarra vágott erdő megfelelhet-e többcélú rendeltetésnek? Nos, a természetes felújítás ellen használt érvek. Mindenekelőtt az, hogy a bükkösök 15—20 évenként produkálnak megfelelő mOlkktenmlést. Ezt a perspektívában gondolkodó - előre figyelve, de a távolabbi múlt gyakorlatával is számoló- szakemberek kapásból cáfolják, hogy tudniillik a közbeeső években szórvány-makkter- mésre is alapoztak természetes felújítást a bükkerdőkben. Indokolták a bevált módszer elhagyását a fokozódó vadkárral, s ezzel valóban számolni kell. Hatott a természetes felújítás ellen a különböző szakmai és pénzügyi szabályozók összessége: nem inspiráltak a gyakorlat alkalmazására. A természetes felújítás ellen dolgozott az alkalmazott technika is, a nagyteljesítményű gépek „bevetése”, amelyeket kifejezetten a tarvágás érdekében konstruáltak. Korántsem utolsóként kell megemlíteni a szakemberek türelmetlenségét, mi több: szakmai képzettségük színvonalát. Mindennek a végeredménye: a bükkösök felújításában — pedig a bükkösöket nevezik az erdők anyjának —, nem sikerült előre lépni. Másként fogalmazva: kitermelésüket meg sem közelítette a pótlás, a felújítás. Ez érvényes Baranya megyére is. Ez az, amit az új szellemű erdőgazdák felismertek, koncepciójukat -, azaz: mit és hol, hogyan kell és mikor csinálni —, ehlhtez idómltoittálk. Persze, nem egyedül a szakmai felfogás megváltozása játszik ebben közre. Nagy szerepe van a közvéleménynek is, amelyik egyre inkább hangosodva követeli a jövőre figyelő bánásmódot az erdőkkel. És itt kap szerepet a bevezetőben említett „mottó". Ott kell szorgalmazni a természetes felújítást, ahol a természet erre lehetőséget ad, s ennek megfelelő technikát és technológiát kell alkalmazni. Ezen még fordít egyet dr. Papp Tivadar, az Erdőrendezési Szolgálat dél-dunántúli igazgatója: megfelelő szakmai szinten dolgozva, a gépeket a természetes felújítás szolgálatába kell állítani, szakítva azzal az eddigi gyakorlattal, hogy a nagyteljesítményű berendezéséket egyértelműen a kitermelés érdekében működtetik. Mert valóban tény: fát, mint piacra szánt árut, lehet úgy többet „csinálni”, hogy növelik a kivágott mennyiséget, ám úgy is, hogy egyszerűen leszállítják a vágásérettség korát. Márpedig a hatvanas évektől ez volt a járt út, ez jellemezte a magyarországi erdőgazdasági gyakorlatot. Nem lett több erdő -, mégis több lett a kitermelt fa ... Ily módon pedig a magyar erdők hajója már akkora léket (kapott, amelyet egyhamar nem lehet betömni. A baranyai erdők ebből a szempontból mégis kedvezményezeti helyzetben vannak: a bükkösöknek —, életkorúkat tekintve - olyan tömeges a középmezőnye, amelyre tekintettel bátran belefogni az új szemléletű erdőgazdálkodásba. Dr. Papp Tivadar úgy véli: az évezred végére valamennyi állomány csak vágásérett korban lesz kitermelhető. M. A. „Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz” Alap A régió pályázatai Jelenlegi helyzetéből a felsőoktatás csak akkor tud előrelépni, hü ahhoz megfelelő anyagi támogatást is kap. Ennek érdekében hozták létre b Világbanki Hitel ináven ismeri „Felzárkózás az Európai Felső- oktatáshoz" Alapot, melyet a felsőoktatási intézmények megpályázhatnak. A (pályázat több részből áll. Az első ciklus batárideje Imát lejárt, s megszülettek az eredmények. A pályázat tudnivalóihoz tartozik, ihogy az alap több Intézmény 'közös reformprogramját támogatja elsősorban, hiszen a fejlődésnek az útját b főként hathatós együttműködések jelentik, amelyhez a felszerelések, létesítmények közös, gazdaságos használata is társulhat. A pályázat összegéinek ináigyobbi'k (hányadát jelenti a dollárelszámolás'ú Világiban ki hitel, ám b imbgyar államinak is 'kell részt vállalnia a támogatásból, amit forintban teli előteremtenie. A hitel hosszú lejáratú, s visszafizetésikor a felsődktatási intézményeket csak egy kis része érinti. A (pécsi és a dél-dunántúli régió felsőoktatási intézményei mlég az elmúlt évben elkezdték megbeszéléseiket a konzarciá- lis együttműködés kialakításáról. Létrehozták a Regionális Felsődktatási Konzultatív Tanácsot, valamint a pécsi Umi- vers'itast. Pályázataikban orra törekedték, hogy a két- és többoldalú oktatási, kutatási és funkcionális együttműködést kialakítsák, miközben a gyenge infrastrukturális hátteret is erősitiík. A felsőoktatási program benyújtója a János Pannonius Tudományegyetem b Pécsi Orvos'udomáínyi Egyetemmel, a péoSi Pollack Mihály Műszaki Főiskolával, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolával és a szekszárdi Illyés Gyula Tanítóképző Főiskolával együttműködve. A fcurtatórtiam napokban megküldött tájékoztatója szerint a JPTE Természettudományi Kara és a POTE tervezett eg yüttm űködésénók beind itásá - ra százezer USD-t és százmillió forintot szavaztak meg, míg a JPTE könyvtárának fejlesztésére ötvenezer USD-t és harmincmillió forintot hagyott jóvá. A több intézményt érintő idegennyelv dktatási programra százötvenezer USD-t és negyvenmillió forintot szavaztak (meg. A (szerződéskötést még ebben a hónapban megejtik. A meg szava zott összegeket csakis a célfeladatra lehet fordítani. Ormos iMária, a JPTE rektora így látja a pályázat ered- tnényességét: — Véleményem szerint a kuratórium a programtervezet leglényegesebb pontjait illetően szavazott azdkrta, amelyék a 'pécsi felsőoktatás szempontjából b legfontosabbak. (Neim mondom, hogy nem fennének még további lényeges tennivalók és programok, ide a pályázat még nem ért véget, új pályamunkák benyújtásával ismét lehet indulni. Az együttműködő intézmények egyébként elkezdték folyamatos megbeszéléseiket, s a programok megvalósításának részleteit ezekben a hetekben tárgyaljuk. B. A. Mit jelent Magyarországnak az EK-társulás? • (FEB) Az előzetes elképzelések szeriint pénteken, november 15-én parafáitok volna a Ma- gyararszá g EK-társulásáró I szóló megállapodás szövegét az EK 'brüsszeli központjában. Néhány részletkérdést — például a textilkereskedelemmel, az agrárkereskedelemmel és a munkaerő mozgásával összefüggő ügyeket — azonban 'nem sikerült tisztázni, ezért csak néhány napos késéssel kerülhet az okmányra a tárgyaló felek (kézjegye. A halasztás azonban nem befolyásolja azt a tényt, (hogy a Magyarország és az EK (közötti társulási egyezmény várhatóan megnyitja iaz Utat az ipari termékek fokozatos sza- biadlkeresíkedelme és teljes vámmentessége előtt. Cserébe hazánknak is fokozatosan le kel! építenie az EK-tagorszá- gokbál érkező árukra vonatkozó vámokat és (mennyiségi importkorlátokat. Ami annyit jelent, hogy Magyarország szabaddá váüilk a Közös Piac országainak iparcikkei előtt, olcsóbbá válik az import, ugyanakkor azonban az EK-termékék nem csekély konkurenciáit jelentenék majd a 'hazai iparcikkek számára. Élénkül tehát a verseny a magyar gazdaságiban, de az élesedő konkurencia ga zda'ságta Ionná teheti jó néhány hazai áru ima még éppenhogy kifizetődő termelését. A (magyar költségvetésre is hatással fesz a társulás, mert az import liberalizálása miatt fokozatosan csökkennek majd a vá m bevétele! n k. A kérdés szakértői mindezekkel együtt is jelentős előnynék tartják, hogy a társulás révén az EK az úgynevezett Phare-program keretében pénzügyi támogatást nyújt a magyar gazdaság szerkezeti átalakulásához. S remélhetően az is haszonnal jár majd számunkra, hogy társulásunk erősítheti irántunk a Tiizenkettek cégeinek bizalmát, növelheti tőkebefektetési (készségüket. Sz. G. Hazánkban a Zastava Azzal, hogy a Merkúr elvesztette monopolhel yzetét a magyar piacon, s a Hoereslke- dők is mindinkább a drága nyugati (kocsilkait hozzák be, az új autóra váró magyar (középréteg olcsó és megbízható gépkocsi (nélkül maradt. Ezért vette föl a kapcsolatot a Borsodi Gépkocsi Rt. a Zastava M űvékkel. 'Barterszerződlést kötötték a jugoszláv gyárral. Komplett éliső tengelyeikért cserébe összeszerelt autókat kapnak. Az alkatrészgyártásba töihb cég, köztük a Kaposplast is 'besegít. A gépkocsi ára a jelenlegi szorzóval 270 ezer forint. Ehhez különböző költségekkel kell még számolni, így az eladási ár 510 ezer forintra szökik fél. A (Borsodi Gépkocsi Rt. a szerviZhálázat mellett a,z egész országra kiterjedő gépkocsi forgalmazói és alkatrészellátó láncot is 'kiollalkíitOtt. Nagyobb felelősséget ró az orvosokra A kórházi gyógyszerészek bizakodnak Eddig .százezrekben, mostantól milliókban fogunk számolni. Ez a legbiztosabbnak tűnő megállapítás, azoknak a véleményeknek sorából, amelyeket a megye négy városi kórházának főgyógyszerészeitől hallottunk, az új támogatási rendszerről. Mint ismeretes, november 1- jétől megváltozott a korábbi gyakorlat, ezután a kórházak is teljes áron (kapják a gyógyszereket. A lényegesen megemelkedő kiadásaik (kompenzálására előre megkapják a társadalombiztosítástól az eddigi felhasználás alapján megállapított gyógyszerköltségüket, s ebből kell gazdálkodniuk. A népjóléti tárca a hatékony gyógyszerfelhasználást és az értékorientált szemlélet mielőbbi kialakítását várja az új gyakorlattól. S mit várnak, vagy remélnek a kórházak? Erről kértük négy baranyai város kórházi főgyógyszerészének véleményét. Dr. Csótó Mihály, Mohács: Jó irányba mutat ez a lépés, de a (következőkre is szükség van ahhoz, hogy az egészségügy átalakuljon. Például arra gondolok, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy egy-egy betegség, műtét költsége -, így a gyógyszerráfordítás is -, más és más. Eddig neim voltaik elllláfáisii gondjaink és bízom abban, hogy az új támogatási forma sem azt jelenti, hogy a betegeket nem tudjuk megfelelően kezelni. Dr. Horváthné Dékány Mária, Siklós-Harkány: Egyelőre még sok a kérdőjel, a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy a pénz, amit kapunk egy vagy két hónapra szól, hogy milyen számok alapján 'kalkulálják ki azt az őszszeget. Pillanatnyilag nincs gondunk, de tartóik attól, 'hogy a jövőben nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit és menynyit rendelünk. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a változás nem azt jelenti, hogy az olcsóbb gyógyszerek vásárlására kell berendezkednünk. Gyuricza Pálné, Komló: — Eddig kétfelé, azaz a nagykereskedelemnek is térített a társadalombiztosítás. Mostantól ez egyszerűsödik. Mi pillanatnyilag leltározunk, ebben az évben már harmadszor. Eddig nekünk sem voltak gyógyszervásárlási problémáink és bízom benne, hogy megalapozott szakmai rendelések mellett a jövőben sem lesznek. Kész Márta, Szigetvár: — Az új támogatási forma nagyobb felelősséget ró az orvosokra. Jobban meg keil fontolni, hogy egy-egy betegségre milyen terápiát javasolnak. Az régóta köztudott, hogy nem feltétlenül a legdrágább gyógyszer a leghatékonyabb. De azt több okból nem tartanánk elfogadhatónak, hogy ha valakinek pont a borsos árukészítményekre lenne szüksége a betegsége leküzdéséhez, de azt a magas ár, illetve a mi pénztelenségünk miatt ne kaphassa meg. A változó szemlélet arra utal, hogy a jövőben nem az ágykihasználtság, hanem a betegek gyógyulási ideje alapján minősítik majd egy-egy intézmény tevékenységét. így az lesz a cél, hogy az alapos diagnózist követően a legmegfelelőbb terápiát alkalmazzák a kórházaik. Ebbe a szemléletbe pedig nehezen férne bele a mindenáron takarékos gyógyszerfelhasználás. T. É.
