Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-13 / 311. szám

1991. november 13., szerdo aj Dunántúli napló Minden angol lesz a Kisszínházban Roger Howard és az ő „Margery Kempe”-je Roger Howard (o kép baloldalon) rendezés közben Fotó: Kóródi G. Különös előadás próbái foly- aak az ősz során a pécsi Anna utcai Kisszínházban: Roger Howard „Margery Kempe" (ejtsd: Mádzsöri Kemp) című színművét láthatja majd a közönség november végétől. S hogy mi ebben a különös? Az, hogy o darabot a szerrő, Roger Howard ren­dezi, és az előadások nem­csak magyarul — talán így ildomosabb mondani —, ha­nem lóképp angolul fognak zajlani. Roger Howard nemcsak ha­zájában, de külföldön is elis­mert, játszott drámaíró. Eddigi pályája során mintegy 80 da­rabot írt, a „Margery Kempe" o 70-es évek közepén szüle­tett, és Angliában eddig két különböző színházban mutat­ták be. Howard a 60-as években kezdett drámairással foglal­kozni, s eközben négy éven iát tanított angolt a pekingi egyetemen. Kínai tartózkodá­sa után Maoröl írt darabjával hívta fel magára először iga­zán a figyelmet, ugyanis a londoni kínai követség min­den tőle telhetőt elkövetett, hogy a bemutatót meghiúsítsa; ultrabalos kínai csoportok attól sem riadtak vissza, hoq« Ü darab szereplőit, a rende­zőt s természetesen magát a szerzőt is életveszélyesen meg­fenyegessék. Azonban se a premiernek, se a sikernek jnem tudtak útjában állni. Howard ezt követően az Angol Művészeti Tanács és a Yorki Egyetem ösztöndíjával alkotói szabadságra ment, s ennek az időszaknak a termé­se a ..Margery Kempe”. De innen hallgassuk Roger Howardot:- Eles lordulat ez az írá­som a Mao-tragédiához ké- ipest, hisz egy angol misztikus történetét beszéli el, a törté­nés időpontja 1417. Létezik egy könyv, Margery Kempe visszaemlékezései, amit még Angliában sem ismernek so­kan. ö diktálta le az életét egy papnak (mert nem tudott írni), de a mű évszázadokon át megbújt valahol. csak 1930-ban publikálták Oxford- ban.- Ezek utón nem csoda, ho Magyarországon lón még a nevét sem hallották. Ki volt Margery Kempe?- Bármily furcso is, keres­kedő volt. Lynn nevű városká­ban élt, malma volt. sörfőzdé­je. Tizennégy gyermeket szült. De ebben az üzletasszony Margery Kempe-ben lakozott egy misztikus is. Mély vallá­sos érzéseit azonban nem a hagyományos módon fejezte ki. írásai szerint misztikus kapcsolata volt Jézussal. En­nek ellenére ő nem akart el­vonulni a világtól, sőt, amint ■írja „szent nevetéssel és sí­rással” járta a várost. Nem volt benne biztos, hogy bár- Imiféle prédikációval lehet hatni az emberekre, azért vi­selkedett Így. Ezt a fajta ex- tázist persze nehezen tolerál­ta a környezete, s nemcsak a férjét „kergette őrületbe", nemcsak az üzlete ment tönk­re, hanem az egyházi hatal­masságok rosszindulatát is si­került kivívnia. Ez idő tájt Angliában még katolicizmus volt, de már erőteljes reform mozgolódások zajlottak.- Ez azt hiszem mindig is így volt, hogy azok, akik az eszméket csők szóban hirdetik, nem szenvedhetik az olyano­kat, akik úgy is próbálnak élni . . .- Pontosan. Margeryt is fel­jelentették a yortti érseknél, hogy eretnek. Pedig ő nem is a dogmákat támadta, nem volt teoretikus, egyszerűen a mindennapi életen keresztül élte meg a lelki dolgokat. Például rengeteget utazott, járt Itáliában, Spanyolország­iban, a Szentföldön, még Szent Brigittával is találkozott. Füg­getlen akart lenni, férfiaktól, férjtől, érsektől független (itt persze nem valami feminista öntudatra gondoljunk), és tiszto: meg akarta mutotni, ihogy e földi világban is meg lehet őrizni tisztaságunkat.- Az író most rendezőként 15 év után tér vissza a da rabhoz. Milyen érzés?- Minden olyan rég volt, hogy szinte csodálkozom, hogy én íratm a „Margery Kempe"-et. Ma már egy-két dolgot tán másképp csinál­nék, de hát én se az vagyok, aki 1976-ban voltam. Ami most a legfontosabb, hogy a próbák során megint rengete­get tudtam meg a darabról, Margery Kempe-ről és ma­gamról is. A bemutató november 29-én lesz, a főszerepeket Kónyo Napsugár (Margery Kempe), Bognár Attila (férfialakok) és Szoták Zsuzsa (mesélő) játsszák. Függetlenebb gazdálkodás fl regionális Filharmónia Az eszéki egyetemért Ez az első év, hogy az Or­szágos Filharmónia helyébe a Nemzeti Filharmónia lépett. A Nemzeti Filharmónia az or­szágban hét régiót hozott lét­re, mely között a budapesti is egy régióként és nem kizá­rólagos jogú központként sze­repel. Mivel azonban a vidéki irodákban csak néhányon dol­goznak, a gazdasági osztály továbbra is Budapesten talál­ható, ott azonban az egyes régiók pénzeit már elkülöní­tetten vezetik, s nem akadá­lyozzák őket abban, hogy gazdálkodjanak, s rendelkez­zenek bevételeikkel. így lett az Országos Filharmónia pécsi kirendeltségéből is Somoav, Tolna és Baranya megye fil­harmóniai hangversenyeit ösz- szefogó regionális iroda. Ve­zetője Várnagy Attila, aki már több éves tapasztalatot szer­zett a korábbi rendszer mű­ködéséből, miként látja az új felállást? — A rendszer még csiko­rog, de néhány év múlva tel­jes egészében megvalósulhat­nak az elképzelések. Anyagi­lag mindenképpen előnyösebb ez az új struktúra, főleg ak­kor lesz az, ha jövőre már az év elején elkezdhetjük a ter­vezést, tudjuk, mennyi állami támogatást kapunk, s meny­nyit kell nekünk a régióban szponzorok, bevételek útján teljesíteni ahhoz, hogy minél nivósabb hangversenyeket szervezhessünk. A mi hangver­senyeink eddig is szép színvo­nalat képviseltek, s reméljük, ez a jövőben sem változik meg. — Mit jelent műsorszerkesz­tésben az új régiós felosztás? — A hangversenyeket a ré­giók zenei, társadalmi veze­tőivel beszéljük meg Budapes­ten. Kaposváron és Szekszár- don is szeretnénk elérni, hogy a pécsihez hasonlatos hang­versenyélet alakuljon ki. A Pé­csi Szimfonikus Zenekar Ho­ward Willioms vezényletével. szerintem Európában bárhol megállja a helyét. Szeretnénk az ő közreműködésükkel is több hangversenyt szervezni a másik két megyeszékhelyen. Kaposváron és Szekszórdon egyelőre egy-egy nagyzeneka­ri hangversenyt tartunk, de ezek mellett Somogy megyé­ben kilenc, Tolna megyében tizennégy ifjúsági hangver-, senyt szervezünk. Pécsen a ko­rábbi évadokhoz hasonlóan állítottuk össze a koncertsoro­zatokat, a különböző bérle­teinket, köztük az ifjúságiakat és az általános iskolaiakat. A kényszerű spórolás ellenére sem fognak csalódni a hall- nntóink, akkor sem, ha az idén. szintén anyagi megfon­tolás miatt, a korábbiaknál kevesebb jogdíjas művet mu­tatunk be, s el kellett tekin­tenünk több zenekar, vendég karmester meghívásától.- Bérleteik változatlanul ke­resettek?- Igen, s örülök, hogy a kismértékű áremelés - ami azért volt csak ekkora, mert szponzorok segítenek minket - sem riasztotta el a közön­séget. Igaz, bérleteink még Így is olcsóak, akkor is, ha főként nem azok járnak a hangversenyeinkre, akiknek, úgymond, a pénz nem számít. Némi gond az általános is­kolai bérleteknél jelentkezett. Ügy tájékoztattak az iskolák­ból, hogy a tanítási időn kí­vül eső koncertekre elég ne­hezen lehet pedagóguskísérőt találni.- Nem gondoltak arra, hogy rendezzenek családi hangversenysorozatot, ahova szülök, gyerekek közösen el­járnának?- Pillanatnyilag nem tudjuk az anyagi rizikóját vállalni, de nem elképzelhetetlen, hogy néhány év múlva talán így alakulnak át a mai iskolai hangversenyek. B. A. Az eszéki Josip Juraj Stross- mayer Egyetem az egyetlen olyan egyetem ma a világon, amely háborús körülmények között folytatja tevékenységét. E tényre szeretné felhívni min­den békeszerető ember figyel­mét az a kulturális csoport, amely eszéki egyetemistákból, tanárokból és művészekből szerveződve osztrák, német, szlovák, magyar körútra in­dult. Kőrútjuk során egyetemi városokban jótékonysági kon­certet adnak, s a bevétellel is szeretnének hozzájárulni o pusztulóban lévő fakultások, intézetek és diákotthonok új­jáépítéséhez. Koncertkörútjuk során november 14-én, csü­törtöki napon érkeznek Pécs­re, ahol a Janus Pannonius Tudományegyetem vendégei­ként egész napos kulturális programra várnak minden ér­deklődőt. Délelőtt a tanár­képző kar épületében (Ifjúság Több mint száz óvónő, tanító, ta­nár, főiskolai és egyetemi oktató vett rész a Visegrádon rendezett környezeti nevelési konferencián. Az országos tanácskozást a Magyar- országi Környezeti Nevelés Alapít­vány szervezet, melyet a WWF—UK (World Wide Fund for Nature/ United Kingdom) anyagilag támo­gatott. Az „Alapítvány a Környezeti Ne­velésért” célja, hogy az iskolai és iskolán kívüli oktatást és nevelést segédanyagokkal és módszertani se­gítséggel támogassa; szervezze az óvodák, általános és középiskolák pedagógusainak továbbképzését. A WWF-UK ötezer angol fontot utalt át az alapítvány számlájára, s ma­gyar magánszemélyek is kisebb-na- gyobb összeggel segítik a célok megvalósítását. Az angol szponzo­rok a pénzügyi támogatáson kívül tévé- és videofilmekkel, kiadványok­kal, szakmai együttműködéssel já­rulnak hozzá a környezeti nevelés sikerességéhez. A project három fá­zisban végezte és végzi munkáját. Az első szakaszban újságokban és a televízióban pályázatot hirdettek a környezeti nevelés korszerűsítésére (óvodától az egyetemig). Tanárok, tanítók, óvónők, felsőoktatásban dol­gozók, filmesek, tévések, különböző szaktudományok képviselői közül mintegy 270-en küldték el pálya­munkájuk tervét a bírálóbizottság­nak. útja 6.) matiné keretében mu­tatják be az „Osijek-Vukovar via Vinkovci" c. filmet. 17.30-kor az Ifjúsági Ház ad otthont a „Slavonia ­1991 — Horvátország” című fo­tókiállításnak, valamint az Eszék festői és szobrászai „Az ő városukról" c. képzőművé­szeti kiállításnak és aukciónak. 18 órakor az Ifjúsági Ház nagytermében a világszerte is­mert Akadémiai Kórus és o „Milica Krizán" kulturális együttes mutatja be koncert­műsorát. • Minden segíteni akaró ál­lampolgár és intézmény jóté­konysági célú adományát a koncert helyszínén lévő urná­ba, vagy a Janus Pannonius Tudományegyetem MNB 249-90142-6656 sz. „Az eszéki egyetemért" jeligéjű elkülöní­tett egyszámláján helyezhet! el. Gáspár János A proiect második szakaszában szervezték meg a környezeti nevelés országos konferenciáját. A tartalmi munkára összpontosító - protokollt mellőző — megnyitón dr. Victor And­rás, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a konferencia hármas célt kíván megvalósítani. In­formációkat nyújt a környezeti ne­velésben részt vevők számára; szem­léletformálásra törekszik a munko jövőbeni eredményességének érde­kében; majd oktatócsomag elkészí­tésének, tartalmának megbeszélésé­re kerül sor. A résztvevők hét szekcióban foly tatták munkájukat: óvoda és alsó tagozat (hozzájuk kapcsolódó peda­gógusképzés) ; humán és természet- tudományi tantárgyak 10—18 éves korig (és a tanárképzés) ; iskola» szakkör, életmód, fakultatív tantár­gyak; tábor, terepmunka, oktató- központ, erdei iskola, múzeum; nem tantárgyakhoz kötött szak anyagok; taneszközök, szemléltető anyagok, játékok; filozófia, pszicho­lógia, pedagógia. Bemutatókra, transzparensnek és szemléltető anya­gok kiállrtásóra, könyvvásárra, o gyakorlat videón történő levetítésé re is sor került. A sikeres konferencia után - o project harmadik szakaszában - o szakemberek oktotóciomaflot juttatnak el az iskolákhoz. OR. BÓRA FERENC A környezeti nevelés országos konferenciája fi azakkepzi félúton „...ez az iskolatípus nem szolgálhat ki Az igazgatói állásra bekül dött pályázatának záró gon- doilata: „Verum quia facien­dum’’, vagyis „igaz az, ami megvalósítható". Dr. Herbert Jánost, a pécsi 500. Számú Zrínyi Miklós Szakmunkás- képző új igazgatóját a szo­kásosnál nagyabb tartózko­dással keresem fel, ha ezt a mottót előre ismerem. Aján­lotta 'is, hogy majd akkor váltsunk szót, ha már némi tapasztalata lesz az iskola- igazgatásban, jómagam pe­dig arról győzködtem, hogy nemcsak a régió legnagyobb intézményéről, egy 2500 diá­kot, 40 szakmát számláló szakképzési központról van szó, de arról is, hogy Blesz Jázsel nyugdíjba vonulását követő megválasztása az is­kolák rendszerváltáson belüli „rendszerváltásával", és az oktatásügy mélyülő válságá­val is egybeesik.- Valóban, talán a szak­képzés van a legnehezebb helyzetben - mondja elöl­járóban az igazgató. — Rendkívül eszközigényes, ugyanakkor alkalmazkodnia, kapcsolódnia kell az iparhoz, az ipari háttérhez — másfelől pedig szeretném hangsúlyoz­ni, nem lehet csak az a köve­telmény, hogy ez az iskola­típus csak szűkkörűen a vál­lalati érdekeket szolgálja ki. Ezért a szakképzés nem utal­ható csak a gazdaságra, no­ha tudjuk, hogy a piacérzé­kenységünk a gyerekeknek is érdekük. Munkánkban azon­ban épp ilyen súlyt kell kap­niuk a pedagógiai kérdések­nek, hiszen a gyerekeket mi az életre szeretnénk felkészí­teni meggyőződésem szerint. — Ez azt is jelenti, hogy a diáknak sokoldalúbbnak kell lennie a szakmáján belül is, lehetőség szerint nyelvet is kell tanulnia. A specializáció oldásával a szakmák száma is csökken? — A szakmák száma nem feltétlenül csökken, de az kétségtelen, ha valakit ki­képzőnk, annak sok minden­hez kell értenie, hogy a munkaerőpiacon szóba állja­nak vele. A képzés színvona­lának emelése rendkívüli erőfeszítésünkbe kerül, hi- iszen ezt az iskolatípust a kontraszelekció is sújtja. Pá­lyázatok, kapcsolatok révén igyekszünk segíteni magun­kon, ez utóbbi révén az Augsburgi Iparkamara traun- steini testvériskolájától pél­dául berendezéseket kapunk. együttműködünk az IPOSZ- szal, bízunk abban, hogy a jövő tanévben egy autósze­relő IPOSZ-osztályt indítha­tunk, nő a szerepük a kül­földi nyári gyakorlatoknak. A középiskolák közötti verseny a jövőben csak élesedni fog — erre számítani kell. Ami­ben én nagyon bízom, az a tantestület! Ha régi kedvük, lelkesedésük feltámad, akkor az iskola jövő előtt áll. Töb­ben most kezdtek nyelvet ta­nulni, számítógépes szaktan­folyamot vállalnak és nem egy közülük a felsőoktatás­ban is tanít. Nem említettem, hogy az idén egy új villany- szerelő osztály és két úgy­nevezett „k" — azaz kisegí­tő — osztály is indult. A kö­vetelmények fokozására tö­rekszünk, kötelezővé szeret­nénk tenni az idegen nyelv tanulását, ahogy a számító- gépes képzést is. A nemzet­közi vérkeringésbe való be­kapcsolódásunkat szolgálja az ingolstadti Audi-gyárral és az augsburgiakkal kialakuló együttműködésünk is. Forgá­csolóink az ausztriai szakmai központba látogatnak, az esztergályostanulók pedig Budapestre mennek CNC- tanfolyamra. Véleményem szerint az informatikai kép­zés javítása, a CNC- és ro­bottechnika oktatása döntően fontos feladataink közé tar­tozik, hogy a nemzetközi szinthez való felzárkózásnak esélye legyen.- Egy ilyen nagy intéz­mény esetében az elképzelé­sek megvalósításában milyen szerepe lehet a szubjektivi­tásnak, magának az iskola­vezetési szemléletnek?- Az iskolavezetésben elvem, hogy a jó igazgató nem több, de „primus inter pares", „azaz első az egyen­lők között". Remélem, hogy ehhez a demokratikus eszkö­zöket is közösen találjuk meg. A mi területünkön pe­dagógus kollégáim nincsenek túlfizetve, és úgy érzem, hogy azok a kollégák, akik eddig is hűségesen kitartottak ezen a pályán, <a jövőben is bi­zalmat érdemelnek. Nagyon fontosnak tartom tehát a lét- biztonságot és a bizalmon alapuló légkört, amely egy kreatív, személyiségtisztelő, polgári normákon alapuló munkakultúrának is alapja. Bóka Róbert M. K. csak vállalati érdekeket" Beszélgetés dr. Herbert Jánossal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom