Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-13 / 311. szám

1991. november 13., izerdo üj Dunántúli napló 9 politikai vitafóruma Utólagos megjegyzés a demokrácia védelmében (... avagy a Miniszter támadja a demokráciát?) Közmeghallgatás után A Lakásbérlők Egyesülete örömmel üdvözli dr. Vonyó József önkormány­zati képviselőnek a ,,Közmeghallgatáson" felvetett javaslatát, hogy az Önkormányzati Közgyűlés tűzze napirendre az 1991. július 12-e után az 1989. évi 5. számú T.-rendelet alapján megkötött állami bérlakások érté­kesítési szerződéseit. A nagymúltú és nagy pél­dányszámú Dunántúli Napló október 16-i számában a zá­rójelben lévő címmel meditál és kér magyarázatot az októ­ber 4-i Lenau-házban tartott képviselői és sajtó munkatár­sai találkozáson részemről el­hangzottakról. Ezt „feltételes" tisztelettel kéri a Magyar Szocialista 'Párt Baranya Megyei Koordi­nációs Tanácsa. Miután meg­szólítottam emberi illendőség­ből és felelős tisztemből kívá­nok válaszolni és ö megkésett reagálásért elnézést kérek. Nem „feltétlen" nem akarás­ról van szó, hanem baranyai távollétemről és a cikk késői megismeréséről. Elintézhettem volna a kér­dést azzal, hogy „akinek nem inge, ne vegye magára" vagy egyszerűen válaszolatlanul hagyom, mert ilyen cikkecské­iket nap mint nap kap az ember és idejét ezek vála­szolására, polémiára használ­hatná, ha nem lenne ezer más dolga. A tárgyra térve az október 10-i számban megjelent — fen­ti találkozóról szóló — tudósí­tásra emelte fel aggódó sza­vát a reformkommunisták me­gyei koordinációs tanácsa. Ez ónmagában elismerésre méltó, hiszen ma lépten nyomon ta­pasztaljuk, hogy sokán teszik ezt, s köztük azok védik a demokráciát a 40 éves párt­állam diktatúrája utáni rend­szerváltós nehéz és bonyolult időszakában, akik azelőtt láb­bal tiporták. Remélem Önök - miután a névtelenség sze­rénységével egy csoport nevé­ben nyilatkoztak - nem tar­toztak a sztálinizmus, Róikosi- diktatúra magyar lakájai közé. Én nem olvastam az októ­ber 10-i számot, melyből ki­ragadták azt a mondatot, melyre alapozzák féltő óvásu­kat tőlem a demokrácia vé­delmében s egyben ügyesen párosítva sejtetik a befeketi- tés, nyálazós nemes „művésze­tét". Amit mondtam - gondo­lom hangszalagra vették - visszaforgatva teljes terjedel­mében ellenőrizhető felszóla­lásom minősítése, természete­sen kinek-kinek szájize szerint. Soha sehol nem támadtam a demokráciát! Ne tőlem féltsek Tartuffe-i mesterkedéssel azt az igazságos politikai, társa­dalmi többségi akaraton nyug­ivá rendet, melyet oly nehezen vártunk 40 évig. Ezalatt oly sokat szenvedtünk saját ha­záéban „vérünkből" valóktól: osztályidegennek, reakciósnak bélyegzett százezrek. Hol vol­tak akkor a demokrácia védel­mezői? A diktatúra vazallusai koruknál fogva is háttérbe ke­rültek és őszintén remélem, hogy a Koordinációs Tanács tagjai is ráléptek a damasz­kuszi útra. Ami a kérdéses mondatot •illeti, csak egy kérdőjelet te­gyenek utána, és máris más értelmezést nyer, mintha fel­kiáltójellel magyaráznák! Azt elismerem, hogy elégedetlen vagyok a változás tempójával, de minden párt választási programja hasonló volt e kérdés megoldásában. Tény­ként fogadom el azt is, hogy 40 évet nem lehet egy-két év alatt megfordítani, mert ez alatt két generáció nőtt fel, akiket a „keleti sugárzásban" neveltek fel az internaciona­lizmus szellemében. Ami a sajtóval kapcsolatos feltételezésüket illeti, nem hi­szem, hogy hibás és félretá­jékoztatott volna. Az ellenzéki képviselők „félháborodott” til­takozása az én idézett kije­lentésem miatt valótlan, mert ott voltam és azért sem, mert hogy lehet az ellen „felhábo­rodni", ami nem hangzott el? Wekler Ferenc SZDSZ-es képviselőtársam az interpellá­ció el nem fogadását cáfolta, míg Gettá József ugyancsak SZDSZ-es képviselőtársam pe- dia fiatal képviselőtársaim ál­talam „gyerekek" minősítését igazította ki, hogy e gyerekek honatyák és honleányok: kép­viselők. Ezt készséggel elismer­tem, teszem most is, de jó lenne végre eljutni oda, hogy a tisztázás helyett ne zavart okozzunk és ne kiragadott mondatokból vonjunk le felté­telezéseket névtelenül a sajtó­ra hivatkozva. A szavak mérgezhetnek, de gyógyíthatnak is! Ez tisztázan­dó, a jövőben alkalmazni kell a szemtöl-szembe való érvelést közvetlen benyomások alapján, Inem a sekély kéj reményében hivatkozás valós vagy vélt igazságokra. Budapest, 1991. november 4. Feltétlen tisztelettel: Nagy Ferenc József országgyűlési képviselő, tárca nélküli miniszter A Lakásbérlők Egyesülete azonban úgy látja, hogy az önkormányzati munkában csak akkor következik be a váltás, ho az értékesítési szerződések felülvizsgálatát és o bérlőknek a ikét értékesítési feltétel kö­zötti választási jogot nemcsak 1991. július 12-ig visszamenő­leg teszi lehetővé, hanem 1990 decemberi közgyűlésig, amikor is először foglalkoztak az állami tulajdonú bérlaká­sok értékesítésének problémá­jával. Az önkormányzat akkor kö­vette el a hibát, amikor azon­nali hatállyal .nem függesztet­te fel az 1989. évi 5. számú tanácsi rende’letet és nem ren­delt el moratóriumot a saját lakásé rtéke sütési ren deleténe k megalkotásai g. Tapasztalat­lansága miatt további hibákat követett el az önkormányzat, így nem ellenőrizte a lakások értékesítésével megbízott Iniköz Iroda és a Pécsi Tervező Vól- falat tevékenységét, pedig ér­keztek erre vonatkozólag lakos­sági észrevételeik. Nem tájé­koztatta a lakosságot, hogy saját körében új, kedvezőbb felttételrendszerű 'rendéletet kí­ván alkotni. Qj rendeletének megalkotásánál figyelmen kí­vül hagyta., hogy a még ér­vényben tévő magasabb szintű jogszabály - a 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendelet 7. §-ándk (3) bekezdése — csak a lakás árának megálla­pítására ad felhatalmazást az önkormányzatnak, az előleg nagyságát, a kamatot és a törlesztési időt nem változtat­hatja meg. Figyelmen kívül hagyta a végrehajtásról szóló 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM- PM. számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdését, amely ponto­san szabályozza az árajánlat megtételét. Ennek végrehajtá­sára nem kényszerítette az el­adással megbízott Ihköz Irodát és a PTV-t. Ebből 3 pontot kell kiemelni. Szükséges volna pontosan meghatározni a la­kásaikhoz tartozó közös helyi­ségeket. Ez ma mór nemcsak a lakások értékesítése szem­pontjából lényeges, hanem a közműdíjak fizetése miatt is. A megemelkedett közmű-díjak­ból a lakosság csak azt fizes­se, amit tényleg használ is. A második pontja az értékesítés­re kerülő házak lényeges mű­szaki állapotának leírása. Min­denkinek tudomásul kellene már venni, hogy a bérlő inem a lakását veszi meg, hanem az egész házat, annak összes hibájával és problémájával. Továbbá kellett volna közölni a 'lakás árának megállapításá­nál figyelembe vett tényező­ket. Az önkormányzati testület a 20. számú rendeletének alko­tásánál nemcsak az országos 'rendeleteket hagyta figyelmen Ikivül, hanem saját „Szervezeti és Működési Szabályzatát" is. Ezt nem a rosszhiszeműségnek tudjuk be. hanem a tapaszta­latlanságnak. Nem tudunk azonban el­menni a lakás értékesítésével megbízott szervek működéséivel kapcsolatos hibák mellett. Az összes szerződés megtámadha­tó az eladó rosszhiszemű ma­gatartása miatt. Az árajánlatot egy elavult, •fel nem használható forma- nyomtatványon tette meg, ami félrevezető és hiányos volt. Az árajánlat 11. pontjában egy fenyegető kitétel volt a bérlő ellen, amelynek nem volt jogszabályi háttere. Az eladok tudatosan el­hallgatták az eladásra felkí­nált ingatlanak műszaki álla­potát, jóllehet, azt mind az árajánlatban, mind az adás­vételi szerződésiben írásban is­mertetni .kellett volna. Sőt, a a bérlők külön kérésére is megtagadták. Olyan szabálytalanságról is tudomásunk van, hogy az •Iniköz Iroda a lakások életko­rát a bérleti szerződés meg­kötésétől és nem a ház mű­szaki átadásától számította, így egy házban a lakások kö­zött 10%-os árkülönbözetet számolták ki. A bérlők észrevételeit azon címen utasították el, hogy az árajánlat megtétele ellen nem lehet fellebbezni és a felleb­bezésre adott választ ugyanaz a személy írta álá, aki az ár­ajánlatot. Szeptember 12-én újabb körlevelet adott ki az Irtköz Iroda, amelyben megtil­totta a fellebbezést az áralj ön­tető ellen. Az Iniköz Irodát ilyen irányú szereptévesztése és az eddig elkövetett sza­bálytalanságok miatt ki kelle­ne zárni a lakások értékesíté­sével megbízott szervák közül. A Lakásbérlők Egyesülete szükségesnek látná, hogy az önkormányzat a lakások érté­kesítésétől függetlenül, évjára­tonként vizsgálja felül a panel- házdk műszaki állapotát, külö­nös tekintettel a. 10 emeletes épületekre, hogy ne érje vá­ratlan, kellemetlen meglepetés a város vezetését. A Lakásbérlők Egyesülete ezúton szeretné felhívni az ön- kormányzat figyelmét arra, hogy az Ingatlankezelő Válla­lat az eladásra kerülő házak­ban nem végzi el a szükséges javításokat és karbantartáso­kat azon a címen, hogy a ház eladásra van kijelölve. A lakos­sági bejelentéséket figyelmen kívül hagyva veszélyezteti a gondozására bízott házak álla­gát. Sinkó Tamás, a Lakásbérlők Egyesületének elnöke II mérleget cipelő ember Már régen készültem arra, hogy a szolgáltatások mérésével kap­csolatos gondolataimat papírra vessem. Az események most nem engednek halasztást. A Komlói Vízmű vezetői is bi­zonnyal meglepődnének, ho be­menőének egy hentesüzletbe, 10 dkg felvágottat kérnének, o kiszol­gáló alig 2 dkg-os szeletet levág­na és mérés nélkül 10 dkg árát írná rá. S amikor ők reklamálhat­nának ezért, az eladó nyájasan kioktatná őket: ha mérni akarják, hozzanak mérleget. S mivel o fel­vágottra szükségük van, gyorsan elmennének o mérlegboltba, ven­nének egyet, aztán vissza a boltba. De ott az eladó ismét nyájasan kioktatná őket, hogy csak akkor tudja hitelesnek elfogadni a mér­leget, ho ö ellenőrizte, rátette a kis ólomplombát, és kifizették azt o 700-1000 Ft-ot, ami ezért jár. A szolgáltatók szerint o szolgál­tatást igénybe vevő fogyasztónak kell biztositanio o fogyasztást mé» rő berendezést és üzembe helye­zésének összes költségét. Jóllehet o szolgáltatást nyújtónak épp olyan eiemi érdeke az áltata nyújtott fogyasztás mérése, mint o szol­gáltatást igénybe vevő fogyasztó­nak. Ennek o közös érdeknek meg kellene jelennie o fogyasztásmérők rendszerbe állításának költségválla­lásában is. Azaz o fogyasztásmérő beszerzésének és üzembe helyezé­sének költségeit egyenlő arány­ban kellene viselnie a fogyasztónak és a szolgáltatást nyújtónak. Jelenleg akut problémo o vizfo- gyasztásmérök lakásonkénti felsze­relése. Ennek költségeit többféle­képpen lehetne a fogyasztók szem­pontjából csökkenteni. A fogyasz­tók a nagykereskedelmi áron ve­hetnék át egy közületi raktárból a fogyasztásmérőket, és a szolgálta­tók saját szakembereikkel szereltet­nék fel. A PIK-lakásokban tulaj­donképpen a lakás tulajdonosának kellene o fogyasztásmérőket felsze­relnie és úgy bérbe adni a laká­sokat. Erre az önkormányzatnak nincs pénze. De megoldás lenne, hogy aki a lakását megveszi, az a fogyasztásmérők árával csökkenthet­né a lakás árát. Aki bérli a la­kást, az lelakhatná a fogyasztás- mérők árát. Másik probléma a távfűtés egye­di mérésének problémájo. Többen szorgalmazzák ezt a nem csekély egyéni haszon szempontjából. A ha­gyományoson épült házakban ez tényleg ajánlatos és hasznos meg­oldás lenne. A panelházak eseté­ben a kérdés teljesen más és na- gyón sok további problémát rejt magában. Az egyedi, a fűtőtestekre szerelt fogyasztásmérőknek az a jelentő­sége, hogy o tényleges fogyasztást méri, és csak az után kell fizetni. Ha valaki egész nap nincs otthon, nem fázós és úgy gondolja, hogy neki elég 18 C fokon temperálni a lakását, csak este emeli o hőfokot. A mellette lévő lakásban egész nap otthon vannak, kisbabo van, 22—23 Celsius fokot szeretnének el­érni, ezért úgy állítják be a sza­bályzót. A téglaépületekben ezt meg lehet oldani, de a panelhá­zakban azok hőszigeteietlen falai miatt már nem. A távfűtés egész díjszabása azon alapszik, hogy a hőszigeteietlen falak miatt a fűtött helyiségekkel határos helyiségek is a térelválasztókon áthatoló hő miatt fűtötté válnak. Tavaszi felve­tésemre a PÉTAV igazgatója, Feny- *«*' _ József azzal indokolta, hogy a fűtőtest nélküli előszobát és WC-t miért számítják be a fűtött helyiségek közé. Ha tehát a térel­választókon át o hő szabadon át­vándorol, akkor a kevésbé fűtött *aJrá** idő után a magasabb hőmérsékletű lakás fűteni fogja, mert a hőmérséklet a két lakás kö­zött egy idő után kiegyenlítődik. Tehát aki melegebb lakásban akar élni, annak ki kell fűteni a szom­szédos hidegebb lakást is és fi­zetni fogja szomszédja fűtési dijá­nak egy részét is. és ezt fokozhatjuk, mert ha vala­kinek egyedi mérésű fűtőtestei lesz- n*^» akkor, ha télen elmegy sza­badságra, beállítja o mérőket *0 Celsius fokra, a szomszéd meg megy OTP-kölcsönt felvenni, hogy kifizesse o fűtési dijat, ha nem akar megfagyni. Nem tudom, hogy az egyedi hőmennyiségmérőket ajánlók ezeknek a problémáknak is utánagondoltak-e és a jogtalan kifizetések megelőzésére is kidol­goztak-e megoldást. Mert ha nem, akkor o fogyasztók félrevezetésének kell minősítenünk az egyedi hő­mennyiségmérők beszerelésének szorgalmazását. Dr. Nádor András A pécsi kisgazdák november 6-iki ülésén elfogadott állásfoglalás A Független Kisgazda Párt a háború után egész más társadalmi tagozódás, 'más gazdasági viszonyok között működött. Pártunk történelmi értékeit tiszteljük, mert a gyökereinkhez tartozik, de ezen értékek megjelenítését a történelemkönyvekre, s nem a frakciónkra bízzuk. Égy frakciónak 'kötelessége párt­ja tagságának értékítéletét, elvárásait megjeleníteni, po­litikai és gazdasági 'kérdé­sekben annak áll ásfog'l dió­sait képviselni! Egyetlen de­mokrácia sem tűrheti el, hogy megválasztott képvise­lők függetlenítsék magukat választóik véleményétől!!! (Függetlenül attól, hogy ki­nek hisszük, hogy igaza van!) Az a parlamenti de­mokrácia vége. Ezért apöli- tlkus és felelőtlen a frakció vezetőinek ténykedése! A nagyválásztmány titkos sza­vazással, markáns többség­gel választotta meg Tárgyán Józsefet és vezetőtársait, mert a tagság többséae által elvárt irányvonalat Ök kép­visel ilk. Na g y vá la s z tm á nyo k között e legitim pártéin ö'ksé- gé az irányítás joga és fele­lőssége. Visszatetszöek azok­nak a nyilatkozataik a párt- demökráciáról (Kiss Gyula, Ómolnár Miklós, Prepeliczay István), okik a tagság véle­ményéit reprezentáló inogyvá- lasztmányi ülésről kivonultak, a küldöttek hozzászólásaira, véleményeire nem voltak kí­váncsiak. Véleményeik ki­sebbségben maradását nem tudják elviselni, rögtön dik­tatúrát emlegetnek, személyi konfliktusokat kreálnak. (Mind hármam művelt, okos emberek, akiknek tudniuk 'kell, mi o pártpolitizálás 'lé­nyege. Nézeteiket, mélyeiket ho jó szándékkal és tisztes­séggel vallanak, komJIkilitus- mentesen képviselhetnék egy másik ipártbain! A kizárási ja­vaslattal értünk egyet, de a végső szót a párt alkotmá­nyának megfelelően a fegyel­mi bizottságinak kell kimon­dania. KOMMENTAR A korábbi vezetés alatt pártunk arculata kezdett az MDF-ével összemosódni. Ez a koalíciónak egyáltalán nem •jó, 'hisz koalícióban lévő pártok mögötti össztömeg- bázis az akikor nagyobb, ha a benne 'lévő pártoknak jél - lemző, 'saját arcuk van. A különbözőség hangsú­lyozása ennek jegyében is történik, ennek része a koalí­ciós megállapodás írásba foglaltatása is. Ennek eddigi elmaradását hibául róttuk fel az előző vezetésünknek, s mi adták feladatául a mos- tanrnák! Tárgyán József bírósági beadványai magánügy kate­góriába tartozóak, ezeknek a koalíciós tá rgya l á sókra kiha­tása nem lehet. Aki ilyet állít, az e pártok vezetőinek pdlitikai k ulturála tla ns ágát feltételezi. Koalíciók nem a bennük lévő pártok vezetői közötti szimpátián 'állnak vagy 'buk­nak, a 'hasonló értékrenden való szerveződés az összetar­tó erő. A történelem az MDF-re rótta azt a nemes és nehéz feladatot, hogy a rendszer- változást, a piacgazdaságra való átállítást végrehajtsa. A Kisgazda Párt a mostani koalíció fenntartásában látja ennek megvalósulásához a garanciát. A kommentárt írta: Dr. Sütő László Pécs, 1991. november 7. Kitől kérnek tájékoztatást? Magam is, mint valameny- nyien, akik az új távlatokat ígérő partra igyekszünk a múltból a jövőbe ívelő hídon, próbálkozom megszabadulni a fölösleges tehertől, de mindent ami jó, magammal viszek a túlpartra, hogy át­érve a remények valósággá válhassanak. A polgármesteri hivatal sportosztályának vezetőjeként, a rendszerváltás, a változá­sok jegyében a hivatali ap­parátus racionális létszám- csökkentése céljából másod- állású, egyszemélyes dolgo­zójaként feltétlenül ki kell egészítenem pár gondolatot az MDF komlói szervezete által megfogalmazott Pillan­tás a hídról című figyelmet felhívó Írásban. Először is meglep, hogy nem próbál­koztak „kétségeiket" megerő­síteni, vagy akár megszün­tetni oly módon, hogy meg­felelő információkat gyűjtöt­tek volna a város sportért felelős vezetőitől. Az ifjúsági, diák- és sza­badidősport támogatása kö­telező feladata az önkor­mányzatnak. Gondolkodnunk tehát azon kell, hogy a költ­ségvetésből mennyit tudunk erre fordítani és arról, hogy szakmailag kellően át­gondolt legyen az elosztás. A jól működő diáksport nél­kül elképzelhetetlen a minő­ségi és versenysport: a ket­tő feltételezi egymást, jelen­leg még elképzelhetetlen, hogy csak szponzorok támo­gatásával eredményeket fel­mutatni tudó élsport legyen a városban. A kétségektől, „a célok maradéktalan ki­elégítésétől" hamar eljutot­tak a megállapításhoz, hogy „a helyzet tarthatatlan", „a tisztázatlan működésű és szervezeti feltételektől" a végső állásfoglaláshoz: „nem értünk egyet a jelen­legi működési felépítmény­nyel". A felsoroltakkal való­ban az élet bármely terüle­tén soha nem lehetünk elé­gedettek. Bár nem árt tisz­tázni, ki mit ért a fenti fo­galmak alatt. Az utoljára megfogalma­zott probléma „az önkor­mányzat által biztosított milliók ellenőrizhetetlensége" már az zsebünket érinti, és felmerül bennem a kérdés, az MDF komlói szervezete (melyik egyesülettől kért tá­jékoztatást a pénzek felhasz­nálásáról. Bár valamennyi egyesület cégbírósághoz van bejegyezve, Így ellenőrzésük nem tartozik a polgármeste­ri hivatalhoz, de természete- isen nem zárkóznának el a milliók felhasználásának el­lenőrzése alól. Magam részé­ről is támogatom, hogy a tisztázatlannak ítélt kérdé­sekre mihamarabb hiteles választ kapjunk. Király Attila városi sportfelügyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom