Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-09 / 307. szám
1991. november 9., szombat aj Dunántúli napló T November elsején bezárt nyolc téglagyár 346 felmondólevél r Átalakulás előtt a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Alsómocsolódon, Bótaszé- ken és Mohácson, a három még korszerűnek mondható téglagyárban jövőre ismét befütik a kemencéket, fa* lazóanyagot gyártanak. Nyolc hagyományos téglagyár azonban bezár. Az ott dolgozó 346 ember megkapta a felmondását november elsején. A Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak ez volt az egyetlen lehetősége. Ellehetetlenült o piac - mondja Harag József igazgató. - Az 1992-es és az 1993- as évben még súlyosabb lesz a helyzet, mint amilyen az idei volt. Az országban kilenc téglaipari vállalat van, és még egy nagy kft., ami egy plusz téglagyárnak számít. Ezek összesen 1,8 milliárd téglát gyártanak, de évente 24- 26 ezer lakás épül, amihez 1 milliárd tégla elég. Az embereknek nincs annyi pénzük, hogy megvegyék az építőanyagot. Áprilisban engedményes vásárt tartottunk, 20-25 százalékkal olcsóbban adtuk a téglát. Júniusban ingyen házhoz szállítottuk az ország bármelyik részére. Most már 35 százalékkal adjuk olcsóbban, mégis sok az eladatlan tégla. Az elmúlt évben annyi volt a nyereségünk, mint az idén a veszteségünk. Az idén a legnagyobb téglagyártási sze zonban - júliusban - leálltak a gyáraink. Csökkentett bért kaptak a dolgozók, rövidített munkaidőben dolgoztak. Reménykedtünk abban, hogy megpezsdül egy kicsit a piac, történik valami. A vállalat átalakítását is úgy képzeltük el, hogy a most bezárt téglagyárak is megmaradnak. Sok embernek ez az egyetlen lehetősége, ahol dolgozni tud, hiszen ezek az üzemek kistelepüléseken vannak. De az élet másképp hozta. A Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Baranya megyében felmondott a villánykövesdi, a mázai, a szigetvári és a sásdi téglagyáraiban dolgozó munkásainak november elsejével. Ezzel egy időben felajánlotta a dolgozóknak a lehetőséget, hogy alakítsanak gazdasági társaságokat, ugyanis egy kft életre hívásához nincs szükség többmillió forintra. A vállalat bérletbe adná ki a gyárakat - jelképes összegért —, de a kft.-nek kellene a fenntartási knltséqeket megtermelni. Any- nyi téglát talán el tudnak adni, hogy megéljenek belőle. A környező településeken mindig lesz, aki felújítja o házát, garázst, ólat épít, mel- lAkéoületet húz, amihez szüksége van kisméretű téglára. Azonban így is csak az utcára került emberek felének lesz munkája.- Az elmúlt évben a kollektív szerződésben már rög zítettük, hogy végkielégítést fizet a vállalat az elbocsá tott dolgozóknak — folytatja Harag József. — A vállalat azonban a jelenlegi anyagi helyzete miatt december 31-ig nem tudja a végkielégítéseket kifizetni, de 1992 első negyedévében mindenki megkapja a neki járó összeget Azokat, akinek 5 évük van vissza a nyugdíjig, korkedvezményesen nyugdíjazzuk. Az ügyüket mór elindítottuk a társadalombiztosítási igazgatóságnál. 35 emberről van szó, akik között vannak olyanok is, akik előnyugdíjra jogosultak. Volt olyan is, aki a nyugdíj helyett a végkielégítést és a munkanélküli-segélyt választotta, mert a pénzre volt szüksége. 1991-ben 100 millió téglát gyártottak o Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, ebből 26 millió még a raktárokban van. 1990-ben október végére csak 6 millió maradt. November első hétfőjétől a vállalat minden téglagyára leállt, az emberek fagyszabadsógra mentek. Erre az időre a személyi alapbérük 80 százalékát kapják, ami a létminimum körüli összeg. Kihalt a szigetvári téglagyár. Az udvaron néhány személygépkocsi árválkodik. A szabadtéri raktárakban tégla rakatok. Az irodában is csak hárman vannak. Sziládics Zoltán üzemvezető bizakodva tekint a jövő elé:- Ebben a gyárban 41 ember dolgozott. Minden fizikai munkásnak felmondtak. Az alkalmazottok is csak addig maradnak, amíg az adminisztrációs ügyeket elintézik, utána az ő állásuk is megszűnik A vállalattól lehetőséget kaptunk arra, hogy kft.-t alakítsunk. A szervezés mór megkezdődött, de csak jövő év tavaszán indulhat el a vállalkozás. A számításaink szerint, ha sikerül a kft.-t életre hívni, 30 embernek ismét lesz munkája. 17 éve dolgozom ebben a gyárban, és mindig nyereséges volt. Ez volt az első sikertelenebb év. Már augusztusban bejelentették, hogy várhatóan bezár a gyár. Sokáig az emberek nem is igazán hitték el, csak amikor eljött az a pillanat, döbbentek rá, hogy nincs tovább, munka nélkül maradtak. Amikor aláírtam o felmondásokat, mindenkinek megjelent előttem az arca. Végigperegtek o szemem előtt az együtt töltött évek. Többször is ösz- szeszorult a torkom, Villánykövesden is bezárt a téglagyár. Sok fiatal kapott itt munkát az elmúlt években. A környéken szinte az egyetlen munkalehetőség volt. Sokan az idősebbek közül itt sajátították el a téglakészítés minden fortélyát.- Már minden autónak örülünk — fogad az irodavezető. - Bízunk benne, hogy tégláért jönnek. Nagyon lassan fogy a készletünk. Már csak egy-két ember dolgozik, akik vigyáznak a gyárra, A mi állásunk is csak addig biztos az üzemvezetővel, amíg van tégla, ha elfogyott, nekünk is felmondanak.- 900 ezer téglát kell eladnunk - mondja Kovács Zoltán üzemvezető, aki szinte végszóra érkezik. - A számításaink szerint jövő év április közepéig elfogy. Júniusban gyártottunk utoljára téglát, sok feldolgozott agyag megmaradt. Bízunk benne, hogy még egyszer kiégetjük azt is. Gondolkodunk azon, hogy kft.-t alakítunk, hiszen 33 ember került innen az utcára. Csak az a nagy kérdés, hogy lesz-e erre az embereknek pénze . . . Sz. K. Üres a szóritóplocc a villánykövesdi téglagyárban Fotó: Proksza László Privatizáció vagy műsorszünet? Az ország egészét rádióműsorral jó minőségben besugározni képes és a központi tévéműsorok országos vételére nagyjából már mindenütt alkalmas berendezésekkel nálunk csak a Magyar Műsorszóró Vállalat rendelkezik. Tarifái a közelmúltban már egyszer komoly probléma elé állították a Magyar Televízió vezetőit, a végül megkötött kompromisszum azonban a gondokat egy időre elodázta. Most újra napirendre került a téma: válságba került — anyagi okokból — a közszolgálati rádiózás és a televíziózás. A két intézmény vezetői nem képesek megfizetni a vállalati pénzeszközökből a Magyar Műsorszóró Vállalat által követelt díjat, az állami költségvetés pedig nem tudja a hiányzó summát számukra előteremteni. A pénzügyi rendszer rossz A dolog érdekessége, hogy még a rádiós és televíziós vezetők sem a Műsorszóró Vállalat követeléseit tartják irreálisnak, hanem azt a finanszírozási rendszert, amelyben a két nemzeti média a mai napig működni kénytelen. De ilyen cipőben jár a partner is: a jelenlegi díjtételek mellett a tévéműsorok sugárzása egyértelműen veszteséges, a rádióadók működtetése pedig éppen csak nullszaldós — a műsorszóró vállalat szempontjából nézve. Ezért készített Barta József, a Magyar Műsorszóró Vállalat vezérigazgatója nemrég olyan privatizációs tervet, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy az akuttá vált probléma végre lekerülhessen a napirendről. A vezérigazgató szerint o műsorszóró vállalat jelenleg közepesen jó technikai felszereltséggel rendelkezik. Az elmúlt évek során komoly beruházásokra került sor, azonban 1991-ben már csak 230 millió forint jutott fejlesztésre az 1989-es 1 milliárd forinttal ellentétben. Amennyiben ez így folytatódik — márpedig az 1992-es tervek is csak 530 millió forintot irányoznak elő — akkor az ezredfordulóra a műsorszóró vállalat technikai színvonala az 1985-ös szintre zuhanna. Ezzel szemben pedig nem állna semmi. Ha nem állnak rendelkezésre nagyságrendileg nagyobb összegek a fejlesztésekre, akkor a vállalat által működtetett eszközök folyamatosan tönkremennek. Amit megtakarítanának a fejlesztések elhalasztásából, annak jó részét ki kellene fizetni amiatt, hogy az elavuló eszközök működtetése sokkal többe kerül. A rádióadóknál, amelyeknek már most is 74 százaléka 14 évnél idősebb, az el- ovult eszközök például kétszer annyi élőmunkát igényelnek, mint a korszerűek. Heg műhold- program is lehetne A vezérigazgató privatizációs terve szerint a jelenleg közel 9 milliárd forint értékű vállalat 1992. január elsejével átalakulna 100 százalékos állami és önkormányzati tulajdonú részvény- tá rsasággó. Ezután zárt körű verseny- tárgyalásokon választanák ki azokat a feltehetőleg külföldi partnereket, akik hajlandók lennének részesedés felében befektetni a Magyar Műsorszóró Vállalatba. A többlépcsős alaptőkeemelés első része már 1992 harmadik negyedévében megvalósulhatna. A befektetéssel létrejönnének azok a feltétlenül szükséges fejlesztési források, amelyeket a költségvetés nem tud biztosítani. A részvénytársasággá alakulás piaci feltételei adottak. Ma Magyarországon a Magyar Műsorszóró Vállalat rendelkezik olyan infrastrukturális hálózattal, amely országos és regionális televízió, illetve rádióműsorok sugárzására alkalmas. Ezentúl egyelőre megvan a berendezések működtetéséhez szükséges magasan képzett szakembergárdája is. Az már azonban, hogy ezeket az előnyöket meg tudja tartani, csakis egy komoly tőkebevonással képzelhető el. Többek között a közeljövőben válik aktuálissá a döntés arról, hogy megépüljön-e egy műholdas feladó állomás, amelyhez Eurotersat műholdhoz való csatlakozásunk biztosítható lenne. Barta József szavai szerint ez is csak akkor válhat valóra, ha létrejön a részvénytársaság, hiszen egy műholdas adás rendszeresítése jelentős mobilizálható tőkét igényel. P. P. Közvetlen kapcsolat német munkaközvetítőkkel Nyelvtudás nélkül nincs munka Sokan keresnek segédmunkás állást Sok az érdeklődő az Eda Clean Bt. munkaközvetítő irodájában Fotó: Proksza László Pécsett néhány napja falragaszok jelentek meg a buszmegállókban, villanyoszlopokon. A kézzel írott plakátókon németországi munkalehetőségeket ajánlottak. Az Eda Clean Bt. állást ígért cukrásznak, nyomdásznak, péknek, pincérnek, gyermekápolónak, esztergályosnak, marósnak, köszörűsnek, takarítónőnek, felszolgálónak, portásnak, autófényezőnek és még hosszan lehetne sorolni, hogy kinek. Kovács Béla, az Eda Clean Bt. vezetője igazán tudta, hogy mibe vágott bele, amikor megnyitotta az irodát, hiszen mago is hosszú időt töltött külföldön. — Humánus okok miattkezdtem bele a munkaközvetítésbe, -csak egy része a tevékenységüaikinek — mondja —, ugyanis elsősorban kereskedelemmel 'foglalkozunk. Nagyrészt külföldi ajánlatok alapján hirdetem meg az állásokat. 'Közvetlen kapcsolatban állok több osztrák és német munkaközvetítő irodával. Láttam, hogy gombamódra szaporodnak a külföldi munkákat 'ígérő irodák, von ahol negyven országba 1000-féle munkát ajánlanak. Én ebben nem hiszek. Az emberek a legtöbb helyen semmiféle biztosítékot sem kapnak, kimennek és csalódottan jönnek vissza. Beszélgetésünk közben egymásnak adják a kilincset a külföldön munkát keresők. Többen csak érdeklődnek, mások már a szükséges iratokat hozzák. — Német nyelvtudás nélkül senkinek sem ajánlom, hogy 'Németországba menjen dolgozni — folytatja Kovács Béla. — Engem itt becsaphat, de kint a munkaadóval neki kell tárgyalnia. A betéti társaság a munka- vállalók adatait elküldi a munkaközvetítő irodába vagy a megadott címre. Amint megérkezik a válasz, arról értesítik az ügyfeleket. Ha nem jön létre az üzlet, a postaköltségek és a fordítási díj levonása utón fennmaradó összeget visszafizetik. — A német hatóság pecsétjével ellátott munkavállalási engedélyt adunk át azoknak, akik egy-egy állást elnyernek, ezzel mehetnek a konzulátusra és válthatják ki a vízumot — mondja Kovács Béla. — Azoknak, akiknek nincsenek kint rokonai, ismerősei, szállást is keresünk. Előre lefoglaljuk a részükre, ugyanis e nélkül nem kapnak munkavállalási engedélyt sem a német hatóságoktól. Az eddigi tapasztalataink szerint általában 100 jelentke- kezőből 10 nyeri el a megpályázott állást. Nagyon fontosnak tartom, hogy tisztességesen járjak el a megbízóinkkal szemben. Az ember könnyen elvesztheti a hitelét, és akkor minden üzlete tönkre mehet. Magam is több évet 'külföldön dolgoztam, ami nem könnyű dolog. Annak, aki vállalkozik erre, szembe kell néznie azzal, hogy hónapokig kell dolgoznia azért, hogy elismerjék, ő is ért valamihez. Az Eda Clean Bt. elsősorban gyermekruhák adásvételével foglalkozik. A terveik között szerepel egy műszaki 'bizományi életre hívása. Nosz- talgiakoncerteket rendeznek, amelyen fellépnek a város régi rockzenekarai. A jövő év elején osztrák, olasz, német és magyar üzletemberek találkozóját kívánják megszervezni, amelyen többek között arra kapnának választ a hazai szakemberek, hogyan lehet a csődöt elkerülni. Sz. K.
