Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-09 / 307. szám
üj Dunántúli napló 1991. november 9., siómból Az ez évi erdészeti világkongresszus jelszava volt: „Az erdő a jövő öröksége!” A szó- rongásokat is tartalmazó man- dat legújabban a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségének felhívása alatt olvasható, azzal a röpke kommentárral, hogy „a nemzeti közvélemény tegye a maglóévá" a jelmondatot. Heves megyében is van miért aggódni, elég csak a Mátrára, a Bükkre gondolni. Az már külön figyelmet érdemel, hogy miért pont ebben az észak-magyarországi megyében született a felhívás. Sokak véleménye szerint egyebek között azért, mert az Országos Erdészeti Egyesülés elnöke hevesi. Mások szerint azért, mert az utóbbi évtizedekben a két hegység erdeiben olyan mértékű rablógazdálkodás falv* hoqy a mátraiak kitermelték már saját jövőjüket is. Mindenesetre a felhívás több, nem csak a szakemberek számára izgalmas pontot tartalmaz, amelyek az ország más részeiben ma is az erdőgazdálkodás alapvető problémái közé sorolandók. A felhívásban olvashatóakról dr. Paop Tivadartól, az Erdőrendezési Szolgálat dél-dunántúli igazgatójától kértünk választ.- A Heves megyeiek azt ki- ránják. hogy az erdőket vegyék ki a privatizáció hatálya alól, más szóval: törvényben tiltassék meg az erdők privati- rációia. — Ez egyszerűen nem oldható meg. Az a véleményem, hogy a most erdőgazdaságok kezelésében Jevő erdőket meg kell hagyni állami tulajdonban. Természetesen más a helyzet a tsz-erdőkkel: ezeket a régi tulajdonosoknak kell visszaadni. Nem túl nagy értékű erdőkről van szó, ezze együtt ezek megfelelő szintű szakmai kezelése sem mind egy. Hogy ennek mi lesz a: útja — például nyugati minta Az erdő a jövő öröksége!** ra a tulajdonosok szövetségbe tömörülnek vagy sem —, még nem tehet tudni. Az állami gazdaságok kezelésében is vannak olyan erdők, amelyekei valószínűleg privatizálnak. Mindenesetre a magyar erdőgazdálkodásnak egyáltalában nem árt majd, hogy több tulajdonos lesz: kontrollt jelenthetnek az állami erdőgazdaságoknak, amelyek ma is^ közismerten nyereség érdekeltségűek. 'Ezzel együtt azért vélem úgy, hogy ez utóbbiak kezében maradjanak az .állami erdők, mert ezek többcélú rendeltetésűek. Eavébként a magyar erdők 65 százaléka van most az erdőgazdaságok kezelésében. — A felhívás 50 évre szóló, hosszú távú tervet követel az erdők rekonstrukciójára. — Ezt meg lehet csinálni, szükség is van ró. Meg kell azonban azt is nézni, hogy az elmúlt évtizedekben milyen állapotból hova jutottak a magyar erdők, s ebből milyen tendencia állapítható meg. Röviden: nem elég csak a jövőre figyelni, meg kell nézni a múltat is, mert különben ezt a szükséges hosszú távú tervet torz alapra építik. Nem lehel a mai gyenge állapotú erdőket kiindulási pontnak venni. — Követelik a környezetvédők azt is, hogy törvény mondja ki a nyersla exportjának tilalmát. Ha elfogadom azt a véleményt, hogy a mátraiak már kitermelték a saját jövőjüket is - azaz olyannyira túlhajszolt volt a lakitermelés, hogy az itteni feldolgozóiparnak nyersanyaga sem maradi -, akkor meglehet, szűk érdekek diktálták ezt a követelést. — Hogy mit csináltak a mátrai gazdaság erdeiben, azzal Bútorelemgyártás a MEFAG szigetvári bútorüzemében Fotó: Proksia László én most nem foglalkozom. Tény azonban, hogy a nyersfa- export betiltása nem járható út. Az utóbbi 40 évben ugyanis nem oldották meg nálunk a hazai faanyag feldolgozását. Nincs ipari háttér. Márpedig az erdőkben a kitermelést — számos, szakmailag támadhatatlan ok miatt — folytatni kell, s marad ebből eredően az eddigi gyakorlat: a nyersanyagot gyarmati országként külföldre exportáljuk. Vagyis a kérdés így helyes: vagy feldolgozóipar vagy export. Az egyikre szükség van.- Kényes területnek tűnik ma a vadászat, a vadgazdálkodás szabályozása. A felhívás azt javasolja, hogy az erdőtörvény foglalja magába ennek törvényi rendezését is, mégpedig anélkül, hogy külön vadászati törvény készülne. — Az én felfogásom szerint A hosszúhetényi faüzemben rönkvágást végeznek. A háttérben épül az új gatterüzem. Fotó: Kóródi Gábor vadgazdálkodást csak az erdőkben lehet folytatni, ott kell ezt csinálni, vagyis az erdőtörvénynek kell a vadászatot, a vadgazdálkodást szabályoznia. Ez elegendő is lenne — de jól tudom, hogv számos olyan . iátéksz-ibálv" hat, amelyek valószínűsítik, hogy az ország- nvűlés efe kerül egy külön vadászati törvény javaslata, s ott minden Kizonn'-al el is fogadlak majd. Ezzé1 én szakmailag nem értek egyet.- Végül beszéljünk az erdészeti ágazat egészéről: a felhívás szerint ez kerüljön a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, az ott működő Országos Erdészeti Hivatal irányítása alatt. — Az Országos Erdészeti Egyesülés álláspontja, hogy ezt a hivatalt létre kell hozni, mégpedig egy nem termelési célú minisztérium keretében. A Saját véleményem: a KTM már így is akkora és olyan sze rteága zó fel a datren d szerrel kell meg birkózzon, hogy ebben az erdőgazdálkodás eltűnne. De a KTM amúgy sem az erdőgazdálkodásba kíván — érzésem szerint — beleszólni, hanem a tervezésbe és felügyeletbe. Szívem szerint egy önálló Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztériumot látnék megoldásnak, amely a gazdálkodást is vállalná. Csakhogy nem szerencsés az sem, ha a gazdálkodás és az ellenőrzés egy kézben van. Talán egy vagyonfelügyeleti kollégium létrehozása feloldaná ért az ellentmondást, amelv kollégium közvetlenül a kormány alá rendelve működhetne. M. A. A feladatok rövidebb és hosszabb távra szólnak. Az elkövetkező hónapokban átalakítják a gyógyszerellátási rendszert, azt követően pedig a hatósági munkán, az ellenőrzésen lesz a hangsúly, összefoglalóan e tevékenység irányítása és szervezése a feladata dr. Várszegi László megyei tiszti főgyógyszerésznek, aki pályázat eredményeként szeptember 6-tól tölti be ezt a pozíciót. Egyben az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének vezető helyettese. — A tisztiorvosi szolgálat szándékaink szerint egyet kell jelentsen a nemzeti egészség- ügyi szolgálattal, s ebbe szervesen beletartozik a gyógyszerellátás — mondja dr. Várszegi László. - A struktúra is ezt akarja kifejezni azzal, hogy a Népjóléti Minisztérium irányításával tevékenykedő Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik helyettese az országos tiszti főgyógyszerész. Szervezetileg ehhez illeszkedik a megyei szolgálat. A változás első lépéseként a közeljövőben átalakul a megyében a gyógyszerellátási rendszer, ami a tervek szerint elsősorban a patikák önállóságát jelenti, ök köthetnek majd szerződést a nagykereskedelemmel, a társadalombiztosítással, és ez alapján dolgoznak. Ugyanakkor szeretnék elkerülni, hogy a gyógyszer- tárak „üzletté" váljanak. A megyei tiszti főgyógyszerész egy 1876-os törvényt idéz, amely már akkor kimondta, hogy a patikák közegészség- ügyi intézmények, nem ttfrtoz- nak az üzletek sorába. — A magán-, illetve azzá váló gyógyszertárak számának növekedésétől jó irányú változás várható - mondja dr. Várszegi László. — Ennek gyökereit az érdekeltségben látjuk. A gyógyszerészeknek és a nagykereskedőknek is fontosabb lesz a beszerzés, a jó szellemű együttdolgozás, azért, hogy lehetőleg minden olyan készítményt beszerezzenek, amelyek a jelenlegi viszonyaink között elérhetők. A gyógyszertárak ellátó, illetve szakmai tevékenységét rendszeresen ellenőrizzük, egy pécsi patika kivételével. A kertvárosi öttorony magángyógyszertárat minden tekintetben az országos tiszti főgyógyszerész ellenőrizteti, mivel ezt csaknem két év óta a feleségem vezeti. Dr. Várszegi László az Országos Gyógyszerészeti Intézet főosztályvezető főgyógyszerészeként pályázta meg a megyei tiszti főgyógyszerészi állást. Három évig járt Pécsről Budapestre, de rengeteg szál köti Baranyához. Szászváron született, s az egyetem után különböző településeken és beosztásokban a megyében dolgozott. Közben doktorált, gyógyszerismertető, gyógyszerügyi szervezési és gyógy- szerhatástani szakgyógyszerészi képesítést szerzett. Nyolc évig volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaságának megyei titkára. Jelenleg a társaság szervezési szakosztálya országos vezetőségének tagja és a Magyar Gyógyszerész Kamara országos vezetőségében a felügyelő bizottság elnöke. T. É. Dr. Várszegi László megyei tiszti főgyógyszerész Kell-e oz erdőket privatizálni? Dr. Várszegi László Fotó: Proksza László Átalakul a gyógyszerellátási rendszer a Dráva-kempingben elkeseredetten folyik a harc 80 faház sorsa kérdéses A Siótour motelt szeretne - az üdülők meg a házaikat Csokonyavisontán, A cspkonyavisontai Dráva- kempingben 80 faház áll egymástól alig néhány méterre. Tulajdonosaik idős, 'beteg emberek, akik közül többen nemcsak a nyarat és a hétvégéket töltik bennük, hanem ez az állandó lakhelyük. A házak nagy részét már 'lelakatolták. — A fiaimnál van egy szobám, de én itt szeretek lenni - mondja Horváth lános. — Most vettem meg a 21. számú faházat, de már 20 éve idejárok, mert ez a víz gyógyított meg. Ez az egyetlen lehetőségem, hogy ne kelljen más nyakán élnem. 'Fűtésem is van, hogy télen se fázzak. Ezt aka rják most ledózerolni, elvenni tőlem?! Az idős férfi hangja elcsuk- Ifk. Szemében megcsillan egy könnycsepp. Schranz Istvánná már tizévé itt lakik. Ha el kell ibontamia a faházát, még nem tudja, mi lesz vele, hova megy. — A hatvanas években baráti alaipon osztották a telkeket — mondja Schranz Istvánná. — Akikor még o községhez tartozott és a tsz területe volt. A hetvenes években átvette a SIÓTOUR. A szerződést úgy kötötték meg akkor, hogy amennyiben szükségük lesz a területre, el kell innen mennünk. öt évvel ezelőtt kaptunk egy értesítést, hogy 1992 végéig le kell 'bontanunk a házainkat vagy ha nem, akkor ők teszik meg. Az idén meg már se vizünk, se WC-mk és még a kapukat is bezárják. — A Dráva-kempingben álló faházak tulajdonosainak a. fele pécsi és baranyai — mondja dr. Szűcs János, aki a Somogy Megyei Közgyűlés szeptemberi ülésén a tulajdonosok érdekeit képviselte. — A SIÓTOUR a kemping üresen álló részén és a faházak helyén motelt akar építeni. A faházak áthelyezése súlyos tízezrekbe'kerülne, amire nincs pénzünk. Szükségünk van a nehéz munkával megszerzett üdülőinkre, melyek értéke a berendezéssel együtt T50 000 forint. Arról meg szó sem esett, hogy hova menjünk. A helyi önkormányzat mellettünk áll, a falu is szeretné visszakapni ezt a területet. A kemping mellett van üres telek, ott is megépülhetne a motel, nem kellene a házakat lebontani. Szeptemberi ülésén a Somogy Megyei Közgyűlés megvitatta a SIÓTOUR átalakításának, privatizációjának lehetőségét. — A csokonyavisontai Drá- va-kemping nagyon rossz állapotban van, ha nyereségessé kívánjuk tenni, fejlesztenünk kell — mondja Magyarosi György, a SIÓTOUR kereskedelmi igazgatóhelyettese. — A régi 'W'C-t a fürdő vendégei és a KÖJÁL kérésére bontottuk el, és helyette konténeres WC-t állítottunk fel. Télre a kemping bezár, vízteleníteni kell, hogy ne fagyjanak el a csövek. Annak idején 22 évvel ezelőtt a csokonyavisontai tsz-től megvásároltuk a területet. A ifaházak tulajdonosai azzal a feltétellel maradhattak, hogy ideiglenes 'jelleggel építkeznek. Az őslakók közül mái alig vannak, és a mai napig is adják-veszi'k ezeket a faházakat. Minden új tulajdonos aláírja azt a szerződést, amelynek értelmében amikor szükség van a területre, lebontják a házat. Már kétszer adtunk haladékot. A SIÓTOUR átalakul részvénytársasággá. Érzelmi és szociális alapon egy fejlesztési programot nem lehet végrehajtani. Emberileg megértem őket, hiszen legnagyobb részük megfáradt bányász, idős, beteg ember. A SIÓTOUR a Somogy Megyei Tanács intézménye volt, az átalakulás során a megyei önkormányzat tulajdonába ment át. A helyi önkormányzatok is 'benyújtották igényeiket. A megyei önkormányzat nem zárkózott el az elől, hogy tulajdonosi hányadot 'kapjanak. — A SIÓTOUR jogszerűen járt el — mondja dr. Kiss Gyula Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés Hivatalának munkatársa. — Időt is adott, hiszen már öt évvel ezelőtt felmondta a szerződéseket. A csokonyavisontai polgár- mester, Horváth Sándor sérelmezi, hogy csak a fürdőt kapta meg az önkormányzat, de a kempinget, ami 'bevételt is jelentene, nem.- A SIÓTOUR privatizációja tarthatatlan helyzetet teremtett — mondja Horváth Sándor. — Naponta találkozunk a kempingben lévő faházak tulajdonosainak gondjaival. Szeretnénk elérni, hogy a további bérleti tehetőséget megkapják, kötelességünknek tartjuk, hogy felkaroljuk az érdekeiket. A 80 fa házban csaknem 500 ember üdül, pihen nyaranta és hétvégeken. A SIÓTOUR a jog szerint járt el, és ha bíróság elé kerülne az ügy, a fa- háztulajdonosak nagy valósrí- nűséggel elvesztenék a pert. Az eljárás szabályos ... Lehet, hogy hamarosan a Dráva-kempingben felépül az új motel. 'Nagy tesz a forgalom, de a 80 faház tulajdonosa élete utolsó éveit megkeseredetten éli majd. Sz. K.
