Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-06 / 274. szám
A tábor ingyenes! Akadnak a kiszolgáltatottságnak vámszedői is A rendkívüli helyzeteknek mindig voltak vámszedői. Olyan gátlástalan emberek, akik mások nyomorúságából is 'képesek hasznot húzni. Emlékezzünk csak, hogy a háborúk áldozatainak, elüldözöttei- nek hátrahagyott vagyonát akadt, aki önhatalmúan eltulajdonította, vagy például az árvízkárosultaknak küldött csomagokat illetéktelenül megvámolta. Szomorú körülmények napjainkban is emberek ezreit kényszerítik rendkívüli helyzetbe. Az ország déli csücskében becslések szerint a Jugoszláviából elmenekültek létszáma megközelíti a 15 000-et. A Menekültügyi Hivatal által létesített táborokban néhány ezerről gondoskodnak, a többség magánházaknál húzódott meg. Aki tehette, rokonoknál, barátoknál kért bebocsátást, de korábbi, személyes kapcsolatok híján is találtak jó néhányon szállást. Főleg, akinek volt pénze! Tulajdonképpen nincs is abban semmi kivetni való, ha egy család megosztja lakását, átadja a nyaralóját előre nem látható ideig vadidegen embereknek, és a megnövekvő költségek fedezésére pénzt kér, illetve fogad el. Csakhogy egyre gyakrabban hallani olyanokról, akik a nyerészkedésüket álcázzák emberbaráti cselekedetnek. Mohácson például mondják, hogy 50—100 márkáért kiadó szálláshelyek címéhez juthatnak a menekülök, hogy kiteszik a hetek óta ott lakókat, ha jobban fizető „kuncsaft" jelentkezik, hogy fűthetetlen szőlőhegyi szobácskáért három pici gyerekkel az édesanya havi 7000 forintnak megfelelő márkát fizet. A vámszedök tehát megint színre léptek. S bár biztos, hogy nem ők vannak többségben, a kiszolgáltatottaknak csak egyet lehet tanácsolni: kérjék a táborokban való elhelyezésüket. Igaz, nekik nem áll módjukban családonként külön szobát kiutalni, ennek ellenére mindenütt emberhez méltó, elfogadható körülményeket és teljes ellátást kínálnak. Ingyen ! B. M. A „boldog békeidö"-nek nevezett korszakban, amit az 1867-es kiegyezéstől 1914-ig, az első világháború kitöréséig számítanak, Pécs városában is történtek olyan események, amelyek foglalkoztatták a helyi közvéleményt, amelyek a város egyik vagy másik illusztris polgárával, egyesületével, testületével történtek, és megragadták a közönség figyelmét. Erről a pécsi sajtó mindig hűségesen tudósított is. Ritka volt az olyan alkalom, amikor éppen a sajtó egyik képviselője került az érdeklődés középpontjába - és ekkor az újságnak az volt a kötelessége, hogy védelmére keljen. 1889 őszén nem kisebb egyéniségnek, mint az akkori idők legkiválóbb szerkesztő-újságírója egyikének, a későbbi anyakönyvvezetönek és dalárdakarnagynak, Haksch Lajosnak támadt afférja az egyik jCcircitfőti Expo — Kaposuär Varázsfű - a zsebben hordható kórház Az Expo egyik újdonsága a kaposvári Microcenter Kft. standján bemutatott video-kaputelefon Fotó: Proksza László Az Expo-lázban élő régiónk újabb magánkiállítása a héten nyílt Kaposvárott, s talán ma, vasárnap délután eldől, melyik látogató nyeri el belépőjével c fődíjat, egy Peugeot T személygépkocsit. Persze, nem ez a legérdekesebb az első somogyországi áruka- valkádban, melyet három vállalkozó szellemű fiatalember hozott tető alá nem egészen másfél hónap alatt. A magánélet szféráiban utazó, gombamódra szaporodó cégek soksok újszerű, talán időnként meghökkentő holmit tettek a kirakatba. Az élre kívánkozik Mr. Xong Xiaowei kínai akupunktúra- szakember találmánya, a zseb ben hordható házi kórház, melyet a szekszárdi Travel- Trade Kft. próbál idehaza népszerűsíteni. Ha sikerül, le áldozik a hazai tűgyógyászok egy részének, bizonnyal. A kéVideo-kaputelefon szülék zsebrádióhoz hasonló masina, fülhallgatószerű gyógy elektróddal. Az elektród a fü' be helyezés után önálló életet él: kikeresi a fül 82 betegségpontja közül az i 11 été kését, apró bizsergéssel irritálja, s gyógyít. A Marconi- díjas feltaláló szerint 51 betegség házidoktora, az ászt mától a fogfájásig, a fejfájástól az impotenciáig. De nem csak gyógyít, megelőz is, s különösen jó hatással van az idegrendszer betegségeire, az emésztőrendszer zavaraira, légrendszeri problémákra. Hasonlóan érdekes holmikat mutatott be a régió talán legnagyobb számítási és irodatechnikai társasága, a Microcenter, melynek ügyvezető igazgatója, Horváth Zoltán éppen a kis kft.-knek ajánlható és Götz-bobo négyállomásos telefonközpontot, illetve a video-kaputele- font ajánlotta figyelmünkbe. Ez utóbbi zsebünkhöz méd áron kerül forgalomba. A kis képernyőn át szemügyre vehető mindenki, aki a bejárat előtt szöszmötöl, akár várt, akár nemkívánt vendég. Egyébként jövőre, a birkózó világ- bajnokság belépőkártyáit is ők fogják gyártani, egy mindentudó polaroid géppel. Csak le kell ülni elé, s pár perc alatt a kódolt kitűző személyre szólóan kézbe hull. Szomszédjukban az ugyancsak kaposvári magánzó, a Metacomp Kft. nem csak híradástechnikai cikkeket kínál, hanem az álomszép Götz-babákat is. (Nyugaton a Barbie vetélytár- sa?) Az egyedi készitésű, áraiban is magas színvonalú játékbaba arannyal átszőtt ruhában akár ötven—hatvanezer forintért is hazavihető. Az olcsóbbak ötezerért. Érdekesség a Goldring golyóstolla, melybe névre szóló cégbélyegző fél. A Szirt Rt. különlegesen szép noteszeket, blokkfüzeteket hozott ki széles választékban, a gyermekek számára. Hát ennyit Ízelítőnek: jobb személyesen elmenni a Topo- nár felé vezető úton lévő vásárba, mely tényleg vásár: szinte minden helyben, vagy megvásárolható vagy megrendelhető. Csak a pénztárca bírja . . Kozma Ferenc Pécs, az egészségtelen város, Somogy a tisztább levegőjű megye Elakadtak a szűrővizsgálatok? Budapest és Miskolc után Pécs a harmadik legszennyezettebb levegőjű város Magyarországon. Szomszédos megyénk, Somogy lényegesen jobb mutatókat vallhat a magáénak, nyilván nem véletlenül sorolták a viszonylag tiszta levegőjű megyék kategóriájába. Pécsen az ÁNTISZ (a volt Köjál) 24 mérőállomást üzemeltet. A berendezések a pillanatnyi helyzet kimutatására nem megfelelőek, de hamarosan kapnak egy komplett konténeres automata mérőállomást, mely alkalmas a levegőminőség alakulásának folyamatos ellenőrzésére és a folyamatos adatszolgáltatásra. A mérőállomás több, mint tízmillió forintba kerül, s támogatást nyújtott hozzá a városi önkormányzat környezetvédelmi csoportja is. De amint az ÁN- TlSZ-ban elmondták, a tele- metrikus rendszer kiépítéséhez még további három mérőállomásra is szükség lenne, hiszen például a szmogriadó elrendeléséhez is több helyről kapott adatra van szükségük. Éppen ezért gondolkoznak egy, az önkormányzattal közösen benyújtandó pályázaton, melynek segítségével vásárolnának még berendezéseket. Az idei pécsi levegőmérési adatok egyébként önmagukért beszélnek. Az ÁNTISZ laboratóriumának vezetője, dr. Lében Gabriella sorra veszi a szenynyezőforrásokat. A kéndioxid mennyisége általánosan az egészségügyi határ alatt mozog, de télen növekszik a mennyisége, amit a fűtés, a szén és az olaj elégetése okoz, de a motorok kipufogóiból is kerül a levegőbe, ahol a nedvesség hatására kénessavvá alakul. Ingerli a felső léguta- kat, a szemet, sőt kénessavvá és kénsavvá nem alakult része a tüdő hólyagocskáiba is lekerül és bénítja a szervezet védekező mechanizmusát. A mütrágyj, ct műanyaggyártás, a nagy nyomáson végbemenő égési folyamatok, a Diesel-motorok használata során nitrogénoxidok is ke ringenek a levegőben. Pécsen az utóbbi időben növekedett a meny- nyisége, s jelenléte nyáron is meghatározó. Mennyisége a város több pontján a határértéket súrolja. Vízzel érintkezve salétromsav, salétro- mossav keletkezik belőle, károsítjo a tüdő védekező rendszerét. Pécs egész területén a megengedett egészségügyi határ feletti a porterhelés, amely súlyos egészség károsodást okozhat, s még a Tüdőszanatóriumnál is mérnek olykor erősebb szennyezettséget. A por felületén nehézfémek, baktériumok, vírusok tapadnak meg. Hasonlóan nagymértékű a levegő ólomtartal mának koncentrációja. A város le vegőjének ólomszennyezettsége 93 százalékban meghaladja a megengedett normát. Az ólom roppant veszélyes az emberi szervezetre, s szakirodalmi adatok szerint a szer vezetet terhelő ólom öthatoda a levegővel, egyhatoda az élelmiszerekkel kerül be. Az ólom először a vérben kering, kiválasztása nem egyenletes, s a csontokban lerakó dik. A légutakon keresztül a véráramba is bekerül, a méhlepényen keresztül még a magzatot is károsíthatja. Okozhat hajhullást, rongálja az idegsejteket és más szerveket, súlyosabb esetekben elbutulást is maga után von. Az ólom nagy része pedig a gépjárműveken keresztül kerül a levegőbe. De szintén nem hasznos a gépkocsik robbanómotorjából a kipufogógázzal szintén kijutó szénmjnDxid sem. A levegő szennyezettségét a járművek, az ipari üzemek, a háztartások fűtőberendezései egyaránt okozzák. A kritikus helyzet bármilyen javulásához közös összefogásra van szükség, melyben számos irányító szervezet termelőüzem, vállalat érintett. Az elengedhetetlen feladatok közé tartozna egy jó program megvalósítása, a gépjármüvek légszennyezésének csökkentése, a megfelelő szűrők felszerelése, a tömegközlekedési járművek korszerűsítése, az okos forgalomszervezás. Miskolcon egy környezetvédelmi „tűzoltó-akció” keretében rendszeresen mosták az utakat és elszállították a városban lerakodott port. És legalább a legveszélyeztetebbekre, a gyermekekre gondolva, végre el kellene végezni az egyszer már meg is hirdetett szűrést. S jó lenne hosszú évtizedek után tudatosítani, hogy a környezet, az ember védelme nem rossz befektetés, . a sok pénzt is megéri. Barlahidai A. Ki állt a sajtó háta mögött? gazdasági „potentálttal”, En gél Mihály bornagykereskedővel. Már akkor is volt „városvédő őrjárat", már akkor is volt újságírói lelkiismeret, ezért a mindenki által tisztelt Haksch Lajos a kor kedvelt pécsi lapjában, a Pécsi Figyelőben szóvá tette, hogy a nagykereskedő nagy számban rendelt be a szüret után a bora elszállítására borosszekereket, de - mivel az egyéni érdek mórokkor is fontosabb volt egyes pénzemberek szemében a közérdeknél - ezekkel a kocsikkal eltorlaszolta az országutat a forgalom elöl. S bár akkor még természetesen szó sem volt a mai értelemben vett tolongásról az ■országútokon, mégis kellemetlenül érintette a város lakóit az az eset, amikor kocsijaikkal, kordéikkal kerülgetniük kellett az odaállt borszállítókat. Mivel az esetről az újságíró beszámolt a lapjában, a pénz és önkényeskedés terén ellátott, de értelem és megértés híján lévő nagykereskedő vélt sérelméért utcai inzultussal „vett elégtételt”. A tettlegesség után a közösség nevében lépett föl az újság Haksch Lajos védelmében, és ekkor már azt is le merték írni, hogy ez a nagykereskedő egyébként is „rosszfiú” a szakmájában, mivel borának ..kezelésénél” egy akkor tiltott mesterséges szert, a fuxint használta. Legalább olyan érdekes azonban, hogy ez a cikk az első oldalra került és a köztiszteletben álló újságíró védelmében milyen szenvedélyes szavak láttak napvilágot a szintén közkedvelt újságíró-levéltár- nok, S. Várady Ferenc tollából. „A sajtó háta mögött a nagyközönség áll, a sajtó a közvélemény kifejezője . . . Aki a sajtót bántalmazza, a közvéleményt, a nagyközönséget sérti meg. A sajtó nagy hatalom! S annak is kell lennie. Hova jutnánk akkor, ha a sajtó tisztes munkásai az erkölcsi szegény legények által bántalmaztatva, rettegésbe ejtetnének? A tisztességes sajtót minden terrorizmustól meg kell óvnunk. Az őszinte és igaz szó kimondása nagy erény, ezt meg kell védelmezni a gazság támadásai ellen. A sajtó küzd a közjóért, oktat, tanít, int és fedd, közérdekű ügyekkel foglalkozik, tárgyalja a napi eseményeket, megtapsolja a szépet, a jót, s buzdít nemes cselekedetekre, ostorozza a hibásat, a rosszat, s visszatart a romlottság Örvényétől. Ez a sajtó magasztos hivatása . . ." V. D. Beszélgetés Farkas Helga édesapjával Rendőr leszek én is! Október 2-án a Helgák ünnepelték névnapjukat. Van Szegeden egy család, ahol nem tudták köszönteni az ünnepeltet. Farkas Helga három hónapja eltűnt, azóta senki nem tud róla. A rendőrség a nyomozás érdekében hallgat, a család következetesen távoltartja magát a sajtótól. Farkas Imre tegnap felhívott: van valami, amit nem hagyhat szó nélkül. — Tessék, ezt kaptam a múlt hét végén. Hosszú hónapok óta először ezzel jelentkeztek -, s az asztalra teszi a fénymásolt levelet, borítékot. — Elmentem, illetve elmentünk a rendőrökkel Vásárhelyre. Szerintem nem lesz semmi. Azt kellett csinálnom, amit a rendőrök mondtak. A kocsit leállíttatták velem egy szerintem teljesen indifferens helyen, én meg jó 500 méterrel odébb sétálgattam.- Miből gondolja, hogy újabb eredménytelenség elé néznek? — Abból, hogy három hónapja elrabolták a lányomat és azóta is vakon tapogatóznak. Egyszerűen nem tudnak semmit, de semmit, mert hiányzik a szakértelmük.- Nagyon megértem al elkeseredését, de nem értem, miért vádaskodik. — Ezt már ép ésszel nem lehet kibírni. Hajnalonta, 3—4 órás alvás után fölébredek..., lövöldöznék legszívesebben. Kibírhatatlan ez a tehetetlenség. S hiába bírálom én ebben az ügyben a rendőrséget, a társadalmat, az emberek hozzáállását. Mindez már ilyen, ilyenné formálódott. Se jobb, se rosszabb nem lesz, ha én mocskolom őket. A feleségem kevésbé, én viszont bíztam a rendőrökben mindvégig. Azt hittem, jó szakemberek. Kiábrándultam.- Hát az lehet, hogy nincs köztük Simon Templar, azért bizonyosan megtesznek mindent. — Két dologban látok hiányosságot. Hibás a módszerük, a hozzáállásuk. -Eleve rosszul indítottak, rossz a stratégiájuk. Legalább úgy kellett volna kezdeniük, mint gyilkosságokkor szoktak. Olyan tü- zetességgel, erővel, szakemberekkel. Eleinte voltak is. Azt hitték, az ujjúkra csavarják az ügyet. Vártak a cserére. Aztán megszűnt a kapcsolat, nem hívtak a zsarolók, nincs is semmi . . . Még azt sem tudják, hol rabolták el a lányomat. Orosházán? Vásárhelyen? Szegeden? Ennyi idő után joggal elvárhatnám, hogy valaki beszámoljon az eredményről. Annál is inkább, mert leadok nekik 60—30 vonalat, hol, merre induljanak, kit hallgassanak ki. Egyetlen egyet sem tudok kontrollálni. Annyit sem mondanak, Farkas úr, elmentünk a falig . . .- Két okot emlegetett. Mi a másik? — Többlábas az ügy. Van egy 30 cm magas dosszié a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, van egy 5 cm-es Tonhauseréknál, a harmadik meg az ORFK-n. Egyik sem tud a másikról.- Magánnyomozásba fogott, a Danubius rádióban bsját- szották a zsarolók hangját. Itt a boríték, rajta a bélyegző, Budapesten adták fel. — Na látja! Mi mást csinálhatnék? A rendőrködés is egy szakma, mint az enyém. Hát meg fogem tanulni! Az összes kihallgatott, személyi, feltárt adatot én adom nekik. Az orosházi társaságból külföldre szivárogtak heten. Fejvadászokat küldtem utánuk, így tudta a rendőrség meghallgatni, akit visszahoztak. A rádióbéli fölhívásra 240-en jelentkeztek, 31 tűnt érdemlegesnek. Mindet lenyomoztam, nem tudom, mire jutottak. Gyakorlatilag én végzem a feltáró munkát.- Nem hallgat el semmit? — Ugyan kérem, ez szóbeszéd! Ha akarnám, se tudnám. Minden levelemet felbontják, lehallgatják a telefonjaimat, még az összes munkatársamét is. Aztán el lenőrzik, jelentem-e nekik.- Mit tervez? — Fölhagytam a gazdálko dóssal, lemondtam mindkét kft.-ben az ügyvezetői tisztségemről. Ez, amit csinálok, egész embert kíván. Most szórólapokat csináltatok. Kiszá moltam, 1 millió 200 ezer kell minden nagyobb városba, iskolákba, rendelőkbe. össze akarom roppantam a zsarolókat. Engem már sikerült kikészíteni . . . Már nem hihetem, hogy Helga az országban van, bár ez tűnt kézenfekvőnek. Meglehet, kivitték, ezért építgetem a külföldi kapcsolataimat. Mag Edi{ vasárnapi 3
