Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-01 / 269. szám

1991. október 1., kedd uj Dunántúlt napló 9 Szigetvár az európai nagyvárosok között Négynapos, városok közti konferenciát szerveztek az el­múlt héten Isztambulban Eurodialogus elnevezéssel, aho­vá meghívták minden európai ország egy-egy nagyvárosának polgármesterét. Magyarorszá­got két város képviselte: Da­rázsi Mátyás szigetvári és dr. Krippl Zoltán pécsi polgár- mester vett részt a konfe­rencián. A városok közti kapcsolat- felvétel alapgondolatát azok a tapasztalatok adták, hogy az országok közti egyezmények, együttműködések nehézkesek, a legtöbb esetben vitákhoz, nézeteltérésekhez vezetnek, nem igazán előremutató az együttműködés. Ezzel szemben a városok azonos gondokkal küzdenek, legyenek Európa bármely részén is, ezért gyor­sabban megtalálják a közös nevezőt, egymás segítésének, támogatásának lehetőségét. A konferencia egy közös nyilatkozat aláírásával ért vé­get, amelyet 17 polgármester látott el kézjegyével. A meg­állapodás értelmében minden évben megrendezik Isztambul­ban az Eurodialogus-kcnfe- renciát, ahol váltakozva kultu­rális, gazdasági, társadalmi és szociális témák kerülnek napi­rendre. A szervezéssel kap­csolatos költségeket a rende­ző város önkormányzato viseli. Megszűnt a Családi Iroda Gyertyafényes esküvő Idén április elsején megszűnt a Családi Iroda, a feladatok többségét - a házasságkötés­sel és névadó ünnepségekkel kapcsolatos szolgáltatások megszervezését — a Hatósági és ügyfélszolgálati Iroda vette át, illetve a polgári temetések­kel kapcsolatos szervező­szolgáltató tevékenységet, vala­mint a hirdetések megrendelé­sét a művelődési ház végzi. Kedvező tapasztalatokról számolhattak be az irodo dol­gozói, a házasulandók őröm­mel fogadták a szolgáltatások bővítését. Többek között beve­zették a gyertyás esküvőket, a mátkapohór rendelésének lehe­tőségét, bővítették a zenei anyagot, kidolgozták a pezsgős köszöntések többféle változatát. Az év végéig szeretnék meg­oldani a terem hangosítását, a zenei anyag további bővíté­sét, és még újabb szolgálta­tások bevezetését tervezik: em­léklap helyett díszesebb kivite­lű házasságlevelet adományoz­nak, illetve különleges gyertyá­kat keresnek, amelyet szintén az ifjú párnak adhatnak át. A tapasztalatok szerint a há­zasulandók — annak ellenére, hogy növekedett az egyházi es­küvők száma - igénylik a pol­gári házasságkötésük színvo­nalának emelését, ezt bizo­nyítja, hogy egyre többen ve­szik igénybe a.különleges szol­gáltatósokat is. Fotó: Szundi György Gaztenier a csónakázótó kelvén Szinte álmodni sem lehetne idillibb környezetet a kikapcso­lódásra, mint a vár körüli ter­mészetvédelmi terület. Jól esik sétálni a hatalmas vadgeszte­nye fák árnyékában megbúvó várfal tövében, beleszagolni a friss levegőbe, csodálni a ter­mészetet. Jól érzi magát itt az ember. Egészen addig, amíg el nem éri a vár mögötti csóna kázótavat. illetve annak a ma­radványait. Néhány évvel ezelőtt még a KISZ-esek lelkesen dolgoztak a tó kitisztításán, megmentésén, hogy továbbra is lehessen csó­nakázni és pecázni itt, de ők ugyanúgy eltűntek, mint a tó­ból a halak és a víz. Lassan felütötte fejét az enyészet ha­talmas gaz és nádas nőtt o mederbe, ma mindössze egy büdös, szemetes pocsolya jelzi a tó legmélyebb pontját. Most inkább elkerülik a látogatók a várnak ezt a részét, ennyivel is kevesebb a látványosság. Mint Darázsi Mátyás polgár- mester elmondta, ők már csak ezt a nádast és dzsungelt örö­költék az elődeiktől. A tóba torkolló esővizárkok tönkremen tek, az Almás patak vízrende­zése után megváltoztak a fo­lyási viszonyok, így onnan nem kap vizutánpótlást a tó. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása is tovább fokozta a kiszáradást, elmocsarasodást. Éppen ezért egy időben a be­temetés látszott az egyetlen megoldásnak, azonban mára elvetették ezt o gondolatot és a tó újbóli feltöltésében látják a megoldást a város vezetői. Elvileg egy szivattyúval át le­hetne emelni a vizet az Almás­ból, de nincs pénze a város­nak erre a megoldásra. Tehát egyelőre marad min­den változatlanul, de addig is legalább lekaszáltathatnók né­ha a meder környékét. Végleges utcanévváltozás Az igazolványok átírása folyamatban Már az elmúlt évben igény­ként felvetődött társadalmi és politikai szervezetek, illetve a város lakóinak egy részéről egyes utcanevek megváltozta­tásának szükségessége, ezért a képviselőtestület létrehozott egy szakértőkből álló bizottsá­got, melynek feladata volt az új nevekre javaslatot összeál­lítani. A lakossági fórumok eredményeként azonban' kide­rült: a város lakóinak nagyobb része nem tartja indokoltnak a névváltoztatást, mert szerin­tük túl magasak lesznek a költ­ségek, ez újabb felesleges ki­adást jelentene. Ezt figyelembe véve a bizottság csak a legin­dokoltabb esetekben javasolta a változtatást. Az előterjesztésben 13 utca nevének megváltoztatását kez­deményezte a bizottság, azon­ban a városatyák csak 9 név módosítását tartották indokolt­nak. Ez alapján az eddigi Áp­rilis 4. utcát Kodály Zoltánnak, a Lenin lakótelepet Szent Ist­ván lakótelepnek, a Felszabo- dulás teret Deák Ferenc tér­nek, a Gagarin lakótelepet Móra Ferenc lakótelepnek, a Latinka Sándor utcát Igmándy utcának, a Rózsa Ferencet Ró­zsa utcának, a Ság vári Endrét Olay Lajosnak, a Tömpe Jó­zsefet Görösgali útnak és az eddig névtelen utcát Muszola utcának fogják nevezni. Mint Hajdúné dr. Kovács Edit irodavezető elmondta, eze­ket a változásokat már leje­lentették az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatalnak, illetve minden olyan szervezetnek, ha­tóságnak, amelyeket érint az utcák nevének megváltozása, így a rendőrségnek, postának, kórháznak, egyebeknek. Ha minden szervezettől visszaér­keznek a válaszok, hogy tudo­másul vették a változást, ak­kortól tekintik hivatalosan elfo­gadottnak és általánosan hasz­nálhatónak az új utcaneveket. Az állami, társadalmi, gaz­dálkodó szervezetek visszajel­zései alapján a polgármesteri hivatal dolgozói megkezdték a személyi igazolványok átirását, szeptember 18-án kihelyezett ügyfélszolgálatot tartottak a Szent István lakótelepen, azon­ban az irodavezető ígérete sze­rint a többi lakónak sem jelent különösebb utánjárást az ut­cák neveinek átírása. A névváltozás anyagi vonza- tairól Hajdúné elmondta, egy névtábla elkészítése az eddigi ajánlataik alapján, minőségtől és kivitelezéstől függően 4000—6000 forintba kerülne. A beérkezett ajánlatok alapján, az iroda a Zománcipari Művek bonyhádi gyáránál rendelte meg az új utcanévtáblákat, amelyek leszállítását szeptem­ber 30-ra igazolta vissza a gyártó. Az új táblákat várható­an egy hónap múlva láthatják kihelyezve a város lakói. ISMERKEDÉS A BIBLIÁVAL A Biibfiaiskoláik Közössége október 17-től kezdődően min­den hét csütörtökén este t> órától a Városi Könyvtárba in­vitálja a Biblia ószövetségi ré­sze iránt érdeklődőket, akik többek Iközött megismerked­hetnek a Biblia hitelességével, a teremtéstörténettel, a bűn eredetével 'és természetével, a bűnbeesés következményeivel, József történetével és az ószö­vetségi törvényekkel. CSAPADÉKCSATORNA­TISZTITAS A Baranya Megyei Vízmű Szigetvári üzemmérnöksége még augusztusban megkezdte a város keleti területén a zárt csapadékcsatorna -rendsze­rek tisztítását nagynyomású WOMA gépekkel, az 'iszap el­szállítását az önkormányzat gazdasági részlege végezte. A munkálatok kisebb 'szünet után szeptember közepén ismétel­ten elkezdődték, így a város egész területén elvégzik a csa pa dékcsa torn ó k ki ti sztitását. A menekültek „Laci bácsija" Emberségből jelesre vizsgázott a város Amint lehet visszamennek Duronics László városi pol­gárvédelmi parancsnokot ko­ránál fogva nem illeti meg a bácsi jelző, ennek ellenére csak „Laci foácsi"-nak szólítja minden Jugoszláviából érke­zett menekült, még a nála jóval idősebbek is. — Már a nyár közepén megkezdtük a felkészülést a menekültek fogadására és elszállásolására, ezért aztán nem ért váratlanul minket, amikor augusztus vége felé megérkezett az első jelentő­sebb menekült csoport, egy horvát falu lakói. A néhány hónapja létesített Thermál kempingben rendeztük be a katonai sátrakból álló tábort, ahol minden szempontból megfelelően tudtuk elhelyez­ni az embereket. Legtöbben közvetlenül a támadás előtt haayták el otthonukat, egy szál pizsamában, melegítő­ben, ruha és pénz nélkül ug­ráltak fel a buszra, vagyváa- tak neki gyalog o határnak, menekültek a háború elöl ki merre látott. — Amikor lejöttem Sziget­várra, kész tényeket talál­tam - kapcsolódik a beszél­getésbe Barát Ivón, a Mene­kültügyi Hivatal munkatársa. - A polgárvédelem, a rend­őrség és a Vöröskereszt profi munkát végzett a menekültek ellátását és a minimális egészségügyi szűrést illetően, pedig nem is az ő dolguk lett volna ennek a megszer­vezése. Máshol a papírokat nézték először, és nem fog­lalkoztak azzal, akinek nem voltak iratai, itt viszont az emberekkel törődtek előbb, és csak aztán kérdezték meg, van-e valami igazoló okmá­nyuk. Még tisztázatlan volt az egészségügyi ellátás hely­zete és körülményei is, en­nek ellenére a városi kórház teljes mértékben segítette a munkánkat akár szülőnőt, vagy sebesültet vittünk oda. Ebben a kisvárosban még fi­gyelnek egymásra az embe­rek, kíváncsiak rá, mi törté­nik a másikkal, sokkal job­ban összetartanak és segíte­nek egymáson, vagy a rászo­rulókon, nem úgy, mint Bu­dapesten. A rendőrök is min­dent megtettek, mert az őr­szolgálat után saját autóik­kal hordták az élelmet, ru­hát, tisztítószert, ebédet osz­tottak, pakoltak, nem tudtam tőlük olyat kérni, amit nem csináltak volna meg.- A város lakói egymás után hozták a ruhákat, az élelmet, gyümölcsöt, a diny- nyések egv kocsi dinnyét hoz­tak, mások a szüretről haza­felé jövet egy hatalmas ko­sár szőlőt tettek le a tábor előtt, vagy vendégségbe hív­ták az itt élő családokat. A város szinte egy emberként segítette a menekülteket. A hidegebb éjszakák bekö­szöntővel a tábort átköltöz­tették a három éve üresen álló régi kórház épületébe, egy-egy szobába egy-két csa­lád került. Minden menekült kapott eay táborigazolvónyt, amivel igazolhatja magát, naponta délelőttönként orvo­si rendelést is tartanak szá­mukra. A menekültek között vannak tanárok, akik tanítják a diákokat, az I. számú Ál­talános Iskola biztosítja dél­utánonként a termet. Az Oroszlán étteremből szállít­ják az élelmet naponta há­romszor. a 120 forintos nor­mából készített ételre sem mennyiséai, sem minőségi reklamáció nem érkezett. A menekültek mindenképpen vissza szeretnének menni ott­honaikba, amennyiben a helyzet lehetővé teszi. Mint Duronics László el­mondta, a menekültekkel kapcsolatban a városnak ed­dig egy fillér kiadása sem volt, mert mindent önerőből, adományokból, karitatív szer­vek támogatásából és a vá­ros oolgóraitól kaptak, sze­reztek be. Hírek ISKOLABŐVÍTÉS FOLYOSOLEZARASSAL A folyosóvégek leválasztásá­val 2 tanulócsoport elhelyezé­sére alkalmas, új tantermeiket a'laikitolitok 'ki a Szent István lakótelepi II. Számú Általános 'Iskolában. A termek számának bővülésével lehetővé vált, hogy két újabb alsó tagozatos osz- tá'ly kisdiákjai délelőtt járja­nak 'iskolába. ÁTÉPÍTIK AZ IPARI SZENNYVÍZNYOMÓ RENDSZERT A meglévő szennyvíznyomó rendszer átépítését határozta el aDÉDASZ Szigetvári üzem­igazgatósága és a Városi Tűzöltó Parancsnokság. Az új rendszer nagyobb teljesítmé­nye lehetővé teszi, hogy a ke­leti 'iporterülétén lévő magán­vállalkozók 'is csatlakozhassa­nak a vezetékre. A terveiket a vízmű tervezőcsoportja készíti, míg a kivitelezési munkákban az érdekeltek saját gépeik fel­használ ásóval is részt vesznek. VENDEL NAPI BÚCSÚ MAGYARLUKAFAN A rendezvényre október 22- én ikerül sor, délelőtt 'népmű­vészeti kirakodóvásár lesz, dél­után a IPojtaszíoháZban a 'Pé­csi Iparos Színkör, mOljd a Nagynyárádi Német Nemzeti­ségi Tánccsoport és a Zengő Táncegyüttes lép a közönség efé. ZSEBKENDŐ-KIÁLLÍTÁS Bogi (Margit zsebkendő- gyűjteményéből rendeznek ki­állítást a Helytörténeti Mú­zeumban. A ritka ságszámlba menő 'bemutatót október 2-án nyitják meg, 16 óraikor. A ki­állítás megtekinthető Ikedd ki­vételével naponta 10—17 áráig. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Pénzhiány miatt halálra ítélve?

Next

/
Oldalképek
Tartalom