Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-01 / 269. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. október 1., kedd JA SBHEIByBc€EB9B2KttOflHBSQ JBOSB^CSJ|fiífcHOI Történjen intézkedés! II kutyáiig vekről A közelmúltban történt kutyamarás még mindig foglalkoztatja az embereket. Karlóczy Győző, a „HÉROSZ" Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület Baranya Megyei és Pécsi Szervezetének titkára sokakban megfogalmazódott kérdésekre adott választ. Mikor Harap a kutya és miért? A kutya - fajtajellege miatt lehet harapós, nagyságától függetlenül; — azért, mert harapóssá nevelik, idomítják; — félelmében, például, ha elüti egy kocsi, és tehetetlenül fekszik, mert eltörött a lába, gerince, vagy megsebesült; — ha gazdája szabálytalanul kiköti egy üzlet elé és idegenek, főleg vásott gyerekek dobálják, leköpdösik, rugdossák (!), ilyenkor van a tévében, a rádióban, hogy keresik a kutya gazdáját, mert az megharapott egy gyereket!;- ha a kutyát bárki, főleg idegen hergeli, idegesíti;- ha saját területét, vagy kóbor kutya esetében, vélt területét védi;- ha játszás közben, úgy tesznek, mintha labdát, vagy bármit dobnának neki, de nem dobják el, csak imitálják a mozdulatot;- ha a gazdája tulajdonát, gépkocsiját, kertjét, házát védi; ha idegen feléje rúg, bottal, esernyővel, vagy aktatáskával, szatyorral fenyegeti. Vannak olyan kutyafajták, melyek hosszú évekig a legszelídebbek, aztán egyszerre hirtelen veszélyessé válnak, sok esetben még a gazdájuk számára is, ilyenek nálunk o kuvasz, a németjuhász és a doberman! Ismertem olyan kuvaszt, amelyet a gazdája sosem bántott, mégis egy idő után meg sem merte közelíteni, messziről tolta elé még az ételt is. * Magam és a szervezet nevében az alábbiak szerint kérem pontosítani az új DN szeptember 20-i számában a „Havonta 8-10 kutyaharapá- sos sérült kerül a kórházba" című cikkben megjelent nyilatkozatomat - írja Pintér Sándor, a Zöld Kör Állatvédő Szervezetének csoportvezetője: Arra a kérdésre, hogy mi a véleményem erről a doberman által okozott súlyos sérülésről, úgy nyilatkoztam, hogy nem ismerem az esetet, de több mint valószínű, hogy a gazda felelőtlensége (felelőtlen magatartása) okozta a balesetet. A póráz és szájkosár használatáról azt fejtettem ki, hogy forgalmas belvárosi utcákon valóban elítélem ezeknek az eszközöknek a nélkülözését és hiányát. Az 1986-os ebrendelettel kapcsolatban elmondtam, hogy néhány pontja elavult, nem felel meg a mai normáknak. Tehát véleményem szerint antidemokratikus. Az új ebrendelettel kapcsolatban nem mondtam azt, hogy részt veszek az elkészítésében (bár nagyon szeretnénk, ha végre egyszer ez ügyben is meghallgatnának bennünket!) csupán annyit, hogy ígéretet kaptunk rá, miszerint ezzel kapcsolatban ki fogják kérni a véleményünket. A Bornemissza úti óvoda, bölcsőde dolgozói és az odajáró gyermekek szülei (78 aláírással), a következő levelet küldték szerkesztőségünkbe : „Kutya marcangolt meg egy kisgyereket" című írásra reagálva szeretnénk néhány gondolatot hozzáfűzni a történtekhez. E szomorú eset szemtanúi voltunk. A baleset nem az utcán, hanem a Műszaki Főiskola sportudvarán történt, mi a szomszédos óvoda teraszáról láttuk a balesetet. A támadó kutya nem a doberman volt, hanem a németjuhász, az harapta meg többször is a kisfiút, míg a főiskolás fiúk nem hatástalanították. Ez eset előzményeként szeretnénk még hozzáfűzni, hogy a szóban forgó hölgy és kutyái nem először sétáltak szabadon a főiskola udvarán, mely szomszédos a Juri- sics M. Úti Általános Iskola és a Bornemissza G. úti óvoda udvarával. A baleset előtti héten a két kutya mór az óvoda udvarán is riadalmat keltett, mivel átszaladtak a kerítésen az óvoda udvarán játszadozó gyerekek közé. Szerencsére ekkor még a gazdájuk parancsszavára azonnal vissza is futottak és így nem történt baj. Az udvaron tartózkodó óvónő felhívta a kutyák tulajdonosának figyelmét, hogy ez a hely nem kutyasétáltató, melyre egy vállrándítás volt a válasz. Ezúton kérünk segítséget, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő. Ha ez esetben is a kutyák gazdáját csak pénzbírsággal sújtják, nem hisz- szük, hogy a probléma megoldódik. Miután a kutyák a baleset óta is az utcán és a környéken tartózkodnak, várható, hogy bármikor az eset megismétlődik I? Kérjük és követeljük, hogy a kutyákat zárják el, vagy helyezzék megfelelő helyre. Ez oz egyetlen lehetőség, hogy elejét vegyük a további tragédiáknak. Ehhez kéiiüko segítséget. A kéményseprői díjakról Már a pécsi, Citrom utcai parkot sem kímélik az autósok. Mind többen parkolnak a még ép díszburkolaton. Fotó; Proksza László „A Brechlert akarjuk!” Az Új Dunántúli Napló szeptember 19-i számában megjelent a pécsi kisgazdák önkormányzati képviselőinek fórumáról írott tudósítás. A 4. bekezdésben arról nyilatkozik a Független Kisgazda Párt Baranya megyei szervezetének képviselője, hogy a kéményseprői szolgáltatás díját évente 80 forintban állapították meg, a tisztítás négyévente kötelező, továbbá, hogy a mellékkémények tisztítási díját sikerült 30 forintra csökkenteni. A cikkben megjelent állítások mindegyike téves. A tárgyévre semmi néven nevezett kéAz elnök nem dühös „Egy munkásgyűlés margójára" címmel írás jelent meg az augusztus 31 -i ÚDN-ben. Tóth Ferenc, a Posta Vállalat Pécsi Munkástanácsának elnöke dühös, így a tudósítás. Válaszom; az elnök nem dühös. Sem azért, mert kevesen voltok a munkósgyűlésen, sem azért, mert a szervezete 10-20 fős. Csak aggódom, mert a munkásgyűlésről néhány kivétellel éppen a munkások hiányoztak. Aggódom, mert bár van három érdekképviseleti szervezet (szakszervezet) ennél az üzemnél, de sem a Független Szakszervezet, sem a SZOT utódszervezete nem képviseltette magát. S, hogy koholt a vád a két munkástanácstag, -vezető ellen. Azt mondom, igen. Olyant mint hulladékból „kiguberált érték", no meg, hogy munkaidő alatt. . Nem folytatom és elbagatelizálni sem akarom. Sőt, véleményem itt egyezik az újságiróéval, szerintem is a vétkesnek bűnhődnie kell. Nem akarom kisebbíteni a két munkástanácstog vétkét (ha az). Varga Gyula a munkástanács elnökségi tagja (szakszervezeti tisztségviselő) ki van tiltva működési te; rületéről! Tudni kell, ezt is törvény szabályozza. Ismétlem, nem vagyok dühös, de nagyon aggódom. Tóth Ferenc elnök, Posta Vállalat Pécsi Munkástanácsa ményseprőipari szolgáltatási díj nem került megállapításra és az idén díjemelést a vállalat már nem tervez. Jelenleg az éves kéményseprési díj egyedi kémények esetén évi kétszeri kötelező tisztítás - nem négyévenként kötelező tisztítás — 50 Ft/db/év. A mellékkémény-megnevezést a szabvány és a szakma nem ismeri. Leikauf Tibor igazgató-főmérnök, Baranya Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat Kilakoltatások... „Kilakoltatás Tengeribon - Szolgálati lakásokban jogtalanul" cimü cikkünket olvasva sajnálattal kellett megállapítanom, hogy önöket félre- ■ nformáltók. A cikkben szereplő lakók közül egy család szükséglakásba (ablaktalan kamra) telepíttetett még a tanács által. Az igy megüresitett lakásból orvosi rendelőt alakítottak ki olyan sikeresen, hogy az egy évvel később összedőlt. Az elüldözést szenvedő másik család egy volt szolgálati lakás udvarán állá 8—10 négyzetméteres kamrában húzza meg magát már évek óta. Kis János polgármester ahelyett, hogy ezeknek a társadalom perifériájára szorult, néha bűnözéstől sem visszariadó embereknek a társadalomba való beilleszkedését segítené, az üldözését vállalta fel. A napokban egyiküket Sumonyba szállították és az ottani legelőn lerakták. Az elsőként említett személy évek során kétszer tört be Tengeriben lévő gazdaságomba. Bírái úton elnyerte méltó büntetését. I. Lipót király uralkodása idején törvényt hoztak, mely szerint a cigányt bárki agyonüthette, tettét nem torolta meg a törvény. A magyar nép nem él a lehetőséggel, és a cigány népesség fennmaradt. Együtt kell élni velük. Emberi ét keresztényi kötelességünk, hogy beilleszkedésüket és felemelkedésüket támogassuk. Id. Papp Béta A közelmúltban nyitotta ki az új bérlő, a Várad Kft. a pécsváradi Zengő éttermet. Balogh József üzletvezető nemcsak a régi vendégkört kívánja visszahódítani, hanem a jövőben széles vendégkört szeretne kialakítani. Ezt elsősorban olcsóbb ételekkel, színvonalasabb kiszolgálással kívánja megvalósítani. Am a Zengő nemcsak éttermi minőségben szerepel, hanem szórakozóhelyként is emlegetett. Lassan egy éve már annak is. hogy a Zengő étterem minden pénteken diszkó-programmal rukkol elő. Az „újrakezdés" óta o diszkó rögös úton döcö- rög ... Az új lemezlovas kevésbé közkedvelt, mint Brech- ler Zoltán, aki közismert a diszkó-körökben. Csalódottan távoztam én is o Zengő étterem új diszkójából, és közvélemény-kutatásomból ítélve hasonlóak a vélemények. S végül az egybehangzó vélemény „Mi Brechlert akarjuk vissza diszkósnak!" írja: „Mathilda" Egyszerűnek tűnő, de ma mégis jellegzetes dologra szeretném (szeretnénk) a figyelmeteket felhívni. A parkokban, autóbuszok megállóiban elhelyezett padokon egyre sűrűbben tapasztalni: 14—20 év körüli fiatalok fáradt varjók módjára gub basztanak a padok támláján. Száraz, poros, vagy esős időben sáros talpukat nem helyezik máshová, mint az ülőhelyre. Elgondolkodtató: ebben a félig, vagy már teljesen felnőtt korban hogyan lehet összetéveszteni az emberi Tanulókhoz, Halálokhoz! testrészek bizonyos funkcióját egyes esetekben: egy pádra leüléskor hová, miként kell elhelyezni a hátat, az ülepet, a talpakat. Az emberek zöme - fiataf és öreg egyaránt - szeret tiszta ruhában járni, ám a leírt jelenségek láttán bármilyen fáradt is, elmegy a kedve attól, hogy o pádon helyet foglaljon. Tanulók, dolgozó fiatalok! Ti, akik tudjátok, hogy édesanyátok milyen nehezen szerzi be a drága mosószert, tudjátok, hogy a legelemibb emberi tisztesség mit köve tel, kérlek (kérünk) benneteket, hogy figyelmeztessétek ilyenkor a társaitokat. Hiszen lehet, sőt valószínű, hogy csak egyszerű figyelmetlenségről van szó . . . M. L. Pécs Jogi tanácsadó ________________________________________i_________________ K . S.-né gyermeke a szülés után pár nappal meghalt. Kérdése: mennyi ideig jogosult szülési szabadságraf A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 54. § (2) bekezdése értelmében a szülési szabadság megszűnik, ha a gyermek a szülési szabadság ideje alatt meghal, a halál napját követő nyolcadik •napon; ha pedig az újszülöttet állami gondozásba adják, az azt követő napon. A szülés utáni szabadság azonban ezekben az esetekben hat hétnél kevesebb nem lehet. Ha a gyermek hatva születik, a szülési szabadság a halál napjától számított hat hét elteltével szűnik meg. Tóth G. kérdezi, hogy az álltait után a fal nam vett ellátást ki és mennyi időn belül veheti fel? Az 1975. évi II. törvény 102. § (2) bekezdése szerint a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezék hiányában az örökös veheti fel a halál napjától számított egy éven belül. Szabó nevű olvasónk kérdezi társai nevében is, hogy mikor jogosult 75%-os táppénzre? A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 49 § (1) bekezdésében előírtak szerint ha a biztosítás két év óta folyamatosan fennáll, a táppénz a napi átlagkereset hetvenöt, egyéb esetben hatvanöt százaléka. Ugyanezen rendelet 31. § (3) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. A harminc napi megszakítás időtartamába nem számít be a keresőképtelenség, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozásidíj, a gyermekgondozási-segély, a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék folyósításának az ideje, továbbá a bedolgozói jogviszonynak biztosítás alá nem tartozó időtartama. Sz. B. olvasónk kérdezi, hogy a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét miként kell számolni? A hatályos jogszabályi előírások értelmében munkaviszonyban töltött időként kell 'figyelembe venni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején élőírt időt. A 8002/1989. (Mü. K. 8.) ABMH tájékoztató 2. pontja szerint korlátozó rendelkezés hiányában munkaviszonyban ■töltött időnek minősül; a) a megkezdett, de be •nem fejezett tanulmányok ideje; b) a külföldön végzett tanulmányok ideje; c) több, nem párhuzamosam végzett nappali tagozaton folytatott egyetemi vagy főiskolai tanulmányok ideje; d) a két szorgalmi időszak közötti tanulmányi szünet idő- ta rtama. A 3. pont szerint a tanulmányok kezdete a beiratkozás napja, a 'befejezés időpontjaként az első államvizsga-időszak befejezésére előírt időpontot kell figyelembe venni. A beszámítani kért időt igazolni kell. Ennek célszerű módjai : a leckekönyv, a személyi igazolvány, az egyetem, főiskola által kiadott igazolás, a személyi nyilvántartás adatai. I. T. kérdési, hogy téves kifizetés esetén mikor köteles a dolgozó a felvett összeget visz- szafizetni? A Murika Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 65. § .(1) bekezdése értelmében a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről harminc, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben hatvan napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A visszafizetésre kötelező határozat ellen benyújtott kérelemnek halasztó hatálya van, A munkabérből való levonásokra a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalma zni. G. H. és L. N. kérdezi, hogy a családi pótlékban részesülő szülőnek milyen összegű egyszeri támogatós jár? A 100/1991. (VII. 25.) Korm. sz. rendelet 2. §-a szerint a családi pótlékban részesülő szülőnek (nevelőszülőnek) 1991 augusztus hónapban gyermekenként a következő összegű egyszeri támogatós jár: a) egy- és kétgyermekeseknek 500 Ft, b) három- és többgyermekeseknek 750 Ft, c) egyedülállónak 1000 Ft, d) tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 1000 Ft. A szülőnek (nevelőszülőnek) a most ismertetett kiegészítés 1991 augusztus hónapban akkor folyósítható, ha gyermeke után 1991 július, hónapra családi pótlék jár.
