Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-05 / 273. szám

1991. október 5., szombat uj Dunántúli napló 7 Háromezer ember keres munkát Komló térségében Munkahelyteremtő vállalkozások Kínai ajánlat a világkiállítás meg­valósítására A világkiállítással kap­csolatos kormánydöntés és a megkezdődött parla­menti vita hatására ismét megélénkült a világkiállí­tással kapcsolatos külföldi érdeklődés. Ennek egyik jeleként kínai cégek a ko­rábbiaknál lényegesen na­gyobb összegű — konkrét létesítmények megvalósí­tására vonatkozó - aján­latot tettek - nyilatkozta az MTI munkatársának Ba- ráth Etele, az Expo kor­mánybiztosa. Mint a kormánybiztos el­mondta : a Világkiállítási Programirodával folyta­tott tárgyalásokat kö­vetően a Kínai Állami Építőipari és Beruhá­zási Konzorcium, a Kí­nai Tengerentúli Fejleszté­si Társaság és az amerikai székhelyű, kínai érdekelt­séget is magába foglaló Evergreen Overseas Tár­saság az 1996-os buda­pesti világkiállítás megva­lósításában való részvétel érdekében közös szervezet létrehozását határozta el. Az ajánlat garanciális kérdéseit a következő he tekben tisztázzák. A kínai cégek szándék- nyilatkozatuk szerint első­sorban irodaházak, szállo­dák és lakások megépíté­sére vállalkoznak, de hi­dak, utak és más infra­strukturális létesítmények megvalósításában is közre kívánnak működni. Ennek érdekében, 15 százaléknyi magyar részvétel mellett, a szükséges tőke 85 szá­zalékát saját erőforrásból biztosítják. Az új szervezet ezenkívül részt vállal a pénzügyi szervezésből és az építésügyi tevékenység bői is. Balatoni haltelepítés A Balatoni Halgazdaság ez év őszén is pontyot te­lepít a tóba. A három parti megye területén ará­nyosan elosztva összesen 2500 mázsa kétnyaras pon­tyot helyeznek vízbe, A te­lepítések helyétől minden irányban 1 kilométer tá­volságban a kihelyezés idején és a telepítés be­fejezésétől számítva továb­bi 8 napig halászati és horgászati tilalmat rendel­nek el. A közelmúlt adatai szerint Komlón és térségében az or­szágos arányhoz képest há­romszoros a munkanélküliek száma. Mór közel 3000-en vár­nak (?) arra, hogy ismét dol­gozhassanak. Az elmúlt közel egy év arról győzte meg az önkormányzat vezetőit, hiába­való a várakozás, külső segít­ségre nemigen számíthatnak, ha változtatni akarnak, ma­guknak kell segíteniük a meg­oldást. Ennek a felismerésnek a szel­lemében'alkották meg a közel­múltban rendeletüket a mun­kahelyteremtő vállalkozások és beruházások támogatásáról. Ebben a foglalkoztatást előse- gitőknek kedvezményeket he­lyeznek kilátásba a helyi adó­zásnál, rendelkeznek az ön- kormányzati ingatlanok ingye­nes használatba, illetve ked­vezményes bérletbe vagy külö­nös méltánylást érdemlő eset­ben tulajdonba adásáról, s megfogalmazódott egy vállal­kozásfejlesztési alapítvány lét­rehozása is. Amikor a közelmúltban a polgármesteri hivatal vezetői Németországban jártak, s a Ruhr-vidéken az egyik város ipari és kereskedelmi kamará­ja elnökének elmondták az igénybevehető kedvezménye­ket, tapasztalhatták, a helyi adókedvezmények, az ingyenes tulajdonszerzés lehetősége mi­lyen vonzó a külföldi befekte­tőnek, így várhatóan a közel­jövőben osnabrücki vendégei lesznek a városnak. De az is világossá vált előttük, sokkal felkészültebben kell legköze­lebb útra kelniük, útipoggyá­szukból most még hiányzott egy konkrét, a meglévő üze­meket részletesen bemutató, a hasznosítható beépítetlen föld­területek adatait tartalmazó is­mertető. Mert odakint üzletről és beruházásokról csak a leg­konkrétabb ismeretek birtoká­ban hajlandók tárgyalni. De igazából nem is a kül­földiek részéről várható a meg­oldás. Szerencsére — éppen a rendelet hatására — felélénkült a komlóiakban is a vállalkozó- kedv. Bár a rendelet csak ok­tóber elsejétől hatályos, máris tucatnál több kérelem érkezett. A többség 5-10 dolgozót kí­ván foglalkoztatni, de van olyan kft. is, amelyik 40—50 embernek ígér munkát a kéri földterület fejében. Dolgozik már az a bizott­ság, amelyben a gyakorlatot jól ismerő bankár, vállalkozás­menedzselő szakember, az ön- kormányzat pénzügyi lehetősé­geit ismerő, ingatlonjogügyle tekhez értő pénzügyi szakem­berek segítik a jelentkezők öt­leteinek megvalósítását. Számításaik szerint, ha jól mennek a dolgok, még ez év végéig 300-400 új munkahe­lyet lehet teremteni a város­ban, Harnóczy Csaba alpol­gármester hangsúlyozta, rend­kívül fontos az azonnali rea­gálás a jó és megvalósítható, pénzügyi fedezettel bíró ötle­tekre, hogy a vállalkozni kívá­nók azt lássák, lejárt a hiva­tali „packázás” időszaka, őket valóban támogatni kívánják. Mindennek némileg ellent­mondott az önkormányzat gaz­dasági bizottsága elnökének, Ruzsinszky Lászlónak a nyilat­kozata, aki szerint az előké­szítési, döntéshozási és végre­hajtási szakaszok lefolyásának időtartama több hónap lehet. Megítélése szerint a jelenleg előttük lévő kérelmek október végéig kerülnek a testület elé. Úgy tartják a vállalkozók is, az önkormányzat ezzel a ren­deletével két legyet üthet egy csapásra. Egyrészt támogatja a vállalkozókat, másrészt eny­hít a foglalkoztatási gondo­kon. A Peszaco Kft. a benzin­kút mögötti megközelítőleg 10 000 négyzetméteres terület­hez szeretne hozzájutni egy raklapgyártó üzem létrehozá­sára. Beruházásukat mielőbb szeretnék indítani, hogy a jövő év második negyedévében már termelhessenek. Tudniuk kelle­ne a végleges válaszokat, hogy ajánlataikkal megjelenhesse­nek a piacon, hiszen már foly­nak a jövő évi szerződésköté­sek. Egy másik kft. könnyűipari beruházást szeretne megvaló­sítani. Nekik egy 200—300 négyzetméter közötti épületre lenne szükségük, s 15-20 dol­gozó munkába állítását vál­lalnák. Számukra is a rendelet nyújtotta előnyök miatt vonzó Komló. Januárban már üze­melni szeretnének, s a felsze­relés és a munkások betanu­lása miatt lényeges a gyors válasz. Grünwald Géza Garanciaalapituány a pénzhiány áthidalására Több hízót, kukoricát tudunk eladni A baromfipiac tovább már nem romlik A várakozások szerint rob­banásszerűen megsokasodó agrárvállalkozások miként le­hetnek életképesek, kitől mi­lyen segítségre számíthat­nak? — egyebek között ezek­re a kérdésekre vártak vá­laszt a Kecskeméten meg­rendezett kelet—nyugat ag­rárfórum résztvevői. A két­napos tanácskozást a Fried­rich Naumann Alapítvány, a Német Mezőgazdasági Tár­saság és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület rendez­te. — A hazai élelmiszergazda­ság legégetőbb problémáit is összegző fórum kapcsán Szerdahelyi Péter, a Föld­művelésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára elmond­ta, hogy az egyik sarkalatos gond megoldására a mező- gazdasági vállalkozók pénz­hiányának áthidalására — a Phare-program keretében, öt bank anyagi hozzájárulásá­val — napokon belül létre­jön egy garanciaalapítvány. A fő célja az lesz, hogy meg­könnyítse a hitelfelvételi le­hetőségeket a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari kisvál­lalkozók számára. A hitel- felvételi lehetőségek meg­könnyítésére várhatóan be­vezetik a napjainkban még gyakorlatilag hiányzó föld­jelzálog intézményét is. A Földművelésügyi Minisz­tériumban külön főosztályt szerveztek azzal a feladat­tal, hogy naprakészen fog­lalkozzon a közös piaci be­kapcsolódás kérdéseivel, és piacfeltáró munkával segítse mindazok felkészülését, akik ki akarnak lépni a világ­piacra. A Közös Piacba való belépésük azonban nem cso­daszer, nem old meg min­den válságot, problémát. Mint arra a tanácskozáson is felhívták a figyelmet, tu domásul kell vennünk, hogy a közös piaci integrálódás önmagában nem jelent ked­vezőbb árat, nagyobb piacot, hanem nagyon is kemény re­gulát és nagyon , is kemény, állandó harcot. A magya1 agrárgazdaság résztvevőinek kemény versenyt kell vívniuk az árat, a minőséget, a cso­magolást, a szállítási fegyel­met tekintve egyaránt a nyu­gati termelőkkel, illetve a termelők nálunknál sokkal nagyobb múltú, szervezet­tebb, befolyásosabb érdek- képviseleteivel, közösségei­vel. Az ebből adódó várható nehézségek ellenére végig kell. mennünk ezen az úton. Egyszerűen nincs más vá­lasztási lehetőségünk. Leg­feljebb abban lehet válasz­tásunk, hogy a belépést megelőző folyamat — a fel­készülés — hosszú vagy rövid legyen. Mert mindkét meg oldás más-más, de egyaránt súlyos gondokat vet fel. A hagyományos mezőgazdasági termelést finanszírozni már -nem lehet — a sertés-, a szőlőválsóg érzékelteti ezt —, az azonnali váltás pedig egyebek között súlyos fog­lalkoztatási gondokat hozna. Az időtartamot illetően való­színűleg a két véglet kö zötti megoldás a szerencsés. Ami a közeljövőt illeti, s egében a közelmúlt tanulsá­ga: elkerülhetetlen számos mezőgazdasági termék ter­melésének mérséklése. Nem szabad tovább növelni pél­dául a cukorrépa vetésterü­letét, sőt csökkenteni kell még a jelenlegit is. Hasonló­képpen mérsékelni kell a ta­karmányozási célra vetett kalászosok termőterületét is, étkezési búzából, kukoricából viszont többet el tudunk ad­ni. A kukorica, napjainkban sokat emlegetett túltermelési válsága ugyanis téves érté­kelés: az esetleges többlet nem a piac oldaláról jelent­kezik, legfeljebb a felvá­sárlók küzdhetnek pénz­hiánnyal. Bár a vágóállat­termelésben is bizonyos vál­tozások szükségesek, úgy tű­nik, hogy a baromfipiac to­vább már nem romlik, s megfelelő árak, árajánlatok mellett az adott mennyiségű sertés is eladható. A megelőző tíz év aszá­lyából, a lezajlott gazdasági rendszer- és piacváltás idén tetőző problémáit látva so­kakban fogalmazódott meg az az érzés, hogy itt a ma­gyar agrárgazdaság össze­omlása. Tény, hogy sok vál la la t, szövetkezet, magán- gazdaság tönkrement, de összeomlásról szó sincs. Hi­sz« i nagyon sok, váltásra képes gazdaság talpon ma­radt, megerősödött, összes­ségében pedig még kedve­zőbb a kép. Míg tavaly a magyar agrárágazat 1,9 mii liárd értékű exportforgalmat ért el a konvertibilis piacon, idén eddig 1,3 milliárd a teljesítés, év végéig várha­tóan 2,5 milliárd dolláros lehet a kivitel. Kénén professzor bizakodó Nem kell rohanni a teljes konvertibilitással Peter B. Kénén, az amerikai Princeton Egyetem közgazdász professzora, a nemzetközi pénzügyi rendszer problémái­nak elismert kutatója nem régiben csatlakozott a tevé­kenységét felújító Kék Szalag Bizottsághoz is. Minthogy ma Magyarországon - és általá­ban Kelet-Európábán — a nemzeti valuták konvertibilitá­sának megteremtése központi kérdéssé vált, Kénén urat er röl kérdezte a Tőzsde Kurír munkatársa.- Kelet-Európábán a nem zeti valuták konvertibilitásá­nak megteremtését óriási vá rakoiás előzi meg. Sokan úgy vélik, hogy ezzel majd eg y- csapásra megoldódnak ma még égető gondjaik. Mi a vé­leménye erről a megközelítés röl, és hogyan látja a kon­vertibilitás esélyeit? — Az alapvető kérdés nem a konvertibilitás, tehát a fenti véleménnyel nem értek egyet. A hangsúly inkább a keres­kedelem és a pénzmozgások liberalizálásán van. A kon­vertibilitás nem öncél, hanem a világra való nyitás eszköze. Persze, felmerül a kérdés: mi a célja a nyitásnak? Elsősor­ban az, hogy a világpiachoz való kapcsolódás révén az erőforrások allokációja, az áruk hazai mozgása o világ­piaci árak által megszabott pályán történjék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az illető állam valutája konver­tibilis. A konvertibilitás leg­lényegesebb aspektusa - s ezzel a világon mindenhol egyetértenek — tehát az áruk és bizonyos mértékig a szol­gáltatások importjához kap csolódik. Az önök országa — ha nem deklarálta is — már elérte a konvertibilitásnak ezt a fokát, jórészt már 1990 előtt, s azóta az import to vábbi liberalizálásával még messzebb jutott. Az is nagyon lényeges, hogy a külföldi be fektetők szabadon kivihessék profitjukat az országból, még­hozzá abban a valutában, amelyikben beruháztak. Itt er re is lehetőség van. További fontos kritérium a folyó fize­tési mérleggel kapcsolatos tranzakciók - kereskedelem, beruházások, szolgáltatások, jövedelmek — konvertibilitása önök már ezt is majdnem el­érték, kivéve a lakosság sza­bad, korlátozásmentes deviza- vásárlását. Azaz — anélkül, hogy deklarálva lenne — a fo­rint már majdnem konvertibi lis. — De éppen ez az utolsó lépés hiányzik, s emiatt az emberek nem is értékelik iga­zán a konvertibilitás már elért fokát. — Azt kell világosan meg­érteni, hogy Magyarország je­lenlegi fejlettségi fokán nem tenne jót az országnak a sza­bad devizaátváltás megenge­dése. A Valutaalap szakértői és a nemzetközi gazdaság avatott kutatói egyébként sok­kal kisebb jelentőséget tulaj­donítanak a teljes konvertibi­litásnak — ami a tőkemérleg, illetve a folyó fizetési mérleg konvertibilitásával azonos —, mint az itteni szakemberek. Hadd jegyezzem meg, hogy a nyugat-európai országok 1958- ra teremtették meg folyó fize­tési mérlegük konvertibilitását, ám a devizakontroll néhány országban — például Olasz­országban — egészen 1990-ig fennmaradt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a tő­kemérleg konvertibilitásának megteremtése meglehetősen hosszú folyamat.- A teljes konvertbilitás megteremtése bizonyára ma­gával hozná a forint erőteljes leértékelődését. — Nem osztom azt a néze­tet, amit itt sokan vallanak miszerint addig nem teremt­hető meg a konvertibilitás, amíg a forint el nem éri azt a szintet, hogy többé ne kell­jen leértékelni. Ahol ilyen ma­gas az infláció, ott a valutát igenis le kell értékelni. Nem azt mondom, hogy ez a világ legjobb dolga, de nem is a •legrosszabb. Különbséget kell tenni a konvertibilitás és az árfolyam rögzítése között.- Végezetül még egy kér dés: miért csatlakozott a Kék Szalag Bi zottsághoz? — Van nekem egy vezérlő elvem: semmit olyat ne csi­nálj, amiből nem tanulhatsz. Elsősorban tehát tanulni sze­retnék bizottsági tagságom­ból. Azután, mint kívülről jött ember, akinek az itteni pol­gárokéitól' eltérőek a tapasz­talatai, megpróbálom tágítani a magyar szakemberek látó . körét. Remélem, a kutatásaim során szerzett tudással segí­teni tudok majd bizonyos problémák megoldásában. Komlón, a benzinkút feletti domboldalban a Peszaco Kft. raklapgyártó üzemet kíván létre­hozni Fotá: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom