Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-05 / 273. szám
e uj Dunántúli napló 1991. október 5., siómból Olcsók az önkormányzati bérlakások Komlón A nevükben mar azok... Két szoba összkomlort kétszázezerért Diszkont áruházak? Majd, ha megélénkül a termelők és kiskereskedők kapcsolata — Példa az Aldi Komló lakásállományának közel fele állami, pontosabban az önkormányzati tulajdonról szóló törvény szerint szeptember elsejétől önkormányzati tu lajdon. Nem kis gondot okoz ez o városnak, hiszen a fenntartásra, felújításra fordítható állami támogatások minimálisra csökkentek, miközben az épületekre egyre több pénzt kellene fordítani. A tanács már két évvel ezelőtt rendeletet alkotott, hogy a bérlők jutányos áron vásárolhassák meg az általuk lakott lakást, am túlzottan óvatosak voltak, így aztán nem indult meg a vásárlás. Az idén februárban a képviselő-testület két lényeges pontjában módosította a tanácsrendeletet, s azóta beindult a dömping. A jelenlegi szabályozás szerint, ha a bentlakók 30 százaléka kéri, az eladás társasházzá alakítással megkezdődhet. A vételárat a napi forgalmi érték 25 százalékában határozták meg. s a szerződés aláírásakor ennek o pénznek mindössze 10 százalékát kell befizetni, a fennmaradó összeget pedig 3 (!) százalékos ka mattal 35 év alatt lehet le- törleszteni. További kedvezményt jelent, hogy o 10 százalékon felüli befizetés minden forintjára 40 százalékot, azaz 40 fillért elengednek. A rendelet értelmében csak a 25 évnél idősebb lakások adhatók el. Az ebbe a kategóriába tartozó 3900 lakásból az elmúlt fél év alatt minden harmadikra bejelentették a vételi szándékot. Cseppet sem kell ezen csodálkozni, hiszen egyszerű számtanpéldaként kiszámítható, hogy egy 800 000 forintra értékelt lakás vételára 200 000. az azonnali befizetés pedig mind össze húszezer, a __ többi a részlet. Akik most amiatt kezdenek háborogni, milyen potom pén zért lehet lakástulajdonhoz jut ni, gondolják végig azt is, hogy több mint negyedszázada épültek ezek o házak, s a |ó vőben o tulajdonosoknak nem csak a sajat lakásuk, hanem az egész épület karbantartására, felújítására költeniük kell. Eddig 1300-an fizették be a vételi szándékot jelző 3000 forintos foglalót, s bár a lebonyolítással megbízott Városgazdálkodási Vállalatnál tavasz óta a jogtanácsos, 4 technikus és 2 adminisztrátor csak ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mindössze 150-en kerültek tulajdonba, további 250-en pedig megkapták a szerződési ajánlatot. Nekik 90 nap áll rendelkezésükre a végleges szerződéskötéshez, s bizonyára vannak közöttük jó néhányon, okik úgy gondolkodnak, nem kell kapkodniuk, az ár már nem változik, ráérnek az utolsó határnapok valamelyikén jelentkezni, pénzük addig is fialhat a takarékban. A többség azonban valószínűleg nem erre spekulál, ók mielőbb szeretnék végleg magukénak tudni eddigi bérleményüket, attól tartva, megváltoznak közben a szabályok. Igazából ettől nem kell torta niuk, hiszen a lakástörvény koncepcióját sem fogadták még el országos szinten, ami egyébként is várhatóan csak keretjogszabály lesz, a lénye ges kérdésekben úgy is az ön- kormányzat mondja ki a végső szót. Nekik pedig egyértelműen az a jó, ha minél több lakás kerül magántulajdonba, mert azokra nem kell a város egyébként is mindig szűkös költségvetéséből költeni. Már rebesgetik, ha ez az akció lefutott, lejjebb szállítják a ,,korhatárt", s a 25 évnél fiatalabb lakások is eladók lesznek. Igazán komoly bevételt eddig nem jelentettek az eladások a városnak. Az értékesített 150 lakásért befizetett 5 millió forintból 1,7 millió kerül egyelőre az önkormányzat tulajdonába. A "különbségből viszont már közel 1000 eladás előkészítési költségeit finanszírozták, Így aztán jövőre már komolyabb nagyságrenddel emelkedik a városi költségvetés. Grünwold Géza Bizonyára nem véletlen, hogy egyre több áruház, üzlet cégéreben szerepel a diszkont felirat: csak találgatni lehet, hpgy miért, de most tekintsünk el a találgatástól, s nézzük meg, hogy tulajdonképpen mitől diszkontok ezek a diszkontok. — A miénk nem igazán diszkont áruház — mondja Pergel László, a Mecsek-Füszért pécsi, Verseny utcai Dália Áruházának vezetője. - De klasszikus diszkont áruházról nem is igen tudok oz országban, ugyanis nyugaton, ahol tényleg működik ez a vásárlási forma, az áruházak a város szélén vannak, raktárházak, tehát az árucikkek úgy vannak elhelyezve, mintha raktárakban lennének, ezért olcsóbbak, sőt a nagyobb tételű vásárlást is preferálják. Nálunk, a mi áruházunkban ' ebből csak kevés valósul meg. Igaz, nem is ez volt a cél. Az áruházvezető hozzátette, a Mecsek-Füszért, mint főleg nagykereskedő cég, azért nyitotta ezt az áruházat, mert a kiskereskedőknek szerették volna bemutatni az általuk forgalomba kerülő áruk választékát oly módon, hogy helyben meg is vásárolhassák. Persze az sem volt. mellékes szempont, hogy a lakossági vevők ide betérve szintén megismerkedjenek az újdonságokkal. Ez az áruház annak ellenére, hogy nem igczi diszkont, a vásárlás sajátos formáját kínálja. A raktárszerű csarnokban általában 10 000 árucikket tartanak a nem túlságosan látványos polcokon, de áttekinthető módon A kereskedők nagykereskedelmi áron vásárolhatnak, a „hétköznapi” vevőknek erre még rájön átlagban 15 százalék. Mondom Perger Lászlónak, hogy akkor nekem az átlagvevőnek nem is érdemes idejönni, hiszen ugyanannyiért kapom meg mondjuk az öblítőt, mint a szomszédomban lévő ABC-ben. — Ezért is említettem, hogy nem vagyunk igazi diszkont, ennek ellenére vitatkoznom kell önnel, mert a kiskereskedelmi hálózat boltjainál azért olcsóbbak vagyunk, úgy 5—8 százalékkal. Mert bár a lakosság felé mi is ,,rátesszük” a kisker árrést, általában a gyártó által ajánlott fogyasztói árat alkalmazzuk. S azt hiszem, az is mellettünk szól, hogy egy helyen szinte mindent megtalál a vásárló, ami az otthonában kell. A Dália-diszkontnak is törekvése, hogy igazi diszkont áruház legyen, ehhez azonban - Perger László szerint - még formálódnia kell a kereskedelmi cégek és a gyártók közötti viszonynak. Mert még mindig a termelők diktálnak, a piacot csak részben szabályozza a kereslet és o kínálat, önért-diszkont. Az ötletes nevű áruházat a Paleszter család építette és üzemelteti. Azt, hogy énértem, tehát a vá: sárlóért vannak, örömmel veszem tudomásul. S ezt tapasztalhatom is az udvarias kiszolgálás során. De hogy mitől diszkont? — Az az igazság, hogy ezzel akartuk érzékeltetni, olcsóbbak vagyunk, mint a város ABC-i, élelmiszerboltjai — mondja Paleszter lózselné. - Amikor belefogtunk, s itt, az Ipari út mentén, a fűrésztelepünk helyén felépítettük ezt az áruházat, úgy gondoltuk, tudunk olyan módon kereskedni, mint Németországban az Aldi. Gyorsan be kellett látnunk, hogy erre nincs lehetőség, mert a gyárak nemigen állnak szóba a kiskereskedőkkel, holott mi velük szerettük volna felvenni a kapcsolatot, s ennek eredményeként olcsóbban adni a termékeket. De például a vegyipar, a növényolajipar, a malomipar szóba sem áll velünk . . . — Akkor hogyan tudnak olcsóbbak lenni?- Úgy, hogy például a hús 80 százalékát termelőszövetkezetektől vásároljuk, a baromfifeldolgozótól termelői áron szerezzük be az árut —, igaz, mi megyünk el érte —, a bajai hűtőházzal is kiváló a kapcsolatunk, az ellátásunk onnan is közvetlenül- történik . . . Az üzletasszony szerint elóbb- utóbb a termelők zöme is rákényszerül, hogy fogadja a kiskereskedőket, hisz igazán csak akkor működhet az úgynevezett diszkont-rendszer Addig? Marad ez a felemás forma, s a kereskedő csupán azzal tudja magához csalogatni az egyre vékonyabb pénztárcájú vevőket, hogy lehetősége szerint a termelő áltai ajánlott fogyasztói áron értekesiti a portékákat. — S továbbra is igyekszik árukért ostromolni a gyárakat - teszi hozzá Paleszterné már amennyire erre lehetőség van. Egyébként egy 2—3 tagú család kétheti bevásárlásánál nálunk - a többihez viszonyítva - 300-500 forintot lehet megtakartam. Ezért gondoljuk úgy, hogy ezt a diszkont felirattal is jeleznünk kell. — Mi ebben az áruházban mindent nagykereskedelmi áron értékesítünk, bárki is vásárol nálunk — állítja Síeld Etelka, a Mediterrán Kft. főkönyvelője. A társaság a közelmúltban nyitotta meg a pécsi, Engel János út szomszédságában az új diszkont áruházát, ahol a forgalomba kerülő cikkekért nem kell annyit kiadnia a vevőnek, mint másutt. Persze, a diszkont jelleg itt is „csak'' azt jelenti, hogy a kiskeres kedelmi árrést — ez természetesen cikkenként más és más, de átlagban olyan 15 százalék körül — megtakaríthatja a vásárló. — Jó helyzetben vagyunk, mert a nagyraktárunk mellett van ez a boltunk, Így az utántöltés sem okoz gondot, hiszen akár kézben átvihet- jük az árakut — mon-dja Ho- nyec Vencel csoportvezető arra a kérdésre, hogy miért előnyös egy nagykereskedelemmel foglalkozó cégnek- a közvetlen lakossági értékesítés nagyker-áron. — Meg aztán az sem elhanyagolható szem pont, hogy a vásárlások a diszkontban csak készpénzért történhetnek, itt nincs 15 napos fizetési haladék . . . Szép az üzlet forgalma, a lakosság is szívesen vásárol tőlük, de a kereskedők sem távoznak üres kézzel. Van jövője az ilyen bol toknak? — Egészen biztos — válaszol Szelei Etelka —, már csak azért is, mert a vevők igyekeznek olcsóbban vásárolni. S bizony, ezért a többség lemond az elegáns körülményekről, az eladó mosolyáról .. . Diszkontok pedig nincsenek - mondhatnánk kőrútunk végén. Legalábbis ,,olyan” diszkontok. Egyelőre érjük be azzal, hogy talán valamivel olcsóbbak ezek az üzeletek, mint az ABC-k. S reményked jünk, hogy diszkontok pedig majd lesznek. Roszprim Nándor Gazdag áruválasztékkal várja vevőit oz Engel János úton a Mediterrán Kft. diszkontboltja Építészetileg is érdekes, a tájba illő az ÓNÉRT diszkont épülete az Ipari úton A legnagyobban, a Verseny utcai Dáliában á nap minden szó kában nagy a forgalom. Läufer László felvételei Panel, es oz ötvenes évek stílusában épült házak lakásai egyaránt eladók Komló különböző részein, de vajon lesz-e vevőjük? Fotó: Läufer László
