Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-01 / 269. szám

1991. október 1., kedd aj Dunántúlt napló 7 Túl a negyedmillión Negyedmillió munkanélküli •— Szigorítják az ellenőrzést Milliárdok a foglalkoztatási helyzet javítására Nem a nyelvvizsga- rendszer bukott meg... Augusztus végére o hiva­talosan nyilvántartott mun­kanélküliek száma elérte a negyedmilliót, pontosan 251 084-en voltak munka nél­kül, 34 500-zal többen, mint egy hónappal korábban. Ez­zel szemben a munkaügyi irodák alig több mint 14 000 szabad álláshelyet tudtak fel­ajánlani a jelentkezőknek. Augusztus végén összesen 192 402-en részesültek mun­kanélküli ellátásban. A mun­kaerőpiac változásairól, a kormányzati szándékokról Schamschula Györgyöt, a Munkaügyi Minisztérium po­litikai államtitkárát kérdez­tük.- Területenként, szakmán­ként és korcsoportonként rend­kívül eltérő az országban 0 foglalkoztatási helyzet. Míg például Borsodban a munka- nélküliek száma ma már meg­haladja a 31 ezret, Szabolcs­ban pedig a 26 ezret, addig a dunántúli megyékben nagy­ságrendekkel kevesebben van­nak munka nélkül. Vas megyé­ben például 4700-an, Györ- Sopronban pedig 6900-an. Otmilliárd forint Az újraelhelyezkedés szem- ipontjából a legkedvezőbb hely­zetben még mindig a szak­munkások vannak. A felkínált munkakörök csaknem felére ugyanis szakképzetteket várnak a munkáltatók. Ami szerintem különösen kedvezőtlen, az az, hogy egyre több pályakezdő marad munka nélkül, arányuk az összes munkanélkülihez vi­szonyítva 11 százalék. Moráli­san is rendkívül káros, hogy a fiatalok a céltalanság, a kilá- tástalanság érzetével csöppen­nek bele a felnőttek világába. Ezért a foglalkoztatást szol­gáló pénzek egy jelentős ré­szével éppen a fiatalok munká­ba állását kívánjuk elősegíteni. A foglalkoztatási helyzet ja­vítására az idén - a megyénk­nél lévő pénzeket is beleszá­mítva - csaknem 5—6 milliárd forint áll rendelkezésre. A mi­A történet olyan, minta me­sében: Pécsett, a Hajnóczy úton gyermekekre vár egy böl­csőde, A kellemes zöldövezeti részben lévő kétszintes épü­nisztérium és a munkaügyi hi­vatalok többek között ebből nyújtanak kedvezményeket azoknak, akik tartósan munka nélkül levőket vesznek fel, vagy a munkahelyek megtartá­sa érdekében akárcsak rész­időben is, de foglalkoztatják dolgozóikat, ebből támogatjuk a közhasznú munkák szervezé­sét munkanélkülieknek - amit nem szabad lebecsülni, mert sok szakképzetlen számára más lehetőség nem adódik -, s nem utolsósorban az átkép­zéseket. Vállalkozásokat!- Jól tudom, mindez kevés ahhoz, hogy számottevően ja­vuljon a foglalkoztatási helyzet. A gazdaságpolitika egészében szükséges azt a gondolkodás- módot erősíteni, amelynek eredményeként, akár különféle kedvezmények, támogatások révén is új munkahelyek jön­nek létre. Szilárd meggyőződé­sem, hogy a vállalkozások élénkítésével. vállalkozásbarát környezet kialakításával, ked­vező változások érhetők el a munkaerőpiacon addig is, amíg a gazdaság túljut a je­lenlegi recessziós állapotán - s mindezt nemcsak azért mondom, mert magam is a vállalkozói szférából jöttem az államigazgatásba. Már eddig is csaknem félmillió vállalko­zási engedélyt adtak ki, s a vállalkozások jelentősége a foglalkoztatásban nem lebe­csülendő, még akkor sem, ha javarészük egy-két vagy né­hány fős. Véleményem szerint a jövőben mind nagyobb sze­repe lesz az önfoglalkoztatás eme formájának, a családi kis­vállalkozásnak. Hitem szerint meg kell adni a reális választási lehetőséget a nőknek a teljes értékű csa­ládi élet és a munkavállalás között. Ez csak egy szeletke ugyan a jelenlegi munkaerő­piaci gondoknak, de hogy mennyire reális, azt jelzi, hogy a jelenlegi munkanélküliek 40 százaléka nő, akik számára a letben nyolcvan kicsi alkal­mankénti, napi, heti ellátását, vigyázását vállalnák szakkép­zett gondozónők. Jelenleg az eredeti funkció család anyagi helyzete miatt ez a választási lehetőség ma még nem igazi alternativa. Fontos döntések előtt A munkaügyeket illetően a kormányzat számos fontos dön­tés előtt áll. A hazai munka­erőpiac védelme érdekében már megszületett a külföldiek magyarországi munkavállalá­sát szigorító rendelkezés. Az idei év első felében valamivel több mint 26 ezer külföldi ré­szére adtunk ki munkavállalási engedélyt, 12 százalékkal ke­vesebbnek, mint fél évvel ko­rábban. Elsődleges szempont, hogy csak ott engedélyezzük külföldiek foglalkoztatását, ahol az adott munkára nincs megfelelő hazai jelentkező. A munkáltatók eddigi beje­lentései szerint, az év végéig még további 76 ezer dolgozó elbocsátása várható. Ez azt je­lenti, hogy a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjának bevéte­lei kevésnek bizonyulnak a munkanélküli ellátások finan­szírozásához, s az Alap várha­tóan mintegy 5 milliárd forin­tos hiánnyal zárja az évet. A kormány az előrejelzéseket át­tekintve, néhány héttel ezelőtt már garanciát vállalt arra, hogy az Alap hiánya ellenére az idén minden arra jogosult maradéktalanul és időben megkapja a munkanélküli el­látását, de a pénzt még vala­honnan elő kell keríteni. Jövőre félmillió Még nehezebb finanszírozá­si gondokat vet előre a jövő esztendő, amikor a munkanél­küliek száma 1992 végére el­érheti a 450—500 ezret. A prog­nózisok szerint ekkor tetőzik majd hazánkban a munkanél­küliség, s az 1992-t követő években csökken, majd egy, az 1992. évinél alacsonyabb szin­ten állandósul a munkanélkü­liek száma. A jövő évben azon­ban még mintegy 53—54 milli­árd forint bevételre lenne szük­szerint működik, mint hetes bentlakásos bölcsőde: mostki- lenc-tizenegy gyermekről gon­doskodnak. Ezek a kicsik mind hátrányos helyzetű családból kerültek ide. A szülők egye­dülállók, nincs munkaviszo­nyuk, több műszakban dolgoz­nak, vagy betegségük miatt képtelenek a kicsiket ellátni. A hetes, bentlakásos bölcsőde a gyermekeket nem szakítja el a szülőktől — sokkal jobb, mint az állami gondozás — sőt ké­rik a folyamatos kapcsolattar­tást, látogatást. Hétfőtől pén* tekig tiszta, rendezett körül­mények között rendszeres el­látást, gondozást kapnak a picik, hétvégén pedig hazake­rülnek a szülőkhöz. A gondozó­nők, gyermekorvos nézik a gyermekek fejlődését, és a ta­pasztaltakat jelzik a szülők­nek is. Szókéné Deák Márta szak­gondozónő a közelmúltban or­szágos pályázaton harmadik helyezést ért el dolgozatával, melyben a bentlakásos böl­csődében lévő hátrányos hely­zetű gyermekek fejlődésével foglalkozott. Beszélgetésünk­kor elmondta, hogy munkatár­sait és őt is a továbblépés le­hetősége érdekli. Felvetették, jelezték a gyámügyön és más fórumokon is, hogy Pécs város és környéke területéről szive­sége a Munkanélküliek Szoli­daritási Alapjának ahhoz, hogy az ellátásokat gond nél­kül folyósítani tudja. A jelen­legi befizetésekből viszont en­nek csak egy kisebb része jönne össze. Az idei és a jövő évi finan­szírozási problémák elkerülhe­tetlenné teszik a foglalkozta­tási törvény módosítását, de a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai is erre késztetik a munkaügyi kormányzatot. Az elképzelések között sze­repel a jelenlegi 2 százalékos munkanélküli járulék - amely 1,5% és 0,5% arányban oszlik meg a munkaadók és a mun­kavállalók között — összességé­ben 4-6 százalékra történő emelése, a munkanélküli ellá­tás 2 éves időtartamának más­fél évre történő csökkentése, illetve a kifizetethető legma­gasabb munkanélküli járadék mérséklése. Ez utóbbival kap­csolatban: a munkanélküli já­radék felső határa ma a' mi­nimális bér háromszorosa, azaz 21 ezer forint, ami a tapasz­talatok szerint nem mindenkit ösztönöz a mielőbbi újraelhe- lyezkedésre. Fekete munkán Ugyancsak a tapasztalatok alapján merült fel annak szük­ségessége, hogy az eddigiek­nél szigorúbban ellenőrizzük a munkanélküli ellátásban része­sülők úgynevezett fekete mun­kavállalását. Azokat, akik szá­mára valóban csak a munka- nélküli járadék jelenti a 'meg­élhetés egyetlen forrását, rend­kívüli módon irritálja, ha má­soknál azt tapasztalják, hogy egyáltalán nem sietnek elfo­gadni az adódó munkahelye­ket, mert amíg munkanélküli segélyen vannak, szépen keres­nek a feketén vállalt munkával. Márpedig szép számmal érkez­nek hozzánk ilyen bejelenté­sek. Úgy vélem, a rászorulók érdekében védenünk kell a pénzügyi forásokat a visszaélé­sektől. sen fogadnának gyermekeket. Nemcsak a heti gondozást, de a napi, sőt az alkalmankénti felügyeletet is el tudnák látni. Biztosan jóval több a hátrá­nyos helyzetben lévő, egyedül­álló szülő. Vállalnák, hogy át­rendeznék a szobákat, itt ét­keztetéssel felügyelnének a gyermekekre. Hátráltató ténye­zőnek tudják be: a hetes böl­csőde térítéses, napi 56 forin­tot kell a teljes ellátásért fi­zetni. Sokan drágának találják ezt, pedig a családi pótlék egy részét erre kéne szánni .. . Jön a hidég, a tél. Fütetlen lakásban, meleg étel, megfe­lelő felügyelet nélkül bármi baj történhet egy kis csecse­mővel, vagy nagyobbacska gyermekkel. A módszertani bölcsőde ve­zetője Baráti Istvánná számta­lan ötletükről, kezdeményezé­sükről számolt be. Több böl­csődében is vállalnák gyer­mekek alkalmankénti ebédelte­tését, vigyázását megfelelő té­rítésért. Ezek egyike lenne a hetes, bentlakásos bölcsőde. Akár már most is fogadnák a gyermekeket, ha intézményi szinten eldőlne, milyen térítési díjat kérhetnek. Ha ez nem sikerül, remény­kednek benne —, hogy önál­lóak lehetnek jövő januártól. Akkor minden új kezdeménye­zésük, ötletük megvalósulhat. . . Adóm Erika Szeptember 18-án közel 20 perces telefonbeszélgetést foly­tattam, amelyben a májusi nyelvvizsgákkal kapcsolatos so­rozatos reklamációk kapcsán igyekeztem egyértelmű, vilá­gos magyarázatot adni az új­ságíró által feltett kérdésekre. Mivel ezek után elmaradt az a szeptember 20-ra terve­zett találkozás, hogy a meg­jelentetésre szánt cikket az esetleges félreértések és pon­tatlanságok kiszűrése érdeké­kében közösen átnézzük, azt hittem, talán a téma mégsem aktuális. Ezek után én lepődtem meg leginkább, amikor az Új Du­nántúli Napló szeptember 24-i számának címoldalán megpil­lantottam a kék keretes sza­lagcímet: „Megbukott nyelv­vizsgarendszer”. Jól ismerem azokat a gondokat és prob­lémákat, amelyek az állami nyelvvizsgákkal kapcsolatos jo­gos reklamációkhoz - sajnos - valós alapot szolgáltatnak, mégis értetlenül olvastam új­ra a címet, mert bárki bár­honnan szerzett információk alapján vonta is le ezt 0 sommás következtetést, meg­állapítása inkább nevezhető hangzatosnak, figyelemfelkeltő- nek, mint a valóságos helyzet tényszerű megítélésének. Szeretek az egyértelműség kedvéért sarkítottam fogal­mazni, de a cikkben nekem tulajdonított „budapesti víz­fej" minősítés nem tőlem szár­mazik. És ha mór a pontosí­tásoknál tartunk: a Janus Pan­nonius Tudományegyetemnek nincs Idegen Nyelvi Tovább­képző Intézete. Az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-du­nántúli Tagozatát a JPTE To­vábbképző Központjának Ide­gen Nyelvi Titkársága működ­teti, ennek vagyok a vezetője. Nem kaptunk „zöld utat egy Fordító és Tolmácsképző Inté­zet létrehozására”, hanem be­nyújtott pályázatunk alapján az Országos Képzési Tanács­tól jelentős összeget kaptunk felsőfokú végzettséggel és fel­sőfokú nyelvtudással rendelke­ző munkanélküliek számára angol, német és orosz nyelv­ből szaklorditó és tolmácskép­zés indítására. A cikk bevezetőjében leírt eset kapcsán elmondtam, tá­vol áll tőlem, hogy takargas­sam az állami nyelvvizsgákkal kapcsolatos gondokat, hiá­nyosságokat, vannak azonban tények, amelyeket mindenféle bírálat ellenére sem illik el­hallgatni. Az Állami Nyelvvizs­ga Bizottság vezető szak emberei az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy objek­tív módszereket dolgozzanak ki és vezessenek be a nyelv­vizsgára jelentkezők nyelvtudá­sának, nyelvi készségeinek megbízható mérésére. Az elő­készítő munka több évig tar­tott, az új vizsgarendszer­be beépültek az itthoni elvárások mellett a külföldi nyelvvizsgáztató központokban szerzett tapasztalatok is. Az új rendszerű állami nyelvvizs­ga ez év májusában debütált és nem bukott meg, sőt be­bizonyosodott: a korábbinál árnyaltabban, pontosabban méri a vizsgázók nyelvtudását, mivel sokkal differenciáltabb képet ad a nyelvtudás egé­széről és az idegen nyelvi kompetencia egyes összetevői­ről egyaránt. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák. A vizsgázók számára évről év­re ismétlődő bosszúságok kö­zül itt most csak kettőt emel­nék ki: az írásbeli dolgozatok megtekinthetőségének a cikk­ben is ecsetelt körülményes­ségét, valamint a vizsgabizo­nyítvány késedelmes kiállítását és megküldését. Sajnos, a vi­déki vizsgázók többsége nem tudja, hol történik a mulasz tás, hol kell érdeklődnie vagy reklamálnia, ezért sokan az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-dunántúli Tagozatát hi­báztatják, azaz bennünket szidnak vagy marásztalnak el a fent említett, tőlünk füg­getlen mulasztásokért és hiá­nyosságokért, mivel a vizsgák nálunk zajlanak. Azt mór ke­vesen tudják, hogy a vizsgák befejezése után minden vizs­gaanyag Budapestre kerül, s ettől kezdve semmi további információval sem rendelke­zünk a vizsgák eredményét il­letően. Az Állami Nyelvvizsga Bi­zottság Rigó utcai központja a vizsgázók számának roha­mos emelkedése miatt nem győzi az Írásbeli dolgozatok javítását, illetve ennek követ­keztében a vizsgabizonyítvá­nyok gyors kiadását. A vidéki vizsgaközpontok közül többen is jelezték, készek a náluk vizsgázók írásbeli dolgozatá­nak kijavítására, sőt vállalják, hogy a vizsgaeredmények ösz- szesítése után a bizonyítványt is kiállítják, így a vizsgázó a jelenlegi 2-3 hónap helyett 2—3 hét alatt megkaphatná a vizsgaeredményéről szóló hi­vatalos dokumentumot. Ennek egyelőre a cikkben is em­lített jogszabály az akadálya, amely a budapesti központot ruházta fel annak idején o nyelvvizsga-bizonyitvány kiadó sónak jogával. Én magam is több hivatalos fórumhoz el­juttatott beadványban kezde­ményeztem a jogszabály felül­vizsgálatát és egyúttal a vi déki vizsgaközpontok önálló­ságának növelését, az állami nyelvvizsgáztatás szervezeti rendjének a vizsgázók érde­keit jobban figyelembe vevő átalakítását. Kár lenne tagad­ni, hogy a nagyobb admi­nisztrációs-gazdasági önálló­ság kérdésében komoly viták vannak a vidéki vizsgaközpon­tok és a „Rigó utca" között, ennek ellenére én se merném mindebből azt a következte­tést levonni, amit a cikk szer­zője levont. Ami tehát a lényeget illeti: nem a nyelvvizsgarendszer bu­kott meg . . Az állami nyelv­vizsgarendszer, ha szervezete gyógyításra szorul is - él! A „gyógykezelés" egyébként fo­lyamatos: az Állami Nyelv­vizsga Bizottság elnöksége következő megbeszélését ja­vaslatunkra október 22-én Pé­csett fogja tartani aktuális té­máról: a májusban lezajlott nyelvvizsgák szakmai-szervezési tapasztalatairól. Dr. Háry László, az Állami Nyelvvizsga Bizottság Dél-dunántúli Tagozatának vezetője Ré Gyermekekre vár a hetes bölcsőde Napi vigyázást, étkezést vállalnak A kellemes őszi délelőttön a szabadban játszanak a bölcsőde apró lakói. Fotó: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom