Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-19 / 287. szám
IO uj Dunántúli napló 1991. október 19., szombat Drágulnak a jegyzetek, tankönyvek Tervek az összefogásra, ésszerűsítésre Hogyan támogatják a hallgatókat? Á Csipkerózsika álom 25 évig tartott Az egyetemi, főiskolai jegyzetekkel már sokszor volt gond. Vagy nem érkeztek meg időben, vagy tartalmuk volt hiányos, vagy a kézirat leadásától a megjelenésig számított hosszú idő alatt már elavultak. Akadtak oktatók, akik jegyzet- ellenességükről nyerték ismertségüket, míg mások a tankönyvek és szakirodalmak mellett is jó segédeszköznek tartották. Viszont az bizonyos, a jegyzetekkel kapcsolatban egy valamiről, az árukról eleddig kevés szó esett, s a jegyzetek különösebb értékként sem szerepeltek. Kivételt talán olyan szempontból jelentettek az orvosi tankönyvek, hogy mig az egyetemisták nyolcvan forintért kezükbe vehették a több kötetes alapirodalmat, oddig a boltba betérők ezresért forgathatták. S ez a különbség számos ötletet adott annak, aki a tankönyvet üzleti lehetőségnek tekintette. (Eme meglátásomat természetesen csak az vegye magára, akit érint.) Most viszont megváltozott a jegyzetellátás eddigi rendszere. Ennek hatása jövőre lesz érezhető, mert az őszi tanévkezdésnél még minden a korábbi módon történt. Milyen is volt a régi támogatási módszer? A központi pénzt nem az egyetemek, hanem a Tankönyvkiadó kapta. Az egyetemek, főiskolák szerződést kötöttek egy kiválasztott szerzővel egy témakörre, s a könyv megjelentetéséért, s olcsó árának biztosításáért, a kiadó tette el a támogatást. Az új terv szerint a támogatást a felsőfokú intézményekhez juttatják el, hallgatónként háromszáz forintot. Felhasználósa az intézményekre bízott, ők döntik el, hogy ezt a pénzt, amely bizonyára nem lesz elegendő, közvetlenül a hallgatóknak adják vagy ők gazdálkodnak vele. Kiépítik-e saját nyomdájukat, összefognak-e más, hasonló típusú felsőfokú intézménnyel, netán külföldi szakirodalmat rendelnek. Elképzeléseikről, lehetőségeikről a POTE, a JPTE rektorhelyetteseit és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgató-helyettesét kérdeztem : POTE, dr Kellermayer Miklós oktatási rektorhelyettes: — Én úgy gondolom, nem baj, ha a könyvek, a jegyzetek, Tollse|irü „Háború van most a nagy világban” — írná ma is az a Vörösmarty Mihály, akinek családja arról a dél-baranyai Vörösmartról származott, amelynek közelében csak nemrégiben kemény harcok dúltak. A baranyai háromszögben levő Pélmonostorról van szó, amelyet az egyik esti tévébemondó több ízben is Pó/monostor- nak mondott, nem tudom: tájékozatlanságból vagy szótévesztésből. Mi, baranyaiak jól tudjuk, hogy e helységnév sosem volt Pármonostor. A pél = bél előtag belül levőt, belsőt jelent, itt o monostor körül kialakult településre rutai, miként látjuk ezt a Pécs* a reális értékükön jelennek meg. Más kérdés, miként, hogyan támogatjuk a hallgatókat, hogy hozzá tudjanak jutni. Az orvosi egyetemen ugyanis egy tankönyv az új árán ötezer forintba is kerülhet, s egy jegyzet több száz forintba. Szervezünk egy jegyzetbizottságot, s elkezdjük a felkészülést a jövő évre. Ez azt jelenti, hogy egy hallgatónak egy évA drága főiskolai jegyzetekhez a JPTE tanárképző kari könyvtárban - olvasótermi használatra - hozzájuthat a hallgató. Fotó: Proksza László ben akár harmincezer forint is kellene az összes tankönyvre és jegyzetre. Ebbe az ember be- leborzong, de rögtön elkezd gondolkozni. Feltérképezzük, tudunk-e cserélni, közösen kiadni jegyzeteket a többi orvosi egyetemmel, s azt is megnézzük, lehetséges-e annak biztosítása, hogy a legjobb angol, amerikai tankönyveket vegyük meg, a könyvtárban elhelyezzük, s a kiemelkedően fontos részeket fénymásoljuk? Bizonyított tény, hogy sokkal hatásosabb az az oktatás, amely angol nyelvű könyvből, de magyarul folyik. Persze ehhez szükséges a kellő nyelvtudás, amire egyetemünk törekszik is, ám az sem mellőzhető, hogy o könyvtárak szinte éjjel—nappal nyitva legyenek, s a hallgatók rendelkezésére álljanak. De a konkrét terveinkről majd kicsit később kérdezzen! hez közeli Belvárd (= belső vóracska), Bélmegyer, Bélkő, Bélapátfalva helységnevek esetében is. Eltér ettől Belgrád mai szerb neve: Beograd, amely fehérvárat jelent, vagyis megegyezik régi magyar nevével, a Nándorfehérvárral. E nevet azért kapta, mert vára fehér kövekből épült, eltérően a Száva túloldalán levő Zimony egykori földvárától. A ,,nándor" névben a dunai bolgárok ono- gundur nevének egyik változata rejtőzhet. A helység latin neve: Singidunum — kelta eredetű szó, s „vízzel körülvett erősséget" jelent. A horvát fővárosnak Zágráb neve a Zagreb átvétele. EreIPTE, dr. Andrássy György oktatási rektorhelyettes: — Miként oldjuk meg a jegyzetfinanszírozást? Most készülünk egy menedzselési stratégia kidolgozására. Budapesten a múlt héten, más alkalomból, találkoztak az egyetemek oktatási rektorhelyettesei, s több szóbeli megállapodás született a közös lépésekről. A JATE rektorhelyettese már küldött is egy listát a náluk használatos jegyzetekről, tankönyvekről. A jegyzetek egyébként nem egyszerre, hanem fokozatosan drágulnak meg. Az egyetemen létrehoztak egy ad hoc bizottságot, amely ezzel foglalkozik, s melynek én lettem az elnöke. A közeli napokban megtartjuk első értekezletünket. Ha az én személyes véleményemet kérdezi, úgy vélem, a legszerencsésebb lesz a jegyzetírással, támogatással kapcsolatos kérdéseket, s a rendelkezésre álló pénzt is, kari hatáskörbe telepíteni, ugyanis igen eltérőek az egyes karok, szakok létszáma, s tankönyvigénye is. Most bővül a nyomdánk és bizonyára tárgyalni fogunk különböző kiadókkal. S nem utolsósorban kikérjük hallgatóink véleményét is. Pollack Mihály Műszaki Főiskola, dr. Vétek Lajos akta tási főigazgató-helyettes: — Mi is elkezdtük annak számba vételét, hogy milyenek a technikai és egyéb feltételeink, tudjuk-e vállalni a saját kiadásokat és esetleg a forgalmazást is. Végzünk piackutatást, tárgyalunk a többbi főiskolával, tudunk-e társulni, hiszen ha egy jegyzet nagyobb példányszámban jelenik meg, kisebb az önköltség. Arra is gondoltunk, megveszünk nagyobb példányszámban könyveket, s ha szükséges, ellátjuk húsz-huszonöt oldalnyi kiegészítéssel. Az mindenesetre nem lesz hátrány, ha az alaptárgyak tananyaga egységesebb lesz, hiszen ma rengeteg fajta jegyzet, könyv van forgalomban egy s ugyanabból a tárgyból. Az árak pedig valóban nevetségesen olcsók voltak. Most meg kell tanulnunk, miként tudunk megélni az új körülmények között. A főiskolán megalakítunk egy jegyzetbizottságot, s elkezdjük a kérdések végiggondolását, megvitatását. De most még nem tudom megmondani, mennyibe fognak kerülni a jegyzetek, s hogy azt miként, miből fizeti a hallgató. detét a névelemzők igy magyarázzák: zo grebom potoka Medvescaka (- a Medvescsák pata partja mögött). A Szávának ez a mellékvize most beboltozva folyik át a városon. Egyik névváltozata: Zabrag, amelyből betűcserével jött létre a Zagreb, Zágráb, illetőleg a német Agram változat. Dalmácia egyik kedves, történelmi városa a sok háborús kárt szenvedett Zadar. A város ókori neve illir eredetű: Jadera. Érdekes, hogy a Jódéra városnevet a Bánk bán III. felvonásában Tiborc említi, mint ahol „egy rossz velencei” akarta Bánkot és atyját megölni. Zadar neve Záraként lopakodott a magyar történelembe: III. Béla itt ütHóból életre kel o_o Összefogni az embereket a közös célokért Négy falu elvesztette önállóságát, hogy egy nagyobb község elnyerhesse a városi rangot. Ugyanakkor semmi sem változott, az emberek élték a „városban”, a falu megszokott mindennapjait. Azaz valami mégis más lett, a sor végére kerültek a volt kistelepülések a város költségvetésében. Sziqetvár-Hobolban 25 év utón népszavazást rendeztek a különválásról. A7 ablaktörlő o legnagyobb fokozatban lapátolta a vizet a szélvédőről, az összetornyosult felhők az alkonyati sötétségét idézték, amikor feltűnt a Sziaetvár-Hobol feliratú helvséanévtábla. Ünv tűnt. az időiárás mindent elkövet, hogy ne ismerhessem meq a falut, az itt élők problémáit, örömeit, de csak később jöttem rá, hoqy ennek pontosan a fordítottia az igaz: az eső, a felhők az emberek hangulatát tükrözték, az utolsó boronqós napot, hogy aztán a következő reqgelen napsütésben kezdhessék újra teendőiket. Az összecsatolós még 1966- ra nyúlik vissza, akkor Szige*- vár csak úgy kaphatta meg a városi rangot, hogy a környező településeket hozzácsatolták, és így érte el a lé- lekszám az előírtat. Akkor elköltöztették az elöljáróságot, az iskolát, az óvodát, az orvost, a papot, az értelmiséget, szinte már nem volt a faluban élet, önálló akarat. * A falu közepén magányosan áll a templom, .amióta elköltöztették a plébánost, leginkább csak misekor jönnek ide az emberek. A templommal szemben az egykori tanácsháza és az orvosi rendelő. A kis előszobából három ajtó nyílik, az egyik a rendelő várójába, a másik kettő a leendő polgármesteri hivatal irodáiba. Az egyikben telefon árválkodik, a másik még ennél is üresebb. — Most kezdjük a berendezést — szabadkozik Vass László, a szigetvári képviselő- testület egyetlen hoboli képviselője. - A Szigetvári Polgármesteri Hivatal használaton kívüli bútorait kapjuk meg, székeket, Íróasztalokat, szekrényeket, függönyt. Ebben között meg a velenceiekkel. Nagy Lajos magyar király felesége pedig 1377-ben értékes ezüstkoporsót ajándékozott a város védőszentjének csontjai részére. A város neve a sajtóban és gyakran a rádióban és a tévében is Zadarként szerepel, holott helyesírásunk a városnév velencei, olasz változatát, a hangrendünkbe is kitűnően illeszkedő Zára formát fogadta el. (L. Helyesírási kéziszótár 668 I.). Hangulatos cikk jelent meg a minap a pécsi nyugdíjasok „grazi" látogatásáról. A Mura-parti ausztriai város első említésé 1129-ből való; a 13. századtól Habsburg-birtok volt. Néveredete: Gerec, Gradecz (= kis vár, várad). E ma már a két irodában elfér a háromfős hivatal: az egyikben a polgármester és a jegyző, a másikban az adó- és pénzügyi, illetve a szociálpolitikai és gyámügyi előadó kapna helyet. Decemberre mindenképpen fel kell állítanunk a hivatalt, hogy január 1-jétől zökkenőmentesen vehesse át az ügyeket. * A minisztériumi jóváhagyás után várhatóan még karácsony előtt kiírják a polgármesteri és képviselői választásokat. Úgy tűnik, minden készen áll, hogy ténylegesen önálló lehessen a falu. — Korábban felelőtlenség lett volna különválni, az év elején még nem voltak meg ennek a lépésnek a reális alapjai. Mára megteremtettük ezeket, előkészítettük a polgármesteri hivatalt, javában dolgoznak az általános iskola vizesblokkjának kialakításán, tavaly decemberben betonozták a falu lakói a járdákat, építették a buszfordulót, felújították a haranglábat, támogatásként mindössze csak cementet kaptunk a hivataltól. Ügy tűnik, az emberek megértették, és kezdenek hinni benne, hogy a sajátjukat építik. Eddig a város költségvetésébe voltak beépítve a ho- boli bevételek és kiadások, de már elkészült a jövő évi önálló költségvetés is. Az előzetes számítások alapján 13 millió forintból gazdálkodhatnak jövőre. A falu működtetéséhez nem kell ennyi pénz, úgyhogy a maradék szabadon felhasználható beruházásokra, felújításra, egyéb célokra. A különválást talán az általános iskolában élik meg a legnehezebben. Most dolgoznak a vizesblokkok kialakításán, eddig a gyerekek egy negyedmillió lakosságú város nevének írása régebbi (1954 előtti) helyesírásunk szerint Grác volt, újabban megváltoztatták - kérdés: helyesen-e? — Grazra. Végül még egy helytelen városnév-bemondás. A tévébemondó állandóan Sisakot emlegetett, s csak nehezen jöttem rá, hogy Sziszek-Szi- szak városkáról van szó. Ez a város már az ókorban is ismert volt Siscia néven. A névelemzők szerint e kelta eredetű név jelentése: sás, nád. A Helyesírási kéziszótár nem szól e városnév mikénti írásáról, nem akar nyílt sisakkal kiállni érte. Dr. Tóth István bádogvályúban mosakodtak és hátra, az udvarba, egy düle- dező falú bodegába jártak vécére. Nagyon látszik itt mindenen, hogy évről évre kevesebb pénz jutott a „város" egyik peremterületi iskolájának felújítására. Mint Vass László mondta, nem megy minden egyik napról a másikra. Először a vizesblokkot építik meg, aztán az iskola bővítésén gondolkodnak, hogy jövő ősszel már a felső tagozatosok is itt kezdhessék meg a tanulmányaikat. * — Mikor vetődött lel először az elválás gondolata? - folytatjuk a beszélgetést Vass Lászlóval. — Lassan egy éve — amikor a Hobolnál kisebb falvakban is felálltak a polgármesteri hivatalok és képesek voltak működtetni a településeket — kezdték el mondogatni nálunk is az emberek, hogy jó lenne önálló életet kezdeni, ha a többiek meg tudták csinálni, akkor mi is. Júniusban beindítottuk az elválási folyamatot, szeptember végén megvolt a népszavazás is, nagyon sokan eljöttek és egyértelműen a válás mellett voksoltak. Ha ezek az emberek fel akarják vállalni a környezetük irányítását, tenni akarnak valamit a falujukért, meg kell adni nekik a lehetőséget. Nem tudják már nézni a szülők, hogy a gyerekeik az iskola után Szigetváron csellengenek, mert nincs buszjárat. Azt szeretnék, ha a gyerekek igenis itt nőnének fel ebben a faluban, ebben a közösségben. Nem tudok más utat elképzelni, csak az összefogást, az embereket kell egymáshoz közelebb hozni, akkor előreléphetünk. — Indul a polgármesteri választásokon? — Természetesen jelöltetem magam, és majd az itt élők -eldöntik, kire szavaznak. Mit szól mindehhez Szigetvár? Mint Darázsi Mátyás polgármester elmondta, a testület nem akadályozta az elválást. A város lakosságának tizedét tették ki a hoboliak, illetve a költségvetésben 8 százalékkal részesedtek. A különválás — a lélekszám csökkenése — miatt egyrészt kevesebb állami támogatást kap a város, de ugyanakkor kevesebb kiadással kell számolniuk a városatyáknak, és a kettő kiegyenlíti egymást. Nem jelent különösebb problémát az elválás. Hazafelé menet az eső elállt, a Nap elő-előbukkant a szakadozó felhők közül . . . Hajdú Zsolt B. A. Városnevek - némi hibával Szigetvár-hoboli falurészlet. A nyilvános telefont a közelmúltban szerelték fel. Fotó: Szundi György
