Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-19 / 287. szám

IO uj Dunántúli napló 1991. október 19., szombat Drágulnak a jegyzetek, tankönyvek Tervek az összefogásra, ésszerűsítésre Hogyan támogatják a hallgatókat? Á Csipkerózsika álom 25 évig tartott Az egyetemi, főiskolai jegy­zetekkel már sokszor volt gond. Vagy nem érkeztek meg idő­ben, vagy tartalmuk volt hiá­nyos, vagy a kézirat leadásá­tól a megjelenésig számított hosszú idő alatt már elavultak. Akadtak oktatók, akik jegyzet- ellenességükről nyerték ismert­ségüket, míg mások a tan­könyvek és szakirodalmak mel­lett is jó segédeszköznek tar­tották. Viszont az bizonyos, a jegyzetekkel kapcsolatban egy valamiről, az árukról eleddig kevés szó esett, s a jegyzetek különösebb értékként sem sze­repeltek. Kivételt talán olyan szempontból jelentettek az or­vosi tankönyvek, hogy mig az egyetemisták nyolcvan forintért kezükbe vehették a több köte­tes alapirodalmat, oddig a boltba betérők ezresért forgat­hatták. S ez a különbség szá­mos ötletet adott annak, aki a tankönyvet üzleti lehetőség­nek tekintette. (Eme meglátá­somat természetesen csak az vegye magára, akit érint.) Most viszont megváltozott a jegyzetellátás eddigi rendsze­re. Ennek hatása jövőre lesz érezhető, mert az őszi tanév­kezdésnél még minden a ko­rábbi módon történt. Milyen is volt a régi támo­gatási módszer? A központi pénzt nem az egyetemek, ha­nem a Tankönyvkiadó kapta. Az egyetemek, főiskolák szer­ződést kötöttek egy kiválasztott szerzővel egy témakörre, s a könyv megjelentetéséért, s ol­csó árának biztosításáért, a ki­adó tette el a támogatást. Az új terv szerint a támogatást a felsőfokú intézményekhez jut­tatják el, hallgatónként három­száz forintot. Felhasználósa az intézmé­nyekre bízott, ők döntik el, hogy ezt a pénzt, amely bizo­nyára nem lesz elegendő, köz­vetlenül a hallgatóknak adják vagy ők gazdálkodnak vele. Kiépítik-e saját nyomdájukat, összefognak-e más, hasonló típusú felsőfokú intézménnyel, netán külföldi szakirodalmat rendelnek. Elképzeléseikről, le­hetőségeikről a POTE, a JPTE rektorhelyetteseit és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola fő­igazgató-helyettesét kérdez­tem : POTE, dr Kellermayer Miklós oktatási rektorhelyettes: — Én úgy gondolom, nem baj, ha a könyvek, a jegyzetek, Tollse|irü „Háború van most a nagy világban” — írná ma is az a Vörösmarty Mihály, akinek családja arról a dél-baranyai Vörösmartról származott, amely­nek közelében csak nemrégi­ben kemény harcok dúltak. A baranyai háromszögben levő Pélmonostorról van szó, ame­lyet az egyik esti tévébemon­dó több ízben is Pó/monostor- nak mondott, nem tudom: tá­jékozatlanságból vagy szó­tévesztésből. Mi, baranyaiak jól tudjuk, hogy e helységnév sosem volt Pármonostor. A pél = bél előtag belül levőt, belsőt jelent, itt o monostor körül kialakult településre rutai, miként látjuk ezt a Pécs* a reális értékükön jelennek meg. Más kérdés, miként, ho­gyan támogatjuk a hallgató­kat, hogy hozzá tudjanak jut­ni. Az orvosi egyetemen ugyan­is egy tankönyv az új árán öt­ezer forintba is kerülhet, s egy jegyzet több száz forintba. Szervezünk egy jegyzetbizott­ságot, s elkezdjük a felkészü­lést a jövő évre. Ez azt jelenti, hogy egy hallgatónak egy év­A drága főiskolai jegyzetekhez a JPTE tanárképző kari könyv­tárban - olvasótermi haszná­latra - hozzájuthat a hallgató. Fotó: Proksza László ben akár harmincezer forint is kellene az összes tankönyvre és jegyzetre. Ebbe az ember be- leborzong, de rögtön elkezd gondolkozni. Feltérképezzük, tudunk-e cserélni, közösen ki­adni jegyzeteket a többi orvosi egyetemmel, s azt is megnéz­zük, lehetséges-e annak bizto­sítása, hogy a legjobb angol, amerikai tankönyveket vegyük meg, a könyvtárban elhelyez­zük, s a kiemelkedően fontos részeket fénymásoljuk? Bizo­nyított tény, hogy sokkal hatá­sosabb az az oktatás, amely angol nyelvű könyvből, de ma­gyarul folyik. Persze ehhez szükséges a kellő nyelvtudás, amire egyetemünk törekszik is, ám az sem mellőzhető, hogy o könyvtárak szinte éjjel—nap­pal nyitva legyenek, s a hall­gatók rendelkezésére álljanak. De a konkrét terveinkről majd kicsit később kérdezzen! hez közeli Belvárd (= belső vóracska), Bélmegyer, Bélkő, Bélapátfalva helységnevek ese­tében is. Eltér ettől Belgrád mai szerb neve: Beograd, amely fehér­várat jelent, vagyis megegyezik régi magyar nevével, a Nán­dorfehérvárral. E nevet azért kapta, mert vára fehér kövek­ből épült, eltérően a Száva túloldalán levő Zimony egy­kori földvárától. A ,,nándor" névben a dunai bolgárok ono- gundur nevének egyik válto­zata rejtőzhet. A helység latin neve: Singidunum — kelta ere­detű szó, s „vízzel körülvett erősséget" jelent. A horvát fővárosnak Zágráb neve a Zagreb átvétele. Ere­IPTE, dr. Andrássy György oktatási rektorhelyettes: — Miként oldjuk meg a jegy­zetfinanszírozást? Most készü­lünk egy menedzselési straté­gia kidolgozására. Budapesten a múlt héten, más alkalomból, találkoztak az egyetemek okta­tási rektorhelyettesei, s több szóbeli megállapodás szüle­tett a közös lépésekről. A JATE rektorhelyettese már küldött is egy listát a náluk használatos jegyzetekről, tankönyvekről. A jegyzetek egyébként nem egy­szerre, hanem fokozatosan drá­gulnak meg. Az egyetemen lét­rehoztak egy ad hoc bizottsá­got, amely ezzel foglalkozik, s melynek én lettem az elnöke. A közeli napokban megtartjuk első értekezletünket. Ha az én személyes véleményemet kér­dezi, úgy vélem, a legszeren­csésebb lesz a jegyzetírással, támogatással kapcsolatos kér­déseket, s a rendelkezésre álló pénzt is, kari hatáskörbe tele­píteni, ugyanis igen eltérőek az egyes karok, szakok létszá­ma, s tankönyvigénye is. Most bővül a nyomdánk és bizonyá­ra tárgyalni fogunk különböző kiadókkal. S nem utolsósorban kikérjük hallgatóink vélemé­nyét is. Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola, dr. Vétek Lajos akta tási főigazgató-helyettes: — Mi is elkezdtük annak számba vételét, hogy milyenek a technikai és egyéb feltéte­leink, tudjuk-e vállalni a sa­ját kiadásokat és esetleg a forgalmazást is. Végzünk piac­kutatást, tárgyalunk a többbi főiskolával, tudunk-e társulni, hiszen ha egy jegyzet na­gyobb példányszámban jelenik meg, kisebb az önköltség. Ar­ra is gondoltunk, megveszünk nagyobb példányszámban köny­veket, s ha szükséges, ellátjuk húsz-huszonöt oldalnyi kiegé­szítéssel. Az mindenesetre nem lesz hátrány, ha az alaptár­gyak tananyaga egységesebb lesz, hiszen ma rengeteg faj­ta jegyzet, könyv van for­galomban egy s ugyanabból a tárgyból. Az árak pedig valóban nevetségesen olcsók voltak. Most meg kell tanul­nunk, miként tudunk megélni az új körülmények között. A főiskolán megalakítunk egy jegyzetbizottságot, s elkezdjük a kérdések végiggondolását, megvitatását. De most még nem tudom megmondani, mennyibe fognak kerülni a jegyzetek, s hogy azt miként, miből fizeti a hallgató. detét a névelemzők igy ma­gyarázzák: zo grebom potoka Medvescaka (- a Medvescsák pata partja mögött). A Szává­nak ez a mellékvize most be­boltozva folyik át a városon. Egyik névváltozata: Zabrag, amelyből betűcserével jött lét­re a Zagreb, Zágráb, illetőleg a német Agram változat. Dalmácia egyik kedves, tör­ténelmi városa a sok háborús kárt szenvedett Zadar. A vá­ros ókori neve illir eredetű: Jadera. Érdekes, hogy a Jódé­ra városnevet a Bánk bán III. felvonásában Tiborc em­líti, mint ahol „egy rossz ve­lencei” akarta Bánkot és aty­ját megölni. Zadar neve Zára­ként lopakodott a magyar történelembe: III. Béla itt üt­Hóból életre kel o_o Összefogni az embereket a közös célokért Négy falu elvesztette ön­állóságát, hogy egy nagyobb község elnyerhesse a városi rangot. Ugyanakkor semmi sem változott, az emberek él­ték a „városban”, a falu meg­szokott mindennapjait. Azaz valami mégis más lett, a sor végére kerültek a volt kistele­pülések a város költségveté­sében. Sziqetvár-Hobolban 25 év utón népszavazást rendez­tek a különválásról. A7 ablaktörlő o legnagyobb fokozatban lapátolta a vizet a szélvédőről, az összetornyo­sult felhők az alkonyati sötét­ségét idézték, amikor feltűnt a Sziaetvár-Hobol feliratú helvséanévtábla. Ünv tűnt. az időiárás mindent elkövet, hogy ne ismerhessem meq a falut, az itt élők problémáit, örö­meit, de csak később jöttem rá, hoqy ennek pontosan a fordítottia az igaz: az eső, a felhők az emberek hangulatát tükrözték, az utolsó boronqós napot, hogy aztán a követke­ző reqgelen napsütésben kezd­hessék újra teendőiket. Az összecsatolós még 1966- ra nyúlik vissza, akkor Szige*- vár csak úgy kaphatta meg a városi rangot, hogy a kör­nyező településeket hozzá­csatolták, és így érte el a lé- lekszám az előírtat. Akkor el­költöztették az elöljáróságot, az iskolát, az óvodát, az or­vost, a papot, az értelmiséget, szinte már nem volt a falu­ban élet, önálló akarat. * A falu közepén magányosan áll a templom, .amióta elköl­töztették a plébánost, leg­inkább csak misekor jönnek ide az emberek. A templom­mal szemben az egykori ta­nácsháza és az orvosi ren­delő. A kis előszobából három ajtó nyílik, az egyik a rendelő várójába, a másik kettő a leendő polgármesteri hivatal irodáiba. Az egyikben telefon árválkodik, a másik még en­nél is üresebb. — Most kezdjük a berende­zést — szabadkozik Vass László, a szigetvári képviselő- testület egyetlen hoboli kép­viselője. - A Szigetvári Pol­gármesteri Hivatal használa­ton kívüli bútorait kapjuk meg, székeket, Íróasztalokat, szekrényeket, függönyt. Ebben között meg a velenceiekkel. Nagy Lajos magyar király fe­lesége pedig 1377-ben értékes ezüstkoporsót ajándékozott a város védőszentjének csontjai részére. A város neve a saj­tóban és gyakran a rádióban és a tévében is Zadarként szerepel, holott helyesírásunk a városnév velencei, olasz változatát, a hangrendünkbe is kitűnően illeszkedő Zára formát fogadta el. (L. Helyes­írási kéziszótár 668 I.). Hangulatos cikk jelent meg a minap a pécsi nyugdíjasok „grazi" látogatásáról. A Mu­ra-parti ausztriai város első említésé 1129-ből való; a 13. századtól Habsburg-birtok volt. Néveredete: Gerec, Gradecz (= kis vár, várad). E ma már a két irodában elfér a három­fős hivatal: az egyikben a polgármester és a jegyző, a másikban az adó- és pénz­ügyi, illetve a szociálpolitikai és gyámügyi előadó kapna helyet. Decemberre minden­képpen fel kell állítanunk a hivatalt, hogy január 1-jétől zökkenőmentesen vehesse át az ügyeket. * A minisztériumi jóváhagyás után várhatóan még karácsony előtt kiírják a polgármesteri és képviselői választásokat. Úgy tűnik, minden készen áll, hogy ténylegesen önálló le­hessen a falu. — Korábban felelőtlenség lett volna különválni, az év elején még nem voltak meg ennek a lépésnek a reális alapjai. Mára megteremtettük ezeket, előkészítettük a pol­gármesteri hivatalt, javában dolgoznak az általános iskola vizesblokkjának kialakításán, tavaly decemberben betonoz­ták a falu lakói a járdákat, építették a buszfordulót, fel­újították a haranglábat, tá­mogatásként mindössze csak cementet kaptunk a hivatal­tól. Ügy tűnik, az emberek megértették, és kezdenek hin­ni benne, hogy a sajátjukat építik. Eddig a város költségveté­sébe voltak beépítve a ho- boli bevételek és kiadások, de már elkészült a jövő évi ön­álló költségvetés is. Az előze­tes számítások alapján 13 millió forintból gazdálkodhat­nak jövőre. A falu működte­téséhez nem kell ennyi pénz, úgyhogy a maradék szabadon felhasználható beruházásokra, felújításra, egyéb célokra. A különválást talán az álta­lános iskolában élik meg a legnehezebben. Most dolgoz­nak a vizesblokkok kialakítá­sán, eddig a gyerekek egy negyedmillió lakosságú város nevének írása régebbi (1954 előtti) helyesírásunk szerint Grác volt, újabban megvál­toztatták - kérdés: helye­sen-e? — Grazra. Végül még egy helytelen városnév-bemondás. A tévé­bemondó állandóan Sisakot emlegetett, s csak nehezen jöttem rá, hogy Sziszek-Szi- szak városkáról van szó. Ez a város már az ókorban is ismert volt Siscia néven. A névelem­zők szerint e kelta eredetű név jelentése: sás, nád. A Helyesírási kéziszótár nem szól e városnév mikénti írá­sáról, nem akar nyílt sisakkal kiállni érte. Dr. Tóth István bádogvályúban mosakodtak és hátra, az udvarba, egy düle- dező falú bodegába jártak vécére. Nagyon látszik itt mindenen, hogy évről évre kevesebb pénz jutott a „város" egyik peremterületi iskolájá­nak felújítására. Mint Vass László mondta, nem megy minden egyik napról a má­sikra. Először a vizesblokkot építik meg, aztán az iskola bővítésén gondolkodnak, hogy jövő ősszel már a felső tago­zatosok is itt kezdhessék meg a tanulmányaikat. * — Mikor vetődött lel elő­ször az elválás gondolata? - folytatjuk a beszélgetést Vass Lászlóval. — Lassan egy éve — amikor a Hobolnál kisebb falvakban is felálltak a polgármesteri hi­vatalok és képesek voltak működtetni a településeket — kezdték el mondogatni nálunk is az emberek, hogy jó lenne önálló életet kezdeni, ha a többiek meg tudták csinálni, akkor mi is. Júniusban beindí­tottuk az elválási folyamatot, szeptember végén megvolt a népszavazás is, nagyon sokan eljöttek és egyértelműen a válás mellett voksoltak. Ha ezek az emberek fel akarják vállalni a környezetük irányí­tását, tenni akarnak valamit a falujukért, meg kell adni nekik a lehetőséget. Nem tud­ják már nézni a szülők, hogy a gyerekeik az iskola után Szigetváron csellengenek, mert nincs buszjárat. Azt szeretnék, ha a gyerekek igenis itt nő­nének fel ebben a faluban, ebben a közösségben. Nem tudok más utat elképzelni, csak az összefogást, az em­bereket kell egymáshoz köze­lebb hozni, akkor előreléphe­tünk. — Indul a polgármesteri vá­lasztásokon? — Természetesen jelöltetem magam, és majd az itt élők -eldöntik, kire szavaznak. Mit szól mindehhez Sziget­vár? Mint Darázsi Mátyás polgármester elmondta, a tes­tület nem akadályozta az el­válást. A város lakosságának tizedét tették ki a hoboliak, illetve a költségvetésben 8 százalékkal részesedtek. A kü­lönválás — a lélekszám csök­kenése — miatt egyrészt ke­vesebb állami támogatást kap a város, de ugyanakkor ke­vesebb kiadással kell számol­niuk a városatyáknak, és a kettő kiegyenlíti egymást. Nem jelent különösebb problémát az elválás. Hazafelé menet az eső el­állt, a Nap elő-előbukkant a szakadozó felhők közül . . . Hajdú Zsolt B. A. Városnevek - némi hibával Szigetvár-hoboli falurészlet. A nyilvános telefont a közelmúlt­ban szerelték fel. Fotó: Szundi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom