Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-08 / 276. szám

aj Dunántúli napló 1991. október 6., kedd Biztonság és ogyszorüség Siker a kártyás telefon dő telefonok is képesek dél-afrikai Télkor cég pénzes- segítségével a vonallopók el­Ezért várható, hogy megyénk- telefonja. Az újfajta telefon- len is védelmet nyújthatnak, ben is megjelenik majd a fülkék, felügyeleti rendszerük Pataki Veronika Uz adócsalás: bocsánatos bűn? A pécsi Fóposta épülete előtti kártyás telefonfülkék for­galmából ítélve sikeres kez­deményezés volt az újfajta készülékek telepítése. Úgy tű­nik, egyre többen fedezik fel a kártyás telefonok előnyeit: az egyszerűséget és a kényel­met. Ezek a készülékek nemcsak nekünk, telefonálóknak, ha­nem a Pécsi Távközlési Igaz­gatóság szakembereinek is könnyebbséget jelentenek. A nyáron szerzett tapasztalatok szerint elfogadott, igényelt szolgáltatás lett a francia Telecom cég telefonja. Mivel nincs a készülékben pénz, lé­nyegesen kevesebb a rongá­lás és ha előfordul, komoly kárt mégsem tudnak okozni benne o telefontörők. A Sió­foktól Keszthelyig, a nyár ele­jén a pécsi igazgatóság ál­tal felszerelt 120 darab új­Csodabogarak, kóklerek és meg nem értett zsenik persze, szép számban akadnak köz­tük, a feltalálóknak azonban vita nélkül rengeteget köszön­het az ország Volt idő. mikor Magyarország világelső volt oz egy főre jutó szabadalmakat tekintve, igaz, napjaink „ter­mését" nézve, sincs szégyen­kezni valónk. Szabadalmaztatni egy ötle­tet. ráadásul nem is drága dolog. Ha azt vesszük, hogy két ötszáz forintos illetékbé­lyeggel, s egy, a mintának megfelelő szabadalmi bejelen­téssel egy újdonság milliókat jelenthet egy jó szerződés ese tén - a bejelentési illeték ne­vetségesen kis összegnek tű­nik. A szobadalmak bejegyzése - a magyar polgárok ötletes­ségének köszönhetően — en­nek ellenére is jó üzlet, hi­szen évente több ezerre tehe tö o bejelentések száma (ta valy 8 ezernél több szabadal­mat bíráltak el), s a hírek szerint az Országos Találmá­nyi Hivatal munkája o jövő­ben csak nőni fog, hiszen a parlament három hete o hasz­nálati minták jogi védelméről is törvényt alkotott. A használati minta gyakor­latilag nem más, mint olyan „kis találmány", mely az OTH szakértői szerint a szabadal­maztatás kritériumainak ugyan nem teljesen felelnek meg, új­donságuk és hasznosíthatósá­guk miatt azonban minden­képpen melnek. jogi védelmet érde­- Amint a jogszabály meg­jelenik. tájékoztató füzetet adunk ki a használoti minták oltalmi feltételeiről ­nyilat­kozta lapunknak Sümegi Pálné fajta készülék nagy sikert aratott a nyaralók körében és a Pécsett elhelyezett nyolc telefont is igen gyakran hasz­nálják. Az egyenletes terhe­lés miatt a balatoni telefo­nok közül e hónapban 80-at leszerel a Pécsi Távközlési Igazgatóság. Ezek többek kö­zött Pécsre, Harkányba és Budapestre is kerülnek. így nemsokára Pécsett mintegy 20 készülék lesz, például Kert­városban, a főpályaudvaron, az autóbusz-pályaudvaron és kollégiumokban, Harkányban pedig 8 telefont használhat majd a közönség. A Telecom készülékei azon­ban nem véglegesek. Mint Boda Péter, a távközlési igaz­gatóság kereskedelmi és vál­lalkozási igazgatóhelyettese dr„ az OTH szakértője. - A meghatározás szerint egyéb­ként valamilyen tárgynak a kialakítására, szerkezetére vagy a részeinek elrendezésére vo­natkozó megoldás részesülhet hasznólatíminto-oltalomban. Fel­tétel, hogy a megoldás, féltő lálói lépésen alaputjon, új és iparilag alkalmazható legyen. Az, hogy a használati min­ta alacsonyabb alkotói pro­duktumot feltételez, mint a szabadalom, még nem jelenti, hogy oz utóbbinak meg nem felelő beadványok adott eset­ben automatikusan megkap­nák a használati mintára vo­natkozó oltalmat. Ezt ugyanis külön kérni kell. — A használati minta kül­földön már jó néhány ország­ban jogi kategóriának szá­mít. Franciaországban, Német országban, Lengyelországban o dolog nem újdonság, Japán­ban pedig kifejezetten divat ját éli a használati minták le védetése. Sokszor idézik a témával kapcsolatban a cipzár példá­ját: maga a villámzár talál­mánynak minősül, de o rajta lévő kis fülecske, mely a le­csúszását megakadályozza, már használati mintának számít S végül egy érdekesség: o használatiminta-oltalom o ma­gyar jogalkotásban igazából nem is tekinthető újdonság­nak. A Magyar Királyi Szaba­dalmi Bíróság ugyanis már 1943-ban kidolgozta a rende­lettervezetet, a történelmi kö­rülmények miatt azonban - mivel most 1991-et írunk — negyvennyolc évig kellett vár­ni a jogszabály hatályba lépésére.-pauska­elmondta, a végleges telefo­nok telepítését világbanki hi­telből kívánja finanszírozni a vállalat. A készülékek kivá­lasztására kiadott tenderfelhí­vásra november végéig kell ajánlatukat megküldeni. Amíg a telefonok kiválasztására, majd felszerelésére sor kerül, az eredetileg az év végéig szóló szerződésüket meghosz- szabbitják a francia Telecom­mal. Az újfajta készülékek fel­szerelését korszerűségük mel­lett elsősorban biztonságos­ságuk indokolja. A távközlési igazgatóságnak és rongálá­sukkal a telefonálóknak is kárt okozó vandálok megfé­kezésére a kártyás készüléke­ken kívül a Balaton-partról mái ismert új, pénzérmével műkő­Adható és kapható... Államtudományi szakember a díszpolgár- jogról A napokban került nyilvá­nosságra, hogy a tatabányoi városatyák vissza kívánják von­ni a díszpolgári címet Havasi Ferenc volt KB-titkártól. A hii kapcsán arról kérdeztük dr. Takács Imrét, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának pro­fesszorát; milyen szabályok, szokásjogok vagy egyéb elő­írások rendelkeznek a dísz­polgári cím adományozásáról, illetve megvonásáról? Mint a professzor elmondta, általános érvényű, tételes sza­bályok nincsenek. A nemzet­közi és a hazai gyakorlat a mértékadó a jelölésben csak­úgy, mint a cím odaítélésé­ben, illetve visszavonásában. Nálunk az önkormányzatok maguk fogalmazzák meg mű­ködési szabályzatukban, hogy milyen tevékenységért adó mányozzák a díszpolgári ci met. Általában az adott vá­ros, település javára végzett érdemes, kiemelkedő munka az indíték. De lehet kima­gasló tudományos, politikai, művészeti pálya, életút, sport­teljesítmény, stb. elismerése — függetlenül attól, hogy hely- béli vagy akár más ország szülöttéről van szó. A szokásjog szerint a dísz­polgári cím a helység lakos­ságának háláját, tiszteletét fe­jezi ki. Olyan erkölcsi elisme­rés, amely nem jár anyagi juttatással, nem biztosít elő­jogokat. Annak viszont nálunk még szokásjog! formulái sem igen alakultak ki, hogy mik a cím visszavonásának kritériu­mai. Erről eddig sem az ön- kormányzatok, sem elődeik, a tanácsok nem rendelkeztek, de ilyen passzusokat az ide vo­natkozó szabályzatokba pótló­lag mindenütt beiktathatnak. A nemzetközi gyakorlatban egyébként a címfosztás nem ritka. Olyan esetekben élnek vele, ha a díszpolgári cím vi­selője hűtlennek, durva há­látlanság, illetve 'bűncselek­mény elkövetőjének bizonyul. Az önkormányzatok saját ha­táskörükben más kategóriákat is felállíthatnak, amelyek át­hágásának következménye a cím megvonása.- dzs ­Ferenczy—Europress Senki sem szeret adót fi­zetni, ezért aki tudja, igyek­szik jövedelmét az adóható­ság elől eltitkolni. Nálunk e tö re k vé s e két különösképpen segíti a gazdaság meglehe­tősen zavaros állapota, az át­alakulófélben lévő tulajdon- viszonyok és mindezek követ­keztében a „szürke" és „fe­kete" gazdaság szélesedése: állapítja meg a Tőzsde Kurír munkatársa. Az adóhivatal számára lát­hatatlan jövedelmeket némely szakértők - feltehetően a ténylegesnél kövesebbre - évi 150-200 milliárd forintra be­csülik. Emiatt az államkassza mintegy 50 milliárd forint be­vételtől esik el. Ez ugyan nem tiszta veszteség számára, hi­szen ennek az összegnek nagy részét vásárlásra költik, a fo­gyasztási és forgalmi adók révén pedig a költségvetés is jócskán részesedik belőle. Nálunk a személyi jövede­lemadó csupán néhány éves múltra tekint vissza, ezért az adóeltitkolás „technikái" is csupán mostanság alakulnak ki. Tanulhatunk tehát a fej­lett tőkés országok tapaszta­lataiból, különösen ami az adócsalások emberi motivá­cióit illeti. Nyilvánvaló, hogy a bérjel­Dr. Lotz Károly szabad­demokrata képviselő a hosszú utat bejárt interpellációjára a miniszterektől, illetve a parla­ment gazdasági bizottságától kapott választ végül is el­fogadta. Szokatlan lépés ma­napság. Mi van a történtek hátterében? — Tavaly ősszel, hosszú vita után elfogadta az Ország- gyűlés az úgynevezett előpri­vatizációt, vagyis az üzletek és vendéglátó egységek „ma- szekosítását". Mór akkor sú­lyos kétségeink voltak, hogy vajon jó-e ez a törvény, mert nem a tulajdonjog, hanem a bérleti jog privatizációját írja elő. Aggályainkat növelte, hogy 1991 márciusáig a számba vehető 8000 üzletből csak mintegy 1 százalékot, azaz kilencvenötöt sikerült pri­vatizálni. Ez annyira felháborí­totta még a kormánypárti kép­viselőket is, hogy amikor - ez ügyben interpelláltam, ők is a saját minisztereik ellen sza­vaztak. Addig párját ritkító módon az Országgyűlés 76 százaléka nem fogadta ef az interpellációmra adott minisz­teri válaszokat.- Ez még a nyári szünet előtt történt. . . legű jövedelmeket a legne­hezebb eltitkolni, erre legfő­képpen az „egyéb” bevételek nyújthatnak lehetőséget. Ná­lunk egyre többen virtusnak tekintik, hogy valamelyest ki tudják védeni az adóprés nyo­mását. Nemzetközi tapaszta­latok is azt bizonyítják, hogy az adóteher növekedése óita­lában az eltitkolt jövedelmek emelkedésével jár. De az inf­láció erősödésére is adócsa­lással igyekeznek reagálni a2 állampolgárok, különösen ak­kor, ha a csökkenő jövedel­meket nem indexálják az ár­emelkedésnek megfelelően, il­letve ha az adósávokat nem igazítják az inflációhoz. Az adócsalást a legtöbb or­szágban bocsánatos bűnnek tekintik, főként akkor, ha az állampolgár nem ismeri el magáénak az államot, és úgy látja: a bevételek jó ré­szét a kincstár elpazarolja, o lakosság számára felesleges célokra fordítja. Ami viszont az ellenőrzések megszigorítását illeti, e tekin­tetben egyes szakértők eléggé szkeptikusak. A szigorúbb el­lenőrzés elrettentő ereje ugyanis leginkább az iskolá­zottabb, s főleg a fix jövedel­mű rétegek esetében érvénye­sül. Azok, akiknek jövedelmét — Igen. Ezután oz ügyrend szerint a parlament gazdasági bizottsága kért választ az in­terpellációmra. Az újabb mi­niszteri válasz is csak az el­képzelések sorozatát vázolta fel, amit egyhangú határozat­tal a bizottság azzal adott vissza, hogy csakis konkrét in­tézkedéseket tartalmazó vála­szokat fogadnak el. A harma­dik fordulóiban már végre ki­zárólag az előprivatizációs fo­lyamat gyorsítását szolgáló konkrétumokat tartalmazták a válaszok. — Melyek a kilátásba he­lyezett intézkedések? — Legelőször is: működik végre a kormány előprivatizá­ciós programbizottsága, amely többek között az Ipari, a Pénzügy- és a Belügyminiszté­rium, valamint a Vagyonügy­nökség képviselőiből áll, s ők egy úgynevezett gyorsítási ak­ciót indítottak el. Először is áttekintik a privatizációra al­kalmas üzleteket, mert eddig m:ég nem látták tisztán a helyzetet. Eldöntik például, hogy milyen intézkedésekre van szükség a magánházak­ban lévő üzletek privatizáció­ja érdekében, hogyan kell és egyáltalán hogyan lehet ösz- szekapcsolni az előprivatizá­□ múgy is nehéz megfogni, o sűrűbb, de eredménytelen el­lenőrzések hatására még fo­kozzák is erőfeszítéseiket, hogy kibújjanak az adózás alól. Most, amikor a parlament­ben ismét napirendre kerül az adótörvények módosítása, ajánlatos volna elgondolkozni az illetékeseknek: miként le het(ne) erősíteni az állam­polgárok adófegyelmét? Az egyértelmű mindenki előtt, hogy fontos a növekvő számú ellenőrzés, de talán fonto­sabb a gazdaság rendbetéte­le, az infláció megfékezése. És az, ami igazán nem kerül semmibe: az állam és az ál­lampolgár világos érdekekre épülő együttműködésének erő­sítése. Az igazi demokratikus légkör záloga az, hogy az adóalany tudja: minden, a kincstárba befizetett forint valóban az ő javát szolgálja, de egyben bele is szólhat abba, mire fordítsák az ér­dekeltek e nehezen megszer­zett pénzt. Meglehet, adózni nem vala­mi örömteli dolog. De élvezni az adóból megvalósuló elő­nyöket —, nos, ez már valami. És a svéd példa mutatja: nem is olyan nehéz a progresszív szándék megvalósítása. (MTI-Press) ciót az ingatlanok privatizá­ciójával. Ilyen és ehhez ha­sonló kérdések áttekintését vállalta végre a kormány- bizottság. A belügyminiszter vállalta az önkormányzatokat legjobban nyomasztó kérdés, az üzletlakások bérletéről szóló kormányrendelet kiegé­szítését. A Vagyonügynökség az értékesítés különböző fel­tételeinek, elsősorban az ár­verések módszerének, ütemé­nek módosítását vállalta. És még több ilyen fontos, végre konkrétan megfogalmazott fel­adatot tartalmaznak a gazda­sági bizottsághoz küldött vá­laszok. — Az előbbinek határideje szeptember 30-a volt, az utób­bié október 30. Nagyon rövid határidő. — Rendkívül pozitívnak tar­tom, hogy a kormányzat a feladatokat ilyen gyors határ­időre vállalta, mert a többi pont is ilyen szűkre üteme­zett. De ha a saját maguk által vállalt határidőket nem tartják be, akkor biztos, hogy még az év vége előtt újabb interpellációra jelentkezem. K. T. Ferenczy—Europress ló hír a feltalálóknak: szabadalom után használati minta Negyvennyele év után végre él a jogszabály A különbségre a legjobb példa a cipzár Felgyorsul a privatizáció? Újabb készülékek Pécsett és Harkányban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom