Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-04 / 242. szám
IO aj Dunántúlt napló 1991. szeptember 4., szerda Napirenden 25 külkereskedelmi vállalat privatizációja Nem végkiárusítás! Űj szakaszba érkezett 25 külkereskedelmi vállalat privatizációja. Arról a szakosított vállalatcsoportról van szó, amely az elmúlt évben az import 51, az export 37 százalékát bonyolította le. Mint dr. Sándor Zsolttól, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma privatizálási osztályának vezetőjétől megtudtuk: az Állami Vagyonügynökség és a minisztérium szakembereiből álló tárcaközi bizottság azt a célt tűzte ki, hogy mielőbb készüljenek korrekt vagyonértékelések, amelyek révén a külkereskedelem e jelentős területén is megkezdődhet a külföldi tőke bevonása. — Semmiféle végkiárusításról nincs természetesen szó — mondja az osztályvezető. — „Csupán" áriról, hogy ebben az ágazatban a vagyonértékelés különösen nagy szakértelmet és körültekintést követel. Hiszen — külkereskedelmi vállalatokról lévén szó — itt nem elsősorban gépeket és ingatlanokat kell számszerűsíteni, hanem azt a nemzetközi kapcsolatrendszert és felhalmozott szakmai tapasztalatot, amely például döntő szerepet játszott az elmúlt 1—2 év külgazdasági sikereiben. — E vállalatok privatizálásának elsődleges célja hazánk exportképességének további erősítése. Roppant fontos eleme a koncepciónak, hogy e 25 cég kellő mennyiségű forgótőkéhez jusson, amivel ösztönözni, finanszírozni tudja az exportképes termelés fejlesztését. A külgazdasági szakemberek régi törekvése, hogy a szakosított külkereskedelmi vállalatokat a változásokra érzékenyen és gyorsan reagáló, a világpiacon otthonosan mozgó kereskedőházakká alakítsák át. Néhány gyakorlati példa már igazolta, hogy jó az elgondolás, de szélesebb körű realizálását a tőkehiány meggátolta. A kiegyensúlyozott és reális vagyonértékelések elkészítésével minden bizonnyal lehetővé válik, hogy 1992-ben a magyar gazdasági életbe végre gyorsuló ütemben vonuljon be a kereskedelmi tőke, s így még'mkább bekapcsolódhassunk a világpiac vérkeringésébe. Bíró Gerd Ügyünk iránti elkötelezettség már fél siker Hz énekesből cigőnifuezetö Orsós György énekes, a Baranya Megyei Cigány Ifjúsági Szövetség elnöke, kiváló beszédkészséggel, vitakultúrával és jó kontaktusteremtő képességgel rendelkező ember. Mondandójának előadása során árad belőle a lelkesedés. Talán nem túlzás a megállapítás, hogy pillanatok alatt egy közösség központjává képes válni. Bár szakmája géplakatos, mégis a dal és a gitár formálta, majd lett egy kis cigány érdekvédelmi szervezet vezetője. A 32 éves fiatalember Vasason töltötte gyermekkorát. Édesanyja takarítónőként dolgozott, édesapja rokkant- nyugdíjas, korábban a Mecseki Szénbányáknál volt vájár. Szülei munkaidő-beosztása miatt lényegében nagyanyja nevelte. — A hófehér batyu, a tiszta ruha és a becsület jellemezte őt - mondja. — A lelket tartotta a családban és tanított arra, hogy ha az életben valamit elkezdek, azt rendesen és tisztességesen csináljam végig. Az általános iskolát Vasason kezdte meg, egy olyan osztályban, ahol a tanulók egynegyede cigány volt. Jelentős részük a közelben fekvő Búzaberki-dűlőben lévő cigánytelepről került ide. Jól beszélt beás cigány nyelven és csak néhány kifejezést ismert magyarul. Ma nagy szeretettel szól osztályfőnökéről és tanítójáról, Gál Vilmosné- ról, aki az első osztály sikertelen befejezése után megmentette őt a gyógypedagógiai osztálytól. A t következő tanév végén már szépen beszélt, olvasott és írt magyarul. Később kedvence a biológia és a földrajz lett, gondjai a matematikával támadtak. Véleménye szerint a számok világa sok cigány tanulónak okoz problémát, viszont a természet, a növények és az állatok közel állnak hozzájuk. Orsós György hamar beilleszkedett a közösségbe. Negyedik osztályos korától az általános iskola befejezéséig minden nyáron iskolai táborban vett részt. Hetedikes, amikor először kapott kezébe gitárt, s ettől kezdve kedvtelésből zenélni tanult. A nyolcadik osztály elvégzése után a pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetbe került, ahol géplakatosnak tanult. Közben az iskola, Pécsi Géza által vezetett kórusában szólamvezetőként énekelt. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a bánya dolgozója lett, mint föld alatti csillés, majd közel hat év elteltével a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalathoz került vasbetonszerelőnek. Az évek során elvégezte a Dolgozók Gimnáziumát és sikeres érettségi vizsgát tett. A dal pedig meghatározta életét. Egy hangszerkészítőnél hallotta meg gitározni Csizmadia Sándor énekes. Azonnal meghívta az Ifjúsági Ház dalosklubjába. Ettől kezdve Csizmadia tanította, majd fellépései során maga mellé vette. Baranyában szinte mindenhol felléptek, sokat járták az országot is, sőt többször zenéltek Európa különböző helyein. Elsősorban a latin nyelvterületről származó, különösen a spanyol és portugál dalok álltak közel hozzájuk. Orsós György ma ritkán lép fel. „Kiöregedtem már" - mondja mosolyogva. Szalon- zenekarokban és lakodalmakban pedig nem akar játszani.- Váltanom kellett. Újra meg kellett találnom önmagamat. Úgy érzem, sok tapasztalatot szereztem a közösségi munkában, amit jól tudnék hasznosítani. Cigány vagyok, fiatalosan élek, szeretem a felnövekvő generációt. Ezért is léptem a baranyai Független Cigány Szövetségbe, amikor megalapította a Baranya Megyei Független Cigány Ifjúsági Szövetséget, amelynek most elnöke vagyok. Az ifjúságra irányuló közösségi munkának nagy fontossága van. Nemcsak azért, mert a generációk egymástól veszik át a stafétabotot, nemcsak azért, mert amilyenné neveljük a ma ifjúságát, olyan lesz a jövő felnőtt generációja is. Hanem azért is, mert Baranya megyében a cigányság fele 20 év alatti korosztály. Az iskolai munka nagyrészüknél csak a tanköteles kor tudja lefedni. Régi probléma, hogy a 14-18 éves korosztály kikerülve az iskolapadból munka nélkül „kallódik". A feladat tehát kettős. Nagyobb figyelmet kell fordítani minden szempontból a középiskolába kerülő cigány tanulók tanulmányi és iskolán kívüli tevékenységére. Ugyanakkor segíteni kell az általános iskolát befejezők elhelyezkedését, beilleszkedését. Ezen a területen jó ötletekkel, kezdeményezésekkel, munkával a cigány érdekvédelmi szervezetek is sokat tehetnek. Orsós György szerint ehhez jobban együtt kell működniük egymással és a hivatalokkal. Nagy reményeket fűz a kisebbségi önkormányzatok megalakításához, működéséhez és vallja, hogy az ügy iránti elkötelezettség már fél siker. Dr. ifj. Erdődi Gyula Állati Jelzők Tollsepril Már a barlanglakok kőbe karcolt képei között gyakran találjuk az állatvilág egy-egy képviselőjét. A középkor képein is felfedezhetők mai kedvenceink: a kutyák és a macskák. Ismerek olyan asszonyt, aki nyugdíjának jórészét áldozza a macskák etetésére. A kutyahűségről számos kutyatörténet szól. Ennek ellenére már többször is megdöbbenve hallottam a tévériporter közleményét: elhagyott kutyákat osztanak ki a város különböző helyein azok számára, akikben él az állatszeretet, és gondoskodni tudnak az ebek ellátásáról. Talán ez a más országokban is elterjedt kutyaszeretet az oka annak, hogy nyelvünkben sokféle változatban találkozunk a kutya vagy eb szóval. A kutya szó eredetére többféle felfogás alakult ki. Ősi török, iráni vagy szláv eredez- tetése téves. Valószínűleg hangutánzó eredetű állathivo- gató szónak főnevesülése folytán keletkezett. A kölyökkutyát ma is sokfelé cucci - cucci- nak vagy kuci —, kucinak hívják. Régente sokféle jelentésben használták: kerékkötő saru, a parasztok lábikrájára tekert lábszárvédő, összehajtogatott bankjegy a kártyajátékban, csille, suttyó legény, csizmahúzó, cudar, alávaló stb. A' kutyával egyjelentésű eb szavunk ősi örökség az -ugor korból. Régi okleveleinkben is gyakran szerepel: kutya, hitvány ember értelemben. Bár a kutya és az eb azonos fogalmaik, mégsem mindig helyettesíthetők egymással. Kánikula idején nem mondhatjuk: „Tyü! De ebmeleg van!" — inkább kutyamelegről beszélünk. Ezzel szemben ebzárlatról, ölebről, ebcsontokról, ebadóról írnak az újságok. Mindkét szavunkkal találkozunk a XVI. századi csúfolók- ban, gúnyversekben. Petőfi Pákh Albertet veszett ebnek nevezi, A természet vadvirágában pedig ekként támadja kritikusait: „Mit haraptok enge- met, hitvány ebek!" Arany Toldijában Györyg így beszél Miklósról: „Ogy, anyám! Kecsegtesd öl beli ebedet!” Háziállataink közül közel áll hozzánk a tehén is. Nemcsak Indiában tisztelik, Franciaországban is az előkelő modorú, szép nőkre mondják: „tehén módra szép (vachment belle)”. Homérosznak az ökör szeme Közjogi tűnődések Hatáskörmegosztás A hatáskör, a döntési jogkör maga a hatalom. A demokratikus közhatalomra a döntési jogkörök egyensúlyos elkülönítése a jellemző. Egyetlen közhatalmat gyakorló szerv sem lehet túlsúlyos az államszervezetben, nem monopolizálhatja ezáltal a hatalmat. Nagy igazságot mondott ki két évszázada az ember és a polgár jogainak 1789-es francia deklarációja: „Az olyan társadalomnak, amelyben a jogokat nem biztosították intézményesen és amelyben a hatalmi ágakat nem választották szét, nincs alkotmánya.” A hatáskörelosztás különösen három dimenzióban rendkívül fontos, s érdemel nagyobb figyelmet átmeneti alkotmányjogunkban. Az első, amely sokat elárul az adott ország alkotmányáról, kormány- formájáról a kormányzati rendszer szereplői (a parlament, az államfő, a kormány) közötti hatáskörelosztás. A második a „jogvédő háló" intézményeinek (alkotmánybíróság, igazságszolgáltatási szervek, számvevőszék) hatásköri illeszkedése. Végül a harmadik viszonylat az önkormányzati rendszer, az úgynevezett negyedik hatalmi ág, valamint a kormány és a centrális szervek közötti hatáskörelosztás. A mai magyar közjogban mindhárom viszonylatban átmeneti helyzet van, állandósultak a közjogi-hatásköri viták. Mi mondható el a hatásköröket nagyvonalúan megállapító önkormányzati törvény elfogadásának első évfordulóján az önkormányzatok és a kormány közötti hatáskörmegosztásról? Az önkormányzati törvény a negyedik hatalmi ágat biztosító elvekből indult ki, amikor rögzítette: a helyi köz- üqyekre, vagy másképpen fogalmazva a lakosságot közvetlenül érintő ügyekre nézve teljes körű, „totális" az önkormányzat hatásköre. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyét más szervezet feladat- és hatáskörébe. Úgy tűnik, a később alkotott önkormányzati jogforrások mindenekelőtt a helyi önkormányzatok és szerveik, a köz- társasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény — elég tágan értelmezik az önkormányzati törvény keretjellegű rendelkezéseit. A hatásköri törvény széles körű felhatalmazást ad a kormánynak a hatáskörtelepítésre, igaz, ez nem az önkormányzati, hanem az államigazgatási hatáskörökre, hatósági jogkörökre vonatkozik. Számos ügyben, hatáskörben azonban meglehetősen nehéz a választás: azok vajon melyik típusba sorolhatók? A kormány kezében lévő hatáskörtelepités, a hatásköri centralizáció a köz- társasági megbízottak (megyei hivatalaik), illetve a centrális alárendeltségű szervek irányában is szélesre nyitott. Merre irányul majd fő tendenciáit tekintve a hatáskörelosztás? A hatásköri törvény másik szembeötlő jellemzője, hogy éppen a kötelező önkormányzati feladatkörökkel átfedett, fontos önkormányzati hatáskörökben, például a művelődési és közoktatási, a népióléti iqazgatás területén „élteti" az ágazati irányítás erősebb koncepcióját. E felfogás az ügyek magasabb szintű, vaqy centrális szervék útján történő intézéséhez vezethet el. Az állam- hatalmi célokkal füqqőséai viszonyba hozott tömegkultúrát, a szellemi élet monooolizálá- sát a hatalommegosztásról elmélkedő Bibó István a hatalomkoncentráció eavik „legvészesebb formájának" tartotta. Sok múlik a hatásköri törvényt a következő hat hónapban végrehajtó kormányrendeletek, tórcarendeletek szemléletén. A hatáskörtelepítések véqén remélhetöleq nem a kivétel lesz a főszabály, s ezáltal nem éled újra az az elképzelés, miszerint az önkormányzatok az eqyséqes államhatalom (véarehajtó hatalom) részei, helyi végrehajtói. Kukorelli István Tovább terjeszkedik a Henkel Tovább terjeszkedik a német Henkel cég Magyar- országon. A düsseldorfi székhelyű konszern eddigi vállalkozásai sikert hoztak, a magyar fogyasztók megszerették és megszokták a márkát - mondotta az MTI munkatárannyira tetszett, hogy Pallas Athéné istennőnek állandó jelzőjévé tette az „ökörszeműt” az Odüsszeiában. Nálunk persze az ökörnek, akárcsak a tehénnek, rosszalló értelme is van: „Micsoda tehén lett ebből a szép leányból!" Indiában nemcsak a tehenet tisztelik, hanem az elefántot is. Indiából jött A. P. barátom szerint, ha valamelyik hölgy nagyon előkelőén, méltóságteljesen lépdel, azt mondják rá: úgy megy, mint egy elefánt. Érdekes megemlítenünk, hogy szókincsünk is ismeri a megszemélyesített elefánt fogalmát. Elefántnak nevezzük azt az embert, aki rendszerint szerelmes pór társaságában a fölösleges harmadik, aki csak az illendőség, a látszat kedvéért van együtt a szerelmesekkel. Sajnos, nem mindig sikerül lerázni. Tóth István dr. I sónak Georg Höbenstreit, a Henkel Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A Henke' Hungária, a német cég legutóbbi magyarországi vállalkozása 100 százalékos osztrák leányvállalatként az idén kezdte meg tevékenységét Budapesten. Az új cég speciális felhasználói réteget célzott meg: a nagy tisztítószer-felhasználókat, kórházakat, állategészségügyi intézményeket, ruhatisztító vállalatokat lát el különféle árukkal. Az új Henkel ezenkívül szolgáltatásokat is nyújt partnereinék, így például a hazánkban tevékenykedő többi Henkel cég - a Henkel Taurus és a Henkel Metakémia — külkereskedelmi tevékenységét is ellátja. Az ügyvezető igazgató közölte: az eltelt fél év piaci tapasztalatai kedvezőek, a jelek szerint a Henkel-termékek egyre ismertebbek Magyar- országon. Legfrissebb piaci felmérésük szeiint a bútorápolási cikkek forgalmát 19, az üvegtisztítókét 17, az egyéb tisztítószerekét 25 százalékkal növelhetik. Rövidesen megkezdik az öblítők, vízlágyítók, cipőkrémek árusítását is, mégpedig új forma- tervezésű, jobb vegyi összetételű változatban.
