Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-28 / 266. szám
G aj Dunántúlt napló 1991. szeptember 28., szombat Kibővített feladatkör Lesz szobra Mátyás királynak! Dr. Morava Endre Fotó: Proksza László ÁzÁNTISZ Dr. Morava Endre, Baranya megye tiszti főorvosa Szeptember elsejével kapta kézhez kinevezését és szeptember 6-án iktatták be hivatalába dr. Morava Endrét, Baranya megye tiszti főorvosát. Az idősebb korosztály emlékezik rá, hogy a háború előtt Magyar- országon már működött tiszti- orvosi hálózat. Dr. Morava Endrét kértem, ismertesse, ennek a most szervezés alatt álló szolgálatnak a felépítését, szerepét. — A háború előtti tisztiorvosi hálózatnak működését, szervezettségét tekintve nemzetközi tekintélye volt. A mostani tisztiorvosi hálózat kialakításánál felhasználták a réginek az alapelveit, ám mégis egészen más, annál sokkal bővebb feladatkört kell ellátnia. A parlament által elfogadott törvény alapján a tisztiorvosi hálózat feladatai közé tartozik a köz- egészségügy, járványügy, az egészségvédelem és az egészségügyi ellátás felügyelete. A közegészségügyi, járványügyi feladatkör csaknem megegyezik a volt KÖJÁL feladataival. A másik, az egészség- védelem tulajdonképpen eddig is szerepelt a KÖJÁL-feladatok között, de a valóságban anyagi eszközök híján nem sokat tehetett. Most előírt feladat, hogy irányítsa a népbetegségek megelőzésére irányuló munkát, összefogja az eddig egymástól függetlenül párhuzamosan futó, különböző egészségvédelmi programokat. A gyógyító ellátás felügyelete eddig a megyei egészség- ügyi osztályok hatáskörébe tartozott. Most megváltozott a felügyelet jellege. A tisztiorvosi szolgálat felügyeli a jogszabályok érvényesülését az egészségügyben, az egyre szaporodó egészségügyi vagy az egészségügyhöz valami módon kapcsolódó vállalkozásokat véleményezi, engedélyezi, sőt ellenőrizni köteles az alapellátás átszervezésének mikéntjét is, mégpedig abból a szempontból, hogy egyetlen állampolgár se maradjon ki az orvosi ellátásból. — A KÖJÁL-nak hoi a helye ebben a rendszerben? — Az új nevünk ÁNTISZ, vagyis Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat, amelynek mi a Baranya megyei intézete vagyunk. A KÖJÁL ebbe beleolvadt, az ÁNTISZ lett a jogutódja, kibővített feladatokkal. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a legdöntőbb változást az jelenti, hogy az ÁNTISZ kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz tartozik, senki más nem adhat számunkra utasítást. Ezt azért emelem ki, mert a régi felépítésben visszásságra adott okot az a tény, hogy a KÖJÁL a megyei tanácshoz tartozott, a működéséhez a pénzt onnan kapja, ugyanakkor a KÖJÁL- nak kellett a tanácsi intézményeket is felügyelni, s alkalomadtán bírságolni.- A megyei tiszti főorvosi hivatalnak milyen a szervezeti felépítése? — Azzal, hogy kinevezték a megyei tiszti főorvost és tiszti főgyógyszerészt, még korántsem állt fel a hivatal. Ezután kerül sor a helyettesek, a városi tiszti főorvosok, a megyei vezető védőnő és megyei vezető főápolónő kinevezésére. A megyei intézet belső átszervezését is még végre kell hajtani Tehát még legalább 1—2 hónapot várni kell a teljes felállásra. Az új feladatokat, a tekintélyes mennyiségű munkát folyamatosan addig is végezni kell. A megnövekedett feladattal a felelősségünk is nőtt. Ezentúl, ha kell, döntésünket bíróság előtt is meg kell védenünk. Én bízom benne, hogy a tisztiorvosi hálózat hatékonyan fogja szolgálni a szó valódi értelmében vett népegészségügyet. S. Zs.- Kossuth-címertől Kossuth-címerig? A régészet és az erős fickók- Már csak három földszintes ház Jó ideje figyelem már, de úgy tűnik, senlldoek nem jut eszébe tenni az anakronizmus ellen. A MÁV Igazgatóság előtti vasutas centenáriumi emlékműre gondolok. 1946- ban országraszálóan ünnepelte a romokban volt vasút újjáépítésének a lázában éle Magyarország a honi vasút születésének a 100. évfordulóját. Kérem az évszámra figyelni: 1946. S az emlékmű címere? „Természetesen” <t Kádár-címer. Holott 1946 nyarán, az ünnepségeik idején, a fiatal Magyar Köztársaság hivatalos címere a Kossuth-címer volt. Gondolom, ezzel a címerrel ékesítették anno az új emlékművet. S bár nem láttam, de feltétélezem (ké- rem, igazítsanak ki, ha tévednék), hogy 1949 után a Rákosi-címerrel váltották fel a Kossuth-címert, 1957 után pedig a Kádár-címerrel a Rákosi-címert. Ideje lenne újra váltani. Nem, most nem a jelenleg érvényben lévő koronás címert ajánlom, mert ez ugyanaz lenne, mint az előző két címerváltás. Az emlékműállítás idején hivataliban volt Kossuth-címert ajánlom. Úgy vélem, ez lenne a tisztességes. És csőik így lenne tisztességes! No és ezzel együtt még mást is lehetne csinálni. Jelesül a pár méterrel arrébb lévő első világiháborús vasutas emlékművet a második világháború vasutas áldozatainak az emlékművévé is tenni. * A közelmúltban szó volt e rovatban — egy olvasói telefon bejelentés nyomán — a Szent István téri Régészet c. szoborról, Vigh Tamás alkotásáról. Az történt ugyanis, hogy ismeretlen erős fiókák azzal próbálgatták kivagyiságukat, hogy kimozdították a helyéről az emlékmű bronzfiguráját. Akkor — épp a pápalátogatásra készültünk — 'helyére tették a szobrot. Most ismét nincs a helyén. Sőt, a talapzat egyik félköri vés elemét is félrelökték ama erős fiókák, s kibillen tették a helyéről a bronzfigurát is. Ha most ismét a helyére tesznek mindent az illetékesek, az — úgy látszik - sémim it nem old meg. Konzultálni kellene tehát a művésszel, hogyan lehetne a szöbor minden elemét úgy rögzíteni, hogy a jövőben kudarcot valljon minden kivagyiság i próba. Egyébként el nem tudom képzelni, hogyan lehel a város szívében egy ilyen nem csekély erőfeszítéssel járó rombolást észrevétlenül elvégezni. Lassan „elfogynak" a földszintes házak a pécsi Jókai utcából Fotó: Proksza László Vigh Tamás pécsi. Szent István téri szobrának talapzatát valakik elmozdították Fotó: Proksza László A közelmúltban azon morgolódtam (olvasói biztatásra), hogy megájult szép színházunkat nem igazán díszítik a homlokzatra aggatott pajzsforma reklámtáblák (melyekről akkor nem tettem szóvá, hogy még a srínház nevét is elferdítette a táblák festője, imigyen: Nemzeti Pécsi Színház). Morgaíódásomat nem követte osztatlan elismerés. Megértem, hiszen már a régi rómaiák is mondták, hogy „de gustibus non est dispután- tűm", vagyis hogy az ízlésekről ne vitatkozzunk. így igazi De azért hadd kérdezzem mec az ellenvélekedőktől: mit szólnának, ha az Operán vagy a Vígszínházon pillantanának meg hasonló hirdetményeket? Néhány éve nagy vihart kavart Pécsett a Mátyás király szoborterv a választott, ám o közvélemény által el nem fogadott program miatt. Akkor lekerült a napirendről a szoborállítás gondolata. Most mégis azt adhatom hírül, hogy lesz szobra Pécsett az igazságos királynak. A Mátyás király és a Zrínyi utcáikat ösz- székötő székházét építtet Bachman Zoltán Ybl-díjas építész terve szerint a Magyar Hitelbank Rt., amely ezúttal mecénás! szerepre is vállalkozott. Megbízást adott Rétfalvi Sándor Munkáosy-díjOs szobrászművésznek egy Mátyás király-szobor elkészítésére. Annak idején a Pécsről elszármazott művész is részt vett egy szép szoborcsoporttal a pályázaton. Most egy más kompozícióval jelentkezik: a bronzszobor ülőfigura lesz, s az épület Mátyás király utcai főhomlokzatára kerül, ünnepélyes avatására a közeli hetekben kerül sor. És itt is vagyunk a Jókai, a Teréz, a Citrom utcánál. Mindháromnak a radikális átalakulását szemlélhetjük. A Jókai utcában pl. már csók három földszintes ház von, s aggodalommal tölthet el ezek jövője: nagyon kilógnak már a sorból, bizonyosra vehető, hogy hamarosan ezek is eltűnnék, emeletes házaknak adván át a helyüket. így „végre” egynemű lehet a Jókai utca. A Citrom utcában immár hánapök óta áll a szállodaépítés. Emlékezhetünk: az önkormányzat engedély nélküli túlépítkezés miatt visz- szabontásról határozott. Mos1 talán a nagy kivárás _folyík? Az építtetők részéről azért, hogy hátha meggondolja magát az önkormányzat, ez utóbbi részéről pedig azért, hátha mégis elfogadják a határozatát. Az évszázadókig földszintes, megejtően kanyargós Teréz utcában is megjelentek az új emeletes házák. És most már ért az utcát is félthetjük, hiszen hó már 02 utca eleje és a vége is emeletes, miért ne lehetne az a közepe is. „Közönséges" egyemeletes ház helyén — a Jókai téren — olyan átépítés készülődik, ami két tetőtéri emeletet szül. A Líceum utca legcsúfabb emeletes házához ágaskodik egy ugyancsak volt földszintes ház helyén épülő emeletes, tetőteres . . . Igen, régi belvárosunk a szemünk láttára tűnik el vagy alakul át. De ha így van, át keile/ie értékelni azt a régi elhatározást, amivel védett műemléki területté nyilvánították az ősi Pécset. Tudom: nem lehet műemléki Skanzenként fenntartani egy ekkora területet, de hogy az átépítés egyúttal a karakter likvidál ásóval járjon, az már aligha fogadható el. Hársfai István Hordozható lézerkészülék a szemészeti klinikán A különbség szinte meghökkentő annak, aki először látja. A POTE Pécsi Szemklinikáján 1987 óta használják az Argon-lézert a diabéte- szesek szembetegségeinek kezelésére. Maga a fénykibocsátó forrás és műszer a méretei miatt helyhez kötött, hiszen íróasztal-nagyságú maga az alapkészülék. Épp ezért meghökkentő, hogy mellette egy angol célg által gyártott lézerkészülék, amellyel hasonló kezelést lehet végezni, csupán akkora, hogy egy kisebb bőröndbe belefér. Ezt a félvezető dióda lézert, amely infravörös tartományba tartozó fényhullámokat bocsát ki, egyelőre csak kipróbálásra hagyták itt egy-két hónapig a pécsi klinikán. Talán a szomszéd megyék is segíthetnek Az előzmény: a pécsi klinika professzorának, dr. Kovács Bálintnak jó kapcsolata alakult ki a londoni Szent Tamás kórház szemészprofesszorával. Itt alkalmazták először ezt a fajta lézert, amit közösen fejlesztettek ki a gyártóval. A cél az volt, hogy a dialbéteszes betegek szem- betegségeinek kezelésére olyan lézerkészüléket fejlesz- szenek ki, amely kisméretű, könnyen hordozható, hogy így azok a területek se maradjanak ellátatlanök, ahol nincs a közelben lézerrel felszerelt szemészeti szakrendelés. Nos, a készüléket az angol professzor elhozta Pécsre bemutatni az augusztus végén itt megrendezett szemészikongresz- szusra, és beszámolt az eddigi kezelési eredményekről is. felajánlotta, hogy kipróbálásra 1—2 hónapra itt hagyja a pécsi klinikán. A pécsi szemklinika ellátási területe Baranya megyén kívül Tolna és Somogy megye, tehát körülbelül egymillió lakos. A három megyében csaknem 40 ezer a diabétesze« betegek száma. A korszerűbb belgyógyászati kezeléseknek, gyógyszereknek köszönhetően egyre többen élnek meg magas kort. A betegségnek viszont, sajnos, az idő haladtával elöbb-utóbb biztos velejárója a szem különböző elváltozásai, végső stádiumban a vakság, amit ma már a lézerrel eredménye sen lehet kezelni. A kezelés viszont csak akkor hatásos, ha rendszeresen, meghatározott időben történik. Lézer viszont csak itt, a szemklinikán található. Ismeretes, hogy e régiónak az utazási feltételei nem a legideálisabbak, arról nem is beszélve, hogy az ilyen kezelésre szorulok jelentős része idős, nehezen mozgó ember. Ez a hordozható készülék megoldaná a problémát. A klinika orvosai vállalnák, hogy Baranya megye más városaiban, illetve a szomszédos megyékben, ahol van szemészeti szakrendelés, ellátnák ezeket a betegeket ezzel a hordozható lézerkészülékkel. A baj csak az, hogy nincs pénzük megvásárolni. Az ára ugyanis körülbelül 2,5—3 millió forint, és ennyi pénze nincs most az egyetemnek. E sorok írójában felvetődik egy gondolat. Mi lenne, ha a három megye összefogna azért, hogy ennek a régiónak a betegei se nélkülözzék ezt a látásuk megtartását biztosító kezelést. Talán lennénék baranyai, tolnai, somogyi vállalatok is, amelyek szívesen ajánlanának fel erre a célra bizonyos összeget. Sarok Zsuzsa i
