Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-21 / 259. szám

1991. szeptember 21., szombot uj Dunflntüli napló 7 Ősztől új tanfolyamokat indít a Megyei Munkaügyi Központ Nagyobb kötődés az áfészekhez Munkanélküliek iskolapadban Baranya egyik legnagyobb középfokú szakképző intézmé­nyévé nőtte ki magát szinte hónapok alatt a munkaügyi központ által iskolanélküliek­nek és munkanélkülieknek mű­ködtetett szakképző-átképző tanfolyami rendszer — átképző központ, épület és önálló tan­testület nélkül. Ebben az évben mintegy 1300—1400 tanuló — felnőtt vesz (vett) részt a több mint 40-féle tanfolyamon, s közü­lük kb. 700-an még ebben az évben szereznek szakmai vég­zettséget. Ez azért is fontos, mivel döntő többségük azt megelőzően szakképzetlen volt, illetve eredeti szakképzettségé­vel már tartósan munkanél­küli. Esély és realitás Napjainkban a leépülő kör­nyezeti gazdaságból nem jön konkrét megrendelés (illetve annak mértéke még elenyésző) a képzés jellegére, igya szak­képző-átképző tanfolyamok el­sődleges célja, hogy a szak­képzetlenek hosszú távon (is) érvényesíthető ismereteket sze­rezzenek, a tartósan elhelyez­kedni nem tudóknak pedig olyan kiegészítő tudóst vagy új szakképzettséget adni, amely lényegesen megnöveli elhelyezkedési—munkavállalási esélyüket. Az elbocsátások a legtöbb esetben szakképzetle­neket érinti elsősorban, mun­kavállalói kiszolgáltatottságuk a legnagyobb. Ök azok, akik munkát is a legnehezebben kapnak. Az eddigi vizsgálódások sze­rint a szakképző-átképző tan­folyamokon végzettek több mint fele új ismereteivel el tu­dott helyezkedni. Az sem kö­zömbös, hogy a 2-18 hóna­pos tanulási idő alatt (a leg­rövidebb tanfolyam 2 hónapos, a jelenlegi leghosszabb pedig 18) a munkanélküli és az is­kolanélküli nem tétlenségre van kényszerítve, hanem aktív időszakot él át, ezzel valamit folytat és valamire felkészül. Ez emberi tartást is ad. Az is­kolákból valamilyen formában kikerülőknek szinte semmiféle változást sem jelent, hiszen ezek a tanfolyamok ugyan­olyan rendszerben működnek, mint az iskolai oktatás. A hét mindegyik munkanapján 6—8 elméleti és gyakorlati tanóra vagy foglalkozás van. (A leg­jelentősebb eltérés, hogy nin­csenek tanítási szünetek, nyári, téli stb. szünet.) Az iskolapadba újra vissza­kerülő felnőttek nehezebben barátkoznak meg a többsé­güknek rossz emlékű iskolai körülményekkel. Baranyában az országos át­lagnál lényegesen többet for­dít a Munkaügyi Tanács az átképzések — az iskolarend­szeren kívüli szakképzések anyagi támogatására, elis­merve ennek fontosságát. Erre az évre csaknem 60 millió fo­rintot különített el a decentra­lizált Foglalkoztatási Alapból. indulás szeptemberben Annak ellenére, hogy a mun­kaügyi központ egész évben folyamatosan indít tanfolya­mokat, s mivel egyszerre csak kis részben igazodik az iskola- rendszerű képzés periódusai­hoz, az év során két alkalom­mal nagyobb számú és több fajtájú tanfolyamot is kezd. Ez egyrészt a tavaszi időszakra esik, másrészt pedig szeptem­ber, október hónapokra. Ez utóbbi alkalommal nagy szóm­ban vannak olyanok, akik az első szakképzés megszerzésére törekednek (gimnáziumot vég­zettek), a középfokú képzésből a tanév végén lemorzsolódók, a nyári alkalmi munka lehe­tőségétől is megfosztott mun­kanélküliek és kis számban olyan tankötelesek, akik nem kerültek be az iskolarendszerű képzésbe, tanulni akarnak és erre lehetőségeik is adottak (lakóhely, bejárás stb.). Ez a prognózis igazolódott is, amikor az ez évi nyár során szeptemberi—októberi indulás­ra meghirdetett 20 tanfolyam 525 helyére csaknem 800-an jelentkeztek augusztus végéig. Tíz tanfolyam létszáma adott, Így azok, amint az adminiszt­ratív és szervezési előkészüle­tek megtörténnek, folyamato­san indulnak. További tízre még van je­lentkezési lehetőség. Ezek: gyógynövénytermesztő-feldol- gozó, textil- és ruhaipari varró (szászvári képzési hellyel), me­zőgazdasági kisgépjavító, gép­író szakiskolát végzettek ide­gennyelvi képzése, számítógé­pes szoftverüzemeltető (siklósi képzési helyszínnel), gyermek- ápoló, bádogos, tetőfedő, zöld­ségtermesztő (szentlőrinci kép­zési hellyel) és méhész. A felvételi döntésnél előnyt élveznek a szakképzetlenek (gimnáziumot végzettek, kö­zépfokú iskolákból lemorzsoló- dottak), a speciális szakkép­zettségük miatt tartósan mun­kanélküliek. A felvett tanulók „munkálta­tója" a munkaügyi központ. A kétoldalú garanciák és köte­lezettségek vállalására a kép­zési időre, tanulói szerződés megkötésére kerül sor. Ez sok esetben előszűrést is végez a jelentkezők körében, mivel szigorú feltételei, s még in­kább a menet közbeni indo­kolatlan kimaradás anyagi kö­vetkezményei a tanulókat ter­helik. S ez nem kevés pénz, mint ahogy az sem, amelyet egy tanuló munkanélkülire tan­folyami költségként a munka­ügyi központ ráfordít. Kedvezmények Valamennyi felvett tanuló tandíját a munkaügyi központ fizeti (kivétel a szakiskolát vég­zettek idegennyelvi képzése, ahol a költségek fele a ta­nulót terhelik), és a tanfolyam idejére keresetpótló juttatást kapnak, amely nagyobb ősz- szeg, mint munkanélküliként tanfolyami részvétel nélkül kapnának. Új rendelet jelent meg, amely szerint az átképző tan­folyamon résztvevők ugyan­olyan diákigazolványt kapnak, mint a diákok, és ugyanolyan kedvezményekre is jogosultak, pl. utazási bérletváltásra. A munkaügyi központ első­sorban felnőttek, illetve 16 éven felettiek számára kíván tanfolyamokat szervezni, a tan­köteleseket az iskolarendszeren belüli oktatásrd irányítja. (Ter­mészetesen az iskolarendsze'- ből végképp kiszorultakat, amennyiben egyéb feltételek­nek megfelelnek, felvételre számíthatnak.) Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat pécsi, Légszeszgyár úti telephelyén női és férfi sza­bókat képeznek ki egy év leforgása alatt. Képünkön az ügyesebbek már képről és szabásminta után készítenek divatos ruhákat. Fotó: Kóródi Gábor A vagyon 50 százaléka a tagoké Baranya megyében az áfé- szeknek 30 000 tagja van, közülük 4000 dolgozik a szö­vetkezet boltjaiban, üzemei­ben. Az országban Baranyá­ban éltek elsőként a lehető­séggel, és kivétel nélkül min­denhol nevesítették a szövet­kezeti vagyon ötven százalé­kát. — Az élet maga követelte ki a változást - mondja Ka­sza Tibor, a Baranya Megyei Áfész Szövetség titkára. — Szükség volt arra, hogy a ta­gok jobban a magukénak érezzék a szövetkezetét, an­nak minden hasznával és gondjával együtt. Eddig min­den tag egy 500 forintos rész­jeggyel rendelkezett, ennek fejében különféle vásárlási kedvezményekben részesült. Az 500 forintos tőkebefekte­tés után annyi visszatérítést kapott, ami megfelelt a je­lenlegi legmagasabb banki kamatnak. A szövetkezeti va­gyon 5-10 százalékát tette ki a részjegyek aránya. Ezzel szabadon rendelkeztek a ta­gok, ha kiléptek, ennek érté­két visszakapták. Az 1987-ben megjelent tör­vénymódosítás már lehetősé­get adott arra, hogy a szö­vetkezeti vagyonnak akár az 50 százalékát is nevesítsék. 1988. december 31-ig Ba­ranya megyében ez meg is történt. Az áfészek különböző szempontok alapján döntöt­tek a kibocsátásra kerülő részjegy összegéről. Egyes he­lyeken a szövetkezeti tagság idejét vették alapul, máshol az alaprészjegy összegét emelték meg, a tagság dön­tése alapján. így 500-tól egé­szen 5000 forint értékhatárig bocsátottak ki alaprészjegye­ket, ezzel minden tag rendel­kezik. Azonban, akik a szö­vetkezet üzemeiben, üzletei­ben dolgoznak, egy úgyneve­zett üzleti részjegyet kaptak, aminek az értéke 50-150 000 forint is lehetett. Ezek úgyne­vezett korlátozottan forgalom- képes értékpapírok, a tőzs­dén még nem értékesíthetők. A szövetkezeti tagok egymás között 'adhatják, vehetik, eset­leg a szövetkezet részére is felajánlhatják. — A szövetkezetek mindig előnyösebb helyzetben voltak az állami vállalatokkal szem­ben - folytatja Kasza Tibor. - Nagyobb szabadságot élvez­tek. A pénzüket a saját belá­tásuk szerint forgathatták, fejleszthették a tevékenységi körüket, az üzlethálózatukat. Azonban a nyereségből nem lehetett a béreket emelni. Az állam ezt a megtermelt pénzt, vagy elvonta, vagy mint va­gyon az áfészeknél felhalmo.-. zódott. Ez a pénz is felsza­badult, így jelentős béreme­lésre is mód nyílt. A szövet­kezetekre ráfogták, hogy va- gyonátmentést hajtottak vég­re. Érthetetlen ez, a tagok tulajdonképpen a saját pén­züket nevesítették, osztották szét. Az alap- és az üzletrész­jegy után osztalékot kapnak, ami többszöröse a korábbiak­nak. A tagok kötődése is na­gyobb. Volt egy olyan orszá­gos javaslat is, hogy az egész szövetkezeti vagyont osszuk fel a tagok között, de ezzel Baranya megyében nem értettünk egyet. Szükség van egy olyan jellegű alaptőkére, amiből a kevésbé nyereséges években is tudnak a szövet­kezetek osztalékot fizetni. Ezen kívül a tagok által meg­határozott közösségi célokat is lehet belőle támogatni. A nyugat-európai országokban is a szövetkezeti tagok tulaj­donában csak a vagyon 50 százaléka van, a többi közös. Most kevés szó esik arról, hogy a szövetkezetnek jelen­tős szerepet kell vállalniuk az oktatásban, képzésben. Bara­nya meayében 6—10 hagyo­mányőrző együttest, kórust és nem egv sportkört támogat­nak az áfészek. Az iskolaszö­vetkezetek működtetésében és a kistermelők terményei­nek felvásárlásában, a nö­vényvédő szerek, vetőmagok beszerzésében is jelentős szerepet vállalnak. A szövetkezetekben tömö­rülő tanokat nem oolitikai ambíciók vezérlik. Kisembe­rek, akik a vállalkozásokhoz nevüket, sremélyes közremű­ködésüket, anyagi hozzájáru­lásukat adják. Az átalakulás során még nagyobb lett az áfészek önállósága. A szövet­kezeti tagok tulajdonossá vál­tak, így nemcsak az előnyét, hasznát érzik ennek, hanem a gondjait is. A kialakuló piacgazdaságban új felada­tot is el kell látnia a fogyasz­tási szövetkezeteknek, a tag­jainak, mint vásárlóknak az érdekvédelmét. Sz. K. ■ ......................................... ” ' " P rofilban HAJNA JANOSNÉ, a pécsi Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója. A nehézségek és az új fel­adatok edzik a szakembert. Fejlesztik problémamegoldó képességét, alakítják szakmai és emberi tulajdonságait, mind­erre nagy szüksége van, mert o jelen feladata a válságme­nedzselés. Válságban vannak ugyanis az ingatlankezelő vál­lalatok, így a pécsi is. Tevé­kenységükre a jövőben is szük­ség lesz, de megváltozott felté­telek között, átalakult szemlé­lettel és szervezettel. A vállalati működőképesség biztosítását, a bérlők és más ügyfelek bizalmának visszaszer­zését, az anyagi nehézségek közepette a szolgáltatások mi­nőségének javítását, új straté­giát és szervezet-átalakítást megcélozni merész vállalkozást és szakmai elkötelezettséget jelent. Ehhez segítséget adnak a szakképzés során szerzett isme­retei, a Műszaki Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a JPTE Közgazdaság­tudományi Kar szakközgazdász szakán elsajátítottak. Továbbá 12 éven át osztályvezetőként a Pécsi Közúti Építő Vállalatnál a szervezés és számítástechnika alkalmazását szorgalmazta, ez­zel párhuzamosan pedig a PMMF óraadójaként építésgaz­daságtan és szervezés oktatá­sában vett részt. 1988. július elsejétől a városi tanács építési és közlekedési osztálya közgazdasági csoport- vezetőjekent a város üzemel­tetésével és a közüzemi válla­latok problémáival ismerkedett meg és igyekezett a városért dolgozni. SZALAY CSABA, a Salgótar­jáni Üveggyapot Rt. Dél­dunántúli Képviseletének veze­tője. 1952. július 12-én született Pécsett. 1971-ben végzett a Pollack Mihály Építőipari Tech­nikumban, a mély és magas- építési képzésen túlmenően épülettervezést, szervezést is tanult. A Bázis jogelődjénél kezdte kivitelezői gyakornok­ként, majd a Szentlőrinci Költ­ségvetési üzemnél dolgozott. Tervezhetett komplett KPM- telepet Szentlőrincen, kézmű­ipari csarnokot, tornatermet, Harkányba ravatalozót. , . 1977-ben „kölcsönmunkaerő- ként” ott lehetett Százhalom­battán, a 22-es, 26-os AÉV ál­lami nagyvállalatok alkalmazá­sában. Olyan tevékenységen próbált a Pécsi Ingatlankezelő Válla­latnál 1982 óta szerzett tapasz­talatok felhasználásával gon­dolkodni, amely 40 éves épü­letállományon kívül az új épít­kezések igénye is. Az energia­gazdálkodási programhoz kap­csolódó olyan hő- és zajvédel­mi rendszer kidolgozásában vesz részt, amely az épület ál­lagmegóvását is eredményezi. Jelenleg az épületek hőszi­getelésével párhuzamosan a Pécsi IKV-nál (11 000 önkor­mányzati panellakást tudva) olyan újítással dolgoznak, amely bontási munkák nélkül biztosíthatja a tetők beázás­mentességét, japán csúcstech­nológiával készülő anyagok fel- használásával. SOTT LÁSZLÓ, a Pécsi Ter­vező Vállalat megbízott igaz­gatója. A Tolna megyei Nagykónyi- ban született 1941 februárjá­ban. Gimnáziumi tanulmányait Tamásiban végezte, diplomáját Budapesten, a Közgazdaságtu­dományi Egyetemen szerezte 1963-ban. Első munkahelye Miskolc Me­gyei Jogú Városi Tanácsán volt, ahol, mint lakásberuhá­zási főelőadó tevékenykedett. A Miskolci Tervező Vállalat terv­osztályáról pályázat útján 1971-ben került Pécsre a Ba- ranyatervhez. Nem sokkal ké­sőbb lett a Pécsi Tervező Vál­lalat közgazdasági osztályveze­tője, majd 1980-tól gazdasági igazgatóhelyettese. Továbbra is megfelelve ennek a feladatá­nak április óta az átalakulás előtt álló vállalat megbízott igazgatója. Munkája mellett a 80-as évek elején szakközgazdászi minősítést szerzett vállalati ter­vezési szakon. Gáldonyi Magdolna - Kaszás Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom