Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-29 / 236. szám

6 aj Dunántúli napló 1991. augusztus 29., csütörtök Szeptembertől indul az új 14 körzeti orvosi rendelés Az új területi beosztásról a rendelőkben tájékoztatnak GEOS Bt. - Környezetvédelmi kisvállalkozás A fejlett ipari országokban mérik a sugárzás alapszintjét Egy budapesti kerületben meghatározzák a lakások radonszintjét ként átlagban 1700 fö tarto­zik egy orvoshoz —, így csök­kenni fog a várakozási idő, ennek arányában viszont meg­növekedik a betegek vizsgá­latára fordítható idő. Az új körzetbeosztás szerinti rendelés szeptember elsejétől indul. Természetesen több la­kost érint a változás. Az új beosztásról szóló tájékozta­tást, hogy ezentúl ki melyik körzethez és orvoshoz tartozik majd ezután, minden körzeti rendelőben kifüggesztik. Or. Ütő Tamástól, az EEI igazgató .főorvosától kérdeztük, mi történik akkor, ha valaki nem hajlandó az új, számára ismeretlen orvoshoz menni, ha ragaszkodik a régi körzeti or­vosához? — Azzal a kéréssel fordulok Pécs lakosságához, hogy két hónapig ne kérjenek körzet- módosítást — hallottuk az igazgató főorvos válaszát. — Próbálják először megismerni úi orvosukat, ne alkossanak elhamarkodott véleményt, hi­szen az új körzeti orvosok egy tői egyik jól képzettek. Ezen­kívül kérésem másik oka, hogy a Népjóléti Minisztérium min­ket kért fel a szabad orvos­választási rendszer tervének el­készítésére, s a jóváhagyás után kipróbálására. A terve zet elkészült, felküldtem már a minisztériumba véleménye­zésre. Amennyiben jónak íté­lik és elfogadják, úgy októ­ber végén, vagy november elején az országban elsőként Pécsett életbe lép a szabad orvos választás. Ezért is ké­rem a lakosság két hónapos türelmét. Dr. Ütő Tamástól megtud­tuk még, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmények a rendelőintézetek és alapellá­tás szakmai színvonalának nö­velésére az idén — Pécs vá­ros önkormányzati közgyűlése jóvoltából — mintegy 20 millió forintot költenek orvosi gé­pek, műszerek beszerzésére és ebből 2 milliót a körzeti ren­delők szakmai színvonalának emelésére fordítanak. Sarok Zsuzsa Az ország egyetlen radioló­giai környezetvédelemmel fog­lalkozó magánvállalkozása alakult meg Pécsett. A GEOS Bt. geofizikai méréseket vé­gez. Ezen belül elsősorban a környezetünkben meglévő hát­térsugárzás nagyságának és összetevőinek elemzésére vál­lalkoznak. — Az élet kényszeritett ró bennünket a betéti társaság megalakítására — mondja Sas- vár; Gábor, a GEOS Bt. veze­tője. — A környezetvédelem­nek ezen ágával kevesen fog­lalkoznak, ezért választottuk ezt a területet. A betéti tár­saságnak három tagja van, de alkalmazunk külső munka­társakat is, akikkel egyedi megbízási szerződéseket kö­tünk. Három hónappal ezelőtt alakultunk, de már eddig is sok megrendelést kaptunk. El­sősorban geofizikai mérések­re specializáltuk magunkat. Megfelelő műszerek állnak rendelkezésünkre a természe­tes és a mesterséges eredetű radioaktív sugárzás mérésére, többek között a radonkon­centráció meghatározására. A laikus közvéleményben sok téves elképzelés forog közszá­jon környezetünk sugárszeny- nyezettségével kapcsolatosan. A csernobili reaktorbalesetnél a levegőbe nem radon, mint ahogy ez nemrég az újság­ban megjelent, az uránium bomlása során keletkező ra­dioaktív nemesgáz került. A radioaktív szennyezést a mag­hasadás során keletkezett, nem természetes eredetű izo­tópok okozták. A radongáz azonban a természetben min­denütt megtalálható. Helyi fel­gyülemlése nemkívánatos több­let sugárterhelést okozhat. A GEOS Bt. sokféle mód­szerrel végzi a radioelemek nagypontosságú meghatáro­zását. Különleges műszerekkel a helyszínen mérik a gamma sugárzás szintjét és összeté­telét, a tárgyak felületének A Bt. munkatársai szennyezettségi mérést vegeinek Pécs belvá­rosában radioaktív szennyezettségét. Felkészültek a begyűjtött min­ták radiometrikus laboratóriu­mi vizsgálatára is. Módsze­reik között szerepel a radon exhaláció meghatározása, amelynek lényegé, hogy egy műszer segítségével megálla­pítják, hogy egy meghatáro­zott felületen, meghatározott idő alatt mennyi radon áram­lik ki. A radonkoncentráció időbeli változásainak tetszőle­ges felbontású regisztrálását a folyomatos és automatikus működésű alfa, béta, gamma monitoring állomások telepí­tésével végzik. A legfejlettebb ipari or­szágokban a lakosság komoly figyelmet fordít arra, hogy megismerje lakóhelyének su­gárzási viszonyait. Ameriká­ban és Nyugat-Európában szi­gorú szabályok korlátozzák a lakásokban, a munkahelyeken megengedhető legmagasabb radonszintet. Az egyik buda­pesti kerület felkérte a GEOS Bt.-t, hogy végezze el a te­rületén található lakások ra­donszintjének reprezentatív felmérését. A GEOS Bt. vé­gezte el a Trieszti Iparkamara által létesítendő pécsi ipari zóna előzetes radiometriai méréseit. Jelenleg egy hőerő­mű radiológiai hatástanulmá­nyát készítik. Ezenkívül vál­lalkoznak még geoelektromos, mágneses és mérnökfizikai mérések elvégzésére. Vízkuta­tási, fúrás előkészítési, régé­szeti feladatok ellátására, va­lamint a talaj sűrűségének és nedvességének meghatározá­sára is. Sz. K. Szeptember elsejétől indul a 14 körzeti orvosi rendelő Pécsett. Mint már írtunk róla, az egészségügy átszervezésé­nek egyik döntő fontosságú lépése, hogy az alapellátást megerősítse. Ezzel szorosan összefüggő döntés, az eddigi főorvosi rendszer felszámolá­sa, a feladatot más, haté­konyabb módon kívánják a jövőben megoldani. Pécsett a közelmúltban vég­zett felmérés szerint átlagban 2500-2700 lakos tartozik egy körzethez, amely duplája az ideálisnak tartott egy orvos­ra jutó betegszámnak. Ez volt az oka a rendelők zsúfoltsá­gának, s annak a sajnálatos ténynek, hogy az alapos ki­vizsgálásra sem jutott sokszor elegendő idő. Ugyanakkor 14 felülvizsgáló főorvos munka­ideje nagy részét adminisztrá­ció töltötte ki. Ezért - bár az erről szóló új egészségügyi rendelet várhatóan ez év ok­tóber-november hónapban je­lenik meg, a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények már szeptember elsejétől a felül­vizsgáló főorvosokat az alap­ellátásba irányította, Az új 14 körzet belépésével lecsökken a beteglétszám — körzeten­Mikszath Kálmán úti körzeti orvosi rendelőben Petrovics Etelka fogadja betegeit Fotó: Kóródi Gábor Orvos- és körzetváltozások Foglalkoztatási iroda mindenki megelégedésére? A szervezet veszélyelhárító képességét is megmérik Több, mint 10 éve működik Komlón, a Mecseki Szénbá­nyászati Vállalat keretein be­lül egy munkavédelmi labora­tórium. A fejlett tőkésorszá­gokban bevált gyakorlat ilyen csoport működtetése, hiszen igen széles skálán nyújt in­formációkat a munkáltatónak alkalmazottjairól. Komlón is sok segítséget jelent a team működése. A bányák sajátos körülményeiből adódó várat­lan helyzetek, problémák meg­oldásainál sok használható öt­lettel jelentkeztek már. Alapfeladatuk az új dolgo­zók teljes pszichés és munka­végző alkalmasságának elbí­rálása. Ez a gerinc, izületi, vérkeringési, légzési és érzék­szervi terhelhetőség mellett ki­tér az idegrendszer tűrő- és reagálóképességének vizsgála­tára is. Mérik a reakcióidőt, a figyelemösszpontosítás mér­tékét, a monotóniatűrést, a fizikai és szellemi feladat- megoldó képességet, s így személyenként komplex képet adnak a szervezet veszélyel­hárító erejéről. Évente megközelítőleg 10 százalék azoknak az aránya. akiket a vizsgálat eredménye­képpen eltanácsolnak a föld alatti munkától. Javaslatukat a vállalatvezetés maradékta­lanul elfogadja, esetenként próbaidős foglalkoztatás mel­lett dönt. De a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az embe­rek hamarosan maguktól tá­voznak. Ez a vizsgálati módszer nem tartalmaz különleges, csak a bányászatban érvényes eleme­ket, így nagy létszámú fog­lalkoztatás esetén bárhol al­kalmazható', miként a követ­kező is. A felvételt nyert dolgozók­nál évi 70 százalékos lemor­zsolódással kellett a korábbi­akban számolni. Ezért kidol­goztak egy olyan betanítási, akklimatizálódási rendszert, ahol egy évig a legjobb szakemberek oktatják az egyes munkamozzanatok legegysze­rűbb fogásait, fokozatosan nö­velve a terhelést; Így az el­vándorlás 30—40 százalékra csökkent. Legalább ekkora jelentősé­gű balesetmegelőzési prog­ramjuk és katasztrófák utó­hatásait kezelő módszerük is Komplex munkaterhelési és ergonómiai vizsgálatokat vé­gezve ugyanis kiszűrhetők a helytelenül kialakított munka- környezet veszélyforrásai és kiválaszthatók azok a munka- mozzanatok, amelyek a szer­vezet idő előtti károsodásá­hoz vezetnek. Bányaszerencsétlenségek be­következése után, bizonyos egészségvédelmi kérdések is­merete jelentősen lecsökkent- heti a szerencsétlenség egész­ségkárosító hatását. Például, ha a sújtólégrobbanás után közvetlenül o bányász hosz- szabb ideig visszatartja léleg­zetét, akkor nagymértékben el­kerülheti a tüdőégés veszé­lyét, mert később a levegő hőfoka lényegesen alacsonyabb lesz. Természetesen ezt gya­korolni kell, hogy veszélyhely­zetben is ez legyen az első reakció. A munkavédelmi laborató­rium szükség sségét, haté­konyságát a vállalatvezetés soha nem kérdőjelezte meg, sőt, jelenlegi helyzetükben is Komlón, a Mecseki Szénbányák munkalélektani laborjában. Fotó: Kóródi Gábor igényt tartanak teljes kapaci­tásukra. Az új idők új szelei­nek megfelelően most a kft.-vé alakulás az aktuális kérdés, de azzal együtt máris kibon­takozóban van egy sokakat érintő probléma megoldása. A régióban jelentkező mun­kanélküliség, a bezáró bányák elbocsátott dolgozóinak gond­jai adták az ötletet egy új­szerű munkahelykereső szol­gáltatás kidolgozására. Az eddigiektől ez abban külön­bözik, hogy egyszerre vizsgál­ja a munkanélküliek képes­ségeit, lehetőségeit és a mun­kaadók igényeit, elképzelé­seit. Egy számítógépes adat­bankban rögzítik a munka- vállalók adatait, majd ügy­nökhálózattal felkutatják az átmeneti vagy tartós munka­helyeket biztosító vállalkozá­sokat. Az egyes munkákra ki­választják az arra legalkal­masabb embereket, s ha az ügyfél elvállaló a felajánlott munkát, akkor egyúttal a la­boratórium szolgáltatásait is igénybe veheti. így munkába­lépés előtt megtudhatja, hogy mennyire alkalmas az új fel­adat ellátására, sikeres lesz-e az új választása. Megtanítják arra is, „hogyan adja el ma­gát", hogyan viselkedjen majd, milyen kiküszöbölendő hiá­nyosságai vannak. Ha igény­li, szakvéleményt is kaphat a munkaalkalmasságáról. Ez a rendszer, reméljük mi­hamarabb megvalósul Bara­nyában — a tervek szerint a foglalkoztatási központok, az önkormányzatok bevonásával. Mészáros E. B. Munkauedelmi laboratórium uj szerepkörben

Next

/
Oldalképek
Tartalom