Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-29 / 236. szám

1991. augusztus 29., csütörtök aj Dunántúli napló 5 Hírek, információk, események Szeptembertől vasárnap reggelenként Újra ad a Pécsi Városi Televízió Szeptember 1-jén, vasárnap megkezdi műsorának sugár­zását a Pécsi Városi Televízió. Ez alkalomból kerestük fel Müller Istvánt, a stúdió veze­tőiéi. — Milyen meglepetéseket tartogatnak az őszi évadra? — Nyáron profi szintűre fej­lesztettük a teljes technikai berendezésünket, vettünk kép­keverőt, feliratozó gépet, hang- technikai berendezést, moni­torokat. A minőségi javulást már az első adásban tapasz­talhatják a nézők. Továbbra is vasárnap reggelenként 6.30- tól 8 óráig jelentkezünk a TV-1-en, de tervezzük a mű­soridő bővítését is a TV—2 üres idejében. — Ki biztosítja mindehhez az anyagi hátteret? — Fele részben az állami költségvetés, felében pedig magunk termeljük meg. Július 1-jétől leváltunk a Pécsi Nyá­ri Színházról, és önálló intéz­mény lettünk. Gazdálkodásun­kat az önkormányzat már két ízben ellenőrizte, és mindent rendben talált. — Az első őszi műsor tar­talma? — Lengyel György, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója véaiakqlauzolja a nézőket az ú i i áéoü 11 színházban, majd Orcsik Ferenccel, a Pécsi Na­pok ’91 szervezőjével beszél- aetünk Ismerteti programiát Miklósi Gábor, a Baranya Me­gyei Foglalkoztatási Központ új iaazaatóia. Visszatekintünk a pápalátogatásra, ahogyan azt Dránovits Pál. a Baranva Meqyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának veze­tője látta. A riportok között a legfrissebb magyar klippek- böl adunk, ausztriai modellé zők légicirkuszába látogatunk el, és rejtvényt kínálunk. — Milyen alapon válogatják ki a témát? — Alapelvünk: a várospoliti­kát, gazdaságot és kultúrát szolgáljuk, de továbbra sem engedjük a különböző pártpo­litikai érdekek megjelenését a képernyőn. A tévé a városé, nem a pártoké. — Megkezdődik szeptember 1-jén a kábeltévén is az adás? — Nem. A Cabel Coom ma­gyar-amerikai Kft. azt ígérte, erre az időpontra összeköti a város hat kábelrendszerét egy hálózatba, de nem tudom, hogy áll az ügy. Azt sem tu­dom, dolgozhatunk-e majd egyáltalán a rendszeren. Már több levelet írtam ez ügyben az önkormányzat kulturális bi­zottságának, de válasz máig sem érkezett. Sz. L I. Kárrendezés Megegyeztek a hivatalok az ügyfelek javára Eredményesen, a kárrende­zést igénylő emberek javára egyezkedett a Megyei Kárren­dezési Hivatal a baranyai földhivatalokkal. Lakiné dr. Né­meth Elvira, a Pécsi Városi Földhivatal vezetője tájékoz­tatta lapunkat a megbeszélé­seik eredményéről. A legfontosabb: megálla­podtak, hogy a hivatalok szo­ros együttműködésben dolgoz­nak, egymás között intézik a hiánypótlások zömét, hogy az embereket minél kevesebb ügyben kelljen küldözgetni. Természetesen továbbra is vannak esetek szép számmal, amikor szükség van a szemé­lyes elbeszélgetésre. Ami viszont nem oldható meg helyben, generálisabb rendezésre van szükség, amit a földhivatalok és a kárren­dezési hivatalok egyaránt je­leznek a főhatóságoknak. Pél­daként az igen sokakat érintő, a megváltás jogcímén tsz-tu- lajdonba került ingatlanokat említette a földhivatal veze­tője. A Kárrendezési Hivatal a kérelem benyújtásához — számítógépes programja nyo­mán — helyrajzi számot is kéri, holott azt ezek az ingatlanok a közösbe kerüléskor elvesz­tették, egyetlen földhivatal sem képes megadni. Miközben a törvény lehetőséget ad más bizonyító okirat — tsz külön lapszám, vagy részarány lapok sorszáma — elfogadására is, valószínűleg a számítógépes programot kell módosítani központilag. Addig is, míg rendeződik ez a kérdés, a Kárrendezési Hivatalban elfogadják a ké­relmet a helyrajzi szám nél­kül, tehát nem az ügyfélnek kell várakoznia, utána járni. Ugyancsak nem dobják visz- sza a kérelmet, amennyiben a földhivatal nem tudja az aranykorona értéket megadni, ezt a hiányt majd szintén a hivatalok pótolják egymás kö­zött, amint eldőlt, miként ad­ják meg ezt az adatot, úgy, hogy a kárrendezést igénylő ne kerüljön hátrányos helyzet­be az egykori dokumentumok hiányosságai miatt. G. M. Angol színinövendékek Pécsett Ajándékműsor pénteken a Művészetek Házában Próbálnak az angol szinészjelöltek Tizenhét stratfordi színinö­vendék, a South Warwickshire Collage hallgatói vendéges­kednek néhány napig Pécsett, a Pécs-baranyai TIT meghí­vására. Hogy ittlétükről maradjon emlék a város lakóinak szí­vében is, pénteken este 8 óra­kor a Művészetek Házában bemutatják Dario Fo Mistero Buffo című paródiáját. A más­fél órás előadás angol nyel­vű és ingyenes, s még a nyelvet nem tökéletesen ér­tőknek is remek szórakozást ígér. Rendezője Mark Taylor. A Pécs-baranyai TIT évek óta jól bevált módszere, hogy a 7 hónapos kurzus végén 2—3 hét nyelvgyakorlatra kül­di diákjait anyanyelvi terület­re, a nyelvvizsga letétele előtt. Márciusban Stratfordban, Shakespeare szülővárosában járt az angol haladó csoport, ahol bekapcsolódhattak az ottani drámaosztály munkájá­ba. Búcsúzóul magyarok és angolok együtt adták elő Ber­told Brechttől a Kaukázusi krétakört, most pedig itthon üdvözölhetik akkor szerzett ba rátáikat. A Londoni Diákcsere Cent­rum, a Taylor Special Steels, a Rotary Club, a stratfordi főiskola TIT-je és az igazgató­ja, Graham Moore támogatta a cserekapcsolat kiépítését, amit magyar részről dr. An­dor József, a TIT angol prog­ramjának vezetője, Bóna Er- nőné, a TIT vezetője, Kop­pány Mária, az Ifjúsági Nyelv­iskola vezetője és Bogdán Márta segített. A legnagyobb visszacsalo gató vonzerő azonban a sze­mélyes élmény. A vendégek megkóstolták a főtt kuko­ricát, a csipőspaprikát, belé­legezték a város hangulatát, fintorogtak a pálinkán, de udvariasan csak egy dolgot kifogásoltak - a rengeteg ételt, amit képtelenek voltak a tányéron hagyni ... A ven­dégszeretetért cserébe a pén­teki előadást ajándékozzák a városnak. Sz. Lelovics I. Kétszer megkéselték — „Jézusom, ezek most meg­ölnek . . . !’’, ötlött fel bennem, amikor megláttam a két nagy darab, izmos fickót — mesélte kórházi betegágyán az a 19 éves fiatalember, akit a na­pokban késeitek meg Pécsett, a Kertvárosban, az otthoná­tól nem messze, reggel fél nyolckor, munkába menet. A két erőteljes alkatú cigány féfri egy átjáróban támadta meg a középtermetű fiút úgy. hogy ne tudjon elszaladni.- Tudod, hogy kik vagyunk, mit akarunk — kérdezték, majd a nemleges válaszra már vil­lant is a kés. A fiatalember ösztönösen védte az arcát, így a kezét hasította fel az első vágás. — Most már tudod — szóltak a támadók, majd a menekülési kísérletet újabb vágás torolta meg a fiú vál­lán. A hátul álló sem várt tétlenül, a jóval gyengébb, vérző fiút megütötte, aki meg­roggyant, majd össze is esett, mert a késes támadó teljesen átvágta az Achilles-inát. A földön fekvő áldozatba a tá­vozás előtt még belerúgtak, és közölték, ,,a következő a barátnőd lesz”. A sértettet három hete egy­szer már megszúrták, ami'kor munkahelyén, a Megyei Kór­ház parkolójában megkérde­zett két férfit — akik egy autót babráltak —, hogy mit csinál­nak. Választ egy kés pengéje adta meg, kishíján felszab­dalták a máját. A fiút a má­sodik késelés előtt két nap­pal felhívták a kórházban - név szerint, őt kerték —, és egy ismeretlen hang egy be­szélgetésre invitálta. ,,Ha nem jössz, akkor a barátnőddel fo­gunk elbeszélgetni”, és mond­ták a lány pontos címét, pe­dig más megyében lakik. A fiatal műtőssegéd fiú másnap elment a rendőrség­re, harmadnapra jött a tá­madás, pedig az első eset­ben sem ő tett feljelentést, hanem a kórház, másodszor pedig a nyomozás hivatalból indult meg a bűncselekmény súlyossága miatt. A késelök valószínűleg meg akarták fe­nyegetni a fiút, hogy ne mű­ködjön közre a nyomozásban, és mivel nem tudtak vele be­szélni, megkéselték. Ezt a gyalázatos bűncselek­ményt szlogen-mentesen lehet megdöbbentőnek nevezni: az állampolgár nem szólhat, hogy ne törjenek fel egy kocsit, mert megkéselik, ha tanús­kodik, megkéselik. A lakos­ság a rendőrségben a védel­mezőjét látja, elvárja, ha kell, csapjon le a rendőr, ha kel! használja a fegyverét is, hogy ebben az országban ne az egyre jobban gazdagodó bű nözőké legyen az utca. Azt hiszem, sokan reméljük, hogy a rendőrség nem vár meg még egy késelést, és elfogja a támadókat. Szíjártó József Kárrendezési tanácsadás a Lenau-házban Hí a teendő most? A magyarországi németséget ért törvénytelen sérelmek dön­tő többsége az 1949. június 8-a előtti időben következett be. A 600/1945. ME sz. rende­let alapján 1945. szeptember végére már 33 308 német csa­ládtól kobozták el a földbirto­kát. A 12.330/1945. ME sz. ren­delet alapján 1946-ban 135 655, majd 1947—48-ban újabb adatok szerint 54 000 magyarországi németet tele­pítettek ki Németország ame­rikai, illetve szovjet megszállá­si zónájába. Ez utóbbi kitele­pítés már szoros összefüggés­ben volt a csehszlovák—magyar lakosságcsere-egyezmény vég­rehajtása kapcsán a felvidéki magyarság áttelepítésével. A felvidéki magyarság átte­lepítésénél szükséges egy pil­lanatra megállnunk. Nem tele­pítettek ki annyi németet a szovjet zónába, mint amennyi felvidéki magyar érkezett. Eb­ből az következett, hogy a Fel­vidékről érkező, egyre na­gyobb számú magyarság szá­mára a letelepítés csak a né­met családok összeköltözteté­se, ingatlanai elkobzása révén volt lehetséges. A felvidéki magyarokat szállító utolsó vo­natszerelvények 1948 decem­berében, néhány csoport 1949 januárjában érkezett meg. így a németek lakóházukból való kiköltöztetése, földjük elkob­zása túlment az 1949. június 8-i határnapon! Nagyon sok német család sem 1946-ban, sem 1947-1948­ban nem került a kitelepíten­dők listájára. A 10 katasztrális holdnál nagyobb földbirtokai­kat (szántó, legelő, rét, erdő stb.) ebben az időben koboz­ták el, de a „hivatalos telek­könyvi átvezetésre” csak ké­sőbb került sor. Az 1949. október 7-én kiadott 4274/1949. sz. kormányrendelet szerint a megmaradt németek a magyar állampolgárokkal ,,egy tekintet alá esnek”. Egy újabb, 1950. március 25-én ki­adott 84/1950. ME sz. rendelet hatályon kívül helyezte az ösz- szes korlátozó rendszabályo­kat, de a rendelet 1. § 1. pont­ja csak a 10 katasztrális hold­nál nem nagyobb birtokok meghagyását engedélyezte. Mindezek alapján szükség van a helyzet alapos tisztázá­sára, mert az 1948-as elkobzás 1949. június 8-a utáni ,,törvé- nyesítése” nem nyújt lehetősé­get a kárigények orvoslására az 1939—1949 közötti jog­sérelmek orvoslására hozandó, 1991. november 30-ig .megal­kotandó új törvény alapján. A Magyarországi Németek Szövetsége a németség kárren­dezésének segítése érdekében tanácsadó szolgálatot hozott létre. A tanácsadó szolgálat Pécsett, a Lenau-házban augusztus 29-én, csütörtökön 11-18 óráig és 30-án, pénte­ken 8—15 óráig nyújt felvilágo­sítást. Dr. Zielbauer György, a történelemtudomány kandidátusa Még mindig tart az ENGEDMÉNYES CUKORAKCIÓ a „BALATON" FÜSZÉRTNÉL! Raktárházaink (Kaposváron, Boglárlellén, Siófokon, Barcson, Zalaegerszegen, Nagykanizsán), és lerakatalnk (Tabon, Keszthelyen, Lentiben) várják VISZONTELADÓINKAT (áruházakat, boltokat), ahol továbbra is: 1 kg-os kiszerelésű nőiméi kristálycukrot 35,50 Ft-ért 50 kg-os kiszerelésű kristálycukrot 34,70 FtAfl áron ajánljuk. DISZKONTÁRUHÁZAINK is örömmel várják a lakosságot, ahol külön engedménnyel az 1 kg-os kiszerelésű uonuál kristálycukrot 36 Ft-ért az 50 kg-os kiszerelésű kristálycukrot 35 Ft/kg-os áron kínáljuk. Kaposvári diszkontáruház: Kaposvár, Raktár u. 2. sz. Zalaegerszegi diszkontáruház: Zalaegerszeg, Zrínyi u. 34. sz. Zalaegerszegi FLÓRA diszkontáruház: Zalaegerszeg, Csécsi lakótelep Siófoki diszkontáruház Siófok, Balatonszabadi út Nagykanizsai diszkontáruház Nagykanizsa, Csengery u. 119. sz. Barcsi diszkontáruház Barcs, Somogyi Béla utca. Örömmel várjuk, és ajánljuk magunkat! „BALATON”FÜSZÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom