Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-03 / 211. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. augusztus 3., szombat A baranyai szerb—magyar köztársaság Rendkívüli kiadás BARANYAI f MAGYAR ÚJSÁG SM.lM.lMgl Ftmakt itn 37. «rém. L na. f-C7 -T— Fara I. évfolyam. Pécs, Hétfő, 192L naguMtUu 15. 37 aám. Baranyai Szerb-Magyar köztársaság «•(alakult ai lniéx6bliotiság - Aa latAatelaattaAg atnAka Pafcrartaa Pa«4r — KArnlyl útban PMi fal* - A kAalAraaaá« m*«alakwtáaAt feaJalaatatMk a |«|Hf láv hatóaggnak éa aa antantmlaaaténak Dobrovics Petár ma délelőtt küldöttség élen Beogradba megy ■ajalantlk a kia- 4s nagyaatantnak a k(at«r»aaA* magalakulóaót — Jugaaatávtó tol a kóMóraaaóg •llam*iA.«t ké.lk A kóalársaaóg Jugaaalóv »Mllaw «M akarta kalyaanl magét - daaaat aa/adaa másaik Pattéitt*4i Hl. Fegyverbe! Baranya aaarb ét magyar lakéttéga utalóé «aagg vérig iMgvéél tiéHéélQét - r«gyvart kérnak a <obrov«|écaktéi - Ooaaat aarakaa aa áUaraiggaraana—fcaégaa Az intéző-bizottság proklamáciőja Az elmerült sziget Valamikor a Balaton is a szerbeké volt. Nem én mondom; neves szerb politikus- történész (?) tömeggyűlésen szajkózta el újabbkori fölfedezésének vágyálmát, hozzátéve, azért nem merünk mi magyarók ásatásokat végezni, mert attól tartunk, hogy ősi szerb emlékeket hoz o felszínre a régészlapát. Nem óhajtok e délvidéki reflexióval párhuzamot vonni, de valahogy mintha szándékos lenne az 'időzítés — tudom, hogy nem az —, mégis érdekes eljátszani a gondolattal. A Pannónia Könyvek újszülöttét forgatom a kezemben, Pécsett élő szerző, Szüts Emil munkáját. Régi hiányt pótol o „triononi-könyvpiacon", hiszen legszűkebb pátriánk múltjába visz, a baranyai szerb megszállás történetét meséli el, az 1918 májusától az 1922 elejéig terjedő időszakot felölelve, amibe a megszálláson kívül nyilván belefér a Baranya-Saran/a Szerb -Magyar Köztársaságnak kérészélete is. Szüts Emil, a JPTE történésze, munkája e kor legteljesebb feldolgozása, s e mellett kitűnő olvasmány is, pergő cselekményű korrajz „Nagy Szerbia” álmával spé- kelve. Ki nem dédelgetett hasonlókat szomszédainknál és idehaza akkoriban? - legföljebb más néven, mint Nagyro- mánia, Nagymagyarország Igaz, ez utóbbinak minimális esélyt sem adott a vesztett háború és antanték győzelmi tort ülő köre, no meg a világ- forradalmat kergető komüná- rok csapata. Köztudott: a demarkációs vonal kijelölése megvétóztot- hatatlan döntés volt. Magyarország belpolitikai zűrzavarában tény. így aztán mit tehetett Mendtvlch Andor polgármester? A pécsi nagyállomáson fogadta 1918. november 14-én az antant-szerb megszállókat, s arra kérte Cvetic alezredest. a megszállók parancsnokát, hogy ne lépjék túl o jogos megszállással járó jogaikot. Cvetic kedves testvéreknek szólította o helybelieket, és békésen befészkelte magát katonáival a városba és a megyébe. Aztán a konvenció ellenére önhatalmúlag felnyitották a város közraktárát és elvitték, amit lehetett. Akadnak pécsi tőkék, hál' Istennek, okik szép kort élnek meg, s Így én is ismerek nem egy szemtanút, aki sarkosan fogalmazva Így emlékezett a szerb megszállásra: „Bocskorba, szegényen érkeztek, még sajnáltuk is őket. Lakkcsizmóban, felcó- colva távoztak; vittek mindent, amit birtok...” Hát ez is egy megközelítés. így utólag: ez természetes. Történésznek nem illik föltenni a kérdést, hogy mi lett volna, ha . . .? E sorok írója megteheti. Ugyanis meghintette a vidéket a „szerb nemzeti felszabadítás" jelszava, mi több, az Újvidéki Szerb Nemzeti Bizottmány már novemberben határozatot hozott Bánót, Bácska és Baranya Magyar- országgal fennálló államjogi, politikai és gazdasági kapcsolatainak megszakításáról, egyúttal kinyifatkoztatta e területeknek a Szerb Királysághoz való csatlakozását. Rövidebb- hosszabb huzavona után o megszállás teljessé lett, Pécs polgármesterét menesztették - a demarkációs vonalig kísérve —, s Tolnából, Somogybái is kflkanyaritott jókora-Baro- nyában új 'közigazgatást. s végső megtelepedést szerveztek. Minden helyi ellenállást letörve, egyeseket elfogva, katonai erővel fellépve. (Lefko- vics Ernő, alias Lefi bácsi, ha köztünk lenne még, jókora történeteket kanyarithatna ki. hogy érkezett hozzá, a MÁV- hoz, az általános sztrájkfölhi- vás távirata, hogy tartóztatták le. s hogy szökött meg o Tisz ti Kaszinó udvarán, átlógva o kerítésen.) Nos, az „Elmerült sziget” minderről dokumentumhűséggel szól. Mindaddig, mig elnyerjük az antant 'kegyét, s nyilvánvalóvá válik, a szerbeknek menniük kell, és aláírják o k ürítési jegyzőkönyvet. (Ez volt a biztosíték arra, hogy mo nem Komló és Hosszúhetény vagy Dobsza és Szigetvár között van a két ország közti határállomás és vám.) Ja, és még valami. Úgy 1921 augusztusában o felhevült „baloldal", tartva a bevonuló Horthytól, „kikiáltotta" a Baranyai Szerb -Magyar Köztársaságot, melynek ideiglenes intéző bizottságába beválasztották Doktor Sándort is. Ne is mondjam, feltehetően ennek a szerbek örültek legjobban. Nem sokáig. Augusztus 19-én Rajic szerb 'kormánybiztos átadta a városháza kulcsait Gosztony. Gyulának, Pécs város magyai kormánybiztosának . . Kozma Ferenc Amikorra ox erdő kiugrik a vad szájából Ennek a napnak az volt a célja, hogy tévhiteket cáfoljon. Bebizonyítsa: a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a fakitermeléssel nem fogyasztja az erdőterületeket, sőt a telepítéssel, felújítással növeli is azokat. Mindezt a sellyei erdészet igazgatója, Bodor László vállalta magára. Még két rövid megjegyzés a bevezetőhöz: magam is annak elfogadására hajlottam, hogy kíméletenül vágják a baranyai erdőket. A másik: a sellyei erdészet a mintegy 30x30 kilométeres területével tulajdonképpen kiesik az emberek figyelő szeme elöl. Eleddig a Drá- va-környék nem volt mindenütt látogatható, s a kirándulók zöme is inkább a Mecseken figyelte az erdőgazdaság munkáját. Bodor László. Talán 45 éves erdőmérnök. Sopronban végezte a szakközépiskolát, majd az egyetemet is. Idézőjelben „igazgató", amennyiben nem az Íróasztal a munkahelye, sokkal inkább az erdő. Értve ezalatt: ideje java részét o cseperedő, vagy erejük teljében lévő fák között tölti. Egy ízben megálltunk egy nyiladéknál, ott is egy fánál. A mérnök kiugrott o terepjáróból, a napfény ellen ellenzőt formált a kezéből. Vadmegy- gyet keresett. Csodálkoztam: a gyűjteménybe kell. mondta, mert jönnek a gyakornokok, mindig pótolni kell a mór meglévőket. De van rügygyüj- teménye is, most áll neki o terület gyógynövényeinek felméréséhez, összegyűjtéséhez, majd következnek a rovarok. Van már szolgálati találmánya, szakcikkeket ír. régen kitalált, de csak nagy ritkán alkalmazott erdőművelési módokat honosít újból o gyakorlatba. ■ ■ Üzenet az unokáknak bírják a versenyt a többi no vénnyel, mekkora erejük van ezeknek a vézno kis fáknak, hogy nem hagyják magukat elnyomni.- Rövidesen tisztítani kezdik — magyarázza a mérnök -, hogy a csúcsukat kiszabadít sók. akkor azután elkezd nőni, s kiugrik ez az erdő a vad szájából. Az a bizonyos szolgálati találmány. Sehol a világon nem oldották még meg - amíg Bodor László el nem kezdte törni a fejét a fogós kérdésen -, hogy tüsköktől bucskás területen, ahol véghasználat során kivágták — az erdészek azt mondják: kitermelték - az erdőt, géppel lehessen magról telepíteni az újulatot. El is megyünk az egyik taghoz, ahol már magról nő o friss tölgyes. Itt az úgynevezett vágásterületi magvetőgép rakta o földbe a magokat, s a szakemberek számáro is elképesztő lett az eredmény: o két évvel korábban csemetéről telepített erdőállományt utolérte a makkról kelt fák sora. Hektáronként 30-40 000 került a földbe, ez itt, □ lábunk alatt — óvatosan lépkedek, megszerettem ezeket a kis ifjoncokat — alig pár hónapos vetés, és lám, hogy már micsoda szép leveleik vannak . . Lakácsa 20/A - ez ennek o területnek o neve, de mond ez valamit? Az már igen:- A jó erdészgazda úgy dolgozik; mint egy nagyapa: tudja, az aratás az unokák szép munkája lesz. És hozzáteszi Bodor László: természetes az összeütközés az erdőhöz tapadó napi érdekek és a művelőik, az erdészek 100—120 évet ölelő érdeke között. Am az sem megy, hogy bon, amit egyébként be is kerítenek, hogy a lehulló termést ne egyék fel a vadok.- A jövő o makktermö ültetvényeké! — szögezi le határozotton Bodor László. A terület legszebb tölgyeinek koronájából származó hajtásokat beoltották tölgyalonyokra, ezek kerülnek az ültetvényekbe. A csemeték ugyanis érzékenyek, rizikó az igy telepített erdő, mert az átültetés önmagában hatalmas stresszt jelent a gyenge kis növénynek. Mindenesetre szakmai berkekben sokan azt tartják, hogy makkról nem lehet erdőt felújítani, mert ahol sok a vad disznó, ott nincsen makk . . .- Lehet - mondja az erdő- mérnök —, csak meg kell védeni a tölgyek termését. A baj az, hogy bö makktermés csak 7—8 évente van, ám csak 2-3 évig lehet tárolni. Az egyik erdőrészletben - ha jól emlékszem, ez volt a Röviden: Bodor László tudja o szakmáját, amit mond. azt el kell hinni. * Például azt: milyen jogon mondhatnánk egy kétéves gyermekről, hogy az nem em bér? Csak akkortól számit annak - heveskedik o mérnök —, ha már kiszolgálta a katonaidőt? Mert a fák ekkortól - 15—20 éves, de van olyan fafajta, amelynek esetében még később — mondhatnak erdő nek. A nem szakemberek szemében! Holott — mutat egy irdatlanul sűrűn benőtt zöld felületet Bodor László - ez itt például egy gyönyörű, egészséges tölgyes. Jómagam ebből réit sem látok, bele kell gázolnunk a tömör ,,biomasszába", s az alig derékig érő dzsumbujban a mérnök simogató mozdulatokkal mutatja a cseperedő tölgyeket. Tényleg szépek, csak ómul dozni tudok, hogy a csudába fogom a zöld kolopom, és csak sétálgatok az őserdők ben. Mert őserdő nálunk már nincs is. A sellyei erdészetben 8300 nektáron foglalkoznak erdővel, az üzemi vodpszterület pedig 18 000 hektár. Maradjunk oz előbbinél: 12 erdészkerületie osztották, számolnak továbbá a környék mintegy 30 községe szomszédságában lévő 30 erdőfolttal, mint amilyen a gürüi, a zsibóti. Alapvető feladat: a fatermesztés. Ez o levágott erdő helyén létesített felújítással kezdődik, ami lehet vagy természetes. vagy mesterséges, utóbbi vagy mag ról, vagy csemetével. Három saját csemetekertje van a sellyei erdészetnek, vagyis erdeikbe „idegen fa" alig kerül. A makk egy külön történet. Összegyűjtik a környező erdők makktermését, de csak az e célból kiválasztott állományokLakócsa 72/B — alacsony, hosszúkás, a földbe süllyesztett, fazsindelyes építmény ötlött a szemembe. Jégkunyhó. Itt tárolják a makkot, de o csemetét is. * Ha elkezd cseperedni egy állomány, amig erdő nem lesz belőle, legkevesebb 4—5 alkalommal bele kell nyúlni, ami vagy kézi vagy gépi ápolást jelent Ez hektáronként akár 8—10 000 forint költséget is jelenthet. A sellyei erdészet értékes: közel kétharmada kocsányos tölgy, 12 százaléka Pannon-kőris, 11 százaléka gyertyán. A felújításban o gyertyános-tölgyes állomány „vezet", ezt pótolják a leggyorsabb ritmusban, mert ezekből az erdőkből kerül ki a „csúcsfa", a 100 éves tölgy. Persze, emberöltők múlvo. A sellyei erdészetben egy- egy évben 28—29 000 köbméter választékká feldolgozott fát termelnek ki. Egyébként ezen o 8300 hektáron az élőfakészlet 1 487 530 köbméter volt 1989-ben. A 12 évre szóló üzemterv szerint az erdészeti terület több mint felén hozzá kell nyúlni az erdőhöz: erről a 4451 hektárról 456 800 bruttó köbméter fát kell kitermelni. Az ellenőrzést az erdőfelügyelet biztosítja, mégpedig - s ezt Bodor László fontosnak tartja - folyamatosan. Egyszerűen kizárt a rablógazdálkodás - tegyük hozzá: különösen mostanában, amikor az összefonódott érdekeket las- san-lassan, de érzékelhetöert már sikerül szétbogozni. Az ellenőrzést egyébként az éves tervek alapján végzi az erdőfelügyelet. Mégpedig szigorúan. Állunk egy fejlődő erdőrészletben, ahol Bodor László elmagyarázza és megmutatja: itt már csak eqy befejező ápolásra van szükség, utána jön az ellenőrzés, a darabszám, az újulat magassága és ápoltsáqa alapján veszik át az erdőt. Ha a kivánalmaknak nem felel meg, az erdészet az e munkáért még járó pénzt nem kapja meg. A Korcsina-csatorna vadregényes partján szalad a terepjáró — fejünk felett feltűnik egy fekete gólya -, az alsóerdői kerület felé megyünk. Itt kerül szóba o természetszerű erdőgazdálkodás, remélhetőleg a jövő gyakorlatának kulcskifejezése. Olyan telepített részt nézünk meg, ahol a fiatalos erdőt ápolóösvényekkel tárták fel, magyarul: csíkokat vágtak bele. igy minden könnyen hozzáférhető, áttekinthető, fényjárta. De megnézünk egy másik művelési módot is, mégpedig a szerb megszállás ideje alatl Kiirtott erdők nyomában nőtt sarjerdőt. Itt alkalmazza Bodor László o már régen elfeledett, s most megint javasolt Hard- tia-féle módosított ernyös felújító vágást. Ez bonyolultan hangzik, a lényege egyszerű kétszer nyírtak bele az erdőbe, ettől ritka és szellös lett, oz újulat részben a hulló makkból, részben a már említett gép által vetettből nő Nyolc és fél hektárról van szó Itt is a „normális esetben” o gyermekeknek járó szeretettel beszél az erdőmérnök a fény felé igyekvő, kis fákról.- A makktermés az ilyen módon művelt erdőben jóval jobb lesz, és ugyanakkor olcsóbb. Azután még elmegyünk egy valódi ültetvényre: két éve nő itt a tölgy — forma slavonica, mondja Bodor László —, karók o vékony törzsek mellett. 22 hektáron hullik majd itt a makk. — De hát ez nem erdő — csóválja a fejét kísérőm. Mészáros Attila Bodor László a kétéves tölgy csemetéket mutatja a Lakácsa- környéki erdőkben A megbontott erdőállomány aló nemesített makkot vetnek speciális géppel o sellyei erdészet dolgozói Proksza László felvételei
