Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-03 / 211. szám

1991. augusztus 3., szombat

aj Dunántúlt napló

11

Augusztus 17-en Pécs re ion a papa!

A pópa magyarországi útja 53. missziós lelkipásztori utazása lesz. A világ minden sarkában sok-sok népnél és nemzetnél fordult meg eddig Szent Péter utódja. Már valamilyen áttekintésünk lehet, bele tudjuk magunkat élni mindabba, amit a pápa eddig tanításaiban és buzdításaiban hallgatóinak átadott. N«em túlzás, ha ilyen kifejezést is merünk használni: mi lehet az elvárásunk a pópa magyarországi látogatásával kapcsolatban?

A múltat magunk elé idézve kérdésünk ez: érzi-e a pápa, hogy sokat szenvedtünk, kifosztottak és üresek vggyunk? Biztosan említést fog tenni arról, hogyan élte át a szenvedésünket, hogyan volt velünk együtt lelki rabságunkban. Most azért jön hozzánk, hogy örömre változtassa sok-sok lemondásunkat, nélkülözésünket, aggódásunkat. Ügy jön hozzánk, mint az újrakezdés és feltámadás hírnöke. Érezzük, hogy segíthet rajtunk, irányt adTiat belső életünk újrarendezésében, a nemzeti egység helyreállításában.

Elvárásunk ez: nálunk is azt hirdesse, amit most már észrevehetően mint kiemelt intelmet, mint' aláhúzott elvi állásfoglalást kíván az őszinte emberek lelkére kötni.' Egy jelszava van mindenütt: meg kell térnünk,- gt kell alakulnunk, más emberekké kell lennünk. Amit hirdet és mond egy szóban, egy fogalomban lehetne összefoglalni: integralizmus, vagyis az egész embert kell restaurálni testestől-lelkestől.

Integralizmus annyit jelent, hogy új társadalmi alapvetést kell vállalnunk, ahol az emberi személy a középpontban áll. Azokról a teremtő értékekről van szó, melyeket a teremtés folytán Isten a természetbe rejtett el és az egész emberiség' közösségébe. És nekünk újból ezeket fel kell’ fedeznünk. In- tegralizmust hirdet á pápa, ami annyit jelent, hogy az emberi

értelem az anyag fölött van és a szellem lesz ismét az új élet formálója. Az anyagiak fontosak, nélkülözhetetlenek, de nem elegendők. Minden emberi. tettnek a lélek építésében, a telkiismeret művelésében, a felelősség kihangsúlyozásában kell emberibbé és még emberibbé lennie. Az a bölcselet, amit a pápa tanít és hirdet, az ..egész ember" mivoltának szellemi-lelki foglalata, amit a történelem folyamán a szentírás

mm.

alapját^ Szent Ágoston, Szent Tamás, "’Pascal, Newmann és sokan mások fejtettek ki a „tó- tus homo”, a „whole man” eszmeiségében „és dinamikájában. A szabad emberi személy alkotásain épül fel ez az Európa, amelynek hátterében ott áll a .lelkiismeref és a felelősség. Ezek nélkül új ember nem kerülhet a felszínre. A pápának végeredményben aggodalma és belső nyugtalansága az új ember keresésének és megtalálásának problematikája.

És van még egy harmadik, amit a pápától elvárunk, ez pedig az ezeréves magyar sorsalakulás új lehetőségének megpecsételése vagy szentesítése óbban a tudatban és küldetésvállalásban, amivel Szent István koronát kért Rómától és II. Szilveszter pápa elküldte a koronát. A koronát és apostoli keresztet küldő Szilveszter utódja ma itt van közöttünk. Ismerve és a pápában is régen felfedezve a lengyel—magyar barátságot, azt a testvéri európai szereplést, amelyben Báthory István, mint magyar fejedelem a leng/el királyi trónra lépett, Európa sorsalakításában is részt kérve. Bízvást remélhetünk abban, hogy a pápa még jobban keblére öleli majd a magyar népet, a magyarok sorsát és mellettünk áll a történelem további alakulása során.

Azt várjuk tehát Róma püspökétől. erősítse meg a magyar népet hitében és reményében, segítse papjainkat, népünket a jövő helyes kiútkeresésének vállalásában, terelje figyelmünket az ezeréves Ma- gyarorszáq értékeire. A keresztény értékekre és a humánum európai értékeire.

Amikor ilyen elvszerű meggondolásokkal várjuk és készülünk a Szentatya érkezésére, akkor merjünk erős fogadást és hitet is <|enni arról, hogy a jövőben nemcsak kötelességünket akariuk teljesíteni, hanem ennél többet is vállalni. Nevezetesen mindig arra gondolni, hogy másokért is felelősek vagyunk, és a világ csak a másokkal való kapcsolat újjáren- dezéséberi születhet újjá«

Egész Európának, de különösen Közép-Európának szüksége van a szellemi és telki energiák újjászervezésére és mozgósítására. Erre példát a magyar—lengyel közös történelemben találunk. Csak gondoljuk meg, hogy a királyleányok, mint Hedvig, Kunigunda és a többiek mit tettek a két testvérnép újból és újból való találkozásáért. Az elnyomás megszűnése után lehullottak a bilincsek mindkét nép kezéről. Szabadok lettünk, csak a nemzeti értékék és a közös európai

kincsünk, a keresztény hit és erkölcs, a szabad lelkiismereti felelősség nevében foghatunk ismét össze és nyithatunk utat a harmadik évezred elején az jj kelet-európai fejlődésnek. Közbül le kell vetnünk közös akarattal mindazt, ami a szabad európai polgári fejlődés útjában állt.

Merjük kimondani: kereszténység nélkül nincs Európa és ezt akkor is mondjuk, ha tuda" tóban vagyunk annak, hogy az emberek nem tudnak mind más telki irányt szabni maguknak. Az evangéliumi tanítás nélkül, az örök humánum bölcseleti elvei nélkül az emberi önkénynek vagyunk kitéve. Pedig hányszor sóhajtozunk ma fel: soha többé háborút, soha többé egymásnak való kiszolgáltatottságot. Nem lehet hit nélkül, emberi fundamentumok nélkül «■várakat építeni, ezek légvárak lesznek, amelyek eleve össze- dőlésre vannak ítélve.

A pápa az emberiség jövője felé tekint, ezért is folytatja útjait a jövőben is az ő számára is még ismeretlen területek felé. Róma püspöke tudja, hogy az egyik kezében a kereszttel, amely áldozatot, lemondást és új vállalkozásokat jelent, a másik kezében az evangéliumi tanítással, a szentírással belülről meg tudja érinteni újból az őszinte embert, aki kész lesz a világ újjáépítésére. Hatalmas új energiák szükségesek erre, de reméljük, hogy a harmadik évezred» elején a világnak ismét fogékony szíve és érzékeny füle lesz a jobb és több ember felé való menetelés vállalásában.

Cserháti József

püspök

Augusztus 5-én temetik Kalász G/ula atyát

Kalász Gyula egyházmegyei számvevő, hosszú időn keres$- tül a Pálos templom igazgatója - nagy matematikai tehetséggel megáldott, nyitott szemű, haladó ember és fáradhatatlan pap. Szorgalmának és gyakorlati érzékének szinte nem volt határa. Tanítását szerették hallgatni a hívők, a közügy érdekében százakat, ezreket tudott megmozgatni. Egyházának hű szolgája, püspökének mindig cselekvésre kész munkatársa, a paptestvéreknek és hívőknek odaadásban és segitőkészségben mindig rendelkezésükre álló lelkiatya.

Papi tevékenységét Palotabozsokon és Bolyban káplánként kezdte, majd Kishajmáson lett önálló lelkész. Szerette és mindig is kereste a kisembereket, hogy velük alkossa meg az egyházközséget.

Püspöke hamarosan a pécsi Székesegyházba helyezte segédlelkésznek. Egészen új módon segítette plébánosát és káplántársát, hogy a világi hivők bekapcsolásával olyan egyházközségi összefogást szervezzen, amely pénzügyi alapot tudott biztosítani az alkalmazottak fizetésére, sőt részben létre tudta hozni azt a pénzügyi hátteret is, amiből a Székesegyház további restaurálása a hivők hozzájárulásával és a külföld segítségével megindulhatott. Neki köszönhető, hogy lel tudták tárni a mecseki kőbányákat, amelyekből annak idején a Székesegyház négy tornyához és a két obeliszkhez szükséges homokkövet kibányászhatták. A Bazilika belső felújítása, a falfestmények és díszítések restaurálásakor az Országos Műemléki Felügyelőséggel karöltve a legjobb szakembereket tudta munkába állítani. Az ő szorgalmazására megjelent monográfia, ,,A Pécsi Székesegyház" különösképpen sugározza hozzáértését és a dóm iránti szeretető!.

Kalász Gyulát a Pálos rend kriptájába temetik, amivel az ősi magyar rend háláját is ki akarja fejezni az atya iránt, aki kívülről és belülről felújítva adta át a szép templomot és rendházat a Pécsre költözött Pálos rendnek. A templomot a pécsi lelkipásztori felújítás középpontjává tette. Ifjúsági központot létesített, a pécsi hivőket egybefogó új lelkipásztori továbbképzéseket is rendszeresen itt tartották. A Magaslati út híveivel sikerült létrehozni azokat az apostolkodó csoportokat, férfiakat és nőket, akik az egyház mai bajai, problémái, vagy az egyházi élet bizonyos megtorpanásai elől nem hátráltak, hanem közös imára, jótékonykodásra szólították fel egymást.

Igaz, önzetlen, fáradhatatlan munkása akart lenni a lelki felemelkedésnek. Csak 66 évet élhetett meg.

A temetés augusztus 5-én, hétfőn lesz a Szent Mihály temetőkápolnából, 11 órakor püspöki misével és utána. sírba- tétel a Pálosok kriptájába.

Kamionok a Dunán

Hungaro Lloyd néven vegyes vállalatot alapított a Hungarocamion, valamint a Bayerischer Lloyd Hajózási és Szállítmányozási Vállalat.

A cég tevékenységének célja: a menetrendszerű kamionszállítás megoldása a Dunán a németországi Passau és Budapest között. A kombinált fuvarozás e módja környezetkímélő, energia takarékos, ugyanakkor forgalomnövelést tesz

lehetővé többletfuvarozási engedély felhasználása nélkül.

A forgalomba állítandó hajó 30 nyergeskocsit szállíthat. A rendszeres forgalom a tervek szerint októberben indul majd meg. Jövőre ezen az útvonalon úgynevezett kétszintes „ro-ro bárkákat” kívánnak forgalomba állítani. Ezekkel már egyidejűleg mintegy 60 pótkocsi szállítható mojd.

KI ez a púpul (4.)

A merénylet után

„Róma többé nem Rómában van.”

II. János Pál ezt Czestoho- vában mondotta. A lengyel katolikusok legfőbb zarándokhelyén. (Különben onnan érkezik majd hozzánk.)

Nem tudhatom egész pontosan, mit érthetett ezen a Szentatya. Talán eszébe jutott Julius Slovacky költő 1848-as jövendölése:

E világ viszályai közepett az Úristen szláv pápa számára készíti a trónt,

„Róma többé nem Rómában

ki nem fut el a kardok elől, mint az olasz . . .

Elgondolkodtató, hogy az olaszok, különösen a rómaiak az első megdöbbenés után hamar megszerették a „Papa polacco-t". Befogadták.

Vajon miért? Talán csak azért, mert az olaszok nemigen nacionalisták?

A Szentatya egy ízben lengyel kispapok előtt — azok kuncogása közben — így gondolkodott hangosan:

— Rómában azt mondják nekem, hogy öz a jobb, amit a leírt szövegen kívül mondok.

És ez a „szövegen kívüli", zseniálisan rögtönző, nagy szónoki és színészi képességekkel de ugyanakkor nagy szellemi és lelki erővel mély meggyőződéssel rendelkező „show-man” pápa kezébe vette a zarándokbotot, hogy végigjárja a világot.

És mindig a saját szövegét mondta. E szöveg tartalma pedig - az Istenbe, Jézus Krisztusba vetett mélységes bizalom mellett talán elsősorban az emberi jogok melletti feltétlen kiállas volt. S ezt a tartalmat nemcsak a' Szent Péter tér vasárnapi áldásai visszhangozták, hanem az első, a második, de főként a harmadik világ székesegyházai, terei.

Vele kapcsolatban ‘ legna- gyob élményem Chiléhez fűződik. Ahhoz a stadionhoz, amelyben Pinochet különítményesei ezreket öltek, kínoztak meg.

Az utazás előtt negi kevesen rossza Mottók a hívők között is; jelenlétével a Szentatya — okarva-akaratlan „hitelesíti"- a diktátor hatalmát. De ott a stadionban — a prédikáció közben elsápadó Pinochet jelenlétében — II. János Pál élesen és egyértelműen ítélte el a terrort, az emberi jogok semmibevevését. Ezután pedig magához ölelt egy diákot, aki nemrég jött ki a börtönből.

Joggal mondhatta róla tehát az észak-brazil éhségövezetek híres főpapja, a katonai diktatúrák elsőszámú közellensége, Don Helder Camara — akit jó vagy .rosszakarói „vörös bíborosnak” is neveznek; „Olyan embert ismertem fel II. János Pálban, akit nem puha viaszból gyúrtak, hanem szívós, és tartós anyagból."

Mint köztudott, ez a pápa nemigen rokonszenvezett a különösen Latin-Amerikában elterjedt felszabadítási teológiával, amelynek gyakorlati megtestesülései a nyomor és az elnyomás ellen küzdő, a világi baloldallal is együttműködő, milliókat tömörítő bózisközössé- gek. Valószínűleg féltette az Egyházat, hogy összekeveredik a napi politikával.

Nicaraguában láthattam^ miután a pópát fogadó, akkor még szandinista kormány kulturális minisztere, a világhírű papköltő, Ernesto Cardenal kezet csókolt — II. János Pál kissé atyásan, — de azért szent- atyásan is — jobb kezének mutatóujjával mintha figyelmeztette volna az előtte térdelőt: „Vigyázz fiam, vagy pap va'gy, vagy miniszter."

Akkoribgp^ nem egy német, osztrák, francia, holland, belga és amerikai teológus, ill. püspökök vélekedtek úgy: a

pópa a politikához való viszony tekintetében mintha kissé más mércével mérne Lengyelországban és Latin-Amerikában.

Egy azonban bizonyos: ez a oápa hallatlan népszerűségét nem egyszerűen annak köszönheti, hogy ha kell, harminc íyelven üdvözli híveit. Nemcsak annak, hogy tud spanyolul tréfálkozni, lengyelül és franciául énekelni. Hogy a New York-i Madison Square Garden oszlopai alatt a dob ritmusát követve úgy tapsolt, mint egy vérbeli Rolling Stones rajongó. Egy régi lengyel barátja azt mondta róla: ha nem lett volna belőle pápa, nagy diplomata vagy kiváló kőműves lehetett volna. Szinte mindent jól csinál.

Róbert László

űz újrakezdés Hírnöke

Azt várjuk Róma püspökétől, hogy erősítse meg a magyar népet hitében és reményében