Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-28 / 235. szám
1991. augusztus 28., szerda uj Dunántúli napló 7 Felújítják a genfi ENSZ- központ magyar szobáját Trpinja, Jugoszlávia: Aratás a gépfegyverek árnyékában! Egy szerb farmer AK 47-es gépfegyverrel őrködik, míg a társai aratnak. Már a hamburger is algás? Gyermekmunka aligbérért Dickensi világ — a huszadik században Ha azt halljuk, gyermek- munka, legyintünk: Ázsia, La- tin-Amerika. Ha erre azt a választ kapjuk: nem, Nagy-Bri- tonnia, hát mi tagadás, elcsodálkozunk. Pedig az 1839 óta működő Rabszolgaság-ellenes Társaság (Anti-Slavery Society) jelentése szerint a szigetországban 1,8-1,9 millióra tehető azoknak a 16 éven aluli, többségükben inkább csak 10—11 éves gyermekeknek a száma, akik hajnalban, késő este, sőt tanulás helyett is keményen dolgoznak — éhbérért. Szélsőséges, elriasztó példa akad bőven, és felesleges csak a rideg tényekre szorítkozni. Egy nyolcéves, mozgáskorlátozott londoni kislány esténként egy szénkereskedőnél dolgozott — amíg az iskola közbe nem lépett. Munkaköre az volt, hogy a degeszre tömött szenes zsákot megtámassza. Fizetsége napi fél font — majdnem semmi. Persze nem mindenki ilyen nyomorúságos bérért töri magát, van aki tűrhető fizetést kap. Tény azonban, hogy azok a gyerekek, akiket üzletekben, piacokon, műhelyekben, fodrászoknál, kézműveseknél foglalkoztatnak, csak töredékét kapják annak, amit egy „igazi” munkaerőnek ki kellene fizetni. Éppen ez teszi vonzóvá a gyermekmunkát, ez csábítja alkalmazásokra azokat, akiknek valamilyen segitségre van szükségük. A tanulmány szerint körülbelül egymillió gyermek dolgozik heti negyvenhárom órát, ami jóval több a felnőttek munkaidejénél. Ez arra is következtetni enged, hogy nemcsak iskolaidőn túl kezdődik sokuk munkaideje — a hiányzások egyharmada ilyen illegális munkára vezethető vissza. A dolog persze törvénytelen. A szigetországban ezernyi jogszabály próbálja keretek közé szorítani a gyermekek mu lkába állítását. Tizenhárom év alattiak például egyáltalán nem dolgoztathatok; a 13 és 16 év közöttiek tanítási napon csak két órát, szombaton pedig legfeljebb négyet. Gyárakban, üzemekben tilos a gyermekek foglalkoztatósa - és sorolhatnánk hosszan azokat a rendeleteket, amelyeket a munkáltatók megszegnek. A családok egyre nagyobb részének van szüksége pénzre; a rendszeresen dolgozó gyermekek fele a munkanélküli családját támogatja a kapott pénzből. Végeredményben az is elég torokszorító, amikor a pénzen ruhát, édességet vesznek maguknak, csupa olyasmit, amit rendes körülmények között élő családokban a szülők tudnak biztosítani. Hogyha nem a szükség viszi rá a gyermekeket a munkába állásra, akkor gyakorta a munkaadók csábításának engednek. A délkeleti vidékeken például, ahol nem az elszegényedés, hanem éppen a fellendülés a jellemző, a virágzó szolgáltató szektor csak úgy nyeli a munkaerőt. Nagy az igény a részmunkaidőben foglalkoztatott kisegítőkre, és erre gyakran jók a gyerekek, hiszen szolgálatkészek, igénytelenek, rugalmasak. A pedagógusok, a gyermekmunka legnagyobb ellenfelei, tulajdonképpen tanácstalanok. S nagy kérdés, hogy újabb törvények meghozatala-e a megoldás — nagyobb lenne-e foganatjuk, mint a már meglévőknek. Szászi Júlia Hosszú István asztalosmes ter, Hoffman Gusztáv kárpitosmester és társaik nagyon gondos munkát végeztek: a genfi ENSZ-palotában levő magyar szalon bútorai, berendezési tárgyai ma is viszonylag jó állapotban vannak. Annak azonban immár több mint fél évszázada, hogy a magyar képző- és iparművészek, iparosok által berendezett nagy^ követi szalon átadásra került: ideje, hogy felújítsák az 1936- ban készült berendezést. Az egykori népszövetségi palota építésénél - amelynek egyik tervezője a magyar Vágó József volt, — javasolták, hogy egy-egy termet a szervezet tagországai rendezzenek be. Az akkori magyar kormány haladéklalanul bekapcsolódott ennek az elképzelésnek megvalósításába s a „nagykövetek szalonja", az egykori főtitkári várószoba berendezésére vállalkozott. A tervet Szablya-Frischaul Ferenc, a kor ismert festő- és iparművésze, az Iparművészeti Főiskola tanára, majd főigazgatója készítette el. A belső berendezés kialakításában olyan művészek vettek részt, mint Basilides Barna, a falakon elhelyezett gobelinek tervezője, Kovács Margit, Gorka Géza, Patzay Pál, Gádor István, akik kisplasztikákkal, iparművészeti alkotásokkal gazdagították a berendezést. A szalon az épület egyik ékessége volt és maradt ez évek folyamán: ma közvetlen szomszédságában az ENSZ főtitkár-helyettesének, a genfi központ igazgatójának hivatali szobái vannak, s a mintegy negyven négyzetméter alapterületű helyiség ma is várószobaként szerepel: a főtitkárhelyetteshez érkező magas A szicíliaiak egyszerűen a „maffia fellegvárának" nevezik a palermói - Ucciardone börtönt, amelynek tucatnyi épületében a rabok nagy többsége maffioso. A maffia főnökei pedig a maguk „egyetemének” nevezik a börtönt, ahol o rács mögé került maffiatagok szinte ugyanott folytatják, ahol szabadlábon abbahagyták. Valójában csak az lehet a „család" elismert tagja, aki mór ült az Ucciar- donéban. És ezt a hírhedt börtönt ma egy nő igazgatja. Országszerte feltűnést keltett, amikor nemrégen a 41 éves Gondolta Trabunella került a börtönigazgatói székbe. A „doktorasszony" férje vasúti tisztviselő, egy leánygyermekük van. De még ennél is nagyobb volt a börtönőrök meglepetése, amikor az igazgatónő az első találkozójukkor számukra utópiának tűnő szavakat mondott, mint „tapintat, szívélyesség, párbeszéd a rabokkal, megértés, segítőkészség." Az új börtönigazgató büszkén emlegeti, hogy előzőleg 13 éven át helyettes igazgató volt a hírhedt Termini Imerese börtönben (Palermo megye). Az a börtön ugyanis mindennek nevezhető, csak nem békés rutin szolgálati helynek. A szigorúan őrzött börtön lakói közé tartozott - legalábbis átmenetileg — Renato Cur- cio, a Vörös Brigádok olasz terrorista szervezet megalapítója. Gondolta Trabunella büszkén állítja, hogy ott elegendő tapasztalatot szerzett, bár készségesen hozzáteszi, hogy az Ucciardone nehezebb ügy, de már távolról sem rangú vendégek itt várakozhatnak, de tárgyalásokra, megbeszélésekre is alkalmas. Bf rendezése egyszerű: két kanapé, több fotel és karosszék, dohányzóasztalok, egy szépvonalú Íróasztal, néhány sarokvitrin, egy komód készült Hosszú István műhelyében. Magyar voltukat néhány szép, népi motívumokból álló faragás mutatja a székek háttámláján, a dohányzóasztalokon, az Íróasztalon. A bútorok világos borszínű kárpitjával azonos anyagból készültek a függönyök, a falakon Basilides Barna három nagy méretű, a magyar nép életét megörökítő gobelinje, a vitrinekben a kor kiváló képzőművészeinek kisplasztikái, kerámiái. A komódon álló órát Kovács Margit tervezte, magyar népi motívumokkal díszítve. Az eredeti dísztárgyak, a vitrinekben kiállított műalkotások közül nincs mindegyik a helyén, néhány az ENSZ trezorjában várja, hogy visszakerüljön eredeti helyére. A csillárok, oz állólámpák, a gyertyatartók is kitűnő magyar művészek alkotásai. „Tiszta szívvel örülhetünk ennek a nemzetközi érdeklődés központjában álló diszes szobának" — írta a Magyar Iparművészet 1936. októberi számában a magyar szalonról beszámoló tudósító. „A feladat nem volt könnyű, mert Szablya-Frischauf Ferencnek egyfelől alkalmazkodnia kellett ahhoz a klasszikus alapokra helyezett modern szellemhez, amely jellemzője az egész épületnek, másfelől helyet kellett biztosítania a magyar művészet jellegzetes megnyilvánulásainak, formanyelvének, de úgy, hogy a magyarosság ne váljon a helyhez nem illő népies moolyan „forró kása", mint korábban volt. A csinos igazgatónő, aki szívesen hord ballonszoknyát és tűsarkú cipőt és nem veti meg az ékszereket sem, korábban éveken át igazgatója volt Avellino tartomány börtönének Bellizzi Irpinoban. Annak a börtönnek lakói a nápolyi Camorra tagjaiból kerültek ki főként. Az ö igazgatása alatt reform-büntetöinté- zet lett belőle, ahol az elitéltek által rajongásig szeretett igazgatónő a legkülönfélébb kulturális rendezvényeket szervezte. A csúcspont egy koncert volt, amelyen a háromszáz elítélt mellett a környékből érkezett mintegy ezer vendég is részt vett. Az igazgatónőnek az örökkel kialakult kapcsolata már nem volt ennyire felhőtlen. Az egyik börtönőr állítólag azért lőtte agyon magát, mert nem kapott szabadságot, hogy meglátogathassa beteg édesanyját. A börtöntisztviselők közül többen is feljelentették az igazgatónőt az állam- ügyészségnél, korrupcióval, jogtalan előnyszerzéssel és egyéb visszaélésekkel vádolva őt. A legsúlyosabb vád az volt ellene, hogy indokolotlan kedvezményben részesít egy női rabot, egy bizonyos Pu- petta Marescát, aki a Camorra-,.előkelőséghez" tartozott. Az ügy végül is azzal zárult, hogy felfüggesztették állásából Gandolfa Trabunellát. A palermói Ucciardone a múltban ismételten véres cselekmények színhelye volt. Különösen nagy port vert fel Gaspare Pisciotta meggyilkolása. Ö ugyanis a háború utáni évek leghatalmasabb szicíliai maffia-vezérének, a meggyilkolt Salvatore Giuliadorossággá" Az értékelés ma is helytálló, a berendezés, a bemutatott tárgyak értéke, mondanivalója nem avult el. Jogos és érthető, hogy a mai magyar kormányzat vállalja ennek az értéknek megőrzését, felfrissítését. A munka kétségkívül kitűnő szakembereket igényel. Az ülőbútorok kárpitozását teljesen fel kell újítani, kivülről éppúgy, mint belülről. Szerencsére Magyarországon sikerült az eredetivel csaknem teljesen azonos, színárnyalatában is megegyező velúrszövetet találni: a bútorok teljes szétbontása, belső felfrissítése után ebből készülnek az új huzatok, s az ablakokra kerülő hatalmas függönyök is. A bútorokat és a fából készült falburkolatot teljesen szétbontják, újrafényezik, a fél évszázados használattól keletkezett kisebb hibákat kijavítják. A gobelineket leszerelték a falról, kitisztítják, új keretre feszítik, a képző- és iparművészeti alkotásokot megtisztítják, a lámpákat felújítják. Mindezt magyar szakemberek végzik a helyszínen, illetve a genfi magyar ENSZ-misszió ideiglenes műhellyé alakított qarázsában, csupán a falak festését és a padlószőnyeg cseréjét végzik az ENSZ-köz- pont szakmunkásai. Jóleső érzés, hogy az egykori mesterek nyomában ma is vannak hozzáértő szakemberek, akiknek rendkívül gondos munkája nyomán újiászületnek a több mint fél évszázados tárgyak. A maayor szalon rövidesen megújultan, de régi formáidban és berendezésével adhat hirt az ide látogatóknak az ország művészetének egy jelentős és érdekes korszakáról. nonak a „segédtisztje" volt. Amikor sikerült túlélnie „főnökét", a szicíliai maffia attól tartott, hogy a börtönben nem kívánatos leleplezéseket tehet, s ezért cellájában mérgezett feketekávéval meggyilkolták. De az Ucciardonéban napirenden voltak a börtönlázadások is. Az egyik ilyen alkalommal akkora pusztítás keletkezett a börtönépületekben, hogy a helyreállítás idejére ki kellett üríteni a börtönt. Hírhedtek voltak a börtönben raboskodó maffia-nagyságok evészetei és ivászatai is, s köztudott, hogy pezsgővel ünnepelték meg Carlo Alberto Dalia Chiesa tábornoknak, a maffiát erőteljesen üldöző rendőrfőnöknek meggyilkolását. Börtönlázadásokkal az új igazgatónőnek mór aligha kell számolnia. A lázadások egyik fő oka, a túlzsúfoltság ugyanis ma már nem létezik. A nyolcszáz elítélt számára épült börtönben éveken át ezerötszázan raboskodtak, ma azonban már alig ötszáz a börtönlakók száma. Különben is, úgy tudják, hogy az Ucciar- donét 1993-ban végleg bezárják és addigra új, korszerű börtön épül Szicílián. (Az Uccardione a múlt század közepén épült.) A tartományi kormányzat kultúrfelelőse, Túri Lombardo nemrég meglepő javaslattal állott elő: alakítsák át Maffia-Múzeummá az Uccardionét. A szicíliaiak kézlegyintéssel fogadták a javaslatot, maga az új börtönigazgató, Trabunella asszony pedig kijelentette: „A maffia? Sajnos, az minden más inkább, mint múzeum-érett!” Barabás Miklós Igaz, ami igaz, olykor joggal el lehet mondani egy hamburgerről, hogy „se nem hal, se nem hús". Újabban viszont az amerikaiak még azt is elmondhatják róla, hogy algás, olyan kocsonyás valami, amit leginkább csak a japánok esznek szívesen. Nincs mit csodálkozni azon, hogy Amerikában — szinte mint minden más - az ilyesmi is a konkurenciaharc következménye. Az történt ugyan- is, hogy az Egyesült Államok harmadik legnagyobb gyorsbüfé láncolata, a Hardee's Food Systems megvádolta a „listavezető" McDonald's láncolatot, hogy ,,McLean Deluxe" néven kínált hamburgerében a zsiradék egy részét alga-származékkal helyettesítik. A Hardee’s Food Systems a támadás fegyveréül a reklámot választotta. A képernyőn megjelenik egy színész, mint a gyorsbüfé láncolat egyik éttermének vezetője és lebilincselő mosollyal biztosítja a kedves tv-nézőt: „Mi sohasem használnánk töltelékanyagot, ízerősitőt vagy algákat." Azután „a hamburgerhez hasonló terméknek" minősíti a „McLean Deluxe"-öt és természetesen dicséri a Hardee’s új kínálatát, mint az egyetlen A világ egyik leggazdagabb embere az iraki elnök, az öboUháború vesztese, Szaddam Husszein! A megdöbbentő leleplezést a diktátor egykori személyi tanácsadójától és a gazdasági tervezésért egykor felelős miniszterétől, Dzsavad Hasimtól származik, aki 1968-tól 1977-ig volt az államfő tanácsadója és minisztere. Ezután 1982-ig az Arab Pénzügyi Alapot vezette. A jelenleg családostul Londonban bujkáló Hasim — aki ismereteiről tájékoztatta az amerikai elnököt és ibrit kormányfőt is —, azt követeli, a Biztonsági Tanács kényszerítse ró az iraki elnököt, hogy is zsírszegény hamburgert, amely 100 százalékban marhahúsból készül. Ezután már szinte természetesnek tűnik, hogy a Hardee’s az új húskészítményt „Real Lean Deluxe" néven hozza forgalomba, és hogy - bár a 13,6 grammos zsírtartalmával megelőzi a McDonald’s 10,2 gramm zsírtartalmú hamburgerét - magabiztosan vallja: jó nagyot fogunk a fejére ütni (a McDonald’s-nák), mert a Hardee’s-féle hamburger, ízét tekintve, minden összehasonlítást kiáll." A legmeglepőbb azonban az, hogy a McDonald’s szóvivőnője mindezek után a legnagyobb nyugalommal azt állította, hogy „még semmit sérti hallott a konkurencia kampányáról". Azt ugyan — kérdésekre válaszolva — elismerte, hogy g ,,McLean Deluxe" hamburger (a 100 százalékos sovány marhahús mellett) különféle pótlékokat is tartalmaz, köztük fél százalék car- ragenan-t. Hogy mi is az? Újabb kérdésre válaszolva aztán kibökte, hogy — ez a növényi termék algaszármazékot is tartalmaz . . . (A DPA hírügynökség alapján.) merje be, titkos bankszámlája van Svájcban. Szaddam Husszein legalább 40 milliárd dollár birtokosa és ezzel jóval felülmúlja például a brunei szultánt, Hosszánál Balkiahot. Az egykori bizalmas szerint Husszein tőkéje nem mind a svájci bankokban kamatozik, ahová amerikai pénzintézetek — köztük a Chase Manhattan Bank - segítségével jutott, mert a diktátor „kisparaszti mentalitású”. 7 milliówd dollárnyi pénzösszeget a szuperbiztos bagdadi csodapalota pincéjében rejteget. Valami „kevéske" jutott japán bankokba is. (F. E. B.) Kis Csaba Nő egy maffia-börtön élén A világ egyik leggazdagabb embere - Szaddam Husszein
