Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-30 / 207. szám
1991. július 30., kedd új Dunántúli napló 7 Küzdelem az infláció ellen (8.) Következetes gazdaságpolitikát! Híd a kereslet és a kínálat között Publicitás Média Képviselet Egységes, publikus arculatot adnak a vállalatoknak Reklám idehaza és a nagyvilágban - forintért Az infláció ellen a piac- gazdaságokban fellép a kormányzat. Célszerű, mitöbb, szükséges azonban a piaci viszonyokat kialakitani szándékozó országokban is az infláció elleni kormányzati fellépés. (Jóllehet, a kormányzatnak nem mindig fűződik pillanatnyi érdeke az infláció megfékezéséhez, mert az infláció növeli a költség- vetési bevételeket, és ez enyhiti a kormányzat pillanatnyi gondjait.) Felelősen gondolkodó és a jövőre tekintő kormányok azonban fellépnek az infláció ellen. Ha késéssel is, de a Kupaprogram kormányprogram rangjára történő emelésével, az infláció elleni kormányzati küzdelem nálunk is megkezdődött. Az inflációs folyamat olyan piaci feszültségeket tükröz, amikor a kereslet gyorsabban nő, mint a kínálat. Két lehetőség van e feszültség enyhítésére. Vagy korlátozni kell a kereslet növekedését, vagy meggyorsítani a kínálat növekedését. A kettő együttes alkalmazásával is csökkenthető a piaci feszültség. így beszélhetünk keresletkorlátozó és/vagy kínálatélénkítő antiinflációs gazdaságpolitikáról. A Kupaprogramban mindkét elem szerepel. Keresletkorlátozás A keresletkorlátozás szempontjából rövid távon döntő, hogy az állami költségvetés kiadási összege ez évben ne haladja meg az elfogadott mértéket. Ez esetben a forgalomba kerülő pénzmennyiség, s ezáltal az összkereslet a tervezett keretek között marad. így az infláció sem lesz nagyobb a tervezettnél. Hosszabb távon a forgalomba kerülő pénzmennyiségnek (az összesített hitelállománynak) a gazdasági teljesítmény függvényében történő meghatározása úgy biztosítható automatikusan, ha az MNB a hatalmi szervektől független jegybankká válik. Ez a Kupaprogram egyik sarkalatos eleme. Ha az Országgyűlés ezt törvény formájában elfogadja, ez automatikus garanciát jelent a költségvetési deficit tetszőleges alakítása ellen. Ez a kormányt szigorú, takarékos gazdálkodásra kényszeríti. így a kormánynak nagyon gondosan kell szelektálnia a sok-sok jogos igény között. Mindegyiket nem tudja kielégíteni, s ez nyilván társadalmi-politikai feszültségeket gerjeszt. Ezt azonban vállalni kell! A keresletkorlátozás szempontjából fontos, hogy megtakarításra ösztönző betéti kamatlábak legyenek, hogy legyen pozitív reálkamat. Fontos továbbá, hogy szigorodjék az adórendszer, főként abban az értelemben, hogy a „láthatatlan jövedelmeket" is lássa meg az adóhatóság. Sajátos és fájó kérdés a kereslet szempontjából nézve a bérek és nyugdijak kérdése. Az nyilvánvaló, hogy a bérek és nyugdíjak reálértéke általános emelése csak az egész gazdaság hatékonyságának javulása esetén lehetséges akkor is csak szerényebb mértékben — adósságtörlesztési kötelezettségük miatt. A különösen lemaradt bérek és nyugdíjak emelésére azonban ehet forrást találni, sőt kell is Bérharc Ha a munkavállalók és érdekképviseleti szerveik mégis kemény, esetleg sikeres harcot indítanának a bérek és nyugdíjak inflációval arányos vagy még gyorsabb növeléséért, ez felpörgetné a bér—árspirált. Ez azt jelenti, hogy a bérek emelkedése, növelve a keresletet, áremelkedést vált ki. Ez az áremelkedés újabb bérharc útján további béremelkedéshez vezet, majd az árak újból emelkednek, és ez Így megy tovább egyre gyorsuló ütemben. Ma, sajnos, megosztott a munkavállalói érdekképviselet. (Nem az a baj, hogy tagolt, hanem az, hogy szinte szétszakadt.) Ebből következően inkább az a veszély fenyeget, hogy a különböző munkavállalói csoportok között egyfajta bérverseny alakul ki. Ez oly módon történhet, hogy az erős érdekérvényesítési készséggel rendelkező munkavállalók, illetve érdekképviseleti szerveik jelentős béremelést- tudnak kiharcolni, amikor majd a béreket liberalizálják (várhatóan 1992 januárjától). A gyengébb érdekérvényesítési képességgel rendelkező munkavállalók elérhetnek kisebb mérvű béremelést, ínv a jelenleginél jobban differenciálódnak a bérek, de ösz- szesséqükben nőnek. Az árak emelkedése azonban még gyorsabb lesz, vagyis a bérek versenye az árak győzelmével végződne, tehát gyorsulna az infláció. E tekintetben igen nagy felelősséa terheli a munkavállalók érdekképviseleti szerveit. Megegyezésre kell (kellene) jutniuk egymással, nemcsak a vagyonmeaosztás kérdésében, hanem a bérharc lényeges kérdéseiben is. Vagyis, hogy mely munkavállaló körök bérét kell elsősorban növelni, mely körökben nem kívánatos pillanatnyi- laa a bérek emelése. El kell (kellene) iutni a bérkövetelésekben az önmérsékletig. Kínálatélénkítés A kínálatélénkítés talán még problematikusabb, mint a keresletkorlátozás. Pedig hosz- szabb távon a kinálatélénkités eredményezhet kielégítő megoldást. A problémák sokaságából csak néhányat említek. Több termékből ,,túltermelés" van. Piac hiányában ezek termelését csökkenteni kell — ez veszteséggel és a munkanélküliség növekedésével jár. Ezzel egyidejűleg kell (kellene) növelni a piacképes termékek termelését, mégpedig versenyképes hatékonysággal. Radikális és gyors szerkezetváltás szüksé ges és ezzel egyidejűleg kell fejleszteni a technikát, technológiát, a gazdálkodói képességeket. Ez a külföldi működötöké jelentős bevonása nélkül nem meqy. Ezt pedig csak akkor remélhetiük, ha tisztázzuk a tulajdonviszonyokat, ha a privatizálandó állami vagyont mielőbb privatizáljuk, ha a még mindig nehézkes, bürokratikus vállalkozás indítási ügyintézést leegyszerűsítjük. Ezek mellett kiemelten fontos, hoay hosszú távra szóló, stabil adórendszert alakítsunk ki. A csak hosszú távon megtérülő beruházásokat — különösen, ha feilett technika és technológia alkalmazásával történik — több irányból is kívánatos kedvezményezni. A külföldi működőtöké betölthet egyfajta katalizátor szerepet. Emellett azonban saiát sejtjeinket is aktivizálni kell. Ebből a szempontból nézve különösen az induló vállalkozások erőteljesebb támogatása megoldandó, megerősödésük idejéig. Feszültségek A fentiekben vázolt feladatok megvalósítása során szükségképpen (sajnos elkerülhetetlenül) jelentős társadalmi-politikai feszültségek keletkeznek. Alapvető kérdés, hogy mekkora feszültséget bír el a társadalom? Ezt előzetesen nem tudhatjuk. De az bizonyos (más országok tapasztalata alapján mondható), hogy a megoldandó leiadatok világos, egyértelmű meghatározása és a leiadatok megoldására következetesen törekvő gazdaságpolitika esetén sokkal többet, mint anélkül. A problémák, feladatok megismertetéséhez kívántam hozzájárulni, remélvén, hogy ezek alaposabb megismerése hozzájárul a társadalom tűrőképességének növekedéséhez. A tűrőképesség a problémák egészére most kívánatos, de a türelem nem feltétlenül. Legyünk türelmetlenek, ha a kormány nem mutat kellő következetességet a fenti feladatok eredményes megoldása érdekében, illetve, ha a munkavállalók érdekképviseleti szervei nem egymással megegyezve a munka- vállalók valóságos érdekeinek érvényesítéséért küzdenek, hanem egymás ellenében tevékenykednek. Tóth Lajos főiskolai docens (PMMF) Egy hónapja nyílott meg Pécsett, az Uniber székházában, a Sallai utcában a Publicitás Média Képviselet, s Dél-Dunántúlon máris majd négyezer vállalatnak és vállalkozónak ők a kapocs, mely közvetlen összeköttetést jelent a hazai lapokhoz, tv-hez, rádióhoz, sőt a külföldi sajtókhoz is. Míg Nemes Erzsébet irodaigazgató az általuk megjelentetett, szemet vonzó kiadványokat mutatja, magamr ban megállapítom: a képviselet fekete-fehér Ikea bútorai, a szolidságban is mutatós berendezés, tehát maga a környezet is egységes és sikert szavatol. Mint ahogy a Publicitás garantálja partnereinek a vonzó arculat kialakítását. Ha vállalkozó lennék, és szeretném a cégemet mielőbb bevezetni az üzleti életbe, avagy a már sikeres vállalkozásomnak szeretnék minden szempontból egységes arculatot adni (a levélpapír betűtípusától és színeitől egészen a munkaruháig), profi média céghez fordulnék. Például a Publicitáshoz. Hadd végezzék ők azt, amihez magam nemigen értek, ők viszont profik. Mert mit is mondott sikerük titkaként Nemes Erzsébet? „Ha a vállalatnak közlendője van a környezete vagy a nagyvilág számára, forduljon hozzánk, mi tervezzük, közvetítjük a hirdetését, természetesen felár nélkül." Mi az, hogy profi média cég? Immár évszázada bevezetett és elfogadott a svájci Publicitás a nagyvilágban. A jövő üzleti megtáltosodásában bízva Kelet-Európábán elsőként Magyarországon, Budapesten vetette meg a lábát. Ezt követte egy hónapja a pécsi irodanyitás. Hogy mit vállalnak? Elsőként, hogy a cégek helyett profi módon szervezik és intézik a hirdetéseket, és a reklámkampányokat a különféle hazai és küifölői lapokban, rádióadókon és tévécsatornákon. -Ráadásul, még a külföldre is forintért, és lényegesen olcsóbban, mint ha maga a cég keresné meg hirdetésével bármelyik, általa kiszemelt médiát. A közvetítésért a Publicitás nem kér külön pénzt, szolgáltatásukat a hirdetést közlő média honorálja. — A hirdetések megszövegezése, tipografizálása és közöl- tetése mellett mi a partnerünk publikus arculatának kialakítására is vállalkozunk — mondja Nemes Erzsébet. — Ez a publikus arculat mit jelent? — Tömören annyit, hogy az adott cég mindenütt ugyanolyan képpel jelenjen meg, hogy az olvasóban, rádióhallgatóban és a tévénézőben idehaza és bárhol külföldön az adott bemutatkozással mindig egyazon cég mutatkozhas- sék be, illetőleg „kattanjon" be. Forgatom az Euromoney kiadványt, a befektetőknek szóló szaklapot, melyet 27 000 üzletember kap a címére szerte a világban. Ebbe bekerülni - ha forintért sem olcsó - már biztos siker. A Publicitás által foglalkoztatott fotósok, grafikusok, reklámszakemberek és cikkírók tálcán szállítják partnerüknek a különféle „arcvonásokat", s azokat közösen ki- alakítva-elfogadva foglalják a paraméterek végső formáját könyvbe. Ez a cég valamennyi megjelenési formáját rögzíti, a levélpapírtól a munkaruháigMegyénkben már majd másfél ezer partnerük van. Kapocsfeladatot, hídszerepet vállaltak! össze kívánják hozni a termelő és szolgáltató cégeket a hirdetést közreadó médiával (rádió, tévé, lapok), hogy együtt vehessék az üzleti siker reményében pergőtűz alá a lehetséges fogyasztót. Hogy hogyan tegyék mindezt profi módon? Azt az utóbbi négy évben tanulták' ki, még Interpress-stábként. Javában szervezik a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát egységes arculattervét, a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat értékesítési kampányát, a Fordán Kft. bevezető reklámját, a DÉDÁSZ arculattervét. Már sikerrel alakították ki a Mohácsi Farostlemezgyár arculatát, elkészítették a vállalat ismertető katalógusát (bécsi nyomdában). A Tritex reklámfilmjét is a Publicitás készíttette el. S el ne feledjem: előkészítés alatt áll az ausztráliai kiadvány megjelentetése, mely hazánkat és a magyar cégeket a minőség oldaláról mutatja be. Murányi László Látóivá jók Amikor valaki a megélt hatvan évének kereken a felét büntetés-végrehajtó intézetekben tölti, még akkor is tanul valamit odabenn, ha a nevét csak göcsörtös vonalkákból álló kereszttel írja alá. V. Gy. mohácsi lakost például mostanában rendszeresen zaklatják a bogarak. Nem hétpety- tyes katicák, ganajtúrók, hangyák, lótetük, esetleg az ízelt lábúak csoportjába tartozók, csak úgy egyszerűen a bogarak. A ló, az más. Ezt tudja V. Gy. is. Ezért hát óvakodott arra hivatkozni, hogy az ugyancsak mohácsi lakos lova őt követte, inkább feleségével együttesen bevallották a történteket: a város határában álló tanya udvarán szabadon kószáló, igen rossz bőrben lévő kanca szívesen fogadta az éppen arra vetődő feleség kezéből a frissen szedett lucernát. Látva a jóízű falatozását, mindig újabb marékkai szedett, etette, közben egyre távolabb kerültek az állat gazdájától és portájából. Nem kényszerítette senki azt a szegény párát, csak a kínálgatás útján összebarátkoztak, és azon kapta magát a nő, hogy hazaértek. A Középmezőből a Vágóhíd utcába! V. Gy. azon nyomban felelősségre is vonta az asszonyt. Micsoda dolog az, beállítani egy lóval! De ha már így esett, cselekedni kell. Haladéktalanul Pécsváradra gyalogoltak, hogy a férfi testvérénél helyezzék el a lovat, amíg el nem adják. Nem valami furfangos ok késztette őket a félnapos gyalogtúrára, hanem az az egyszerű tény, hogy a testvérnél van istálló, a tanácsi bérlakásban meg nincs . . . Háromhetes vendégeskedés után aztán megjött a vevő is a lóra. A remélt 60 000 forint helyett 30 000-ért a bezedeki nyugdíjas lókereskedőhöz került. A mohácsi nyomozók nála találtak rá. Hogy visszakerül-e eredeti gazdájához a 11 éves állat, azt majd a bíróság dönti el. Pénz különben egy fillér sincs a vételárból, sok kell a konyhára, kettejük napi ebédje minimum 500 forint. A vádemelési javaslat készül, csak előtte elmeszakértői vizsgálatot kell kérni a lovat elcsaló nőről és az orgazdává előlépett férjről egyaránt. Na, erre jók a bogarak! Amúgy V. Gy. 30 évnyi bűnlajstroma három írógéppapir- hossznyi, a feleségéé ennek fele. Gyilkossági kísérletektől kezdve, a garázda cselekmények számos válfaján túl sok mindenért ültek, de lopásért még soha. Ennyi idős korban, úgy látszik, kisebbel meg mór nem érdemes kezdeni. B. M.
