Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-30 / 207. szám
8 uj Dunántúli napló 1991. július 30., kedd Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója Az Országgyűlés határozata alapján a kormány rendeletet hozott az 1990. december 31. utáni időponttól megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások és az átmeneti járadék differenciált emeléséről. A kormány külön rendeletben szabályozta az egyszeri támogatást is, amelyben a legrászorultabbak az energiahordozók áremelésének részbeni ellensúlyozására ez év augusztusában részesülnek. Az előzetes érdeklődésre tekintettel a végrehajtásról az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a következő részletes tájékoztatást adja. I. © 1991. január 1-jéig visszamenően fel kell emelni 21 százalékkal az 1991 előtti időponttól megállapított baleseti járadékot. Ha a baleseti járadékot nyugellátással vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátással együtt folyósítják, az emelést — amely csak a baleseti járadék 21 százaléka és legkisebb összege nincs meghatározva - az együttes összeghez kell hozzáadni. © 1991. január 1-jéig visszamenőleg fel kell emelni azt az öregségi teljes nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, növelt ösz- szegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot, átmeneti járadékot, amelyet 1990. december 31. utáni, de 1991. február 1-jét megelőző időponttól állapítottak meg. Ez az emelés nem jár annak az öregségi nyugdíjasnak, aki az öregségi korhatárt csak 1991 januárjában töltötte be. Nem vonatkozik ez a korlátozás a korengedményes nyugdíjasra és az előnyugdíjasra. Az emelés az elismert szolgálati időponttól, illetőleg attól függ, hogy a nyugdíjas melyik rokkantsági csoportba tartozik. A mértékeket az 1991 előtti ellátások emeléséről szóló 18/1991. (I. 28.) Korm. rendelet ta rtalmazza. Ha az öregségi nyugdíj (átmeneti járadék) megállapításához elismert szolgálati idő 10- 19 év, az emelés 13 százalék, 20—29 év esetén 14 százalék, 30—39 év esetén 16 százalék, 40 év vagy ennél hosszabb szolgálati idő esetén 18 százalék. Ha a rokkantsági, baleseti rokantsági nyugdíj III. csoportbeli rokkantságon alapul, az' emelés 14 százalék, ha pedig I—II. csoportbeli rokkantságon, akkor 18 százalék. Amennyiben a szolgálati időn alapuló emelés kedvezőbb, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas azt kapja meg. Az e körbe tartozó ellátásokhoz járó emelés havi 650 forintnál nem lehet kevesebb és a havi 2000 forintot nem haladhatja meg. © Legkorábban 1991. augusztus 1-jétől fel kell emelni azokat az 1990. december 31. utáni, de 1992. január 1 -je előtti időponttól már megállapított vagy megállapításra kerülő nyugellátásokat (ide értve az átmeneti járadékot is), baleseti nyugellátásokat, amelyek sem a 18/1991. (I. 28.) Korm. rendelet alapján, sem pedig az előzőek alapján nem kaptak emelést. Ez az emelés tíz százalékos és vonatkozik tehát azokra az ellátásokra is, amelyeket csak ezután állapítanak meg. Az ebbe gyeimen kívül kell hagyni. Ezek a következők: házastáfsi pótlék, hózastárs utáni jövedelem- pótlék, családi pótlék, és más, nem társadalombiztosítási ellátás. Figyelmen kívül kell hagyni az egyes, személyes szabadsá- got korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó, továbbá az akadémikustámogatásban részesülnek. A támogatás összege:- 1200 forint, ha a nyugdíj a havi 5500 forintot nem haladja meg, illetőleg — 600 forint, ha a nyugdíj havi összege 5501 és 7000 forint közötti. Az összeghatár meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal együtt folyósía csoportba tartozó ellátásokhoz járó emelés havi 600 forintnál nem lehet kevesebb és a havi 1200 forintot nem haladhatja meg. Az emelés időarányosan jár annak. akinek az ellátását 1991. január 31. utáni és 1992. január 1-je előtti időponttól állapították meg vagy fogják megállapítani. Az időarányos emelés azt jelenti, hogy a teljes évre járó emelés egytizenketted részének annyiszorosa jár a nyugdíjasnak, ahány naptári hónapra (ide értve a nem teljes naptári hónapot is) a nyugdíj megillette vagy megillette volna. Példa: a) az öregségi nyugdíjat 1991. február 20-tól állapították meg, összege 7200 forint. Ennek tíz százaléka 720 forint. A 720 forint egytizenketted részének tizenegyszerese, vagyis (60x11) 660 forint jár augusztus 1-jétől emelésként. b) A rokkantsági nyugdíjat 1991. október 1-jétől állapították meg, összege 5300 forint. Ennek tíz százaléka 530 forint, de az emelés 600 forintnál-nem lehet kevesebb. A 600 forint egytizenketted része 50 forint. Az emelés októbertől 3x50, azaz 150 forint. © Az 1—3. pontokban jelzett emelések nem járnak a havi 26 000 forintot meghaladó ellátásokhoz. A kormányrendelet meghatározza azonban azokat az ellátásrészeket, amelyeket e határösszeg szempontjából fidélutánonként korán bezár, szombaton ki se nyit. Az eladók Mágocsról járnak ki, onnét érkezik a tsz-ből reggelente a 10 Celsius-fok alá hűtött, frissen fejt tej is. A Köjál megkötésére 8—1C óráig mérhetik csak a kannából a napi 30—40 liternyi szállítmányt, de ezt igazán nem nehéz betartani, mert el is kapkodják azonnal. Ha több kell, felírják, másnapra meghozzák azt is. Az emberek általában 3—4 litert visznek egyszerre a 3,8 százalékos zsírtartalmú tejből, 18 forintért literjét, s otthon tejfölt, túrót készítenek belőle. Az öregek még értik ennek a módját, és örömmel nyugtázzák, hogy az unoka legszívesebben egy ültőhelyében megenné az egész tepsi túrós rétest. Sz. Lelovics I. nak (hozzátartozójának) és a tudományos fokozatok alapján járó emelést. Ez utóbbiakat azonban az emelés összegének meghatározásánál a nyugdíj részének kell tekinteni. Példa: az öregségi nyugdijat 1991. november 20-tól 26 500 forintban állapítják meg. Ebből 2400 forint az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések miatti emelés. Ezt — kizárólag a határösszeg szempontjából — le kell vonni, marad 24 100 forint. Emelés tehát jár. A 26 500 foiint tíz százaléka 2650 forint, de legfeljebb 1200 forint egytizenketted része 100 forint. November és december hóra havi 200 forint emelés jár a 26 500 forintra. © Az emelés összegének meghatározásánál az ellátásnak abból az összegéből kell kiindulni, amely a kormányrendelet hatályba lépését közvetlenül megelőző naptári hónapra járt, a jövőbeni nyugdíjasoknál pedig természetesen megállapított nyugdíj összegéből. Nem emelkednek a nyugdíjminimumok és a fix összegben megállapított ellátások. A nyugdíjminimum alatti ellátásokat legfeljebb az ellátásra jogszabályban meghatározott minimumig lehet emelni. © A visszamenőleg járó ösz- szegeket egyösszegben a nyugdíjfolyósító szervek — kérelem nélkül és nem a tárgyhavi nyugdíjjal együtt — szeptemberben fogják kiutalni. Az október havi nyugdíj pedig már az emelt összegben — a szokásos nyugdíjkifizetési napon — jut el a nyugdíjashoz. Ha azonban az 1991 előtti időponttól megállapított baleseti járadékra a jogosultság 1991. január 1-je és a rendelet hatályba lépése között meq- szűnt vagy a baleseti járadék szünetel, az említett időtartamon belül járt különbözet kiutalását az érintett személynek igényelnie kell. Az igényt 1991. december 31-ig lehet benyújtani. II. Az energiahordozók áremelésének részbeni ellensúlyozására a legrászorultabbak — az alacsony összegű nyugdíjban részesülők és a gyermekes családok — a nyugdíj, illetőleg a családi pótlék mellett augusztus hónapban egy alkalommal tott családi pótlékot, házastársi pótlékot, a házastárs utáni jövedelempótlékot, minden olyan juttatást, ellátást, amely nem társadalombiztosítási jogszabályon alapul - például lakbérhozzájárulás, kártérítés — és a politikai rehabilitáció keretében megállapított nyugdíjemelést. A családi pótlékban részesülő szülőknek (nevelőszülőknek) a következő egyösszegű támogatás jár: — egy- és kétgyermekesnek gyermekenként 500 forint, — három- és többgyermekesnek gyermekenként 750 forint, — egyedülállónak gyermekenként 1000 forint. Ugyancsak 1000 forint az egyszeri támogatás összege, ha a gyermek, aki után a családi pótlékot folyósítják, tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. Az egyszeri támogatást a nyugdíjasok — nem a nyugdíjjal együtt, hanem külön postai utalvánnyal - augusztus véqéig kézhez kapják. A nyugdíjjal eqyütt folyósított családi pótlékhoz járó támogatás utalása is az előzőek szerint történik, tehát augusztus hónapban. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók a gyermek után járó támogatást az augusztusi bérfizetési napon fizetik ki. Ha ez nem lehetséges, a támogatást soron kívül, legkésőbb 1991. augusztus 19. napjáig ki kell fizetni. A kifizetett támogatás összege az 1991. július havi összesítő elszámoláson a családi pótlék rovatban számolható el azzal, hogy a nyomtátvány „Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni, hogy hány gyermek után, összesen milyen ösz- szegű támogatást fizettek ki. Ha az egyszeri támogatás kifizetése nem az augusztusi bérfizetési napon történt, úgy az egyszeri támogatást az 1991. augusztus havi összesítő elszámoláson kell elszámolni. Ha a családi pótlékot a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (ki- rendeltség) folyósítja, a támogatást az érdekeltek augusztus végén kapják meg. Az egyszeri támogatás mentes a személyi jövedelemadó alól. A két rendeletet (99/1991. (VII. 25.) Korm. rendelet és 100/ 1991. (VII. 29.) Korm. rendelet) a Magyar Közlöny 84. száma tartalmazza. Augusztus 12-én lép életbe Kárpótlási menetrend Augusztus 12-én lép hatályba a kárpótlási törvény, a jogosultak az ezt követő kilencven napon belül nyújthatják be kérelmüket a kár- rendezési hivatalokhoz. Az alábbiakban a törvény azon pontjaival foglalkozunk, amelyek a parlamenti újratárgyalás során módosultak. • Részleges kárpótlás illeti meg azokat, akiknek a magántulajdonát az állam által 1939. május 1-jét követően megalkotott jogszabályok miatt sérelem érte. A jelenlegi törvény hatálya azonban ennél szűkebb, és csak az 1949. június 8-át követően alkotott jogszabá^ lyok alkalmazása során okozott károkra terjed ki. A szövegben rögzítették, hogy az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben született jogszabályok következtében kárt szenvedettek kárpótlására külön törvényt hoznak. Ezt 1991. november 30-ig kell megalkotnia a Parlamentnek a mostani kárpótlási törvényhez hasonló szellemben, és elvek szerint. A parlamenti újratárgyalás során jelentősen módosult a kár, illetve a kártérítés mértékének kiszámítása az egyes vagyontárgyaknál. • , A termőföldnél a kár mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy aranykoronaérték ezer. 'forintnak felel meg, erdők esetében pedig az aranykoronaérték négyszeresét kell alapul venni. A kárpótlás mértéke ezek után a következőképpen számítható ki:- Ha a kár mértéke 0- 200 000 forint, akkor a kárpótlás mértéke 100 százalék.- Ha a kár mértéke 200 001-300 000 forint közötti, akkor a kárpótlás mértéke 200 000 forint és a 200 000 forinton felüli rész 50 százaléka.- Ha a kár mértéke 300 001-500 000 forint közötti, akkor a kárpótlás mértéke 250 000 forint és a 300 000 forinton felüli rész 30 százaléka.- Ha a kár mértéke meghaladja az 500 000 forintot, akkor a kárpótlás mértéke 310 000 forint és az 500 000 forinton felüli rész tíz százaléka. Fontos szabály, hogy a kárpótlás mértéke tulajdoni tárgyanként és volt tulajdonosként maximum 5 millió forintig terjedhet. Jelentősen megváltozott a kárpótlás körébe vont termőföldek értékesítésére vonatkozó szabályozás. Az árverés intézményének bevezetésével az a szempont vezette a törvényalkotókat, hogy egyrészt minden jogosult számára azonos feltételeket teremtsenek a földhöz jutást illetően, másfelől tudomásul véve, hogy ma Magyarországon nincs földpiac, a piaci helyzetet a licitálással teremtik meg. Az árverések végrehajtásával kapcsolatban hamarosan külön jogszabály is megjelenik. A lényeges elemeket azonban az elfogadott törvény rögzíti. Eszerint kétféle árverés lesz. Az egyiken a szövetkezetek és állami gazdaságok által kijelölt földeket árverezik el. Ezeken azok vehetnek részt, akiknek az elvett földje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van, továbbá, aki az árverező szövetkezetnek 1991. január elsején és az árverés időpontjában is a tagja, vagy akinek 1991. június 1-jén abban a helységben volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet földje van. • A másik fajta árverésen minden jogosult részt vehet korlátozás nélkül. Ezeket az árveréseket az állam tartja és ezeken az állami tulajdonú földek kerülnek licit alá. A törvény hatályba lépéséig a jogosultak legfeljebb az egykori tulajdonlást igazoló szükséges dokumentumok beszerzésével gyorsíthatják ügyük intézését, de magát a kárpótlási igényt még nem lehet benyújtani. A kárrendezési hivatalok ezekben a napokban állnak fel, ide postán kell benyújtani a kárpótlási igényt a megfelelő dokumentumokkal, illetve azok másolatával. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a kár- rendezési hivatalokban, az önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáin és a postahivatalokban lehet beszerezni augusztus 12-től. Fontos tudnivaló még, hogy milyen üggyel hova kell fordulni. Akinek elvett ingatlanját érinti a törvény, annak az adott ingatlan helye szerinti megyei kárrendezési hivatalhoz, az ingóságok utáni kárpótlási igénnyel pedig a lakóhely szerinti hivatalhoz kell fordulni. A kárrendezési hivatalok a benyújtott ügyiratokat hat hónapon belül el kell hogy bírálják, ezt a határidőt egy ízben legfeljebb további három hónappal lehet meghosszabbítani. Emelkednek egyes nyugellátások Nagyhajmási tejkimérö Frissen fejt tejet árusít két hét óta Nagyhajmáson Molnár Norbert, a valamikori tejcsarnok egyik helyiségéből átfagyihiányt is megoldja a faluban a jégkrémekkel. A boltocska nyitva tartásával a nagy ABC-hez igazodik; alakított mini ABC-ben. A helyiséget az önkormányzattól bérli, és a tejmérésen kívül a
