Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-13 / 190. szám

e a j Dunántúli napló 1991. július 13., szombat Mit csinál a válságkezelő iroda ? A gondviselés háza Egyre több a megoldásra váró szociális gond a mai ma­gyar társadalomban: milliók küszködnek megélhetési ne­hézségekkel, rajtuk kívül az otthon és munka nélkül ma­radtak is állaimi segítségre szorulnak. A bajok orvoslá­sára milyen program készül, s főként: ennek mikor 'lesz végre kézzel fogható ered­ménye? — kérdeztük a Nép­jóléti Minisztérium szociális válságkezelő programok iro­dáján. 110 millió- Általánosságban válság­kezelésről nem beszélhetünk — mondja Szabó Istvánná főosztályvezető. — Tavaiy ok­tóber óta működik irodánk. Eddig már több problémára dolgoztunk ki megoldást, il­letve új intézmények életre hívását kezdeményeztük. Meggyőződésünk, hogy a gondokat helyben kell meg­oldani. Ehhez minden szak­mai segítséget megadunk. Esetenként természetesen vál­ságtervet is «készítünk, de mindig csak konkrét ügyek­ben. Ilyen például a hajlék­talanság kezelésére és a népkonyhák beindítására szolgáló program. — A szakmai tanácsok mellé pénzre is szükség van. Mekkora összeg áll ehhez az iroda rendelkezésére? — Áz idén 200 millió fo­rinttal gazdálkodunk, de az egyéb szociálpolitikai támo­gatások lehetőségével is szá­molunk. Ezért tudtunk a napokban 310 millió forin­tot szétosztani a külön­böző pályázatokra jelent­kezők között. Ebből 110 mil­lió forint a kríziskezelő rend-, szerek beindítását szolgálja. Magyarul ez azt jelenti, hogy újabb népkonyhák, szociális információs szolgálatok és gondozási központok nyílnak, benne 'átmeneti szállások hajléktalanok számára. Ezen­kívül 40 miWió forintot tarta­lékoltunk a váratlan, de sür­gős megoldást igénylő fel­adatokra.- Az ország különböző térségeit más-más szociális gondok nyomasztják. Figye­lembe veszik ezt? Népkonyhák — Hogyne, most például két telep ütésnek igyekszünk segíteni: Miskoknak és Ózd­na'k. Miskolcon aránylag eredményesen segítjük a haj­léktalanokat. Őket szeret­nénk támogatni egy olyan programmal, amely éppen az ámeneti szállásról kiveze­tő utat mutatja meg, hogy ezeknek az embereknek is elérhető legyen a- saját la­kás. A miskolci önkormányzat messzemenően .megértő: tel­ket ad a hajléktalanoknak, így aztán ők maguk építhe­tik fel leendő otthonaikat. Már minden készen áll, a munkálatok egy-két héten belül megkezdődnek. Ózdon viszont egészen más problé­máról van szó. Ott a nép­konyhák hálózatának kiépí­tése a legsürgetőbb, mert nehéz a megélhetés, több ezren vannak munka nélkül. A város szociális gondjainak megoldásához felajánlotta segítségét a Máltai Szeretet­szolgálat. Tervük szerint ha­marosan megnyitja kapuját a „gondviselés háza”, ahol otthontalan fiatalokat, dro­gosokat és leányanyákat fo­gadnak majd. Az önkor­mányzat ehhez rendelkezé­sükre bocsátotta egy üresen álló bölcsőde épületét, mi pedig hárommillió forinttal támogatjuk a szolgálat be­indítását. Belátható időn belüf megkezdi működését Özdoo a családsegítő köz­pont. Itt fedelet találnak azok, akiknek van állásuk, ellenben semmilyen szállás­sal nem rendelkeznek. Mivel se tisztálkodni, se pihenni nem tudnak, félő, hogy elő'bb-utóbb elvesztenék munkahelyüket. Segélycsomag De az időskorúakra is gondolni keil, számukra gon­dozóház ■ létesül. Egyébként ismerve a települések eltérő helyzetét, a legszegényebbe­ket — Mátészalkától Buda­pestig — más módon is tá­mogatjuk. Esetenként segély­csomagot adunk, a 30 kilo­grammos, 3-4 ezer forint ér­tékű adományok a legfonto­sabb élelmiszereket tartal­mazzák. Erre eddig összesen 30 millió forintot költöttünk a minisztérium gyorssegély- alapítványából. Érdekesség­ként említem: a csomagok összeállítását és kiszállítását hajléktalanokkal végeztetjük, így juttatjuk őket munkához és keresethez. Gyerfcó Katalin Nyitott kérdések az újraindítás kérdi " ■— ­............... 1 ——.........i... ■ ■.......««^.»yúwí : .1 mí— A lombikbébi program áll - a babák születnek Egy beavatkozás 50-100000 Ft júniusban egy budapesti iker­Ha ez mérkőzés, akkor az eredmény pillanatnyilag 2-2. Igaz, csak akkor: ha figyelmen kívül hagyjuk a tényfeltáró bi- többszöri kérésünk ellenére zottság tevékenységét, amely sem kaptunk. Úgy voltunk nem foglalt állást a lombikbé- eredményesek, hogy idáig egy bi- ügyben. Az országos szak- fillért sem használtunk fel az mai bizottság lényegét tekintve alapítvány pénzéből a prog- pozitív kicsengésű jelentését ramra. Tavaly rendeltünk ebből követően- az"' Egészségügyi ~‘Tir-L rr pénzből hozzávetőlegesen dományos Tanács egyhangú- 400 000 forint értékű, jórészt lag elmarasztalta a pécsi szü- egyszerhasználatos eszközöket, lészeti klinika 1985-ben kezdett amelyek azóta megérkeztek az programját, amellyel szemben egyetemre. szakmai, jogi és etikai hiá- A pr0gram első sikeres esz- nyosságok merültek fel. s ame- tendeje 1989 voU de most js lyek miatt a népjóléti mm.szter szü,etnek gyermekek. Legutóbb idén februárban leállította a tevékenységet. Eddig négy bi­zottság — az országos, illetve a pécsi egyetem tényfeltáró, a fegyelmi és a munkaügyi dön­tőbizottsága — foglalkozott a nagy port kavart üggyel. Idő­közben nyugdíjaztatását kérte a klinika vezetője, a fegyelmi bizottság pedig nyolc orvos ellen különböző fokozatú fe­gyelmit kezdeményezett. Egy kivételével valamennyien fel­lebbeztek. Információink szerint a munkaügyi döntőbizottság napokban született határozata értelmében mindannyiuk bünte­tését enyhítették, illetve három orvost felmentettek. A lombik­bébi program motorjának, dr. Bognár Zoltán adjunktus­inak elbocsátását pénzbírságra változtatták. Jól fél év után - amióta tart az ügy - dr. Bognár Zoltán csak az elmúlt hetekben szó­lalt meg a sajtóban. Korábban elzárkózott, pedig gyakran és kitartóan kapacitálták. — Soha nem fordult meg a fejemben, hogy a program ilyen támadások kereszttüzébe kerül — mondjq. — Végiggon­dolva a vádakat és a körülmé­nyeket, láttam a szálakat, a mozgatórugókat és az eseten­ként személyeskedésig menő vitákban semmilyen módon nem akarttim. részt venni. Ne­kem ugyanis nem voltak más ambícióim, minthogy szülész­ként dolgozhassak a klinikán, s vihessem azt a programot, amit évekkel ezelőtt elkezdtem. Ennek érdekében pályázatokon vettünk részt, alapítványt hoz­tunk létre, méghozzá olyan ki­tétellel, hogy csak az 1 000 000 forint feletti összeget — lénye­gében a kamatokat — használ­juk fejlesztésre. így próbáltuk megteremteni a feltételeket, mivel jelentős támogatást, nem voltak olyan esetek, ami­kor a donor tudta nélkül, friss spermiumot használtunk. Ezek­nek azonban sem szakmai, sem jogi vonatkozásban nem volt akkora súlyuk, mint amekkorát az elmúlt hónapokban adtak nekik. Az erre vonatkozó szak­cikkeket, szakértői véleménye­ket átadtam a bizottságoknak.- Úgy érzi, most elégtételt kapott? — Olyan értelemben igen, hogy a határozatban elismer­pár, s velük 66-ra nőtt az ily módon világra jött gyermekek száma. Idén még 3-4 gyer­mek születése várható. — Visszatérve a mire számított a után? fegyelmire, fellebbezés — Reménykedtem, hogy a munkaügyi döntőbizottság fi­gyelembe veszi a tényeket, és ha lesz bátorsága ezekre ala­pozva határozni, akkor meg- váltqztatja a fegyelmi bizott­ság döntését. ’ — Ezek szerint ön nem vé­tett? — Sosem állítottam, hogy gáló — felújítás keretében a program lelkének számító kor­szerű szövettenyésztési labora­tóriumot és egy „intim" szobát alakítanak ki a házaspároknak. A kétmilliós átalakítás mellett másfél millió forintra Jenne szükségük a műszerezettség fejlesztéséhez. Forrásként, illet­ve további célok költségeinek részbeni fedezéseként az egy évvel ezelőtt létrehozott „A gyermek — áldás" nevű alapítványra gondoltak, ha ez a pénz az egyetem kezelésébe kerülhetne. A műszerek azon­ban ettől függetlenül is meg­lesznek, hisz a napokban hiva­talos biztatást kaptak a meg­rendelésükre azzal, hogy az egvetem állia a költségeket. Arra a kérdésre, hogv kik lesznek azok az orvosok, akik a jövőben a programot viszik, a professzor nem mondott ne­veket. — Vaavis több kérdés nincs eldöntve? ték: a program eredményes volt, nevet szerzett a kliniká­nak.- Visszamegy a klinikára?, — Még nem tudom. De nem is ez a lényeg.' Velem vagy nélkülem, de jó lenne, ha mi­nél előbb folytatódna a prog­ram. * Dr. Székely József professzor, a klinika megbízott vezetője szerint szeptember második fe­lében szeretnék újraindítani a programot. A klinikán jelenleg tartó - a műtéti traktusok kor­szerűsítését, sterilitását szol­— Igen. Arról nem is szólva, hoay változás előtt áll a tár­sadalombiztosítás. Valószínű­nek tartom, hogy a lombikbébi programot nem soroliák az alapellátáshoz, s kérdés, hoqy mennyit térít majd a betegbiz­tosító. — önnek mi a véleménye? — Elképzelhetőnek tartom, hogy egy bizonyos jövedelem- határon felül a résztvevőknek kell viselniük a beavatkozás - költséaét. ami hozzávetőleges számítások szerint — az elő­zetes vizsgálatokat is kalkulál­va és egy esetre vonatkoztatva — 50—100 000 forint között mo­zog. * A lombikbébi ügynek ezzel még mindig nincs vége. A munkaügyi döntőbizottság ha­tározata ellen — 30 napon be­lül — bármelyik fél fellebbez­het. A kezdeti biztatások és kí­vánságok ellenére nem sikerült ezt a szomorú szenzációt gyor­san és eavértelműen tisztázni. Nem is érthető, hoay* miként juthattak o különböző bizott­ságok — főként a fegyelmi és a munkaügyi döntőbizottság — lényegesen eltérő álláspontra«» 5 mivel most is, csakúav mint korábban eav sor kérdésre hiába vártunk választ, félő, hoav nem tévednek nagyot azok. akiknek az a • vélemé­nyük. hoav ennek a mérkőzés­nek a naav labdamenetei a kulisszák mögött zajlottak. T. É. Minden rétegből és korosztályból vannak tolvajok Elektromos védőrendszer a Konzumban Tizennégyezer forint pénzbír­sággal büntették azt a pécsi férfit, akit visszaesőként már harmadszor értek tetten bolti lopáson. Valószínűleg elzárásra váltja majd a büntetést, hisz az üzleti tolvajok jelentős ré­szének nincs pénze arra, hogy fizessen. — Pécsett évről évre emel­kedik a lopások száma, ezen belül a boltiaké. 1989-ben 1368, 1990-ben 1506, idén jú­niusig pedig 950 tulajdon el­leni cselekmény miatt kezde­ményeztünk szabálysértési eljá­rást, s ezek hetven százalékát lopás miatt — mondja Szilágyi­Korábban a lumpenrétegbe tartozók közül érték tetten, a legtöbb tolvajt. Számszerűsé­güket tekintve közelítik őket a nagyon alacsony jövedelemből élő idősek, de egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy eg­zisztenciálisan stabil, elfogad­ható anyagi körülmények között létező embereket kell lopásért felelősségre vonni. Az ő „irá ­Az ellenörzökártyát a pénztárnál, egy arra alkalmas berendezéssel veszik le az egyes árucikkek-. r®l- Fotó: Horváth Norbert né dr. Szeitz Márta, a Polgár- mesteri Hivatal Hatósági Iro­dájának szabálysértési cso­portvezetője. A fiataloktól az aggastyáno­kig minden korosztályhoz tarto­zók megfordulnak a feljelenté­sek nyomán a hatósági iroda szabálysértési csoportjánál. A gyerekek ellen nem indul el­járás, de nagyon sok kiskorút megfognak az üzletekben. Fő­ként édességet, déli gyümöl­csöt próbálnak fizetés nélkül elvinni. A felnőttek jobbára élvezeti cikkeket, az idősek pe­dig például primőröket, drá­gább élelmiszert igyekeznek ily módon megszerezni maguknak. nyultságuk" egészen más. Volt, aki divatos selyemnadrághoz, testápolóhoz akart ily módon hozzájutni. A legtöbb feljelentés a Kon- zum 'Áruházból és az Élelmi­szerkereskedelmi Rt. üzleteiből érkezik a szabálysértési cso­porthoz. — A mi üzleteinkben az első negyedév alatt 185 esetben kellett lopás miatt jegyzőköny­vet felvenni — mondja dr. V. Nagy Lajos, az Élelmiszerkeres­kedelmi Rt. jogi előadója. — Ez hozzávetőlegesen 20-30 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva. A kárárték megközelíti az ötvenezer forintot. De en­nél is nagyobb veszteséget okoznak a cég üzleteinek a nyitás előtti lopások. Az üzletek elé rakott, főként tejet és tej­termékeket ^ez idáig 41T eset­ben dézsmálták meg, a kór pedig kis'híján 110 000 forint. Kilétüket csak elvétve sikerül kideríteni. — A Konzum Áruházban az elmúlt évben 991 alkalommal értünk tetten tolvajokat, ebből 660 esetben az ABC-részen — mondja Márton Lászlóné, az ellenőrzési és rendészeti osz­tály vezetője. - Csaknem nyolcszázezer forint értékű áru­val akartak „megkönnyíteni" bennünket. Az ABC-ből 250 ezer forint értékű árut akartak elvinni, a többit jórészt a ru­házati osztályról. Idén a csök­kent forgalom mellett eddig 400 esetünk van. A legtöbbször, 220-szor az ABC-ből akartak árut elvinni. Ha sikerült volna nekik,, akkor 140 000, illetve összesen 300 000 forint veszte­séget okoztak volna. A ruháza­ti osztályon egyébként felsze­reltettük azt az elektromos va­gyonvédelmi rendszert, amely remélhetőleg segít nekünk a tolvajok elleni védekezésben. A tettenértek különböző mó­don viselkednek az eljárás so­rán. Vannak, akik körömsza­kadtáig tagadnak, mások ösz- szeroppannak és megszégye- nülten veszik tudomásul a kö­vetkezményt. A bírság összege változó. A felső határ 20 000 forint, amit többnyire a vissza­esőkre és nagyobb értékű árut topókra szabnak ki. A többség az átlagot, a két—háromezer Ft közötti büntetést kapja. * T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom