Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-13 / 190. szám
1991. július 13., szombat aj Dunántúli napló 3 A Hunyadi út 11-ből a Rákóczi út 34-be Teljes a fölfordulás szerkesztőségünkben és kiadónkban, csomagolnak a munkatársak, sorra ürülnek ki a szobák, a folyosókon bútorokat cipelő rakodómunkások. Költözködünk! Itthagyjuk a csaknem három évtizeden át kellemes élet- és munkakörülményeket biztosító, szeretett Hunyadi úti székházunkat, melyet átadunk az egyháznak, s elköltözünk vasárnap estéig a Rákóczi út 34-be, a megyei közgyűlés irodaépületének legfelsőbb szintjére. A költözködés természetesen n?gy rumlival jár, mindebből azonban olvasóink mit sem érzékelhetnek, gondos munkával írjuk és szerkesztjük az Új Dunántúli Naplót, mely a megszokott színvonalon és időben kerül ezekben a napokban is az előfizetőkhöz és az újságos standokra. Költözködik az llj Dunántúli Napló! Folyamatosan élnek telefonjaink, telexünk és telefaxunk Hirdetésfelvétel a régi székhazunkban is Ä költözködéssel vasárnap estig végzünk, a megyei közgyűlés irodaépületének hatodik, hetedik és nyolcadik emeletén rendezkedünk be. A lapszerkesztés addig a Hunyadi út 11-ben folyik, itt találhatnak meg híreikkel, panaszaikkal olvasóink, s bár telefonközpontunkat is átszerelik, ezen közben is végig él a 15-000 és a többi telefonszámunk, telexünk és telefaxunk. Ideiglenesen mindössze annyi a kényelmetlenség, hogy munkatársainkat a központból nem tudjuk kapcsolni, velük tehát csak üzenetek útján tudnak érintkezni. A jövő hétfőtől már minden a megszokott rendben megy, addig olvasóink szíves megértését kérjük. Új, Pécs belvárosában lévő székházunkról csupa jót mondhatunk, sokkal könnyebben leszünk megközelíthetők. A szerkesztőségünket és kiadónkat felkeresők a portán kapnak majd útbaigazítást, páternoszterrel vagy személyi felvonóval jöhetnek föl az emeleteinkre. Jó tudni, hirdetésfelvételi irodánk továbbra is működik a Hunyadi út 11. szám alatt és a Sallai utcában. Ugyanakkor rövid időn belül új helyünkön, az irodaház földszintjén is nyitunk hirdetésfelvevőt. Jugoszláviai menekültek Magyarországon? A helyi menekültügyi szervekkel az elmúlt két hét során összesen 20 jugoszláv állampolgár vette fel a kapcsolatot — válaszolt az MTI kérdésére pénteken Tóth Judit, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának helyettes vezetője. A „kapcsolatfelvétel” annyit jelent, hogy e személyek — zömmel Szegeden és Budapesten — felkeresték a menekültügyi tisztviselőket, tájékoztatást kértek a menekült státus elnyerésének módjáról, lehetőségéről. -A húsz érdeklődő közül egyébként 18-an magyar nemzetiségűek, ketten pedig horvátok voltak. Tóth Judit arról is beszámolt, hogy ez alatt az időszak alatt új eljárást mindössze egy esetben, egy horvát-magyar „vegyes” család kérése nyomán indítottak. Itt a nyugta, hol a nyugta? Az APEH elnökének budapesti csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a vállalkozók a tényleges árbevételüknek és jövedelmüknek csak egy részét vallották be 1990. évi adóbevallásukban. Az adózási fegyelem az előző évekhez képest nem javult. Ezért egy országos ellenőrzési kampány keretében a kisvállalkozók nyugtaadási kötelezettségének teljesítését vizsgálják. Az áfa-törvény különböző időpontokban kötelezővé váló nyugtaadást ir elő a vállalkozók körében. A széles körű nyugtaadási kötelezettség és ennek betartása hozzájárulhat a tényleges bevételek és jövedelmek meghatározhatóságához, az eltitkolható jövedelmek minimalizálásához. A bejelentés szerint a nyáron folyamatosan, de különösen kiemelten két hullámban meghatározott területeken az APEH-revizorok a nyugtaadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ellenőrzéseket végeznek. Ennek során a baranyai, a somogyi és a tolnai területeken is sor kerül egy folyamatos - nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos - ellenőrzésre, mely alapján azt kívánják megállapítani, hogy az adóalanyok eleget tesznek-e ezen kötelezettségüknek, vagy sem, javult-e az adózók bizonylatolási fegyelme. A helyszíni ellenőrzés során mintegy 3000 főt keresnek fel az ellenőrök. A Baranya Megyei Adófelügyelőség vezetőjének tájékoztatása szerint a nyugtaadás ellenőrzése nem kampányfeladat, mivel ezen kötelezettség teljesítését a vállalkozók körében egész évben folyamatosan ellenőrzik, azonban a jelenlegit azért fontos kiemelni, mert ez a nyaralási főszezonban történik. Azt ■is elmondta az adófelügyelőség vezetője, hogy az ellenőrzést úgy kívánják végrehajtani, hogy az a vállalkozót a kiszolgálásban, a vevőt a vásárlásban ne akadályozza. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a nyugtaadási kötelezettség megsértőivel szemben 20 000 Ft mulasztási bírság szabható ki, amely ismételt mulasztás esetén megismételhető. A pécsi „Bosnyák” a Keszüi úton A pécsi „Bosnyák”, vagyis a nagybani piac most még csak hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön működik a Keszüi út és az Eszéki út találkozásában kialakított területen. Korábban a vásárcsarnoknál, . illetve az Irányi Dániel téren volt található, de az akkori jellege meg sem közelítette a mait. A mostani ugyanis hangulatos, nyüzsgő, egész éjszaka tart, rendbontás nélkül és a környékbeli lakók örömére. Bár még kevés kertvárosi ember tud a pécsi Bosnyák piacról. Ez a harmadik legjelentősebb hazai nagybani piac, így első a fővárosi, már említett Bosnyák téri, második a szegedi. A pécsi vonzereje nő, hisz az Alföldről egyre több termelő érkezik portékájával. Most csütörtökön többek között dobozi, gyulai, hódmezővásárhelyi, szolnoki és bajai gazdák pakoltak ki, ki komótosan, ki gyorsan. A Dobozról érkezett Gyula bátyám a nyugodtabbak, a cseppet sem gyanakvók közé tartozik és szemrebbenés nélkül közli az árakat. Például nála egy jó húsz centis paprika három forint. Szinte mindenütt alacsonyak az árak, amelyek aztán pár óra múlva a vásárló kereskedők, boltosok üzleteiben, standjain ugyancsak magasba szöknek. Kémesi kolbászuborkásokkal beszélgettem, akik nagyon panaszkodtak arra, hogy egyre kevesebb a kedvezmény, de azért kitartanak, hisz elég 150 000 forintot befektetni, hozzá a megállás nélküli munkát adni, máris megvan a haszon. — Kimerülünk, de bírjuk — mondja a vajszlói fiatalasszonyka, akinek itt van két kislánya, Zsúfolva különböző áruféleséggel a nagybani piac raktárcsarnoka Fotó: Läufer László s mindegyik fáradhatatlanul rakosgatja a ládákat még éjjel egykor is. Alig tizenévesek. Nem messze tőlük csodájára járnak egy házilag kialakított hűtőkocsinak, amellett meg boltosok tömege verődik, türelmesen állnak sorban a ritka paradicsomért. Egy másik fiatalasszonyt nézek eközben, aki negyed óra alatt vagy tíz teli ládát hord odébb. Vidám, még mosolyogni is van kedve. Alig van fény, zseblámpák, az autók reflektorai pásztáznak, mégsincs tolvajlás. A komótosan le-feljáró nagydarab, kövér emberek sem maffiatagok, ők a magabiztos piaco- zók, akik már áru nélkül ad- nak-vesznek. Egyikőjük hajdan masszőr volt Harkányban. Tisztelet övezi őket, ahogy végigvonulnak a piacon. Egyébként tapasztalni gyanakvást, többen nem mondják meg, honnan jöttek, mennyiért adják portékájukat, hisz lerí rólunk, hogy alkalmi vevők vagyunk. Közülük az egyik azt közölte, hogy ezen a piacon perceken belül, ha kell, megháromszorozódik az ő kínált ára. Piac, nyüzsgés, fojtott moraj, kísérteiként lebegő árnyak, targoncák, autók. Van, aki alszik egy kicsit, más rádiózik, így is megéri Debrecen mellől eljönni Pécsre. Akár hiszik, akár nem, reggelre valamennyi árut hozó kocsi kiürült. Egy ismerősöm, aki bérbe adta teázóját, s most három zöldségstandot működtet, fütyörészve vállon vereget: Már mindennap tudnék jönni a pécsi Bosnyák piacra. Csuti J. Holnap az Új VDN-ben Ll DOKTOR 220 VOLTTAL GYÓGYÍT Csikung —, avagy vezesd magadba az áramot iHHP Csopi újra odacsap Bujtor most is kőkemény CMS-DIPLOMA BÍRÓ LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓNAK 8995021: munkavállalási jogosítvány Lajtán túlra RIADALOM PÉCSETT Elásott radioaktív anyagok az egyetem kertjében? • VÉRES PÉCSI ÉJSZAKA Hasbaszúrt áldozat a Marylin játékteremnél • KISKIRÁLY A VILÁGCSÚCS ELLEN Szupermaratonisták találkozója Szegeden I. Nemzetiségi Néptáncfesztivál „A néptánc minden nyelven beszél” A Káptalan utcai szabadtéri színpadon lassan minden kész lesz ahhoz, hogy megkezdődhessen az I. Nemzetiségi Néptáncfesztivál. A malmöi Sals- kapet Gammel Dansens Van- ner már javában szoktatja magát a színpadhoz és izzad a tikkasztó pécsi hőségben. Jó pár idősebb hölgy és úr is lépeget körbe a többiekkel, bizonyítván, hogy a néptánc igazából nem korhoz kötött tevékenység. Vidákovics Antallal, a fesztivál egyik szervezőjével egy árnyékosabb helyen beszélgetünk: — Hagyományt szeretnénk teremteni ezzel az eseménnyel, azért is adtuk neki az „I." sorszámot. Továbbá „nemzetiségiből” szeretnénk majd átlépni „nemzetközibe", ha arra anyagi fedezetünk is meglesz. Bár a svéd és jugoszláv együttesek ittléte már jelzi ezt a törekvésünket. Jobban ki lehet majd használni a testvérvárosi kapcsolatokat, hívunk majd olyan kuriózumokat, mint az izraeli, görög, török tánccsoportok, melyek már egy-egy önálló estét kapnak a bemutatkozásra, s így valóban komoly fesztivállá feljeszthetnénk a pécsit. Az idei alkalommal minden nemzetiséget egy táncegyüttes képvisel, de ez csak a kezdet, egyfajta próbálkozás. Mindazonáltal már most is nagy az érdeklődés, külföldiek telefonálnak, s ezt ki is kellene használni, hisz a néptánc minden nyelven beszél. Hiszem azt is, hogy rentábilissá lehet tenni egy ilyen vállalkozást. Ma egy eszéki, egy gyulai román, az Ifjúsági Színpad együttese és svéd gárda lép föl, az utóbbi a kelet-európaitól kicsit elütő, már inkább elpolgáriasult táncot képviselve, mely sokkal inkább koreografált, páros polka-ke- ringő jellegű, úgynevezett hagyományőrző. A holnapi nap folyamán következik a Hosz- szúhetényi Népi Együttes, a Kally Jag, egy békéscsabai szlovák, a Leőwey-tánckar, a avulói román, a Szeged és a Báranya Táncegyüttes, mely utóbbi egyfajta házigazdaszerepet is betölt. M. K. „Sajnos nagyon jó termés várható...” „A jelenlegi hélyzet szerint szőlőből sajnos nagyon jó termés várható az idén ...” kaptunk rövid, ám igencsak • meghökkentően tálalt prognózist pénteken délután Halmai Jánostól, a pécsi központú Pan- nonvin Rt. elnök-vezérigazgatójától. A négy megyében (Somogybán, Zalában, Tolnában és Baranyában) szőlőfelvásárlói, feldolgozói és bor-, valamint pezsgőértékesítési tevékenységet folytató cég vezetője nem véletlenül vélekedett eképpen. Ugyanis részvénytársaságuk számára ugyanúgy krízishelyzetet jelentett az ez évi piacvesztés, mint más szőlészeti-borászati tevékenységet végző cég számára. Mint ahogy az általuk gyártott pezsgőkre, úgy boraikra is elmondható, hogy a tavalyi termés jelentős részét nem Szälesz-borasz kilátások A Pannonvin Rt.-nek és a többi termelőnek is súlyos terhet jelent a piacvesztés tudják eladni, hogy mind a (volt) szocialista országokban, mind a nyugati és a hazai-piacon megrendültek értékesítési lehetőségeik. — A keleti piac szinte teljesen kiesett — mondotta Halmai János. — A ■ Monimpexnek ugyan sikerült még hónapokkal ezelőtt egy jelentősebb üzletet kötni a szovjetekkel, de a partner fizetőképtelensége miatt a kormányzat nem adta meg a kivitelhez szükséges engedélyt a külker-cégnek; A továbbiakban megtudtuk, hogy „döglődik” a nyugati piac is. A legnagyobb (egy angol) partner például nem tartotta be azon ígéretét, hogy a magyar borok két évig tartó, alacsony áron történő piaci bevezetése után emelni fog árain, így a magyarok továbbra is fél angol fontot kapnak minőségi boraik palackjáért akkor, amikor ugyanez a bor valamivel több mint 2 fontért értékesül az angol boltokban. (Csak zárójelben jegyezzük meg: jól jelzi a magyar minőségi borok nyugati alulértékeltségét, hogy a nyugati asztali borok ugyanezekben az üzletekben 2,7—2,8 fontért vásárolhatók meg. Halmai János szerint az általuk szállított minőségi borok palackonkénti reális ára 3,5—4 font körül lenne az angol piacon.) De a vevő egyelőre még a szolidabb áron sem tért vissza üzletet kötni... Talán az év vége felé. A nagyobb cégek belföldi piaci lehetőségeit a maszek kannás borkimérők, borárudák is rontják manapság, akiknek talán nem kell oly mértékben elviselniük adórendszerünk szigorát. Emellett a csődben levő nagyobb cégek is leverik kényszerűségből a már amúgy is költségszint közelében mozgó árakat. Mindent egybevetve: a Pannonvin Rt.nél például az idénre tervezett értékesítésüknek mintegy 45 százaléka visszamarad. Ennek egyenes következménye, hogy a termelőktől közel sem tudnak annyi szőlőt felvásárolni, mint a megelőző években. Az elnökvezérigazgató szerint eladási és hitelfelvételi nehézségeik miatt a tavalyi mennyiségnek csak mintegy 35 százalékát tudják felvásárolni, és azért is csak szakaszosan tudnak majd fizetni.- Mivel azonban a szőlőtermést meg kell menteni, a feldolgozó és tároló kapacitásunkat felajánljuk a termelőknek. Bérfeldolgozói és bértárolás! lehetőséget tudunk biztosítani — mondotta Halmai János. ’ Hogy ez mennyiberi vigasztalja a szőlősgazdákat, az már más kérdés. Szőlész-borász körökben mindenesetre egyre többen fölvetik, hogy ekkora szőlőterületekre (mint a jelenlegi) nincsen szükség Magyarországon. A piaci egyensúlyt legszerencsésebb lenne a nem kívánatos szőlőfajták kivágásával megteremteni. Balog Nándor
