Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-18 / 165. szám

1991. június 18., kedd aj Dunántúli napló 7 Mennyiért lehetünk betegek? T erítesmentesen de nem ingyen Közős tető alatt a baksai gazdaság Boksái csirkefarm Fotó: Kóródi Gábor Szövetkezeti holding A gyógyszerár emelések újabb hulláma nem érte várat­lanul a társadalmat, ám akik gyógyszervásárlásra kényszerül­nek, nincsenek választási hely­zetben. Ha nem költenek a me­dicinákra, nem számíthatnak arra, hogy egészségi panaszaik a lehető leggyorsabban meg­szűnjenek vagy enyhüljenek. De mit tegyen az, akinek egysze­rűen nincs pénze arra, hogy ki­fizesse a számára nélkülözhe­tetlen gyógyszerek vagy gyó­gyászati segédeszközök árát? KI JOGOSULT TÉRÍTÉS NÉLKÜLI GYÓGYSZERRE?- Korábban a tanácsok ad­tak, ma az önkormányzatok nyújthatnak segítséget — szöge­zi le dr. Szegedi Tamásné, a Népjóléti Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese. — Leg­utóbb 1990-ben hoztak kor­mányrendeletet, amelyben pon­tosan rögzítik, hogy kiket és milyen jogon illet meg a térí­tésmentes gyógyszer, a gyógyá­szati segédeszköz. Az alapelv három évtizede változatlan: azokra terjed ki a kedvezmény, akiknek egészségi állapota és szociális helyzete együttesen indokolja, hogy külső segítsé­get kapjanak. Egyik csoportjuk alanyi jogon kapja térítésmen­tesen a gyógyszert. Ide tartoz­nak az intézetben nevelkedő kiskorúak, továbbá akik az ön- kormányzatoktól rendszeres szo­ciális segélyt kapnak; a pénz­ellátásban részesülő hadigon­dozottak; a sorkatonák családi segélyre jogosult hozzátartozói; a központi szociális segélyezet­tek; azok a súlyos fogyatéko­sok, akik rokkantsági járadékot kapnak; az I. és II. csoportba sorolt rokkantsági nyugdíjasok; azok a szülők, akik gyermekeik után emelt összegű családi pót­lékban részesülnek. A kedvez­ményezettek másik csoportját méltányossági alapon illeti meg a közgyógyellátás. Ezenkívül — bizonyos jogszabályokban rög­zített esetekben - egyes beteg­ségekben szenvedők gyógysze­reiért nem kell fizetni. Ilyenek a legismertebbek közül a tbc és a cukorbetegség gyógyszerei, az elmebetegségek kezeléséhez szükséges készítmények vagy a daganatos megbetegedésekkel összefüggő változások gyógyí­tására és a tünetek kezelésére szolgáló medicinák.- Az alanyi jogon kedvezmé­nyezettek miként szerezhetnek jogaikról tudomást?- Orvosi fr .világositás alap­ján. De az illetékes társada­lombiztosítási szervek hivatal­ból is eljárnak azért, hogy az önkormányzatok kiadják részük­re a jogaikat biztosító köz'- gyógyellátási igazolványt. Más a helyzet azok esetében, akik­nek jogosultságát méltányossá­gi alapon lehet megállapítani. MÉLTÁNYOSSÁGBÓL - HA VAN RA PÉNZ A méltányosság megállapítá­sa ugyanis teljes egészében az önkormányzatok hatásköre. Az alapkérdés ugyanaz: indokol­ja-e a beteg egészségi állapo­ta és szociális helyzete együt­tesen azt, hogy a gyógyszere­kért, gyógyászati segédeszközö­kért ne fizessen? De egyik esetben se beszéljünk ingyen gyógyszerről, mert annak az árát valaki mindig megfizeti. Ha nem a beteg, akkor a tár­sadalombiztosítás vagy az utób­bi esetben részben az önkor­mányzat is. — Hogyan? — Mióta áttértünk az úgyne­vezett normatív költségvetési fi­nanszírozásra, azóta az önkor­mányzatok a rendelkezésükre álló pénzeszközöket saját meg­gondolásaik szerint használhat­ják fel. fgy határozzák meg a szociális ellátások költségeit tartalmazó kereteket is. Ennek az a jelentősége a mi esetünk­ben, hogy amikor saját hatás­körében kiad az önkormányzat egy méltányossági alapon oda­ítélt közgyógyellátási igazol­ványt, akkor ezért a társada­lombiztosításnak térítést köteles fizetni. — Mennyit? — A mindenkori rendszeres szociális segély legmagasabb havi összegének a felét. Ez je­lenleg 2500 forint. A gondok nagy részének ez a magyaráza­ta: ugyanis az önkormányza­toknak sem erre, sem egyéb célra nem elég a pénzük, így arra kényszerülnek, hogy csak a leginkább rászorulókat segít­sék, noha belátják, hogy mások súlyos helyzetén is könnyíteniök kellene. — Kik azok, akiknek a hely­zetét leltétlenül méltányolni kell? — Elsősorban az alacsony nyugdíjból élő, rendszerint egyedülálló, támasz nélkül ma­radt idős betegek, a nagycsa­ládosok, a jövedelem nélkül tartósan munkanélküliek, ha rendszeresen gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz igény- bevételére kényszerülnek. — Segitheti-e őket más mó­don is az önkormányzat? — Igen. A pénzbeni segélye­zés más formáiban is részesül­hetnek. De sajnos tapasztalat, hogy éppen az önkormányza­tok szűkös anyagi lehetőségei miatt növekednek a feszültsé­gek, s az ország egyes részein - pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés megyében — különösen nehe­zen birkóznak meg a segítségre szorulók növekvő számából adódó feladatokkal. — Mi a teendője annak a be­tegnek, aki most akarja kérni, hogy téritésmentesen kaphassa a gyógyszerét? A BETEG ISMERJE LEHETŐSÉGEIT! — Akkor cselekszik a legböl- csebben, ha a kezelőorvosától kér erre javaslatot. Nem árt, ha az orvos a javaslatra azt is rá­vezeti, hogy a beteg által rend­szeresen használt gyógyszerek körülbelül mennyi pénzbe ke­rülnek számára. Ezzel az orvosi javaslattal, valamint a nyugdíj- szelvényével vagy kereseti iga­zolásával keresse fel a helyi ön- kormányzat szociálpolitikai elő­adóját, aki intézkedik a mérle­geléshez szükséges további te­endők elvégzéséről. A döntést írásbeli határozat formájában kapja meg, s ha elutasító vá­laszt kapna, joga van a jog­szabályban előírt 15 napon be­lül az önkormányzathoz benyúj­tott fellebbezéssel élni. Fontos, hogy olvassa el a határozat minden sorát, hiszen a számára szükséges tudnivalókat így is­merheti meg! — ön azt mondja: tapasztal­ják, hogy az önkormányzatok iorráshiánya a méltányos segít­ség legtöbb akadálya. Hoz­hat-e ebben változást a jövő? — Mindenképpen, hiszen nem titok: a társadalombiztosítás egész rendszere meg fog vál­tozni. Hosszabb távon az önál­ló biztosítási ág, az úgyneve­zett betegbiztosítás is segíthet a gondokon, de ennek részletei még csak most körvonalazód­nak. Mi viszont éppen a helyzet ismeretében addig sem kívá­nunk tétlenül várni. Még az idén szeretnénk érdekeltté ten­ni az önkormányzatokat abban, hogy több rászorulót segítse­nek. Ehhez jó megoldásnak lát­szik, ha átvállaljuk a társada­lombiztosításnál befizetendő 50 százalék egy részét. Ez az el­képzelés szerepel is a szociál­politikai válságkezelés — rövid távú — minisztériumi csomag­tervében. Megvalósulása azon­ban a pénzügyi lehetőségektől függ. Hogy ezek milyenek lesz­nek az év második felében, ar­ra még nincs biztos válasz. Schöffer Jenő Sokasodnak a kérdője­lek a magyar mezőgazda­ságban, ami ugyan nem lenne baj, de sok helyen a válasz is késik. Az ok egyszerű: mindenütt nagy a bizonytalanság. Ennek kö­vetkezménye, hogy többnyi­re senki sem mer kockáztat­ni, belevágni valami újba, szokatlanba. Vagy mégis? Baranyában az elsők között ismét csak a baksai tsz-nél kezdődött egyféle modellvál­tás. A szövetkezet már koráb­ban is a bátran kezdeménye­ző gazdaságok közé számított. A 70-es évek második felé­ben itt vezették be az úgy­nevezett kiscsoportos jövede­lemérdekeltségi rendszert. A kísérlet hét évig tartott, ez idő alatt a nyereségük közel háromszorosára emelkedett. Most tíz jogilag teljesen önálló szervezetet hoztak lét­re, melyeket saját vezetőség irányít. Baromfitartóssal négy kft. foglalkozik, a szállítók­nál kettő, a javító-szolgáltató műhelyben, az anyagellátók­nál, a műanyag üzemben, a tápkeverőknél egy-egy társa­ság működik. A termelőszövetkezeti va­gyon hasznosítására vagyon­kezelő szervezetet alakítottak. A közgyűlés előírta, hogy mi­lyen hatásfokkal kell a 300 milliós vagyont mozgásba hoz­ni, bérbe, vagy használatra átadni a társaságoknak. A közös tető alatt holdingszerű- en működő kft.-kbe a szövet­kezet a vagyonával, a tagok a pénzükkel léptek be. A folyamat még nem feje­ződött be, de egyelőre a földtörvény késése miatt vár­ni kell. Ezt követően valószí­nűleg még újabb négy tár­saság jön létre, például a nö­vénytermesztés, a terményfor­galmazás területén is egy- egy. A mór működő szerveze­tek munkáját egy koordináci­ós tanács segíti, ez közvetíti a piaci igényeket, információ­kat. — Alaposan megvizsgáltuk a lehetőségeket és ez lát­szott a legjobbnak —, mond­ja Kaiser László, a tsz gazda­sági tanácsadója. — A far­mergazdaság például na­gyon drága. Kell hozzá mond­juk 60 hektár föld, 50 tehén, 15 anyakoca, ami testvérek között is van vagy 20—25 mil­lió forint. Ezzel a megoldás­sal viszont a veszteséges ter­melést gazdaságossá lehet tenni, hiszen rögtön kibukik, ha valami nem kifizetődő. Ar­ról nem is szólva, hogy a piaci körülmények között kine­velődik egy vállalkozni tudó gárda is. Az előnyök mellett persze jelentkeznek a gondok is, a társasági forma felerősíti az ágazati bajokat. Egy-kettő­re kiderül például, hogy me­lyik üzem veszteséges, milyen tevékenységet kell megszün­tetni, megváltoztatni, hány és milyen munkaerőre van igény. — A változások szükségsze­rűségét az eltelt idő már iga­zolta —, összegzi a tapaszta­latokat Várkonyi József, a tsz elnöke. - Az olyan szövetke­zeteknek, ahol korábban jól működő önelszámoló egvségek voltak, nyugodtan ajánlhatom ezt a megoldást. Igaz, szak­mai berkekben elég vegyes volt a fogadtatás, de hát bi­zonytalan időket élünk, sokan inkább kivárnak, halasztgatják a döntéseket. Az idő majd igazolja, hogy a baksaiak jó úton indultak-e el. Az ott dolgo­zók számára mindenesetre biztató, hogy megőrizhették munkahelyüket és biztos megélhetésre számíthatnak. F. D. A baksai fóliaüzem Magánlaboratórium Mohácson Ha tavaly nem tör ki a ku­vaiti háború, akkor a két ál­latorvos most ott szervezné az állategészségügy diagnoszti­káját és az oltóanyagok ter­melését, három lányuk pedig amerikai iskolában tanulna. A háború azonban közbeszólt, igy magánlaboratóriumot ala­kított ki Mohácson, a II. Lajos utcai házuk alagsorában dr. Benyeda János, és felesége, dr. Varga Éva. Az emberek­nél természetes, amikor vala­ki orvoshoz megy, a pana­szoktól függően laboratóriumi vizsgálatokra is számíthat. Nincs ám ez másként az ál­latgyógyászatban sem, csak az ilyen jellegű munka nem annyira ismert. Bezzeg a nagyüzemek, az állattenyész­téssel foglalkozó gazdaságok nap mint nap érzékelik áldá­sos hatását. Dr. Benyeda Já­nost e héten is két napig hiába kerestem. Dusnokra hív­ta kollégája, mert a kacsa­állományuknál fellépett az a speciális betegség, mely évek óta tizedeli a kacsákat, a megmaradottak nem fejlőd­tek. Most úgy tűnik, a házas­párnak sikerült a gyógyulást hozó oltóanyag előállítási le­hetőségének közelébe jutni. Benyedáék 10 éve költöz­tek a fővárosból Mohácsra. Ott végezték el az egyetemet, utána a férj az állatorvosi egyetem járványtani tanszékén tanított kilenc évig, és mellet­te virológiái kutatásokkal fog­lalkozott. Felesége az Állat- gyógyászati Oltóanyag Ellen­őrző Intézetben dolgozott, majd kutató volt az MTA Ál­latorvostudományi Kutatóinté­zetében. Egy kedvező ajánlat után, a 70-es évek végén a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nátban vállaltak munkát, ahol az 1980-ban átadott labora­tóriumot az ő elképzeléseik alapján hozták létre. Szeret­ték az ottani tevékenységüket, de már szűknek bizonyult szá­mukra. A nyitást nem tudtak elérni, a külföldi út is meg­hiúsult, így hát önállósították magukat. A tudásukat, tapasztalatai­kat az átmeneti időben — ja­nuár 1-jétől szűnt meg a mun­kaviszonyuk —, is több mint 20 gazdaság kamatoztatja, s emellett több állatorvossal tartják a kapcsolatokat, akik­nek a felkérésére bakterioló­giai, virológiái és szereológiai vizsgálatokat végeznek. Hogy mi ennek a gyakorlati haszna? Dr. Benyeda Jánosné a szer­da délelőttöt Boksán töltötte, a betelepítésre váró baromfi­ház bakteriológiai vizsgála­tával volt elfoglalva. Az oda­kerülő 100 ezreket érő állo­mány sorsáról döntenek ilyen­kor. Egyébként míg a baromfi- tartók globális ellátásra szá­míthatnak a közreműködésük­kel —, erre specializálódtak e nyitás náluk azt jelenti, hogy rezisztercia vizsgálatokat már­is végeznek baktériumos be­tegségeknél, például a tehén- tőgy-gyulladáskor, bármely ál­lat szem-, vagy tüdőgyulladá­sa esetén, az eredmény alap­ján pedig hatásosabban, gyor­sabban gyógyíthatnak az ál­latorvosok. Fzzel az Angliá­ban már általánossá vált gya­korlatot kívánják nálunk is meghonosítani, nevezetesen a laboratóriumi háttér biztosí­tásával állatfajtánként speci­alizálódott szakemberek foglal­koztatásával szolgáltatni. Társulássá alakulásuk már csak napok kérdése, dr. Benyeda János és felesége mellett né­hány szakember, továbbá .a most alakuló Filaxia Sanafi tartozik a csapatba. Ez utób­bi az ismert francia cég ré­szeként kapcsolódik a vállal­kozásukba, akik az állatgyó­gyászattal foglalkozó kutatá­si részleg vezetői posztját ajánlották fel dr. Benyeda Jánosnak, de miután főállás­ban ezt nem vállalta, a ku­tatási munkák egy része a megbízásukból Mohácson, a magánlaboratóriumban zajlik majd. Berta M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom