Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-02 / 149. szám
* Júniusban Demjén-koncert Szigetváron Június 29-én este kilenc órára úgy 7-8 ezer Dem- jén-rajongót hívnak a plakátok Baranya és a környék minden tájáról a szigetvári várba, egy igazi ünnepi szuperkoncertre. Szigetvárra, melyet egy ideje otthonának vall Demjén Ferenc — Rózsi -, aki amerikai feleségével egy közeli tanyán éli mindennapjait. A szigetváriak óriási lelkesedéssel készülnek a nem mindennapi eseményre, hiszen a várban különböző o kökből hosszú évek óta nem engedélyeztek ilyen rendezvényeket. Nagy az öröme Bencze Attilának, a koncert helyi fő szervezőjének, aki munkatársaival mindent megtesz a sokat ígérő koncert még különösebbé varázslásáért. Vanyur István szobrász és Lukács Gyula keramikus a megszokott papir tisztelet- jegyek helyett egy Demjén Rózsi arcképét ábrázoló köralakú kerámia belépőt készített, amely kicsit más alakban, emlékplakettként is meg fog jelenni. A koncert- bevétel egy része pedig a városé lesz. Alapítványt hoztok létre erre a célra.- Mi okból lesz a koncert Szigetváron? — kérdezi a pécsi újságíró Demjén Ferencet.- Sajnos, nem találtunk megfelelő, nagyméretű szabadtéri helyet Pécsett, a sportcsarnok nem alkalmas egy ilyen nagy nyári koncertre, Szigetváron viszont a vár jó helynek ígérkezik. Egy szerencsés véletlen folytán pont akkor kezdődik a turném, amikor az ünnep lesz: a szovjet katonák elhagyják az országot. Ez bennem nem nacionalista érzelmeket indít meg, csak 46 évesen még sosem láttam orosz katona nélkül Magyarországot. Egy pici felszabadulás, egy újabb felszabadulás. Talán kicsit apóm emlékére, aki sohasem hitte volna ezt az egészet. Sajnos, két évvel a halála utón . ..- Melyik az a csapat, amely a mostani koncerten közreműködik? — Én mindig más csapattal dolgozom. De erre a koncertre szinte ugyanaz a társaság jön le, akikkel együtt dolgoztunk a Budapest Sportcsarnokban azon a koncerten, aminek egy részét a tévé most leadta. Karácsony és Presszer nem biztos, nekik más elfoglaltságuk van, de a fúvósok, a vokál ugyanaz. Szeretnénk még más vendégeket is hívni, csak erre a koncertre, hogy ez más legyen, mint a turné többi fellépése, látványban, mindenben.- Hogy él Szigetvár melletti tanyáján, minek szól ez a rejtőzködés? — Én nem rejtőzködöm. Olyan ember voltam mindig, aki nagyon szereti az embereket, s megpróbál nekik mindent megadni. A dalaim által, vagy így, hogy elzárkózva élek, s úgy tudok dolgozni ebben a csodálatos környezetben, hogy ezáltal talán még többet adhatok. Nem szívesen árulom el, hogy hol van, remélem nem találnak meg. De a koncerten a közönségé vagyok. Z. M. Szombaton délelőtt rajongói körében dedikált Demjén Ferenc a pécsi Konzumban Fotó: Läufer László Kik vagyunk mi, magyarok? Ragozott történelem A történelem tanár régészeti kutatásai Somogy megyében Múlt idő: £n bereczeztem te gáspóroztól ő ilázórozolt mi lkádároztunk ti aczéloztatok ök pozsgayztak Jelen idő: Én antallozok te fürözöl ő jeszenszkyzik mi orbánozunk ti csurkáztok ők torgyónoznak Jövő idő: Én el fogok szegényedni te éhezni fogsz ő nyomorogni fog mi kórusban fogjuk szidni a politikusokat ti étel maradékokat fogtok keresni a kukákban ők (a ki bicék) röhögni fognak rajtunk az Európa-Ház ablakaiból Egy női idol — istenanya, néhány kultikus tárgy úgy 3500- 4000 év távlatából - itt hever az asztalon, s persze, a földben még megannyi, a szinte elképzelhetetlen távoli múltat idéző tárgyak Somogyország- ból. Stornier Imre, a somogyjá- di iskola igazgatója, történelem tanár hosszú évek óta folytat régészeti kutatásokat Somogybán. Nem ásatást, hiszen erre csak a végzett régészek jogosultak, ö „csupán" kimegy a mezőre, szántásokra, ahol az évezredes földforgatás eredményeképp a felszínen hevernek a többezer éves leletek, s lelkes, szakavatott diákokkal begyűjtik a beszédes rekvizitu- mokat. így történt ez év telén is, amikor Mernye határában olyan tárgyakra bukkantak, melyek a mezopotámiai kultúrában úgy 6-8 ezer éve ismert mészberakásos technikával készültek. A kultikus és használati tárgyak, állati és emberi csontok, melyek elemzése természetesen még folyamatban van, nagyon messzemenő következtetéseket nem engednek tenni, néhány tény viszont első látásra szembeötlő az élete nagy részét a magyarság eredetének felkutatására szentelő történelem tanár számára. — A 26-28 hektárnyi terület óriási, a különböző tárgyi leletek azt bizonyítják, hogy nem csupán egy településről, hanem egy egész településrendszerről lehet szó — magyaráz lelkesen Stornier tanár úr. — A feltevésem szerint földvárban lakó városiakat, ahol a kultikus központ, az ipar lehetett, a környéken élő földművelők láthatták el élelemmel, erre nyilvánvalóan utalnak a távolabb talált őrlőkövek. A helység neve - Szana-dűlő pedig egyértelműen bizonyított: sumér eredetű szó - szúnyogot jelent. A víz, ma is itt van, s a környéken még sok helyen felbukkan a Szana elnevezés.- Sumér rokonságról lehet szó? — Én igazából a X. század szerelmese vagyok. Emigrált régészkutatók inspiráltak arra, hogy ne álljak meg itt, mert fontosak a magyarság eredetére nézve a korábbi évszázadok. Kik voltak itt Árpád előtt? Mióta voltak itt? Kik voltak az őseink? Semmiképpen nem tudok egyetérteni a kizárólagos finnugor rokonsággal. Szerintem a magyarság három ágról származik. Egyrészt azok a népek, akik eleve itt voltak ezen a területen, aztán Árpád magyarjai, akiket sehol nem neveznek magyarnak — törökök voltak, és az avarok, hunok s a többi nép, amelyek a sztyeppéről jöttek. Ha a most talált halotti, termékenységi kultuszt idéző tárgyak jeleit megfejtjük, s kiderül, hogy rovásírásról van szó, perdöntő lesz. Persze, ez még rengeteg munka, és a régészek ásatásaira is szükség van.- Hogyan dolgozik együtt az iskolaigazgató, a tanár, a régész Stornier Imrével? — Évtizedek óta igazgató vagyok, többször próbáltam átadni ezt a munkát — sikertelenül. Szeretem a munkámat, a tanítást, sok mindent megvalósítottunk már az iskolában, most is újabb építkezésben vagyunk. Z. M. Nyegléskedünk bizony. Enyhén szólva - előfordul. A rádió is hírt adott arról, hogy a német Springer-cég -, amely könyvkiadással foglalkozik —, ezúttal magyar nyelven is megjelentet néhány művet. A rádió munkatársa sietett kijelenteni, hogy ez a Springer csak névrokona annak a „hírhedt Springernek, amely több magyar lapot. . .” satöbbi. Ha a merőben sértő „hírhedt” szócskát nem említi, a rövid tudósításra most nem térnék vissza. De ő — egy elvetélt hatáskeltés címén — hírhedtnek minősít egy külföldi lapkiadó vállalatot, mintha egyedül csak a Springer-cég vásárolt volna meg hazai lapokat, felejtetve más —, osztrák, francia, ausztrál, amerikai - sajtóvállalatok hasonló hazai ténykedését. Valameny- nyien, a magyar jogviszonyoknak megfelelően kötötték meg az üzletet, tehát jogilag tá- madhatatlanul. Különben is: Magyarország kapuja nyitott a remélt nyugati tőke bevonulása előtt. Nyilván ezt tudja a rádió tudósítója is, de azért a független rádió független tudósítója odavág egyet. Csak úgy. Nyeglén és sértőn. Vonzalmam a rádióhoz régi keletű. Mondhatnám úgy is, hogy gyermekkori. Ha testközelbe jutok egy készülékhez, azonnal bekapcsolom. Tehát kedvencem ma is a rádió. Mindezt azért jegyzem meg, nehogy bárki is azt higyje, a rádiós kollégákon szánt-szándékkal verem el a port. De ha így összejön, mi mást tehetnék? Mert például mi történt a hét elején is. (Vagy a múlt hét végén?) A rádiós munkatárs bejelenti, hogy a svéd királyi pár hazánkba látogat. Igyekszik közelebbi információt is közreadni a királyi családról, ami —, valljuk be — érdekli az embereket. Hiszen közismert személyiségekkel kapcsolatos „bennfentes” hírek hallatán eszünk ágában sincs bedugni füleinket, akár királyról, világbajnokokról, világszépségekről, művészekről legyen is szó. Nos, azt hallom, hogy XVI. Károly svéd király — aki még ma is fiatal férfi —, még fiatalabb korában nagyon kedvelte a sportot. Lehet, éppen ennek köszönheti szép feleségét, Szilviát is, akit a müncheni olimpián ismert meg. Oké. De a mondat folytatódik: ........ szerette a s zép nőket is...” A hangban volt némi irónia, vagy inkább csipkelődő szándék. S ez már bántó. Ha én lennék a svéd király, mondanám az újságírónak: „Na ne szórakozzon velem . ..” Különben is: mi az, hogy „szerette a szép nőket . ..?” Honnét tudja ezt éppen egy magyar újságíró? És ha szerette? Szerintem minden normális férfi — bárhol és bármikor — szereti, kedveli, „csípi” a szép nőket. Aki nem így van ezzel a dologgal, annak a helye LipótNyeg léskedii nk..ny eg léskediink... ? Grönlandi miniszter Pécsett Grönland tölbib mint kétmillió négyzetkilométernyi területét utoljáira egy miniszterük képviselte o dán kormányban. Tom Hoyemnek hívják, és a -műit héten több napot Pécsett töltött azért, hogy segítse hazánk nemzetközi kapcsolatait, azért, hogy diákoknak és tanároknak lehetővé tegye az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziumából, hogy külföldön tanulhassanak. — 1982-től öt éven át képviseltem a töbíb miiint ötvenezer lakosú jégszigetet a dán 'kormányban, — kezdi Tom Hoyem, — köziben kidolgoztam az úgynevezett Európai Iskolák (Europezu School) rendszerét, aimely több nyugateurópai országban sikeres. Elsődleges célja, hogy az Európai Közösség bá-nmely országában dolgozó diplomaták gyerékei mindenütt a-zenos színvonalú képzésiben részesüljenek alap- és középfokon. Szeretnénk népszerűsíteni a közös Európa-ház eszméjét is. — Ezek Aszerint thazánk is bekapcsolódhat a több országra kiterjedő ihálózatba ... — Nem, sajnos egyelőre mem. Most először járóik Magyarországon és egyelőre az a feladatom, hogy a legkülönbözőbb cserekapcsolatokat segítsem. — Gondolom, korábban voltak azért ismeretei /hazánkról... mezőn van. (Bár ebben sem vagyok anyira biztos.) Vagy pedig homokos és akkor érthető. Jómagam nemcsak a szép nőket, hanem a ronda nőket is szerettem. Baj? Nem illő egy királyi vendéget csakúgy nyeglén olyan tulajdonsággal felruházni, amihez fi kollégát senki fel nem hatalmazta. Előttem a király és királynő -, talán gyermekkori mesevilágomból eredően — csillogó koronás, bíborpalós- tos, hermelines személyiségek. És akiknek hatalma hetedhét országra szóló. Ezért ha én lennék — mondjuk, XVI. Ferenc király -, akkor a rádiós fiút harminc világszépséggel zárnám be egy szobába. Ez lenne a büntetése. Mert a fiút ellátnám szigorú erényövvel és szüntelen tapsolásra is ítéltetném. Éljenek a királyok és a tündérlányok! — Igen. 1976-ban például, a magyar forradalom 20. évfordulóján publikáltaim egy tanulmányt a Dániáiban élő magyarókról. Számos sajtóorgánumban megjelent, azóta is hivatkozási alap. Most pedig Szolnokról érkeztem éppen, a.hol lehetőségeim volt beszélni azzal a szovjet tiszttel, aiki utolsóként hagyta ef (egyébként könnyeivel küszködve) az alföldi várost. — Végül is milyen benyomásokkal távozik? — Úgy érzem, normális társadalmat csalk megfelelően Iképzett szaikemiberék tudnclk felépíteni. A növekvő magyarországi infláció és munkanélküliség is csalk akikor oldható meg, ha az iskoláikból jól képzett szaikemiberék jönnek, éhhez a folyamathoz kívánok hozzájárulni. Pécsett is láttam több biztató jelét a- magyar jövőnek. Most hogy visz- szotérék Cuilhom-be, Angliában is elmondom a magyar tapasztalataimat, meggyőződésem, előbb-utóbb mindenki elfelejti, hogy vallóba 'két blokk volt Európában. (bozsik) ü vasárnapi Radio mellett...
