Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-13 / 160. szám

1991. június 13., csütörtök uj Dunántúlt napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Egyéves az értéktőzsde Ez még nem az igazi Nyilatkozik az egyetlen, magán­tőkével rendelkező brókerház alapítója Bábeli hangzavar. Nyüzs­gés. Monitor- és telefon­dzsungel. Siker és bukás. Mindez jelen van a világ legnagyobb tőzsdéin. Nálunk még csak gyerekcipőben jár, mégis létezik a maga való­ságában. Az elmúlt egy év alatt itt is voltak zuhanások, voltak meredek felfutások, és ha nem is igen beszélnek róla: látványos tönkremené- sek. Milyennek látszik a tőzs­de elmúlt egy éve a benn­fentes szemével?- Szükséges és fontos lé­pés volt az értéktőzsde meg­nyitása — mondja Lupis ló­lsei, az egyetlen, magántő­kével működő brókerház ala­pítója. — A modern piac- gazdaság nem lehet meg egy ilyen intézmény nélkül. Az eddig eltelt egy év alatt az emberek megtanulták: itt a pénz egymagában az alapanyag, a termelőeszköz és a végtermék is. Ebben a szakmában a pénzcsinálás a cél, de ez pénzbe kerül. A magyar értéktőzsde persze még nem az igazi. Eddig szinte csak állampapírok cseréltek gazdát, az üzleti élethez szükséges tőkemozgás megteremtéséhez azonban elengedhetetlen a befektetők jelenléte is. A külföldi gya­korlatra, vagy a régi, hazai hagyományokra támaszkod­va a nyugdíjintézetek, a tár­sadalombiztosítási társasá­gok, az alapítványok tőke- befektetéseit várjuk. A hosz- szú távra lekötött százmilliók egyrészt árfolyamfelhajtó, másrészt stabilizáló hatást jelentenek. Ma még a tőzs­déről hiányzik a nyitottság, a tiszta könyvvitel, a korrekt in­formáltság, amely nélkül a partner, aki befektetné a tő­kéjét, nem mer dönteni. És ilyenkor a bróker sem tud segíteni. A közeljövőben meg kell tanulni pontosan a tőzs­de „házirendjét”, hogy ki­alakulhasson a normális mű­ködés minden eleme. Remé­lem, erre már nem kell újabb éveket várnunk. FÖLDI PÉTER (Ferenczy-Europress) Tudja Ön, mi az a VÁLTÓ-KÖR? A Budapest Bank Rt. új szolgáltatása gazdálkodó szerveze­tek és egyéni vállalkozók számára, melyet a BB-A Kft. kereté­ben nyújt. Ha ön a VÁLTÓ-KÖR tagja lesz, hozzájuthat olyan kintlévőségeihez, melyekről már régen lemondott, illetve ki­egyenlítheti azon számláit, melyekre a pénzügyi fedezetet ed­dig nem tudta biztosítani, és mindezt pénzmozgás nélkül! HOGYAN? Ha a VÁLTÓ-KÖR-nek átadja tartozásait és követeléseit, a BB-A Kft. ezeket rövid időn belül pénzügyileg rendezi egy kör­váltó forgatása útján. MIÉRT ELŐNYÖS EZ ÖNNEK? A VALTÖ-KÖR tagja díjfizetés ellenében egy új és egyszerű fizetési mód segítségével javíthat saját pénzügyi helyzetén és egyúttal közreműködhet abban, hogy a magyar gazdaságot sújtó sorbanállás csökkenjen. Lerövidül az az idő, amely alatt követeléseihez hozzájut és gyorsabban tud fizetni szállítóinak. Tehát kevesebb hitelre lesz szüksége likviditásának fenntartá­sához és egyúttal növekszik üzleti partnereinek bizalma Ön iránt. DE MIT KELL EZÉRT ÖNNEK TENNIE? A VÁLTÓ-KÖR tagja akkor lehet, ha befizet évi 60 000,- Ft tagdijat és a BB-A Kft. rendelkezésére bocsátja vevő-szállító számláinak adatait. Ezt követően el kell fogadnia és tovább kell forgatnia az önhöz küldött váltókat. A VÁLTÓ-KÖR szol­gáltatásáért önnek a körváltóval kiegyenlített számlák össze­gének 3%-át kell megfizetnie. Sőt! A tagdíj mértékéig szolgáltatásunk ingyenes! Szeretne többet megtudni a VÁLTÓ-KÖR-ről? A Budapest Bank Rt. munkatársai készséggel állnak rendelkezésére bármi­lyen felvilágosítással. VAGY MARIS CSATLAKOZNA HOZZÁNK? A Budapest Bank Rt. valamennyi fiókjának ügyfélterében megtalálja a belépéshez szükséges VÁLTÓ-KÖR tagsági meg­állapodást. További felvilágosítás a BB-A Kft. budapesti'információs iro­dájában: 1052 Budapest, Széchenyi rkp. 6. II./204. Postacím: 1852 Budapest, Deák F. u. 5. Telefon: 132-9580 306, 328. Tele­fax: 131-4632. llamtanacsok külkereskedőknek (lfll.) A vám visszatérítése Előző írásunkban ismertettük, hogy mikor kell intézkedni a vám helyesbítésére. Ennek - mintegy lehetséges folyomá­nya — a vámvisszatérítés. Emel­lett alternatíva is miután nem­csak vámvisszatérítésre, de a helyesbítéskor akár nótbevéte- lezésre is sor kerülhet. A nemzetgazdaság számára a vámbevétel (ami nálunk a különleges adó közvetett for­mája) mindenkor igen jelentős pénzforrás. Ennek megfelelően valamennyi állam vámszedési jogának lényege és alapvető célja: a bevétel biztosítása. Ebből következik, hogy a vám­visszatérítéssel kapcsolatos szabáyokat a jogalkotónak a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében félreérthetetlenül kell megfogalmaznia. A gaz­dasági átalakulás folyamatá­ban végbement változások mintegy kikényszerítették azo­kat a támogatási eszközöket, amelyek nélkül fejlődésre nem lehetne számítani. Ezek a tá­mogatási formák a vámjogsza­bályban mint export-ösztönző konstrukciók jelennek meg, vámvisszatérítés formájában. Vizsgáljuk meg, hogy ezek után mikor van helye a befizetett vám visszatérítésének? Akkor, ha: a) a vám esedékessége napjától számított egy éven belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy a belföldi for­galom számára a vámkezelt árut az eredeti küldő címére vagy rendelkezése alapján - a szerződés meghiúsulása, ille­tőleg a szerződésen alapuló szavatossági és jótállási igé­nyek alapján - külföldre ki­szállította (külföldi tértiáru); b) a vám esedékessége napjától számított három hóna­pon belül a vámfizetésre köte­lezett igazolja, hogy az elő­jegyzett vámárut a visszaviteli határidő lejártáig külföldre visszaszállította, a belföldi for­galom számára vámkezeltette, vámraktárba vagy előjegyzési (konszignációs) raktárba berak­tározta ; c) a vámfizetésre kötelezett a vám visszatérítésére vonatko­zó igény elévülési határidején belül igazolja, hogy vámmen­tességre, vámkontingens igény- bevételére vagy kedvezőbb vámtétel alkalmazására jogo­sult; d) a vámfizetésre kötelezett a vám esedékességétől számí­tott két éven belül igazolja, hogy 1. a lecserélés címén beho­zott és belföldi forgalom szá­mára vámkezelt áru ellentéte­leként az azzal azonos vámta­rifaszám alá tartozó árut kül­földre kiszállította, 2. az exportáru csomagolá­sához devizafizetési kötelezett­séggel behozott csomagoló- és burkolóanyagot rendeltetés szerint felhasználta és külföldre kiszállította, 3. a belföldi forgalom szá­mára vámkezelt árut exportáru előállításához használta fel, és az exportáru külföldre kiszállí­tása megtörtént. Meg kell jegyezni, hogy az a) pontban meghatározott vámvisszatérítés nem alkalmaz­ható, ha a vámárut illetően ér­vényesítették (a szavatossági és jótállási igények alapján) a vámmentességet. ­A vámvisszatérítésre irányuló kérelmet külkereskedelmi áru­forgalomban új árunyilatkozat, vagy erre a célra rendszeresí­tett más okmány felhasználá­sával kell előterjeszteni. A ké­relemhez mellékelni kell a vámnyugtát, valamint az előző­ekben részletezett feltételek teljesítését igazoló iratokat. Nyilatkozni kell arról is, hogy a visszaszállított áru után visz- szatérítést vettek-e igénybe, ha igen, milyen mértékben. A d/1. pontban említett esetben a vámvisszatéritési ké­relemhez (VÁM 91.) csatolni kell a kiléptetést igazoló VÁM 91. harmadik példányát és — ha jogszabály előírja — a behozatali és a kiviteli enge­délyt. Több VÁM 91. harmadik példány esetében összesítő jegyzéket kell készíteni. A d/2„ 3., bekezdésben írt esetekben a vámvisszatérítési kérelemhez anyagfelhasználási kimutatást is kell csatolni. A vámhivatal külkereskedelmi áruforgalomban a kérelemmel egyező vagy eltérő teljesítés esetén a VÁM 91. megfelelő kitöltésével hozza meg hatá­rozatát. Nem külkereskedelmi áruforgalomban a vámhivatal ún. alakszerű határozattal dönt a kérelem tárgyában. Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a vámvisszatérítés alkalmával a jogszabály előír­ja egyes járulékok, (pl. vám­kezelési díj, kamat) visszatérí­tését, ezért a kalkulációnál a visszatérítésre kerülő összege­ket ennek megfelelően lehet számítani. TEMESVÁRI ZOLTÁN ZOLL-TRADE Kft., Pécs Interjú A Versenyhivatal a piaci tisztesség őre Versenyszabályozás és piaci esélyegyenlőség címmel tartott a múlt héten előadást Pé­csett dr. Nagy Márta, a Versenyhivatal főosztályvezető­je a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendez­te III. Órszágos Vállalkozási Konferencián. Az előadót arra kértük, ol­vasóinknak is mutassa 'be a Gazdasági Versenyhivatalt. — A Versenyhivatal ez év január 1-j'ével alakult a tisz­tességes piaci versennyel, a fogyasztóvédelemmel, az erő­fölénnyel, a "kartellek és a fú­ziók szabályozásával kapcso­latos döntések meghozatalára és a versenytörvény érvényre juttatására - kezdte dr. Nagy Márta. — A kartell-, erőfölény­es fúzió-ügyekben egyfajta kö­tött, a törvény által megsza- bot teljárási rendben hoz a hivatal határozatokat, melyek azonban a bíróság előtt meg­támadhatók. A tisztességes vi­selkedés ügyeiben a sértett kezdeményezésére a bíróságok hoznak 'határozatokat, dönté­seket, de a Versenyhivatal a tisztességtelen . piaci viselke­dést észlelve a sértett fél he­lyett is indíthat bíróság előtti eljárást. — Feltehetném úgy is a kér­dést: bizonyos esetekben bí­róság avagy Versenyhivatal? — A bíróság minden olyan ügyet áttesz bírságkisza'bás vé­gett hozzánk, ami a verseny­jogba ütközéssel kapcsolatban elé kerül. Tehát a bíróság meghozza a konkrét döntését, míg ezen felül a hivatalunk a versenynek okozott közérdek jegyében még bírságot is ki­szabhat. — Még lél éve sincs, hogy működnek. Sok az ügyük? — Nem olyan sok, mint amennyire számítottunk. Vi­szont a megkeresések száma 'jóval több, de ezek nagy ré­szére jellemző, hogy nincs el­találva vagy a fórum vagy a formula. Leggyakrabban olyan ügyekben fordulnak hozzánk, amelyeket át kell tennünk a 'bírósághoz.- Egy sor alapvető gazda­sági törvény várat még ma­gára. Ez mennyiben korlátoz­za a mozgásterüket? — A mozgásterünk egy bizo­nyos értelemben már jelenleg is igen széles, ugyanis a tör­vény hivatalból történő eljá­rásra is feljogosítja a Versenyhivatal. Tehát nem kell feltétlenül megvárnunk, hogy valamilyen cselekményt valamilyen fél bejelentsen, nem megfelelő piaci jelenség észlelésekor hivatalból is in­díthatunk eljárást.- Melyek a legjellemzőbb eseteik? — A fúziók, hisz egy bizo­nyos értékhatár és szituáció fölött mindegyik engedélyköte­les. A vitatott avagy vitatható kérdésekkel hozzánk fordul­nak vagy hivatalból is eljá­runk. Minden egyébnél (erő­fölénnyel való visszaélés, kar- ter-ügyek) nincs ugyan egy­fajta regiszter és bejelentési kötelezettség, hanem mérlege­lési lehetőséget ad a törvény az egyes ügyek kezelésében. Arra számítottunk, hogy na­gyon sok erőfölénnyel való visszaélés típusú panasz fut be hozzánk, de eddig mind­össze 30—40 ilyen ügyünk volt.- Ha fellendül végre a ma­gyar gazdaság, a Verseny- hivatalnak várhatóan több vagy kevesebb lesz-e a fel­adata? — A verseny erősödése bi­zonyosan megnöveli a ver­senytörvénybe ütköző cselek­mények gyakoriságát. De ha azok az ügyek példaértékűek és a határozataink is világo­sak és nyilvánosságot kapnak, akkor — gondolom r-, - hogy mint minden törvény, ez is ön- szabályozó erővel fog működ­ni. A piaci, azaz a verseny- kényszer növekedése az, ami a törvény használatát jobban előtérbe hozná. Tehát fel kell gyorsítani az egész gazda­ságban is a tanulási folya­matot és ki kell használnia a magyar szereplőknek a ver­senytörvény nyújtotta lehető­ségeket. Másrészt a verseny­Tájékoztató a tőzsdéről az IC(P) Rt.-tői Enyhe pezsgést hozott a nyárelő a tőzsdei kereskede­lemben. A több héten át pan­gó forgalom az elmúlt héten erősödni látszott a Budapesti Értéktőzsdén. Az árfolyamszinte­ket nem érintette a változás — sőt inkább árfolyamcsökke­nés mutatkozott —, a kötés- számértékek viszont jelentősen növekedtek. A Dunaholding Rt. részvé­nye változatlanul az érdeklő­dés középpontjába került, az árfolyama enyhén emelkedik — 40 000 forint körül forog a papír a megkötött üzletek árfolyafnértéke pedig rendsze­resen a legmagasabb a tőzs­dei résztvevők között. A Fotex kereskedelme is fellendült, egyelőre árfglyam- emelkedés nélkül. Magas kö­tésszám mellett 230 forint alatt adják-veszik a brókerek. nek az is értéket ad, hogy ha tényleges védelmet is kap.- Mi múlik a gazdasági életben az esetleges jogi szankción? — Sok minden. De nemcsak a jogi szankción, hanem a tényleges üzleti következmé­nyek megjelenésén vagy meg nem jelenésén is múlik az, hogy miként tisztul a piaci élet. Hisz a lersenyben ma­radás egyik alapfeltétele a jó hirnév tehát, hogy az adott cégnek ne legyen a hitelét rontó az azt, netán alapve­tően megkérdőjelező ügye sem a bíróságon, sem a Ver­senyhivatalnál — mondotta vé­gezetül dr. Nagy Márta. MURÁNYI LÁSZLÓ Az Ibusz értékpapírjának ár­folyama stagnál, visszafogott érdeklődés mellett 4900 forint körüli értéken mozog az ár­folyam. Egyelőre az új ki­bocsátásról szóló hírek nem keltették fel különösképpen a befektetők érdeklődését. A korábbiakhoz képest nagy mennyiségű Konzum-részvény került eladásra az elmúlt hé­ten, az árfolyama 1900 forinton áll, jelenleg nincs árfolyam­emelkedésre jel. A Szövetkezeti Sörgyár pa­pírja ingadozó árfolyamot mu­tatott az elmúlt héten, mintegy 50 forintos alternálás után a hét eleji 2850 forinton áll. A Skála-Coop részvénye ismét bekerülhetett a tőzsdei körforgásba, sőt a háttérinfor­mációk szerint a részvényesi kör átalakulása komoly keres­letet indukálhat e papír te­kintetében. A Sztráda-Skála értékpapír­ja enyhe árfolyamgyengülést mutat, néhány kötésben 23 000 forint alatti áron szerepel. A Müszi-részvények folya­matosan jelen vannak domi­náns szerep n^ül, 16 500—, 17 500 forint körüli árfolyamon. PAP GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom