Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-13 / 160. szám

új Dunántúli napló 1991. június 13., csütörtök Nyugi, nyugi... (de meddig?!) Vajon ha én is olyan nagy tudású és méltán nemzetközi hírű gazdaságjogász lennék, mint dr. Sárközy Tamás, engem is a tántoríthatatlan optimiz­mus jellemezne? Mert így — hozzá képest — laikusként semmiképp sem vagyok derülá­tó. Ügy érzem, ólomlábakon cammog a gazdasági szerkeze­tünk átalakítása, elkeserít, hogy még mindig nem kerültek tető alá az alapvető gazdasági törvények, s félek, hogy minél inkább kitolódik e törvények születése, annál nehezebb hely­zetbe kerülünk. Aggályaimnak, aggályosko­dásunknak csak részben mond ellent dr. Sárközy Tamás opti­mizmusa. Ezt a múlt héten Pécsett, az SZVT szervezésében megtartott III. Országos Vállal­kozási Konferencián őszinte, sodró lendületű előadása is fé­nyesen igazolta. Mert miről is beszélt? Néhány kiragadott témakör is lényegében igazolja a jogos törelmetlenségünket. Mert valóban lassan mennek a dolgok. Egyszerre kell megalkotni a gazdasáai törvényeket. Bár úgy sokkal nehezebb, mert folyton beleütköznek a korábbi törvényekbe, iqy az úi koncep­ció üti (ütheti) a korábbi elve­ket. Mert az átgondolt, min­denre kiterjedő, eavmást alap­jaiban keresztbe nem verő tör­vények megalkotásához — ezt magam is elismerem - idő, nem is kevés idő kell. Az Alkot- mónvbirósóa leautóbbi döntése alapián tolón kialakul az az elv, hoay külön kell választani a renrivotizációt a kárpót­lást. Le kellene már véqre zár­ni az önkormányzati, az eqy- házi vaayonról szóló, valamint a föld- és a kárpótlási törvénvt, és attól kezdve véare vilóaos tulaidoni állapotok alapján le­hetne indulni. A tulajdonos-kérdést a PTK reformja ugyan néhány éven (!) belül szabályozni fogja és az alkotmánynak is rendeznie kell a tulajdonosi kérdést — de a magyar gazdaság erre éveket nem tud várni! A reprivatizáció során akár 15-20 évig is elhú­zódó perekkel tisztázni lehet a tulajdonosi ügyeket, de ez gaz­daságilag nem megnyugtató. Mert amíg nincs egyértelmű tulajdonos, addig nincs befek­tetés, nincs hitel, nem lehet jelzálogot tenni az ingatlanra. Tehát a mai (és a még ki tudja hány éven át nem egyér­telműen tisztázott) helyzet köz­gazdaságilag irracionális és a nyugati hitelező ellenes. A szabályozás terén ma két vélemény ütközik egymással. Az egyik az előre, tehát a holnap­ra gondolva igyekszik végre­hajtani a beszabályozást — ennek az iskolának oszlopos képviselője dr. Sárközy Ta­más -, ez a lépés viszont előbb-utóbb maga után húzza, •kikényszeríti, hogy utánamen­jenek az infrastrukturális felté­telék (számitógépes rendszer, távközlés, épületek, szakembe­rek stb.). A másik azt vallja, hogy a mai magyar nyomorú- sáqra k,ell modellezni és aztán szép lassan kell előre menni. Sárközy véleményével egyet érthetünk: „Előre kell mindig tekinteni és közben el kell vi­selni azt, ami van. Valamit valamiért. Nincs más út." Tulajdonosi kérdésben a legnagyobb gondot az állami vállalatok jelentik, több szem­pontból is. Ma még igencsak nyomasztó az állami szektor 90 százalékos részesedése a magyar gazdaságban. Igen sürgető lenne a privatizációs, valamint az állami vállalatokra vonatkozó törvény megalkotá­sa. Érdekességként, egy furcsa helyzet: ahelyett, hogy az álla­mi szektor gazdálkodásban, a tulajdon hasznosításában igye­kezne átvenni a kisvállalatok és a vállalkozások gazdálko­dási stílusát, inkább a kicsik hasonultak a nagyokhoz. A külföldi tőke részaránya ma jó, ha 2,4 százalék, mig a háború előtt az iparban 35-40 százalék volt a külföldi tulaj­don. Hol vagyunk még ettől? És hol vagyunk attól, hogy ba­góért árusítják ki az országot — pedig ettől sokan joggal tartanak. A külföldi befekteté­sekről szóló törvény kapcsán jogos a kifogás, hogy nincs vállalkozási esélyegyenlőség, mert a magyar céoek elvonása lényegesen nagyobb, mint az itt érdekelt külföldieké. Ez Így igaz, de .. . Ha a külföldi mű­ködő tőkének nem adjuk meg azt a lehetőséget, hoay neki m e g é r i e nálunk befektetnie, akkor soha nem jön. (Ha vi­szont a hazai nagyvállalati el­vonásokat szállítják le a kül­földiektől elvárt szintre, akkor meg az államháztartás megy tönkre.) Külföldi tőkére min­denképp szükség van, hoqy fellendülhessen a gazdaságunk. Ehhez viszont az is szükséqes, hogy a külföldi nálunk tulaj­dont szerezhessen (mert enél- kül nem fektet be soha ter­melő üzembe), és az is, hogy konvertibilis legven g forintunk. Dr. Sárközy Tamás hangsú­lyozta, hogv mielőbb szükség lenne jól kiépített qazdasggi infrastruktúrára, a PTK qazda- sáqi szerződésekkel foglqlkozó részét (mivel az teljesen el­avult) úiiá kell alakítani és nagyon hiányzik már egy min­őén téren elfogadható Munka Törvénykönyve. „Iszonyatosan sok munka van még hátra, ké­rem legyenek még egy kis tü­relemmel" — mondotta előadá­sa befejezésekor. Sárközy optimizmusa nem tu­dom, átragad-e ránk is. Jó lenne. De azért változatlanul ott bujkál bennünk a kérdés: nem lehetne egy kicsit meg­gyorsítani az alapvető gazda­sági törvények megalkotását? Fogy az időnk. És egyre csak nehezedik a létünk, s mind több a munkanélküli. M. L. Futok a pénzem után... Az IPOSZ adja majd a bankot Hamarosan újabb bankkal gyarapodik a hazai gazda­ság: még idén megkezdi mű­ködését a Primus Bank Rt. Az intézmény — ahogy a neve is fémjelzi — az első lesz ab' ban az értelemben, hogy az IPOSZ fennhatósága alatt ma­gánvállalkozók hozzák létre saját üzleteik támogatására. Az iparosok régóta hiányol­nak egy olyan pénzintézetet, amelyik a szokásos bank­szolgáltatások mellett segítsé­get nyújt likviditási gondjaik megoldásában is, rövid, kö­zép és hosszú lejáratú beru­házási hitéleket folyósít vál­lalkozásokhoz. Az állami ala­pítású kereskedelmi bankok­kal szemben a Primus nagy előnye lesz, hogy ügyfeleit nem terheli állami adósság. Jelenleg német és magyar bankszakemberek dolgoznak a legmegfelelőbb működési konstrukció kialakításán. A hazai részvényesek mellett kül­földi működőtőke bevonásáról is tárgyalnak, amely a hitele­zés kedvezőbb feltételeit, va­lamint a vegyes vállalkozások szaporodását is segítheti. (Ferenczy-EUROPRESS) Az alábbi monológot azért tesszük név nélkül közre, hogy legalább mi ne rontsuk az amúgy is póruljárt cég piaci hitelét. íme:- A legtöbb cég visszaél az­zal, hogy megszűnőben a mono­polhelyzet. Ez azt jelenti, hogy­ha engem már átvert egy cég (mondjuk, mert nem fizetett), akkor annak én többet a büdös életben nem szállítok, igen ám. de máris belép egy másik cég a helyembe. Tehát én hiá­ba büntetem azzal a zsiványt, hogy többé nem állok szóba vele, helyettem majd mást vesznek palira. Ha az egyik cég megszakítja a fizetési lán­cot - zsiványságból vagy mert neki sem fizetnek vagy egyéb más okok következtében —, ak­kor összedől az egész üzlet­menet. Egy éve lesz a nyáron, hogy teljesítettem egy komoly meg­rendelést (több millió forintról van szó), de a megrendelőtől még azóta se láttunk egyetlen fityinget sem. Átvette az árut, nem is kifogásolta, eladta, ne­ki sem kifogásolták meg . . . csak épp a mi pénzünket felej­tik el azóta is megküldeni. Egyébként kereskedik, tehát lé­tezik az a cég, sőt igencsak jól megy nekik az üzlet — eb­ben bizonyára a nekünk ki nem fizetett néhány millió is szerepet játszik. Hiába felszólí­tás, késedelmi kamat, bírósági peres eljárás, se késedelmi ka­matot nem kaptunk eddig, se az alaptőkénket. Tudjuk, hogy több banknál is vezetnek szám­lát, így aztán kezdődik az ül­dözés, de hiába, mert mire az egyik banki számláján nyakon csípnénk, már egy következőnél számlatulajdonos. Van még elég bank Magyarországon. Az meg hová vezet, ha minden­ki mindent csakis készpénzre vehetne! Hová vezet mindez?! Lenne egy javaslatom az át­meneti megoldásra: be kellene fagyasztani a bankszámlákat úgy, hogy egy cégnek csakis egy banknál lehessen számlája. Ez a mindenképpen átmeneti megoldást jelentő szankció ta­lán lehetővé tenné, hogy a gazdaságból kihulljon a „fér­ges" és akkor talán vissza le­hetne állítani az üzleti morált. Igaz. az átmeneti időszakban a készpénzes forgalmat is sza­bályozni kellene. így a hitelezőknek nincs semmiféle garanciája, hogy valaha is viszontlátja a pénzét. A zsiványokon ki veri el végre a port és ki védi a becsületes kicsit, akit egyetlen ilyen pali- raszedés is tönkretesz? Futunk a pénzünk után ... és egyre halványabb a reményünk, hogy valaha is utolérjük. Lejegyezte: M. L. Jo tanácsok adózóknak Jogkövetkezmények a módosított adóigazgatási eljárás rendszerében . 1991. január 1-jén hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. (to­vábbiakban ART). Ezzel egy­idejűleg módosításra kerültek az egyes adójogszabályok többszörösen módosított - személyi jövedelemadóról szóló 1989. évi XLV. tv., általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. tv., vállalkozási nye­reségadóról szóló 1989. évi X. tv. — és ezekből valameny- nyi eljárási szabály átkerült az ART-be. Továbbiakban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóigaz­gatási eljárásban alkalmazan­dó szankciókkal szeretnék fog­lalkozni. Az ART taxatíve fel­sorolja az adóalanyokat érin­tő adókötelezettségeket, így 0 bejelentés, nyilatkozat- tétel, 0 adómegállapítás (ön­adózás, a munkáltató, a ki­fizető adómegállapitása, -be­vallás), 0 adófizetés és- adóelőleg- fizetés, 0 bizonylat kiállítása, meg­őrzése, 0 nyilvántartás vezetése, könyvvezetés, 0 adatszolgáltatás. Az adókötelezettség meg­sértése miatt mulasztási bírság szabható ki, amely mulasztás ismétlődése esetén újból is kiszabható az adó- igazgatási eljárás keretében. A mulasztási bírság új jog- intézmény az adóigazgatási eljárásban. Előtte a többszö­rösen módosított szabálysérté­sekről szóló 1968. évi I. tv. adott lehetőséget az adóügyi szabályok megsértőivel szem­beni bírság kiszabására A mulasztási bírság bemutatásá­ra későbbiekben fogok kitérni részletesebben, egy önálló új­ságcikk erejéig. Az adóellenőrzés során meg­állapított adóhiány után adó­bírságot kell fizetni. A birság mértéke az adóhiány 50 szá­zaléka. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapí­tott adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adó­különbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támo­gatást igénybe vették. Ezek alapján bírságalapot az az adókülönbözet képez, melyet az esedékességig részben vagy egészen nem fizették meg. Az adó késedelmes meg­fizetése esetén az esedékes­ség napjától (a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybe vétele esetén az esedékesség nap­jáig késedelmi pátié- k o t kell fizetni. Az ART sze­rint költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az adóvisszaigény­lés és az adóvisszatériités te­kintetében. A késedelmi pót­lék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idő­pontjában érvényes jegybank­alapkamat kétszeresének 365- öd része. A jegybanki alap­kamat nagyságát az MNB állapítja meg, mely negyed­évenként az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Értékesítőben ke­rül tájékoztatásra. (A jegy­banki alapkamat 1990. októ­ber 15-től 22 százalék.) Az adóellenőrzés során megállapított adóhiány után a késedelmi pótlékot az adó­hatóság számítja fel és hatá­rozatban kötelezi az adózót annak megfizetésére, melynek mértéke legfeljebb 3 évre szá­mítható fel visszamenőleg az adóellenőrzést lezáró jegyző­könyv ismertetésének időpont­jáig. A késedelmi pótlékot, ha az adóbevallás alapján fenn­álló tartozására vonatkozik, melyet az adózó az ár beval­lásában szerepeltet és az elő­irt határidőig nem fizeti meg, az Adóelszámolási Iroda szá­molja fel. Itt kell említést ten­ni — annak ellenére, hogy nem szankció jellegű, csak jog­következmény — a fizetési ha­lasztás vagy részletfizetés en­gedélyezése esetén felszámítan­dó késedelmi pótlékról is. Itt az „idegen" pénzhasználat miatt kell felszámítani a pótlékot. Szintén nem a szankció jel­lege miatt, hanem mint jog­következményt kell ebben a témakörben a teljesség ked­véért bemutatnom az ön- ellenőrzési pótlékot. Az önadózás útján megálla­pított vagy megállapítani el­mulasztott adó- és költség- vetési támogatást az adózó helyesbítheti. Az ellenőrzés megkezdésétől annak befeje­zéséig a vizsgálat alá vont időszak tekintetében önellen­őrzésnek nincs helye. Az adózó hátrányára mutatkozó helyes­bítés esetén önellenőrzési pót­lékot kell fizetni jogkövetkez­ményiként. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás össze­gének különbözete után az adózó állapítja meg és fizeti meg. Az önellenőrzési pótlé­kot a bevallás benyújtására előírt határidő első napjától a helyesbítés, bevallás vagy a nyilvántartásba történő feljegy­zés első napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékben, de legfeljebb 300 napra kell felszámítani. Az adóbevallás benyújtására előírt határidőtől számított 1 éven belül a pót­lékot legfeljebb 100, 2 éven belül legfeljebb 200, 2 éven túl legfeljebb 300 napra szá­mítva kell megfizetni. A jogalkotó lehetőséget adott arra, hogy az adótarto­zás bírság, pótlék összegét a jogalkalmazó kivételes mél­tánylást érdemlő esetben mér­sékelje vagy eltörölje. Ez kü­lönösen arra az esetre vonat­kozik, ha a magánszemély vagy vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetése sú­lyosan veszélyeztetve van. Abból a szempontból is li­berálisabb az ART, hogy a bevezetett szankciók együttes alkalmazása is sokkal eny­hébb, mint az elmúlt években hatályban lévő szankciók al­kalmazása. A téma nagy ter­jedelme miatt a mulasztási bírság egy később megjelenő cikk folytatásaként kerül be­mutatásra. SZABÓ LÁSZLÓNÉ DR. Baranya Megyei Adófelügyelőség Identcode-Systeme Professzionális adatbevitel és azonosítás ENGEDJE MEG, HOGY BEMUTATKOZZUNK: . A MAG ICS INFORMATIKAI RENDSZERFEJLESZTŐ ÉS MARKETING KFT. AZ ICS AG INDENTCODE SYSTEME MAGYAR TAGJA Ennek jelentősége: TAPASZTALAT KÉPZETT SZAKEMBEREK REFERENCIÁK KEDVEZŐ ÁRAK AZ AUTO ID TELJES TERMÉKVÁLASZTÉKA NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK HAZAI REFERENCIÁINK KÉPVISELETEINK. — mint tagvállalat a nemzetközi tapasztalatok alapján vállal­kozhatunk — szakembereinket nemzetközi tréningeken képzik — vállalkozásaink mögött az ICS több száz alkalmazása áll — az általunk "kínált eszközöket az ICS-közösségben rendeljük meg, ahol azt európai, összegzett kontingensként továbbítják az USA-ba; így kiküszöbölünk minden közvetítőt, és a leg­nagyobb viszonteladói kedvezményben részesülünk a na­gyobb mennyiség miatt — sokféle, az adott feladatra optimálisan alkalmazható rend­szert tudjuk ajánlani — az ICS jelentős szerepet tölt be a nemzetközi szabványok kimunkálásában, a vonalkód standardizálás a tagvállalatok tapasztalatcseréjének közös munkáinak eredményé (működésünk első három hónapja után): — LEHEL Hűtőgépgyár, termékkövető rendszer — SUMMA ABC áruház (Sopron), 3 pénztárgépes értékesítési rendszer — SOPKER ABC (Sopron) 5 mérleges, 4 pénztárgépes értékesí­tési rendszer — MIKROPO, raktári rendszer Veszprém — Jákói Zsolt ügyvezető igazgató, tel.: (80) 21-894 (Wittmayer és Tsa.) BUDAPEST - Állaga Gyula szoftverház igazgató, tel.: 1565-567

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom