Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-12 / 128. szám
Országos Színházi Találkozó Kaposváron Most Jöttem a »bol Illem baj, Ha néha faj és büdös... A mi Urunk festője látványáról Megjelent a Srpske Narodne Novine és a Hrvatska Glasnik .. ha műtárgyat nézek, vagy könyvet olvasok. Nem érdekel, hogy a lestő két ecsetvonás között aludt-e vagy szeretkezett, semmi közöm hozzá, hogy két drámai mondat között az író a gyomrát fáljlal- ta-e vagy ásított. Ezek magányos dolgok, egyedül kell csinálni, a befogadásuk is ilyen. A színház viszont nemcsak a szerepet játszó színész testi adottságait és intim képességeit kalkulálja ibe, hanem azt is, hogy ezeknek az adottságoknak és képességeknek több száz különböző mindenfélesé- gű, de az intimitásra egyenként érzékeny ember fogja figyelni, egyetlen sötét burokba zárva. A színház az egyetlen igazán közösségi művészet. A rituális összelélegeztetés művészete." Ez a Nádas Pétertől /kölcsönzött rituális összeléle- geztetés jut eszembe A mi Urunk festője című darab láttám, melyeit pénteken este mutatott be ai Pécsi Nemzeti Színház Szikora János rendezésében. Karol Wojtyla — II. Jóinos Pál pápa — darabja ai művészi lét és a küldetéstudat vívódásáról szól, egészen lecsupaszítva. Az előadás, a színpadi megvalósítás azonban a témáinál jóval többről. A látvány művészetéről. Hogy hogyan születik a szemet kápráztató látvány, az persze, le-hét egészen magányos dolog, mégis a színfalak mögé nézek, felbukkantok a zsinór padlásra, beletúrok a 'hatalmas gyapjú- kupaoba, s a próba végén talán nem is 'kellene kérdeznem, ihiszen szemmel látható, gémbe redett izmú, csuromvizes, izzadt színészeikkel, színes festékkel talpig összemázolt gyerekkel találkozom. Persze, ez a mesterség. A rácsodálkozó« mégis revélatív erejű, 'hiszen ritkán adódik a színházlátogatónak megtapasztalni. — Tíz percig még Iki lehet 'bírni, tizenkettőig imór nehezen a ‘heveder szorításában — mondja az egyik színész, aki pár perccel ezelőtt érkezett a levegőből, a zsiinárpa dióson lógó hevederből, amely a mólt víziójának megjelenítéséhez nyújt segítséget. — Zseniális az 'ötlet, a lányoknak talán könnyebben kibírható a szorítás, de meg lehet tanulni jól 'használni. Talán akikor lenne az egész még tökéletesebb, ha a technika lehetővé tenné, hogy Imi irányítsuk saiját magunkat — így azonban a műszak mozgat lentről, és mi igyekszünk egymást elérni. Lépkedünk .. . Miiképp a művészi lót a levegőben odafenn, úgy a menhelyen élő szerencsétlenek a földön, a hatalmas gyapjútömegben hemperegve, guberálva, turkálva szenvedik életüket. Az égésgátló vegyszer, o festék szaga és az egyébként kellemes gyapjú-meleg együtt... Ettől lesz igazi. Mátis Rita, Horváth Judit, Hajdú András és Németh Márta a Janus Pannonius Tudományegyetem 4. éves rajz szakos hallgatói. Csik György díszlet- és jelmeztervezővel együtt a négy tehetséges egyetemista munkája a színpadi _látvány. De az a hatalmas festmény, amely a nézők szemelóttáro megszületik, csak az övék. Láttam már egy művészeti akciójukat, ahol hasonló technikával, a hátulról festett vásznon jelent meg a kép, gyönyörű volt, és örülök, hogy Szilkora János .róják talált. A /Művészeti Szakközép- iskola táncosaié o .feladat a hatalmas, kifeszített fehér vászon mögött felfesteni az arcot. Mint az angyalok . . . A rituális összelélegeztetés, ami a.z előadás látványát illeti, sikerült, a zsibbadás elmúlik, az izzadság, a festék pedig lemosható . .. Z. M. Tizedik alkalommal szervezi meg a Színházművészeti Szövetség azt az országos színházi találkozót, melyen a különböző színházak ez évadbeli legjelentősebb előadásait láthatja a közönség, bírálja el a jelenleg még szerveződő szakmai zsűri. A hagyományoktól eltérően idén nem Budapesten, hanem az ország egyik legkiválóbb vidéki színházéiban, a Kaposvári Csíky Gergely Színházban rendezik meg a rangos eseményt. A meghívott előadó sókat szintén új módszerrel, nem egy ez alkalomra kijelölt zsűri, hanem egy személyben Koltai Tamás kritikus, a Színház című folyóirat válogatta ki. Nagyszínházi és stúdióelőadásokat láthatunk a kilenc napig tartó fesztiválon, mely május 18-tól 26-ig tart. Elsőként a kaposvári társulat mutatja be 18-án 19 órától a Valahol Oroszországban című produkcióját. Vasárnap délután három órától a SzolMájus első napjaiban az utcára került a Srpske Narodne Novine és a Hrvatska Glasnik A két hetilap megjelenése jelentős esemény a Magyarországon élő szerb és horvát kisebbség életében. Évek hosszú során át egyetlen lapban, a Narodne Novinében osztozkodtak egymással a szerbek, a horvátok, a szlovének. Magyar- országon jelenleg kilencezer horvát él, és a szerbek száma is eléri az öt—hétezret. — A magyarországi horvátok életében történelmi pillanat volt, amikor először kézbeve- hették a csak nekik, és róluk szóló úiságot — mondja Marko Markovic, a lap főszerkesztője. — Közel lélévezrede élnek ezen a vidéken. A múlt század második felében és a század elején ugyan volt újságjuk a burgenlandi horvátoknak, a bácskai bunyevácoknak, a baranyai sokacoknak, de a most megjelent az első, amelyik felöleli az egész térséget a Bácskától Győr-Sopron-Moson megyéig, és az ország egész területén megvásárolható. Minden horvát etnikai csoport életével, kultúrájával foglalkozni kívánunk lapunk hasábjain. Jelenleg egy erős tudósítói hálózat kiépítésén dolgozunk, hogy mindenki a saját nyelvjárásában olvashassa a településéről szóló írásokat. Szponzorokat is keresünk, akik támogatnák a lap kiadását. Pécsett a Kon- zum Rt.-t szeretnénk megnyerni az ügyünknek. Jugoszláviánaki Szigligeti Színház adja elő Schwartz—Greene—Tebelak: Hit kell című rockjátékát. Hétfőn, 20-án 19 órakor a szolnokiak egy másik produkciója, a Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány című regényéből készült színmű kerül a nézők elé; Kedden, 21-én este hét órától a Pécsi Nemzeti Szirtházé o pódium, Teninessee Williams: A tetovált rózsa című színművét mutatják be. Csütörtökön hét órától a Veszprémi Petőfi Színház mutatja be Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című regényéből készült tragédiáját. Pénteken 21 órakor a veszprémi társulat Örkény: Macskajáték című tragikomédiáját .mutatja be. Szombaton a Miskolci Nemzeti Színház mutatkozik be 19 órakor Csehov: Sirály című előadásával. A nagyszínpadi előadásokat vasárnap, 26-án a Budapesti Radnóti Színház előadása, Füst Milán: Az árvák című színműve zárja. Hat stúdióelőadást is láttán, - elsősorban Horvátországban - is terjeszteni kívánjuk az újságot, amely jelenleg 3000 példányban jelenik meg. Srpske Narodne Novine csütörtökönként kerül az újságárusokhoz. Formátumában, tipográfiájában a múlt század második felében ugyanezen a címen Budapesten megjelent lapot idézi. Magyarországon a 'Monarchia idején több szerb nyelvű újságot adtak ki.- A Srpske Narodne Novine közvetlen elődjének a Narodne Novinét tartja — mondja Petar Milosevic, az újság főszerkesztője. — Két dolgot tartunk nagyon fontosnak. Az első az, hogy véget vessünk az 1848-at, majd 1956-ot követő apolitikus gyakorlatnak. Már az első számban sok a Jugoszláviában élő szerbek életével foglalkozó és az ottani eseményeket bemutató írás. Ennek elsődleges oka, hogy a magyar sajtó egyoldalúan — a szerbek hátrányára — ismerteti a Jugoszláviában zajló eseményeket. Kötelességünknek tartjuk, hogy ezeket az információkat kiegészítsük. Helyet akarunk adni a szerb települések életét bemutató írásoknak. Szorosabb kapcsolatot kívánunk kialakítani az ott élő emberekkel. Jó lenne, ha mindenhol jelen lehetnénk, de ehhez meg kell szerveznünk a tudósitói hálózatunkat. Az újságot a Magyarországi Szerb Demokratikus Szövetség adja ki, és kétezer példányban jelenik meg. Sz. K. hatnak az érdeklődők. Vasárnap, 19-én 19 órakor a szot- noki társulat Ibsen: Vadkacsáját, szerdán, 22-én 19 órakor a nyíregyházi társulat Carla Gozzi: Szarvaskirály című előadását láthatják. Csütörtökön. 23-án este fél 11-kor mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház az évad egyik sikeres stúdióelőadását, Sárosi István: A húszmilliomodik év című drámai vízióját. Pénteken, 24-éa 18 órakor a Budapesti Kamaraszínházé a színpad, az ő előadásukban Büchner: Leon- ce és Léna című vígjátékét láthatja a közönség. Szombaton, 25-én délután fél négykor a budapesti Arany János Színház mutatja be a Test-vér— harc című előadását, 26-án, vasárnap délután három órakor pedig a budapesti Dominó Színpad előadása, Harold Pinter: Régi idők című színműve zá^ja a X. Országos Színiházi Találkozó stúdióelőadásainak sorát. Z. M. Egy Lutra-album élete fél év Ezelőtt két évvel jelent meg az utcákon az első Lutra-album. A gyerekek, felnőttek egyaránt örömmel fogadták ezt az új játékot. Sorra alakultak a Lutra-klubok, ahol cserélni, vásárolni lehetett o matricákat. Az Iskolákban a diákok külön kimutatásokkal jártak- keltek, csereberéltek. Először ® matricák hátsó lapjait kellett beküldeni. Az Állatok a ház körül albumnál már a csomagokon található kis emblémát kellett egy szelvényre felragasztani és beküldeni. Rá hamarosan megjelent az utcákon a Barbie-, majd a Sebesség-album. A gyerekek nagy izga- lommal kezdték a gyűjtést elölről* hiszen csábítóak a nyeremények: utazás, autó, videó. A sorsolás után, már csak az új album és a hozzá tartozó matricák kaphatók. így a gyerekek örömébe egy kis üröm is vegyül. A régi album hiányos, gazdája nem szívesen veszi kézbe. Csalódott, mert nem tudja a hiányzó matricákat pótolni, hiszen nem kaphatók. — Ezeket az albumokat félévesre tervezzük — mondja Varga Tibor, a Lutra Kft. kereskedelmi igazgatója. — A sorsolásig korlátlai» számban lehet vásárolni. Után® pedig közvetlenül tőlünk lehet ® hiányzókat beszerezni, mert raktárunkban továbbra is tartunk o már régebben kiadott albumokhoz matricákat. Utánvétellel elküldjük neki. Az albumok kiadásakor előzetes felmérést végzünk, és annak megfelelően rendeljük meg a matricákat. A Lutra-albumok kiadása sikeres üzleti vállalkozás. Színvonalasak, szép kivitelűek. De az már kevésbé érthető, hogy miért kell eny- nyire rövid idő alatt a gyerekeknek minden matricát megvásárolniuk. Ha az ember jól utánaszámol, akkor kiderül, hogy bár maga az album nem kerül sokba, de ha már minden matricát beragasztottak, akkor már több, mint ezer forint. Nem lehetne egy-egy albumot, például a Védett állatok és Az állatok a ház körül címűt újra kiadni, hiszen a gyerekek sokat tanulhatnak játszva belőlük? Vagy legalább ezekhez lehetne hosszabb ideig matricát kapni? Sz. K. Kárpótolt és kárpótoló t- lan parasztok ácsorognak a tisztás szélén, féloldalvást egymáshoz szorulva, zsebre- tett kézzel, gyanakvó pillantásokat eregetve a kalapszél alól. — Ezek kik? — Urak ...-... És mi az az izé ottan ... Mit művelnek? — Golf. Vagy mi a rosseb. Körszakállas, meg bajszos, meg simaarcú férfiak sétálnak át a rét zsenge, üdezöld gyepén: fehér dorkó, fehér pantalló, fehér ing és pulóver és zöld ernyős fehér sapka, ahogy ez illő Golféknál. Komótosan sétálva követik a gyereket, aki skótkockás zsákot húz egy kétkerekű kis taligán, a zsákból úgy „nézegetnek" ki a barna szárú, fémfejű golfütők, mint a libák a vetésből. Aztán megállnak, aztán elütik a fehér labdát valahova messzire, ahol egy kis zászló jelzi a földbe süllyesztett, bélelt lyukat, oda kéne begurulnia a labdának, vagy legalábbis a közelébe. A Golfékhoz tartozó városi naccságák — szintén fehér ruhákban és nyári kalapban — ott csicseregnek a szederfák alatt, a hűsön álló né- ihóny autó ülésein. A helybéli falusiak — mint . fentebb említettem - bámulva figyelik ezt a fura sportot, amelyet fönnállásuk óta most van szerencséjük közelebbről megismerni. Valaki mondta még tavaly, hogy a községháza komoly pénzt gombol le a golfozóktól, de ez semmi, mert építenek teniszpályát is, hadd menjen el a híre a falunak, amelyről azátkosban /még azt se«n tudták, hogy a világon van. Jön- nelk a várasi népek maijd esőstől, talán külföldiek is, hoznak márkát, uramisten talán dollárt is. A volt napközit át lehetne építeni szállásnak, vagy talán a művelődési házat? Ott még vendéglőt is nyithatnak, van hely elég. A falu egyetlen kocsmájába amúgy sem invitálhatják a városi Golfékat, mert a kocsma büdös és füstös, meg zajos is: az asztalhoz csak a kárpótlók ülnek le, a pult két végén pedig a kárpóto- latlan parasztok támaszkodnak, kurta kisfröccsök mellett. Már akinek jut erre is. E fenti kép csak látomás. A parasztok, golfozók arcnélküliek. De hogy a bámészkodók között ott áll — képzeletben egyelőre — a kecs- mári juhpásztor is, arra mérget vehetünk. Mert ő azt mondta a rádióban, hogy az önkormányzat elveszi tőle - pontosabban — felmondja a legelői bérletét, ahol nagyjából az életét élte le birkáival, kutyáival. A polgármester azt imandta, golf pályáinak, teniszpályának kell a birkalegelő. A juhász nem is tudta hamarjában, hogy mi az a golfpálya. Csak annyit, hogy nem neki találták ki, annyi szent. Ha nincs legelő, eladhatja a birkáit, aztáin feléli az árát. Aztán majd lesz valahogy. Vagy sehogy sem. A golf és a teniszpálya manapság olyan „divat” lett falusi, önkormányzati álomtervekben, mint hajdanában a tiki-taki tinédzseri körökben. Egyik nagyzási hóbort követi a másikat. De hát egészen magas szinten is elhangzanak nagyon helyénvaló ötletek - például „mit mutassunk be hazánkban az Expón?” — címszó alatt is akár. Egy gazdaságtörténész például valóságos ötletcsokrot ajánlott, többek között ezt, tessék csak figyelni: „... Aztán van a népi buhe- rációt dokumentáló kiállítás ... A magyar nép őstehetségét lehetne itt bemutatni, amelyik még a legsötétebb diktatúra időszakában is képes volt - legalábbis a második gazdaságban vagy tusiban — mindent megbuhe- rálni . . . Szerveznénk nemzetközi találkozót is, mivel a buherálók nemcsak magyarok, hanem vannak nemzetközi buherálók is . . .” Istenbizony ezt nyilatkozta a történész. És ha beledöglök, de az Expón mindenképpen megnézem az ős-nagy-ma- gyar-nagybüdös buherációt. A nagy magyar „bubi**... vasamapi Radio mellett...
