Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-12 / 128. szám
Vigaszverseny - rendhagyó középdöntő A Hungária Biztosító Rt. és az Autó-Motor szerkesztősége által meghirdetett „Magyarország legjobb autóversenyzője" vetélkedő Baranya, Somogy, Tolna megyei rendhagyó középdöntőjét — vigaszversenyét - rendezték meg tegnap Pécsett. Azért rendhagyó ez a középdöntő, mert a visszaérkezett helyes válaszok minimális száma miatt feleslegessé vált az eredetileg tervezett középső válogatás, ezért a legfeljebb három hibás választ adók között rendezték meg vigaszversenyként a középdöntőt. Pécsett, az Autóközlekedési Tanintézet oktatóbázisán az elméleti vetélkedőn kresz-, műszaki és egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos tesztlapokat töltött ki a 20 meghívott versenyző, közülük 13-an jutottak tovább a gyakorlati fordulóba, ahol saját autóval a műanyag bólyák között is összemérték ügyességüket. Az összesítés alapján a három megye versenyén első lett Batik Imre 31 éves siklósi vállalkozó, aki egy 25 ezer forint értékű autórádiómagnót nyert ajándékba, mig a verseny többi résztvevője á Hungária Biztosító Rt. hasznos autófelszerelési cikkeket tartalmazó ajándékcsomagját vehette át. H. Zs. Az elméleti vizsga után csak tizenhármán maradtak versenyben Fotó: Kóródi Gábor Nemzetközi vizsgálat Tengiz ügyében? Az illetékesek tagadják, hogy a sivatag életveszélyes lenne A volt pécsi riporter is idegmérgezést kapott Kétszázan meghaltak a „tengiziek” közül Bár a közvélemény mostanság kevésbé figyel Tengizre, mint néhány hónappal ezelőtt, tudni kell, hogy a Kaszpi- tengeri beruházás jelenleg is folyik. A „hőskorban" - három éve — még mintegy 3800 magyar dolgozott a „Magyarújvárosnak" elnevezett szovjet táborban, de ma már harmadára olvadt a kinti létszám. A hazatértek közül — mint Gör- gényi Zoltán, a pécsi rádió egykori riportere mondja — eddig kétszázan vesztették életüket. — Borzalmas arány ez, ha azt vesszük, hogy Tengizben kizárólag makkegészséges embereket alkalmaztak - mondja a riporter, aki egy évig a ten- gizi rádió- és tévéstúdió vezetője volt. - Az ott dolgozók jóidéig semmit sem tudtak arról, hogy veszélyben vannak, s az az igazság, hogy az illetékesek ma is tagadják, hogy a tengizi körülményeknek bármi közük lenne a már hazatértek elhalálozásához. Görgényi Zoltán maga sem tudta, mit vállal, amikor kiment. Még most is felháborodva beszél az ún. „7/B”-jelű rendeletről, melynek lényege, hogy a munkahelyi vezetők bárkit, bármiféle indoklás nélkül hazaküldhettek. — Volt ugyan, aki kalandvágyból ment ki, mint én is, de az ott dolgozók döntő többsége egzisztenciát teremteni ment Tengizbe — mondja. - Havi ötvenezer körül kerestek az emberek, s ez három évvel ezelőtt még nagy pénznek számított. Hazajönni tehát senki sem akart. Panaszaikat, problémáikat csupán a rádióban és tévében rendezett fórumon merték elmondani, de akkor is névtelenséget kértek, gondolom, érthető, miért. A kénhidrogénben gazdag föld alatti mező veszélyeiről a tengiziek tudtak ugyan, de az állandó (60-80 km/órás) szél miatt óhatatlan volt, hogy a gázkitörések mérgezéseket okozzanak. A riporter szerint a levegő kénhidrogén-tartalma egyébként is jóval nagyobb a megengedettnél, s a manipulált szovjet mérőeszközök miatt a közeljövőben egy nemzetközi vizsgálat is várható. — A hazatért és elhalálozott tengiziek döntő többsége szív- és idegrendszeri betegségekben halt meg — mondja a rádiós. - Magam is kaptam egy polineuropátiának nevezett betegséget, szerencsére már túl vagyok rajta ... Az idegmérgezés tünetei hamar jelentkeztek, először a lábam zsibbadt egyre gyakrabban, ami azelőtt soha nem fordult elő. Apám orvos, azt mondta, jöjjek haza, de azonnal, ha jót akarok. Hazatérése után Görgényi Zoltán könyvet írt kinti tapasztalatairól, de a kötetet az illetékesek a mai napig nem engedték kiadni. Ha semmi nem jön közbe, előbb-utóbb mégis a boltokba kerül, egy könyvkiadó kft. ugyanis ráharapott a témára, a tárgyalások azonban jelenleg még folynak. Tengizben meg ezalatt jelenleg is több mint ezer magyar keresi a pénzt...- pauska ÜGYNÖKSÉG Pécs, Megyeri út 53. Új FORD személy-és haszongépjárművek 10% engedménnyel kaphatók. Telefon: (72)14-563 (3138) A Pollack Mihály Műszaki Főiskola bérbe adja a Boszorkány u. 2. sz. alatti feszített víztükrű SZABADTÉRI USZODÁJÁT Ajánlatokat 1991. május 20-ig a főiskola vállalkozási irodájához kérjük benyújtani. _______________ (3078) S amuék 1,6 millió márkával tartótnak a pécsi cégnek Ha nem fizet a Samax, a Garancia megindítja a felszámolást Pécs helyett Dombóváron kötött ki a szállítmány Országos botránnyá dagadt a néhány hónapja kipattant dombóvári „Samax”-ügy. Mint olvasóink is bizonyára emlékeznek, a Samu László és a német Markus Bieber által vezetett MB-SAMAX Lada Samarákra kötött nagy tételben szerződést, a vevőktől a pénzt is felvették. Az átadás időpontjában azonban az esetek többségében a leendő tulajdonosok kifizetett autójuk helyett csak ígéretekkel mehettek haza a cég dombóvári telepéről. Az üggyel lapunk is többször foglalkozott, a héten felröppent egy hír, mely szerint a pécsi Garancia Részvénytársaság felszámolási eljárást kíván indítani a Samax-szal szemben. Komáromi Istvánt, a1 pécsi vállalat igazgatóját az okokról kérdeztük:- Kétszáztizenhat Ladát szállítottunk a dombóváriaknak, s az értük járó mintegy 1,6 millió márkából a mai napig nem láttunk semmit — mondta az igazgató. — A héten ugyan Bieber úr állítólag átutalt 200 ezer márkát a Garancia számlálóra, de az összeg követelésünknek csupán töredéke, úgyhogy jelenleg is érvényben van az ultimátum: ha május végéig nem rendezik adósságaikat, megindítjuk a felszámolási eljárást ellenük. A garanciások ma talán már bánják, hogy Samuék segítségére siettek; — Akkor ajánlottuk fel a Sa- max-nak az üzletet, amikor a sajtóhadjárat elkezdődött ellenük — így Komáromi István. — Fontosnak tartottuk, hogy a vevők megkapják Samuéktól a kifizetett Ladáikat, így a dombóvári cégnek 216 autót azonnal leszállítottunk. Most mi is futhatunk a pénzünk után, de sajnos ez, ahogy mondani szokás: benne van a pakliban. A pécsiek a 216 autón kívül másik 32 Ladát is átadtak Samuéknak, igaz, ezt már nem önszántukból tették. Történt ugyanis, hogy a Garancia megrendelte Nyugatról a kocsikat, a kamionos azonban — feltehetően tévedésből — nem Pécsre, hanem Dombóvárra szállította a Ladákat, s a Samax minden szívfájdalom nélkül át is vette a kellemes meglepetésként érkező, ám más tulajdonában lévő szállítmányt ... Mint Komáromi István mondja, a Garancia előbb-utóbb mindenképpen visszakapja pénzét, ha másként nem, hát a felszámolás segítségével. — Samu Lászlóék telepén van elég állóeszköz ahhoz, hogy ha pénzben nem is, de legalább gépekben kifizethessék amivel nekünk tartoznak. Más kérdés, hogy az ember hová kívánja az ilyen üzletet... — pauska — Síéksértés Baján A bajai képviselőtestület egyik tagja legutóbb 500 forintos pénzbírságot fizetett széksértés elkövetése miatt — eddig a hír. Ám hozzátartozik a tény, hogy azok a képviselők, akik elmarasztalták társukat, ugyanazon az ülésen ösz- sze is adták neki a bírság ösz- szegét. Mi akkor ez a széksértés? A kívülálló első hallásra valamiféle tekintélyelvűséget vél felfedezni benne, illetve arra gyanakszik, hogy a bajai képviselőtestületet is elérte a kór, a pártviszálykodás, és ezzel a rendelettel igyekszik megvédeni magát. Nos, Éber András polgármester igen meggyőzően cáfolja e tévhiteket, azt sem restelli kimondani, igen büszke arra, hogy ilyen (konstruktív testületet vezethet. Tulajdonképpen arról van szó, hogy beiktattak a testület szervezeti és működési szabályzatába egy, a harmincas években élő szabályrendeletet, nevezetesen a széksértést, amely szankciót alkalmaz arra a képviselőre, aki elragadtatja magát a vita hevében, és esetleg nem illendően minősíti a más véleményt hangoztató vitapartnereit, vagy a testület döntésével egyet nem értve sértő módon nyilatkozik. Legutóbb hasonló dolog történt, és a képviselőtestület a polgármestert bízta meg az 500-tól 3000 forintig terjedő bírság kiszabásával. Éber András megállapította a minimális büntetést, a képviselők pedig messzemenő szolidaritásukat bizonyították. Hitet téve amellett, hogy egy percig sem szándékoznak korlátozni a vitákat, az ellenvéleményeknek pedig h'angot kell kapniuk a döntések előkészítésében, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a szócsatákat kulturáltan vívják. G. M. írott malaszt, holt paragrafusok Kiveszett Pécsről a világ legősibb mestersége? A legádázabb elégedetlenkedő, a legkritikusabb gyakorló jogász sem mondhatja, 'hogy Büntetőtörvénykönyvünk az évtizedes változatlanság meglkövültségét tanúsítaná: 1989-ben 6, 1990-lben 4 törvény is módosította. A Pécs Városi Bíróság illetékességi területén mintegy 200 000 ember él. Az az ügy- mennyiség, amelyet ez a népesség produkál, már mindenképpen alkalmas arra, hogy tendenciákat lehessen kimutatni ‘belőle. S ezek a tapasztalatok néhány bűncselekmény-kategóriánál arra engednek következtetni, hogy egyes új paragrafusok még egyáltalán nem kerültek „használatba", más hatályban lévő régiek pedig egyszerűen nem élnek a gyakorlatban. Legalábbis jelenleg. Az okok között legkézenfekvőbb, hogy nem követnek el olyan cselékményt az emberek, aimit a törvény büntetni rendel. Például amióta a tiltott határátlépés csak akkor számít bűncselékménynek, ha azt fegyveresen követik el és egyéb esetben csak szabály- sértés, ilyen cselekményért büntetőper még nem folyt Pécsett. Az már ikevés'bé vezethető ilyen okra vissza, hogy a korábban viszonylag gyakori adócsalás ma fehér hollónak számít a bütnetőbírák előtt. A korábbi hiányokat pótlónak tekinthetjük a Btk.-ban a következő három tényállást: gazdasági’ társaság vezető tisztégvi se főjének visszaélése, alaptőke vagy törzstőke csorbítása, tiltott értékpapír-kereskedelem. A iRécs Városi Bíróság előtt azonban egyetlen Ilyen ügy sem volt még. A másik véglet: a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében a Btk.-ban nem következett be változás. A törvény tehát továbbra is — egyelőre még? — büntetni‘rendeli az üzletszerű kéjelgést, az üzletszerű kéjelgés elősegítését — vagyis bordély házak működtetését —, a kitortottságot és a kerítést. Bár az utóbbiak miatt korábban is fikán indult büntetőeljárás, az üzletszerű kéjelgés a hetvenes, de még a nyolcvanas években is a gyakoribb bírósági ügycsoportok közé tartozott. Most szinte mutatóban sincs ilyen ügy, márpedig a közerkölcsök nem éppen abban az irányiban változtak, Ihogy a világ legősibb mesterségének pécsi kiveszésé- iről számolhatnánk ibe. Sőt, inkább annak jelel mutatkoznak mind gyakrabban, hogy különböző különleges szolgáltatásoknak, panzióknak, szalonoknak álcázva egyre nagyobb mértékben követik el az üzletszerű kéjelgés elősegítésének, illetve a kerítésnek a bűncselekményét. Mondják, ezeket a bűncselékményeket rendkívül nehéz bizonyítani. Hozzátehetjük, a bűnüldöző hatóságok- ‘nak éppen elég dolguk van más bűncselekmény-kategóriákba tartozó tettek felderítésével. — A bíró leiadata a törvények betartása és betartatása, ám csak akkor tud eljárni, ha valami miatt törvényes vádat emelnek, A nemi erkölcs elleni bűncselekmények törvényi tényállásai élnek, azokat senki nem helyezte hatályon kívül. Óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem tartatják be ezeket? Ha a törvényhozó semmilyen . mértékben nem tartja veszélyesnek a társadalomra ezeket a cselekményeket, akkor hatályon kivül kellene helyezni a rájuk vonatkozó rendelkezéseket — fűzi ehhez a véleményét dr. Mészár Róza, a 'Pécs Városi Bíróság büntető elnökhelyettese. — 'Ez a helyzet a törvény más rendelkezéseinek hitelességét is megkérdőjelezheti, hiszen azt is gondolhatják egyesek: ha ezeket nem kell betartani, a többit miért kell? D. 1. Az Uj VDN gazdaasszonya Kapros karalábéleves és zöldséges pácolt hal KAPROS KARALÁBÉLEVES HÚSGOMBÓCCAL. Hozzávalók: 15—20 deka darált hús, 1 zsemle, 1 egész tojás, 1 kicsi ifej hagyma, 2 zsenge karalábé, 1 nagy csokor friss zöld kapor, 3 tyúkhúsleveskocka, 1 evőkanál liszt, kevés zsír vagy olaj, só, 1 kávéskanál ecet, 1 kávéskanál cukor, 1 deci tejföl. A húsleveskockákat másfél liter vízben föltesszük főni. Közben megtisztítjuk, apróra vágjuk vagy lereszeljük a karalábét és kevés zsíron megipárol juk. Meghintjük egy evőkanál liszttel és fölengedjük a húslevessel. A darált húsból az áztatott zsemlével, reszelt hagymával, 1 egész tojással masszát készítünk. Fűszerezzük, majd belekeverjük az apráro vágott kapor felét. Diónyi gombócokat formálunk belőle, lisztbe Ihempergetj'ük, majd a karalábélevesben puhára főzzük. Ha már kész, teszünk bele — ízlés szerint — cukrot, ecetet, a maradék 'kaprot és tálaláskor 1 kanál tejfölt. Aki nem szereti savanykósan, cukor, ecet és tejföl nélkül is készítheti. ZÖLDSÉGGEL PÁCOLT HAL. Hozzávalók: 8 szelet ponty vagy busa, 1 szép sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 karalábé, 1 kis fej ■karikára vágott vöröshagyma, ecet, só, 'bors, cukor, petrezselyem- zöldje, a panírozáshoz liszt, morzsa, tojás, a sütéshez zsír vagy olaj. A halszeleteket besózzu'k, gyenge ecettel meglocsoljuk és fél órán át állni hagyjuk. Ezután hagyományos módon lisztbe, tojásba, morzsába forgatjuk és forró zsiradékban kisütjük. A rántott halat félre tesszük és hagyjuk kihűlni. A zöldségeket megtisztítjuk, Ifelkarikázzuk és sós vízben 5 percig főzzük, majd leszűrjük. Fél liter sós-ecetes-cukros lét készítünk, beletesszük a leforrázott zöldségeket és egy evőkanál olajat. Beletesszük a rántott halat, úgy, hogy a lé ellepje. A tetejét megszórjuk zöldpetrezselyemmel. Legalább 8—10 órát álljon a hal a páclében, akkor fogyasztható. (Pl.: reggel elkészíthetjük vacsorának, vagy 'már előző napon, — és hidegen tartjuk.) W. M. vasárnapi 5
