Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-02 / 118. szám

1991. május 2., csütörtök

uj Dunántúli napló

7

VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET

Önállósuló iparkamarák

Elterjedt a hír, hogy a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Gazdasági Kamarából kiválnak a megyék és önállósulnak, miként teszi ezt Zala megye.

Or. Siklói Tamástól, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatójánál érdeklődtünk, aki ott volt Zalaegerszegen, ahol létrejött a Zalai Kereskedelmi és Iparkamara. Az új szervezet önálló jogi személy, de nem szakadt ki a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarából, csupán a helyi feladatokat — erősen kötődve az önkormányzati munkához - vállalta magára, (gy volt ez több évtizeddel ezelőtt is, a kamarák korábbi történetében. Felerősödnek a helyi sajátosságok, mérvadói lesznek a helyi munkának, mig a pécsi központhoz kötődés termékenyebbé válik. Az új szervezeti felállást egyébként a kamarák országos központja kezdeményezte. Kedden a somogyi jogi önállósulására került sor, 30-án a baranyai, május 2-án a Tolna megyei önállósulási aktus következett. Ezzel egyidőben a megyéken belül sorra alakulnák a városi kamarák. Baranyában elsőként a mohácsi, majd a siklósi jött létre.

CSUTI JANOS

Mit akarnak az önkormányzatok?

A városkoncepció alapkérdése: direkt vállalkozás vagy vállalkozásösztönzés

llamtanocBok külkereskedőknek (Ili.)

Ismerkedjünk meg a szankció rendszerével

A vállalkozások sem működhetnek légüres térben, kapcsolódnak a szőkébb környezethez, a városhoz. Vállalkozók a megmondhatói, mennyire fontos lehet kapcsolataik egyik eleme: a vállalkozásbarát politika „ kézzelfogható" képviselője: a helyi önkormányzat. A vállalkozó, aki megkezdte tevékenységét, már döntött — a kérdés az, akar-e vállalkozni az önkormányzat, milyen kapcsolatot képzel a közeli és távolabbi jövőben, vagyis van-e koncepciója? Kell, hogy legyen!

Az önkormányzat szempontjából — leegyszerűsítve — a gazdálkodók kétféle típusa különíthető el:

O a városba települt külső irányítású és érdekeltségű (állami és magán) vállalkozások ;

O a helyi (önkormányzati és magán) vállalkozások.

A két vállalkozói típussal szemben kialakítandó viszony elvi és gyakorlati kérdéseinek megfogalmazása lehet a városkoncepció gazdásági fejezetének alapja.

A külső érdekeltségű gazdálkodókkal a város sok-sók szállal, de főleg polgárai útján áll tartós kapcsolatban. Ez utóbbi miatt nem lehet közömbös a város ezen gazdálkodások telepítésével, vagy megszüntetésével kapcsolatban. Ha például ésszerű alternatíva nélkül, pusztán pénzügyi kimutatásokkal alátámasztott veszteséges gazdálkodásra hivatkozva elfogadjuk a. szénbányászat felszámolását, az komoly válságra utaló jel. (Lásd tágabb értelemben: ha egy vállalat irányítását „észrevétlenül" a főkönyvelő veszi át, a pénzügyminiszter lesz a gazdasági csúcsminiszter, ha egy ország gazdasági életében a legfontosabb kérdéssé az infláció elleni harc válik stb.).

A helyi vállalkozásokkal kapcsolatos viszony kialakítása a városkoncepció alapkérdése. El kell ugyanis dönteni, hogy direkt vállalkozó típusú, vagy vállalkozásösztönző ön- kormányzat kialakítása-e a cél? (A nem tárgyalt harmadik lehetséges változat a spontán vállalkozó típusú ön- kormányzat „ahogy esik, úgy puffan” alapon.)

A vállalkozó (ún. amerikai) típusú önkormányzat ténylegesen vállalkozik, nyereségérdekeit, monopolhelyzetet (koncessziót) érvényesít, foglalkoztat (munkahelyet teremt). Ehhez megfelelő irányitó testülettel, kisebb önkormányzatok esetén vórosmenedzserrel rendelkezik. A vállalkozásösztönző típusú (európai) önkormányzat lényegében nem vállalkozik, Iffzok létezését elősegíti — olyan körülményeket biztosit, melyek új munkahelyek létesítésére ösztönöznek -, ugyanakkor elviselhető mértékű, de sokféle helyi adót vetnek ki, melyből finanszírozhatják egyéb feladataikat, a város működését.

Természetesen mipdkét változaton belül lehetnek olyan kommunális non-profit elven működő szervezetek, melyek működését az önkormányzatnak fel kell vállalnia. (Mert nincs rá vállalkozó, vagy nem lehet, mert a többi vállalkozó kiszolgáltatottá válhatna.)

A helyi adók kivetése természetesen nem lehet igazságos, de demokratikus igen: ha létszükségletet ténylegesen meghaladó vagyonhoz kapcsolódik, ha nem általános, csak az fizeti, aki adott dolgot (terméket, fogyasztást, szolgáltatást) igénybe vesz.

Az önkormányzat gazdálkodási jellegére vonatkozó stratégiai döntés után lehet privatizálni vagy megtartani. Bármi legyen is az önkormányzat döntése, nem szabad figyelmen kívül hagynia:

0 minél nagyobb a birtokolt, megtartott vagyon, annál nagyobb az ellátási felelőssége! Igaz, nagyobb a közvetlen befolyásolás lehetősége is, még valószínűbb a vállalkozásösztönző típusú önkormányzat kialakulása. Nem azért, mert a közvetlen vállalkozás eleve haszontalan, az ok jelen viszonyainkban található. Egy eredményes vállalkozáshoz két dolog biztosan kell: pénztőke, valamint a tulajdonosok által közvetlenül ellenőrzött irányítás. Ez utóbbi téren szerzett tapasztalatunk - köztulajdon esetében — a pénznél is kevesebb.

Viszonylag kockázatmentesebbnek tűnik a kereskedelemben való részvétel. Itt a vásárlóerő csökkenése lehet a korlát, mellyel szemben az önkormányzat egyéb ágazatok (idegenforgalom, kultúra, oktatás) fejlesztésével tehetne eredményes lépést. Nem elhanyagolható a város életében a mezőgazdaság helyzetének alakulása. Egyrészt az ellátás szempontjából, másrészt ipari és kereskedelmi kapcsolata miatt. Még az oktatáshoz is kapcsolódhat, hiszen az önálló vállalkozóképzés kialdkítása — melyhez a város minden feltétellel rendelkezik — ebben az ágazatban is időszerű lenne.

SOÓ LÁSZLÓ

Folytatva a két héttel ezelőtti Írásunkban taglalt nem elhanyagolható részletkérdések ismertetését, érdemes foglalkozni a hatályos vámjogi szabályozás szankciórendszerével. Ennek ismerete azzal az előnynyel járhat, hogy mentesülhetünk bizonyos felesleges költségektől, míg a nem ismeret, a rendelkezések tartalmának hiányos ismerete súlyos „ezer" forintokba kerülhet. Mindenképpen érdemes ezért erre figyelmet fordítani.

A vámjogi szankciórendszeren belül három kategóriát találhatunk: a kamatokat, a bírságokat, és a különböző költségtérítéseket. A szankció kifejezés hallatán általában valamiféle jogsértő cselekménynyel kapcsolatos „büntetésre" gondolnak az emberek. Itt azonban nem büntető vagy szabálysértési eljárás szankcióira kell gondolni, hanem alapvetően egy államigazgatási eljárás (vámeljárás) során a - legtöbb esetben — határidő mulasztások „honorálásáról" van szó. Nézzük részletesen az egyes szankciókat:

A kamatok

A) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott, valamint a belföldi jogi személyek kérelme alapján behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru után kiszabott vám 20%-át kamat címén kell megfizetni, ha a vámáruval a vámfizetésre kötelezett o visszaviteli határidőig, illetve annak lejártáig nem számol el. Tehát ha valaki ideiglenesen, visszaviteli kötelezettséggel behozott vámárukkal a visszavitelre megállapított határidőre nem számol el, azaz nem igazolja a külföldre visszaszállítást, a belföldi forgalom számára történő vámkezelést vagy a vámraktárba, illetve a konszignációs raktárba való betárolást, akkor a vámhivatalok a visszaviteli határidő lejártát követő napon intézkednek az előjegyzett vámáru után esedékes vámok és egyéb költségek, Így a vámösszeg 20%-át kitevő kamat beszedése iránt.

E kamatösszeg 50%-a két esetben téríthető vissza a vámfizetésre kötelezetteknek, mégpedig ha:- a kamat kiszabásának napjától számított 3 hónapon belül igazolja, hogy az előjegyzett vámárut a visszaviteli határidő lejárta előtt külföldre vissza- vagy kiszállította, belVisszafogott kereskedés, alacsony kötésszámértékek jellemezték az elmúlt hetet a Budapesti Értéktőzsdén. A régi papírok ismét előtérbe kerültek, az új kibocsátásúak csökkenő árfolyam mellett szerepeltek.

Az IBUSZ RT. részvényeinek

földi forgalom számára vámkezeltette, vámraktárba vagy előjegyzési (konszignációs) raktárba beraktározta;- a kamat kiszabásának napjától számított 3 hónapon belül az el nem számolt — engedélyköteles — vámáru adásvételére vonatkozó behozatali engedélyt bemutatja.

Korábban a fenti esetekben a teljes kamatösszeg visszaigényelhető volt, ma már azonban 10% mindenképpen állami bevételt képez.

B) Ugyancsak a behozatali előjegyzésben vámkezelt vámárukkal kapcsolatos a következő kamatszankció is. Ha ugyanis az előjegyzett vámárukat (külkereskedelmi áruforgalomban) a belföldi forgalom számára vámkezeltetik és nem szállítják vissza külföldre, akkor — az előjegyzett vámáru maradéka kivételével — az előjegyzésbe vétel napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig — ha pedig a bevételezésre a vámhivatal a fent említettek szerint hivatalból intézkedik, akkor a visszaviteli határidő lejártáig - az esedékessé vált vám alapulvételével minden megkezdett naptári hónapra 3% kamatot kell fizetni. Korábban ez a kamat 1,5% volt.

C) Szankcionálja a vámjog- szabály a vám késedelmes megfizetését is. A vámot ugyanis készpénzben, átutalási postautalvány felhasználásával vagy banki átutalással lehet megfizetni. A bankszámlával rendelkezők a vámot, a vám- és pénzügyőrségi szervek által meghatározott határnapig kötelesek átutalni. Ha a vámfizetésre kötelezett a vámot a megállapított határidőig nem utalja át, a határidő lejártától a vám megfizetése napjáig, a hátralékos vám összege után, ha pedig a vám megfizetésére fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt engedélyeztek, a hátralékos vámösszeg után a jegybank alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot kell fizetni. A jegybank alapkamat 1991. január 1-jén évi 22% volt. A késedelmes vámfizetés szankcionálása jelentősen szigorodott, ha figyelembe vesszük, hogy január 1. előtt e kamat havi 2% volt.

A bírságok

A) Jelentős és szigorú rendelkezésként került január 1-jével a vámjogszabályba az, hogy a vámérték 10%-át kiteárfolyama csökkenni látszik az emelkedő kötésszámok ellenére (vagy éppen azért). A hét eleji 5300 forintos értékről a hét végére 5000 forinton állapodott meg a papír és a háttérinformációk alapján elképzelhető további csökkenés is. Csak emlékeztetőül: a 4900

vő, de legalább 50 000 Ft - utas- és ajándékforgalomban legalább 2000 Ft — -bírságot kell fizetnie annak, aki a rendelkezési jog megtiltásával ki-, adott vámárut a tilalom ellenére felhasználja, elidegeníti, bérbe, kölcsönbe vagy lízingbe adja.

Tehát ha például valaki a rendelkezési jog korlátozásával vámraktáron kívül raktározott vámárut pl. a belföldi forgalom számára való vámkezelés előtt engedély nélkül felhasználja, elidegeníti stb., akkor ezzel a komoly szankcióval kell számolnia.

B) A vámjogszabály külkereskedelmi áruforgalomban a vámkezeléshez - néhány kivételtől eltekintve — általában számla bemutatási, illetve benyújtási kötelezettséget ir elő.

Az államhatáron működő vámhivataloknál azonban lehetőség van a számla nélküli, ún. értéknyilatkozat alapján történő vámkezelésekre is azzal a feltétellel, hogy a szállítmányra vonatkozó számlát a vámkezeléstől számított 60 napon belül utólag be kell mutatni. Ha viszont a vámkezelést kérő a számlabemutatási kötelezettségének az előírt határidőre nem tesz eleget, akkor a vámkezeléstől számított 61. naptól a számla bemutatásának napjáig napi .500 Ft bírságot köteles fizetni. Korábban ez az összeg napi 200 Ft volt.

Költségtérítések

A) Változott a vám- és pénzügyőrség vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja. E díjat az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább 3000 Ft összeg képezi, melyet a többi költségtől elkülönítve kell a vizsgálatot kérőnek átutalni vagy átutalási postautalvány felhasználásával megfizetni.

B) Komoly szankcióval kell számolni az ügyfél hibájából meghiúsult vámkezelések esetén vagy a vámkezelések indokolatlan elhúzása miatt. Ugyanis ha a vámhivatal hivatalos helyén kívül helyre kért vámkezelés a kérelmező vagy megbízottja hibájából elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető, illetőleg folytatható, költségtérítést kell fizetni. A költségtérítés összege a várakozás

forinton kibocsátott papír 8000 forintos magasságokban és 4000 forintos „mélységekben” is járt, igy a szélső értékeket figyelembe véve több mint 3000 forint pozitívumra, illetve akár 5000 forintos veszteségre is szert lehetett tenni egy-egy papír szerencsés (vagy szerencsétlen) adás-vételével.

Tovább folytatja a FOTEX papírja a mélyrepülést, bár ez az árfolyam alakulásán ma még nem érzékelhető. Jelenleg 10 alatti kötésszámmal 240 forint körül forog ez a részvény.

A NOVOTRADE RT. értékpapírja 40 000 forinton kezdte a hetet, amit hét végére mintegy 3000 forintos zuhanás követett, azonban az alacsony kötésszámértékek miatt ebből az árfolyamváltozásból mesz- szemenő következtetéseket levonni nem lehet.

A második legjobb árfominden órája (60 perc) után, 1000 Ft.

Meghiúsult vámkezelés esetén a felmerülő költségtérítést akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult vámkezelésnek kell tekinteni, ha a kért vámkezelés az áru- nyilatkozat, az áru vagy a fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el.

Nem minősül meghiúsult vámkezelésnek, a költségtérítés nem számolható fel, ha a fuvareszköz hiánya a vámkezelést kérőnek róható fel.

C) Ha valaki valamely kedvezményre jogosultságával a vámkezelés alkalmával bármely ok miatt nem él, hanem azt utólag kívánja igénybe venni, ezért szintén fizetnie kell, mivel a külkereskedelmi áruforgalomban behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban vámmentességre, vámkontm- gens igénybevételére, vámfelfüggesztésre vagy kedvezőbb vámtétel alkalmazására, vagy vámkedvezményes (engedély- jegyes) eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként 1000 Ft költségtérítést kell fizetni.

D) Jelentősen emelkedett a vámraktáron kívül raktározott vámáruk további vámkezeltetésének elhúzódása miatt felszámítható költségtérítés összege is.

Ma már a külkereskedelmi áruforgalomban behozott, vámraktáron kívül raktározott vámáruk után az első beraktározást követő 15. — belföldi tértiáru, valamint a kiviteli előjegyzésből visszahozott belföldi áru esetében a 30. naptól — a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás, a behozatali előjegyzés vagy a belföldi forgalom számára való vámkezelés céljából tartott vám- vizsgálat napjáig, napi 1000 Ft költségtérítést kell fizetni.

Amennyiben a vámraktáron kívüli raktározásra a további vámkezelést kérő adószámmal sági engedély hiánya miatt, vagy azért került sor, mert a vámkezelést kérő adószáámmal még nem rendelkezett, a költségmentes határidő kezdő napjaként az akadály megszűnésének napját kell tekinteni. Korábban ez az összeg napi 300 Ft volt.

A fenti rendelkezésekre érdemes tehát figyelmet fordítani, mivel „zsebbevágó”, kérdésekről van szó.

DR. TAKACS JÓZSEF Zoll-Trade Kft.

lyamindex-szel rendelkező papír a SKÁLA COOP-é, a 300 százalékos index 30 000 forintos kereskedelmi árat jelent.

Szintén jó a SKÁLA SZTRÁDA részvényének helyzete. Egyes becslések szerint a héten bekövetkezett árfolyamemelkedés tovább folytatódhat. Jelenleg közepes érdeklődés mellett 26 500 forint környékén adják-veszik a brókerek.

A MUSZI RT papírjai tartják formájukat, 17 000 forint körül helyezkedik el mindkét sorozat árfolyamgörbéje.

Kis kötésszámmal szerepel a KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RT. és az ELSŐ MAGYAR SZÖVETKEZETI SÖRGYÁR RT., MARTFŰ részvénye, az előbbi 52 000 forint környékén, az utóbbi 2600 forinton áll.

PAP GYULA

Tájékoztató a tőzsdéről az IC(P) Rt.-től