Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)
1991-05-02 / 118. szám
Q aj Dunántúli napló 1991. május 2., csütörtök Az Adófelügyelöség tájékoztatója Nem kell félni a becslési eljárástél A becslési eljárásról az 1991. január 1-jétől hatályos 1990. évi XCI. tv. (Art) rendelkezik. Az új eljárási törvényben egységbe foglaltan találhatók meg az adózási eljárási szabályok. A törvény kilenc fejezetben és három mellékletben az adózás egész folyamatát átfogja: oly módon rendezi az adóhatóságok jogi helyzetét, hogy kötelezettségeket és korlátokat is felállít. Tárgyhoz tartozóak az adózói, adóhatósági jogok és kötelezettségek, mert mindez a becslési eljárás megindíthatóságával szorosan összefügg. Az adózói kötelezettségeket, már az 1991. január 1-jétől hatályos rendelkezések ismeretében az Új Dunántúli Napló Adótanácsadás és tájékoztatás rovatában az adófel- ügyelőségi szakemberek általánosan ismertették, egyes kötelezettségeket részletesen is (költségelszámolás, bevallási, nyilvántartási, pénztánkönyv- vezetési, leltározási, bizonylatmegőrzési kötelezettség, speciális áfa-elszámolási szabályok). Az Art-ben garanciális jellegű és jelentős változás az adózói kötelezettségek mellett az adózói jogok törvényi rögzítése. Az állampolgárt tehát mindazok a jogok megilletik, amelyeket az államigazgatási eljárási törvény is szabályoz. Ezen túlmenően speciális adózói jog az Art-ben, a tájékoztatáshoz, a méltányos eljáráshoz, az adótitok megőrzéséhez, az önellenőrzéshez és jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén az adó- mérsékléshez, elengedéshez, részletfizetés, fizetési halasztáshoz való jog. E jogok érvényesítése részben feltételhez kötött, részben feltétel nélküli. 'Mindezekkel összefüggésben a becslési eljárásról előzetesen elmondható, hogy annak a vállalkozónak, aki a jogszabályok előírásait megtartotta — az ellenőrzéshez az adó alapjának megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, számítások rendelkezésre állnak, az előírásoknak megfelelnek, az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzésére alkalmasok -, a becsléstől nem kell tartania. A becslési eljárás szabályai szigorúak és meglehetősen korlátozott módon alkalmazhatók. Az adóhatóság akkor rendel el becslést, ha az ellenőrzéshez szükséges feltételek hiányosak, nincsenek meg az iratok, adatok, amelyek alapján az adó alapja megállapítható, ellenőrizhető és ezek a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások nem pótolhatók és a számításokat szakértő sem tudja elkészíteni. A becslés a nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott intézmény, olyan sajátos bizonyítási módszer, amelynek segítségével a valóságos adó és támogatás alapja nagy valószínűséggel megállapítható. Becslésnek a következő esetekben van helye: • a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál; • ha az adó alapja az iratok pótlásával sem állapítható meg; • ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok, ismert tények, körülmények nagy számából, vagy jelentős tartalmából alapos okkal lehet arra következtetni, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valóságos adóalap megállapítására. A becsléssel a tényleges adóalapot csak valószínűsíteni lehet, hiszen egyébként nem volna szükség becslésre. Az adóhatóságnak bizonyítani kell, hogy a becslés feltételei fennállnak, továbbá azt is, hogy a felhasznált adatok, az alkalmazott módszerek alkalmasak az adóalap megállapítására. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából valamennyi lényeges tényt, körülményt, bizonyítékot figyelembe kell venni, és együttesen kell értékelni. A bevételek vagy kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel. Abban az esetben, ha sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, az adóalapot az azonos időszakban hasonló tevékenységet hasonló körülmények között folytató adózók adatainak a felhasználásával lehet megállapítani. Az összehasonlító adatok kiválasztásához szakértőt kell kirendelni. Ilyen esetekben a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózónak kell bizonyítania. Abban az esetben, ha szakértő kirendelésére sor kerül, kérdésként felmerülhet, hogy lehet-e szakértő az adóhatóság egyébként jogosultsággal rendelkező dolgozója. Adóügyekben az adóhatóság dolgozója akkor járhat el szakértőként, ha megfelel a szakértőkre vonatkozó jogszabályi feltételek előírásainak, vagyis e jogszabályok szerint szakértőnek minősül (egyébként a kötelező kirendelés körében indokolt külső szakértőt igénybe venni). Az adóhatóság becsléssel állapítja meg az adóalapot, ha a magánszemély nyilatkozatából vagy más módon tudomására jutott adatokból megállapítható, hogy a magánszemély v — kiadásai meghaladják az adómentes, — a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, — bizonyítható módon megszerzett jövedelmeinek együttes ösz- szegét. Ebben az esetben az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy •számottevő vagyongyarapodása és életvitele fedezetéül a magánszemélynek milyen nagyságú jövedelemre volt szüksége. Ha az adózó az általános forgalmi adót mulasztotta el megállapítani, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság azt a tényleges eladási ár, ennek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok alapján kalkulált ár, illetőleg szokásos piaci ár és a vonatkozó adómértélj alapján állapítja meg. Az adójogszabályok az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit egyaránt szabályozzák. Az új eljárási törvény előírja ugyan az adóhatóságoknak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatás kötelezettségét, de az gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy az adóhatóság minden egyes vállalkozót, minden alkalommal valamennyi kötelezettségére és jogára egyszerre figyelmeztessen. A vállalkozáshoz szükséges a jogszabályok ismerete. NAGY SÁNDORNÉ DR. Baranya Megyei Adófelügyelőség A külföldi részesedéssel működő társaságok figyelmébe Fölajánlkozik a Joint Venture Szövetség A szövetség elődje, a Joint Venture Club 1986-ban alakult a Magyar Gazdasági Kamara égisze alatt, azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson a vegyesvá II la,latoknak és képviselje érdekeiket. A szövetség abból indul ki, hogy a törvényeik és a rendeletek megfelelő jogi kereteiket biztosítsanak a külföldi részvétellel működő társaságoknak, más szóval a Magyarországra jövő működő tőkének. Ugyanakkor az is látható, hogy a cégek működése során még sóik olyan probléma me0 „VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET” oldalainkkal legközelebb május 16-án jelentkezünk rül fel, amelyek a hatóságok korábbi beidegződöttsége miatt a normális működést akadályozzák. Ezen felismert problémáik határozzák meg a szövetség célkitűzéseit és feladatait: 0 Fórumot biztosít a társaságok külföldi és magyar menedzsereinek, ahol egymást meg ismerthetik, tapa szta lata i lkat kicserélhetik, ipanaszaiTkat és nehézségeiket elmondhatják. 0 A szövetség képviselni ki- vártja a társaságok érdekéit közérdekű kérdésekben és egy-egy társaság konkrét ügyeiben. 0 Ellátja a társaságokat az őket speciálisan értintő információkkal. 0 Hasonló külföldi szervezetekkel kapcsolatot kezdeményez és tart fenn tapasztalatcsere céljából. Az említett célkitűzések és feladatok megvalósitása érdekében a szövetség: 0 Klübdéliutá nőkért rendez magas beosztású és egyben az adott témáiban szakértő, dönteni is jogosult előadók bekapcsolásával. Az előadásokat [konzultáció követi. 0 A külföldi menedzserek fokozott bekapcsolása érdekéiben évente többször rendez angol, illetve német nyelvű IkMbdéí útónt. 0 Előadó nélküli, úgynevezett kötetlen klubdélutánokat rendez. 0 A tagokat érintő témákat feldolgoztat és azokat írásban is eljuttatja a tagoknak, 0 Tanácsokat ad alapítási, de elsősorban üzemeltetési kérdésekben, e célból külső szakértőket is foglalkoztat. 0 Gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával 'befolyásolja a jogszabályalkotókat. 0 Felhívja tagjai figyelmét érdekesebb cikkekre, folyóiratokra. 0 Társadalmi összejöveteleket rendez annak érdekében, hogy a tagok menedzserei jobban megismerhessék egymást. összefoglalva, a szövetség meg akarja könnyíteni a társaságok — de mégis elsősorban tagjai — folyamatos munkáját, és ezzel is vonzóbbá tenni Magyarországot a külföldi működő tőke részére. 'Szerénytelenség nélkül lehet azt megállapítani, hogy az utóbbi években a1 külföldi .részvétellel működő társaságok szempontjából kedvező jogsza'bályi változások döntő részét a klub, illetve a1 'klub által biztosított fórumókon a klub tagjai kezdeményezték. A Joint Venture Szövetség O Magyar Gazdasági Kamara rendes tagja. A szövetség tagvállalatai jogosultak a kamara szolga Itatásai rta'k igénybevételére a kamarai alapszabály szerint, és élvezik a kamarai tagsággal járó előnyöket és kedvezményeket (pl. kereskedelmi okmányok ügyintézése d í jkedve zmé n nye I, c írn s zo Igá I tatás, bel- és külföldi gazdasági információk, ‘kiadványok stb.). A kamara vonatkozó tájékoztatóját tagjaiknak megküldik, érdeklődőknek kérésre, rendelkezésre bocsátják. A Joint Venture Szövetség részben saját helyiségeiben, részben az elhelyezésére szolgáló irodaház közös helyiségeiben irodai munka és néhány (10—15) fős tárgyalócsoportoknak tárgyalás céljából esetenként, előzetes egyeztetés mellett helyt tud biztosítani, elsősorban vidékről Budapestre látogató tagjai részére. Az éves tagdíj egy-egy társaság részére 30 000 forint. Ennek ellenében a tagok ingyen jutnak egyes kiadványokhoz (pl. a külföldi részvétellel működő társaságok címlistájához), vagy kedvezményes áron egyes jogszabályok idegen nyelvű fordításához, a Joint Venture Hírlevél c. folyóirathoz, vagy pl. képviselőik térítés nélkül vehetnek részt valamelyik vidéki társaságnál szervezett egész napos összejövetelen. Elsősoriban a kisebb alaptőkével működő társaságoknak a szövetség munkájába való (bekapcsolódásá nak imegikönnyí- tése érd ékében, a 3 millió forintot meg nem haladó alaptőkével rendelkező társaságok részére az első 12 hónapra a tagdíj csak 10 000 forint. iBővébb felvilágosítást és belépési nyilatkozat űrlapot szívesen ad a szövetség vezetősége: Joint Venture Szövetség, ;H—1012 Budapest I., Kuny Domokos u. 13—15:, II. emelet 207/208. szolba. Telefon: 1759-722, 1560-728. Első helyen az ember Tudják önök, mi az a 3 K faktor? Képzettség, Képesség, Készség. Ezek egyidejű jelenléte a munkában, a gazdaságban semmivel sem pótolható, a 3 K működése nélkül a gazdaságban érdemi előrehaladás nem képzelhető el. Ezek érdemi szerepe kell kifejezésre jusson az egyes emberek feladatainak megállapításában is. Az ösztönzésnek nem az előírások túlteljesítésére, hanem — mennyiségi és minőségi vonatkozásokban egyaránt - a képzettség és képesség alapján meghatározott követelmények teljesítésére kell irányulnia. A munka humanizálása a gazdaság demokratizálódásának feladatai közé tartozik. A humánus munkakörülmények megteremtésének, a gyors műszaki, technikai fejlődés korszakában nemcsak emberiességi, hanem gazdasági okai is vannak. Előbb-utóbb be kell következni olyan felfogásbeli változásnak is, hogy az élőmunka nem egyszerűen termelési tényező, amely hozzájárul a vállalati célok eléréséhez, hanem a gazdálkodó szervezeteket kell úgy tekinteni, mint az emberi célok elérésének keretét (önmegvalósítás, sikerélményre törekvés, életkörülmény javítás). Ezért az emberi munka a vállalati stratégia alkotórésze és nem „tárgya" kell legyen. Be kell végre látni, hogy az emberi tényezővel összefüggő témák közé nemcsak a bérek, keresetek, a fogyasztás volumene és árszínvonala tartozik, hanem a képzettséget, kulturáltságot is magába foglaló emberi infrastruktúra is. A technikai, gazdasági célok elérése és az emberek érdekeinek számításba vétele együttes követelmények. A világban azok a leglátványosabb növekedést produkáló gazdaságok, amelyek nyersanyagban és energiában szegények ugyan, de előre léptek a népesség műveltségi, kulturáltsági, szakképzettségi szintjének markáns emelésében, az emberi erőforrás ésszerű hasznosításában. Manapság az erőforrásokkal való gazdálkodás minősége élvezi a prioritást. E tevékenység elemei között társadalmilag első helyen az ember áll. (Idézetek dr. Trethon Ferencnek, az SZVT elnökének a közelmúltban Pécsett megtartott Munkaügyi érdekegyeztetés '91 országos tanácskozáson elhangzott „Az emberi erőforrás és a magyar gazdasági kibontakozás” című nagysikerű előadói beszédéből.) De jó lenne már itt tartanunk ! Egyelőre még csak a munkanélküliek száma növekedik, s ezzel együtt a kilátástalan- ság, s az, akinek még van munkája, örül, ha holnap sem lesz állástalan. MURÁNYI LÁSZLÓ Mohács, Komló, Siklós, Szigetvár Változott az adózók ügyfélfogadási időpontja A Baranya Megyei Adófelügyelőség az ügyfelekkel való szorosabb kapcsolattartás érdé- - kében Pécsen kívül négy baranyai városban kihelyezett ügyfélszolgálati irodát alakított ki. Ezekben az irodáikban az ügy- félfogadás időpontja május 1- jétől kezdődően az alábbiak szerint változott meg. Mohácson hétfőn 8.30-16-ig, szerdán 8.30—16 óráig; Komlón kedden 8.30—16-ig, csütörtökön 8.30- 17 óráig; Siklóson kedden 8.30- 16-ig, csütörtökön 8.30—17 óráig; Szigetváron szerdán 8— 16.30- ig, pénteken 8—15 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az ügyfélszolgálati irodák helye változatlan marad és a közvetlenebb kapcsolattartás érdekében az ügyintézők személyében sem következett be változás. Ezeken a helyeken az ügyfél- szolgálati teendőkön, felvilágosítás, tanácsadás, túlmenően a lakásépítéssel és korszerűsítéssel kapcsolatos áfa-ügyintézéssel is a lakosság segítségére sietnek, ezzel is megkönnyítve az eljárást és lehetővé téve, hogy ne kelljen több ízben is utazniuk az ügyfeleknek. Az új, kezdő vállalkozók az adószámhoz szükséges nyomtatványt itt is beszerezhetik, s amennyiben igénylik, a következő ügyfélfogadási napon adószámmal ellátva vissza is kaphatják a kitöltött nyomtatványt vagy kipostázzák részükre. Pénztárkönyveiket a helyszínen hitelesítik, ugyanakkor értékesítenek áfa-visszaigénylő nyomtatványokat (61-es, 62-es) és amennyiben kitöltve behozzák, átnézik és átveszik azokat. ■ Isztambuli utat lehet nyerni Egy szolgáltató társaság baráti kört szervez A Cagliari Kereskedelmi és Szolgáltató Társaság Baráti Kört szervez. A cég számos kedvezményt juttat a Baráti Kör tagjainak, így 20 százalékát megtéríti az autóbuszbérlet árának, valamint a vasúti menetjegy árának és az Új Dunántúli Napló előfizetési dijának, 15 százalékkal pedig olcsóbban lehet vásárolni a társaság külföldi ruházati készletéből. A nyugdíjas tagoknak ingyen szállítja házhoz a Cagliari Társaság az ebédet és elvégzi a heti nagyobb bevásárlást. A Baráti Kör tagjainak 330, nyugdíjasoknak és diákoknak pedig 200 forint a havi tagdíj. Minden 100 tag között .a cég kisorsol egy isztambuli utat, valamint azok között is, akik előfizetői az Új Dunántúli Naplónak. A Cagliari Társaság továbbra is folytatja a vasárnap megjelenő napilapok kézbesítését, így természetesen a Va- sárnpi DN-t is. A házhoz vitel havi dija az újságár, valamint 40 forint. Akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik, szintén nyerhetnek egy isztambuli utat. Sz. J.
