Új Dunántúli Napló, 1991. május (2. évfolyam, 118-147. szám)

1991-05-30 / 146. szám

1991. május 30., csütörtök uj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Pécsi szakemberek találmánya Új azonosító a személyi szám helyett Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően már most átalakítást vállalnak a számítógépes rendszerekben Hazánkban a jelenlegi gya­korlat szerint a számítástech­nikai-ügyviteli rendszerekben a személyek azonosítására a személyi szám szolgál. Egy ilyen egyedi azonosító a sze­mélyi szám országosan el­terjedt egységes használata lehetővé teszi a nyilvántar­tásban szereplő személyek adatainak összekapcsolá­sát, a transzpdrenciát. Az Alkotmánybíróság ha­tározata értelmében a sze- méyi szám, mint azonosító használata tilos, mivel al­kalmazása az állampolgárok alkotmányos jogait sérti. Ezen határozat konzekvens végrehajtása a témának a tö­megkommunikációban meg­nyilatkozó szakértői, illetőleg, a nagyobb nyilvántartások gazdái szerint a szóban for­gó rendszerek alapvető át­dolgozását igényelné, ami népgazdasági mértékben igen jelentős, mintegy há- rommilliárd forintra becsült közvetlen költségkihatással járna, nem is említve a pénz-, zel közvetlenül nem mérhető hátrányokat, mint amilyenek a nyilvántartások átmeneti fellazulása, vagy az állam­polgárokat érintő kellemet­lenségek. A három pécsi szakember által szabadalmaztatásra be­nyújtott találmány e súlyos problémára ad megoldást. Az eljárás a meglévő számí­tástechnikai rendszerek sze­mélyi szám azonosítóját spe­ciális algoritmussal generál­ható új azonosítóra cseréli. E megoldás a nyilvántartási rendszereket az Alkotmány­bíróság határozatával úgy hozza összhangba, hogy a személyi számon alapuló nyilvántartási rendszerekben megtestesülő szellemi tőke ne értéktelenedjen el, megtartva a személyi szám alapvető funkcióját és valamennyi elő­nyét, de kizárja a transzpa- renciát. Az eljáráshoz nem szükséges a személyi szám jelenleg meglévő specifikus információtartalma, így a ta­lálmány nemcsak a meglévő rendszerek azonosítócseré­jét, hanem az adatnyilván­tartó rendszerekbe belépő személyek azonosítását is biz­tosítja. Az eljárás valameny- nyi már meglévő rendszer személyi számának cseréjét lehetővé teszi, és független a már nyilvántartott szemé­lyek számától. Az eljárást kidolgozó szak­emberek ,már most vállalják, hogy a számítógépes rend­szerékben a személyi számot, mint azonosítót a szabadal­maztatás alatt lévő eljárás segítségével az Alkotmánybí­róság határozatának megfe­lelően átalakítják. A találmánnyal kapcsolato­san az érdeklődők a 33-786- os pécsi telefonszámon kap­hatnak felvilágosítást. lfotnioiiocsolc IcOllceresIceciőMcwelc (lf .1 | A cikksorozatot - ígére­tünkhöz híven — az alapeljá rásokhoz fűződő vómhelyesbi- tési szabályok ismertetésével folytatjuk. Annál is inkább fi­gyelmet érdemel a témakör, mivel a gyakorlatban számos esetben kerül sor utólag az eredeti vámkezelési kérelemre hozott határozat helyreigazítá­sára. Ezek a korrekciók álta­lában nem valamelyik fél (ügy­fél vagy vámhivatal) hibás munkavégzéséhez kapcsolód­nak, hanem arról van szó, hogy a vámeljárásban olyan körülmények állnak elő, ame­lyekről az árunyilatkozatot adó a vámkezelési kérelem benyúj­tásakor többnyire nem bírt tudomással. A tényállási elemek meg­változása a vámjogszabály ál­tal meghatározott esetekben kötelezően előírja az eredeti határozat (vámkezelés) helyes­bítését. Mikor kerül erre sor? Például: ha a külkereske­delmi áruforgalomban beho­zott vámárunak a vám kisza­básakor elfogadott vámértéke nem felelt meg a vámkezelés­kor fennállott valóságos vám­értéknek. Ilyenkor a vámot, a vámmal együtt fizetendő adót, kamatot, vámpótlékot, vám­kezelési díjat a vám visszaté­rítésére vonatkozó igény, ille­tőleg a nem közölt vám köve­telési jogának elévülési határ­idején belül kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell. Előfordulhat, hogy a vámke­zeléshez benyújtott számla ősz­A helyesbítési szabályokról szegét például helytelen egy­ségár befolyásolta, vagy a vámérték GATT Értékegyez­mény 8. cikkében foglaltak szerinti kiigazítása elmaradt. Van azonban kivétel: a vámot az előkalkulált és a tényleges fuvarköltség eltérése miatt csak akkor kell helyesbíteni, ha a tényleges fuvarköltség az érvényes díjszabás szerint elő- kalkulólt fuvarköltségtől 20%- ot meghaladó mértékben tér el. Itt kell megjegyezni, hogy csak akkor mellőzhető a he­lyesbítés, ha a vámérték vál­tozását kizárólag fuvarköltség­eltérés okozta. Ebben az eset­ben a kérelmezőnek nyilatkoz­nia kell, hogy az előkalkulált fuvarköltség kiszámítása az ér­vényes díjszabás alapján tör­tént. Nem kell elvégezni az előb­biekben említett kivétellel a helyesbítést akkor sem, ha a visszafizetendő vagy bevétele­zendő vám, vámmal együtt fi­zetendő adó, vámkezelési díj, statisztikai illeték és kamat együttes összege árunyilatko­zatonként az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Fontos tudni, hogy a vám helyesbítésére vagy a vámke­zeléssel kapcsolatos jogorvos­latra irányuló kérelmet külke­reskedelmi áruforgalomban VÁM 03 okmány benyújtásá­val kell előterjeszteni. A VÁM 91. árunyilatkozat vállalati pél­dányának csatolása nem köte­lező, de ajánlatos. Ha az ügy jellege megkí­vánja (például a kérelmet alá­támasztó tények ismertetésére a VÁM 03. ,,kérelem" rovata nem elegendő), a VÁM 03 mellett célszerű külön kérelmet benyújtani. Megemlítjük, hogy a hiva­talból folytatott eljárások ese­tén a VÁM 03 bizonylatot a vámhivatal állítja ki. A nem külkereskedelmi áru­forgalomban behozott vám­áruk után kiszabott vámmal és járulékos összegekkel kap­csolatban nem vámhelyesbítés­ről, hanem általában a hatá­rozat módosításáról beszélünk, amelyre szintén hivatalból vagy jogorvoslati kérelem alapján kerülhet sor. Ez utóbbi eset­ben az eljárási illeték lerová­sa gyakran elmarad, amely ugyan érdemben nem befolyá­solja az ügyintézést, azonban az illeték megfizetésétől a vámhivatal nem tekinthet el (kivéve, ha azt az illetékjog- szabály rendelkezései lehetővé teszik). Általában a kiszabott vám­tartozást meg kell fizetni. Le­hetőség van azonban arra — különleges méltánylást érdem­lő esetben —, hogy a nem külkereskedelmi áruforgalom­ban behozott vámáru után esedékes vagy befizetett vá­mot, kamatot és vámkezelési díjat, ideértve a csempészet vagy vámorgazdaság bűncse­lekménnyel, illetőleg a vám­szabálysértéssel kapcsolatos vámot — a postaforgalomban beérkező ajándékküldemé­nyek kivételével, ha annak ösz- szege a 3000 Ft-ot nem ha­ladja meg: a budapesti 14. sz. vámhivatal egyébként — a megyei (fővárosi) parancsnok­ság elengedje, vagy mérsé­kelje. A külkereskedelmi áruforga­lomban behozott vámáruk után esedékes vagy befizetett vá­mot vagy kamatot és vámke­zelési díjat a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parqncs- noksága a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisz­tériumával egyetértésben elen­gedheti, vagy mérsékelheti. Meg kell azonban jegyezni, hogy méltányossági kérelmeket az említett szervek igen körül­tekintően és alaposan meg­vizsgálják. A tényállást és az ügy körülményeit egyéniesítve, alaposan indokolt kérelem alapján bírálják el. Legközelebbi írásunkban a vámvisszatérítések lehetséges eseteiről tájékoztatjuk á Tisz­telt Olvasóinkat. TEMESVÁRI ZOLTÁN Zoll-Trade Kft. (Pécs) Jötanacsok egyeni vállalkozóknak A gépjármű költségelszámolása „ 10 Hter előírt üzemanyag ára Ft-ban Díj (Ft-ban) = 4,- Ft + --------------------------~---------------------------­2 . 1991. május 16-tól az létében meghatározott adott gépkocsira a már emlí- alapnormával kell számol- tett KÖHÉM-rertdelet mellék- ni. alapnorma szerinti mennyiségű üa. értéke Díj (Ft-ban) = 6,50 Ft + -------------------------^--------------------------­A költségtérítés mértékét az ismerjék áz üzemanyag üzemanyag mindenkori ára árát, kövessék az árváltozá- foefolyásolja, ezért fontos, hogy sokat. Minden egyéni vállalkozót érintő kérdés, hogy a gép­kocsihasználat 'után a költsé­get helyesen számolja el. Eh­hez kivonok most segítséget nyújtani. A gépjármű használatáról, ha annak költségeit 500 kilo­métert meghaladóan akarják elszámolni, részletes adattar­tamú útnyilvántartást kell ve­zetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni ia gépjármű típu­sát, forgalmi rendszámát, to­vábbá — amennyiben a norma szerinti üzemanyagköltséget számolják el — az üzemanyag- normát. Az útnyilvántartásnak tartal­maznia kell: 0 az utazás időpontját, 0 honnan hová történt az utazás, 0 a felkeresett üzleti part­neriek) megnevezését, 0 a közforgalmi útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát. Útnyilvántartás vezetése nél­kül a gépjárműre költséget elszámolni havonta összesen csak 500 kilométerre lehet, függetlenül attól, hogy a vál­lalkozó hány gépkocsit üze­meltet, és milyen költségelszá­molást választott. Ha az ipa­ros több gépkocsit is (pél­dául teher- és személy- vagy két személygépkocsit) üzem­ben tart, akkor mindegyikhez külön-külön kell útnyilvántar­tást vezetni. Ha ezt nem teszi, akkor csupán egyszer, havon­ta 500 kilométerre eső költsé­get számolhat el. Az elszámolást a gépjármű hivatalos célú használatára vo­natkozó díj alapján mutatom be, mert az e szerinti elszá­molás a legkedvezőbb annak, aki személygépkocsiját nem kizárólag a vállalkozói te­vékenységhez használja, ha­nem azt magán célra is igénybe veszi. Jelentősége van a tulajdon­iban lévő gépjármű jellemzői­nek is, nevezetesen annak, hogy gázolaj- vagy benzin­üzemű-e a gépkocsi, vala­mint ha benzinüzemű, akkor milyen oktánszámú üzem­anyag alkalmazható rá, illető­leg az üzemanyagnak mennyi az ára. Fontos tudni, hogy a 11/ 1990. (IV. 30.) KÖHÉM-számú rendelet 1. sz. melléklete ha­tározza meg típusonként, hogy milyen tüzelőanyag számolha­tó el, és azt' is, hogy adott gépkocsinak mennyi az alap­normája. Tehát nem a tényle­gesen alkalmazott oktánszámú benzint kell figyelembe venni, hanem a rendelet szerinti faj­tát. (Például a mellékletben megjelölt 66 személygépkocsi­típus közül csupán kettőnél számolható el 98 oktánszámú tüzelőanyag.) A jogszabály­ban nem található járműre a Közlekedési Főfelügyelet szak- véleményét kell megkérni. 1. 1991. május 16-ig a gép­jármű tényleges fogyasztása érdektelen, mert a rendelet 100 kilométeres útra 10 literes üzemanyag-fogyasztást vélel­mez. Az elszámolható díj a következő szerint határozható meg: Üzemanyag fajtája 1990 október 30-tól 1991 január 17-től 86-os benzin: 44 53 92-es benzin: 47 56 98-as benzin: 95-ös ólom­50 59 mentes benzin: 49 57 A—B gázolaj: 30 31 1991 február 16-tól Árak (Ft) 1991 . március 7-től 1991 március 29-től 1991 április 15-től 51 50 _ 53 54 53 — 56 57 56­59 55 54 _ 57 37 37 35 33 Tapasztalatunk, hogy az ipa- árak hónapon belüli változá­rosok többsége az adminiszt rációt igénylő útnyilvántartás ZáüyosíXás^\ vezetese helyett a vélelmezett 500 kilométeres út költségé­nek elszámolását választja. Tekintettel az üzemanyag­saira, az elszámolható költség határozható meg, melynek értékei 1991 január-április hónapokra a következő: Üzemanyag 500 km vélelmezett út költsége forintban fajtája 1991 1991 1991 1991 január február március április 86-os benzin: 4410 4600 4510 4580 92-es benzin: 4570 4750 4660 4730 98-as benzin: 4720 4900 4810 4880 95-ös ólommentes benzin: 4640 4800 4710 4780 A-B gázolaj: 3520 3690 3850 3700 Május hónapban a költség- kapják a május hónapra el­térítés rendszere megváltozott, számolható költséget. ezért e hónap 16-ig 'időará­nyosan 242 kilométernek meg­felelő költség vélelmezhető az 1. pont szerinti összefüggés fi­gyelembevételével. Ehhez kell szabály! Ha mindenre azt mondja a kedves olvasó, hogy ez igen (bonyolult, sajnos igaza van. De hát ezt írja elő a jog­adni a még fennmaradó 258 kilométer és a 2. pont szerint kiszámolt díj szorzatát és meg­DR. IVAN LÁSZLÓ, a Baranya Megyei Adó­felügyelőség osztályvezetője Tájékoztató a tőzsdéről az IC (P.) Rt.-tői Gyenge üzletmenet Gyenge üzletmenet, közepes kötésszámértékek jellemezték az elmúlt iheti kereskedést a Bu­dapesti Értéktőzsdén. Csupán egy-egy részvény vonta ma­gára a brókerek ifigyeimét, egyébként szerény érdeklődés mellett folyt az üzletmenet. Az IBUSZ értékpapírja ese­tében egyesek 'fellendülést je­leznek elő C‘ világikiállítással (összefüggésben, óim ez termé­szetesen annyira 'biztSs csak, mint maga az Expo megren­dezése. A 4900 forintért kibo­csátott papír, közepes kötés­szám mellett (ismét ezen az ér­téken stabilizálódott. A FOTEX részvények iránt az érdeklődés szerény, ennek megfelelően az árfolyam is relatívan alacsony szinten áll. Tíz körüli kötésszámoklkal 230 forintos árfolyamértékkel sze­repel ez a papir. Az ELSŐ MAGYAR SZÖVET­KEZETI SÖRGYÁR (RT., MART­FŰ részvénye megerősödött, az érdeklődés átlagosnak mond­ható, azonbain a 2950 forint körüli árfolyam 115 százalé­kos árfolyamindexszel a jó kategóriáiba sorolja. A tőzsde jelenlegi vezető papírja a DUNAHOLiDING Rt. részvénye, ugyanúgy mint a MARTFŰ esetében a (hát­mn Humtmrm] mtmm * műm nn ít. mu MIßTE! RPTRÖfTE ■tériinformációk szerinti külföl­di tőikéinvesztíció Ibire növeli piaci ázsióját. A DU'NAHOL- DING Rt. esetében a nyilvá­nosságra hozott "mérlegada­tok is jó alapot szolgáltatnak a befektetők bizalmához, így a jelenlegi 39 000 forint Ikö- •rüIri ár tovább emelkedhet. Figyelmet érdemel még a KQNZU'M Rt. részvényeinek forgalma. Az alacsony árfo­lyamindex (55%) ellenére nem kizárt a .nyereséges spekulá­ció. ezzel a ma 2000 forint körül jegyzett papírral. A SKÁLA-COOP és o SZTRÁDA SKÁLA értékpapír­jai esetében az előbbi meg­torpanni látszik — 24 500 fo­rint a jelenlegi árfolyam —, •míg a SZTRÁDA papírja 25— 26 ezer forint. A (MÜSZI részvényei né­hány darabos kötésszámmal 17 000 forint körüli áron szere­pelnek o (Budapesti Értéktőzs­dén. PAP GYULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom